Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-28 / 150. szám

^EPÜJSÄG 1980. június 28. Megalakult az új országgyűlés A kormány tagjainak eskütétele. (Képtávírónkon érkezett) (Folytatás az 1. oldalról.) dór, Nánási László, Németh Apró Antal ezután bejelen­tette: a HNF Országos Taná- csátóll javaslat érkezett az or­szággyűlés állandó bizottsá­gainak tagjaira. A képvise­lők között írásban szétosztott javaslatot az országgyűlés egyhangúlag megszavazta. Szünet következett, s az or­szággyűlés bizottságai meg­tartották alakuló üléseiket, megválasztották elnöküket és titlkárulkat: az építési és közlekedési bizottság elnöke Sas Kálmán, titkára Tóth István; a honvédelmi bizottság el­nöke Piapp János, titkára dr. Mórocz Lajos: az ipari bizott­ság elnöke Gorjanc Ignác, tit­kára St ad inger István; a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság elnöke dr. Gajdócsi István, titkára dr. Antialffy György; a kereskedelmi bi­zottság elnöke Nyers Rezső, A Népköztársaság Elnöki Tanácsa is megtartotta első ülését, s a Népköztársaság Károly, dir. Petri Gábor, Pió- ker Ignác, Úszta Gyula és dr. Viida Miklós. titkára Hosszú László; a kul­turális bizottság elnöke Övári Miklós, titkára Barát End­re; a külügyi bizottság el­nöke Gyenes András, titkára Dlarvasi István; a mezőgazda- sági bizottság elnöke dr. Cse­llóiéi László, titkára Kasó Jó­zsef; a szociális és egészség- ügyi bizottság elnöke dr. Pes- ta László, titkára dr. Kapos­vári Júlia; a terv- és költség- vetési bizottság elnöke dr. Bognár József, titkára Hor­váth Lajos; a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke Géczi János, titkára dr. Má'tay Pál. Ugyancsak megtartotta ala­kuló ülését és megválasztot­ta vezetőségét az Interparla­mentáris Uníió magyar cso­portja, amelynek elnöke Barcs Sándor lett, alelnökei: dr. Bartha Tibor, Kelen Bé­la, Pethő Tibor. Minisztertanácsának, vala­mint a Népköztársaság Leg­felsőbb Bírósága elnökének és a legfőbb ügyésznek a meg­választása tárgyában — az MSZMP Központi Bizottságá­val és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyet­értésben — átiratot intézett az országgyűléshez. Ezt az or­szággyűlés ülésén Apró An­tal bejelentette, s az Elnöki Tanács személyi javaslatát az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta : a Népköztársaság Miniiszt ertan ácsának elnöke: Lázár György; a Miniszter- tanács elnökhelyettesei: Aczél György, Borbándi János, Fa­luvégi Lajos és Marjai Jó­zsef; a belkereskedelmi mi­niszter: dr. Sághy Vilmos; belügyminiszter: dr. Horváth István; egészségügyi minisz­ter: dr. Schultheisz Emil; építésügyi és városfejlesztési miniszter: dr. Ábrahám Kál­mán; honvédelmi miniszter: Czinege Lajos; igazságügy- miniszter: dr. Markója Imre; toolhó- és gépipari miniszter: Soltész István; könnyűipari miniszter: Keserű Jánosné; közlekedés- és postaügyi mi­niszter: Pullai Árpád; külke­reskedelmi miniszter: Veress Péter; külügyminiszter Púja Frigyes; mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: Ván- csa Jenő; munkaügyi minisz­ter: dr. Trethon Ferenc; mű­velődési miniszter: Pozsgay Imre; nehézipari miniszter: dr. -Simon Pál; pénzügymi­niszter: dr. Hetényi István; s az Országos Tervhivatal 'el­nöke dr. Faluvégi Lajos lett. Ugyancsak a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának javas­latára az országgyűlés dr. Szilbereky Jenőt, a Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága el nőkének, dr. Szíjártó Ká­rolyt a Népköztársaság leg­főbb ügyészének megválasz­totta. Az ülés következő szüneté­ben a kormány elnöke, elnök­helyettesei és tagjai, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész letették a hi­vatali esküt. Az országgyűlés állandó bizottságai A Minisztertanács Minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy megfeleljünk a várakozásnak Ezután ismét folytatódott a plenáris ülés. Lázár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra: — A kormány most megvá­lasztott tagjai és a magam nevében megköszönöm a szá­munkra előlegezett bizalmat. Átérezve a ránk ruházott fe­lelősség súlyát, ígérhetem: minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy megfelel­jünk a várakozásnak. Azon leszünk, hogy a szocializmus ügye iránt elkötelezett és lel­kiismeretes munkával méltók 'legyünk a megtisztelő biza­lomra — hangsúlyozta, majd röviden szólt a kormány ter­veiről, hozzátéve, hogy alkot­mányos kötelezettségének megfelelően a kormány öt év­re szőlő, a társadalmi élet minden fő területiét átfogó munkaprogramját az ország- gyűlés legközelebbi üléssza­kán beterjeszti. — A közvetlenül előttünk álló legfontosabb feladat — miként ezt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutób­bi ülése is megállapította —, hogy ez évi tervünk sikeres végrehajtásával minél kedve­zőbb föltételeket teremtsünk a VI. ötéves terv megalapo­zásához és a zökkenőmentés átmenet biztosításához. Az el­múlt öt hónap eredményei — népünk erőfeszítéseinek . kö­szönhetően — reményt keltő­ek. Folytatódott a múlt évi kedvező változások kibonta­kozása, a gazdasági egyensúly javulása. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a követke­ző hónapokban is így legyen. Bízunk benne, hogy a gazda­sági munka hatékonyságának növelésében, feladataink megdldáisában továbbra is számíthatunk a szocialista mumkaversenyben résztvevő milliók alkotó energiáira, munkásosztályunk, szövetke­zeti parasztságunk, értelmisé­günk tudására és szorgalmá­ra. — Bizonyos, hogy az előt­tünk álló követelmények nem a könnyű élet ígéretét hor­dozzák magukban, hanem azt jelzik, hogy céljaink el­éréséért keményen meg kell dolgoznunk. Feladataink ered­ményes megoldása mindany- nyiunlktóll a szocializmus, a nép ügye iránti elkötelezett­séget, a munkában pedig a teljes odaadást követeli meg. Mi is, akik a kormányban dolgozunk, ebben a szellem­ben kívánjuk végezni a ránk bízott tennivalókat. Számo­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága Huszár István elvtársat, a Központi Bizottság tagját ki­nevezte az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatójává; Lakos Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját ki­nevezte az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek tudományos igazgatójá­vá; Hoós János elvtársat, a Központi Bizottság tagját, fontos állami tisztségbe tör­ténő kinevezése miatt, érde­meinek elismerése mellett lünk vele, hogy a munkában nemcsak sikereink, hanem időnként nehézségeink is lesznék. De minden nehézsé­gért kárpótol az a tudat, hogy nemes célokért: a fej­lett szocialista társadalom építéséért, népünk boldogabb életéért fáradozunk. Végül ismét Apró Antal (emelkedett szólásra; a Ma­gyar Népköztársaság ország- gyűlését megalakültnaik je­lentette ki. Minden jót, sok sikert kívánt a képviselők­nek és az ország egész né­pének a felelősségteljes fel­adatok elvégzéséhez, majd az üllést bezárta. felmentette KB osztályveze­tői megbízatása alól; Ballai László elvtársat, a KB gazdaságpolitikai osztá­lyának helyettes vezetőjét ki­nevezte az osztály vezetőjévé. A KB gazdaságpolitikai bi­zottságának tagjai közül más irányú megbízatásuk miatt felmentette Hoós János, Hu­szár István és Szekér Gyula elvtársat, a bizottság tagjává választotta Bállá László és Hetényi István elvtársat. A KB agitációs és propa­ganda bizottságának tagjává választotta Huszár István elv­társat. Az MSZMP KB 1980. június 24-i ülésének határozata személyi, szervezeti kérdésekben Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Sze­kér Gyulát az országos mű­szaki fejlesztési bizottság el­nökévé kinevezte. A Minisztertanács más munkakörbe helyezésükre te­kintettel dr. Boros Sándor és Tóth Dezső kulturális minisz­terhelyetteseket dr. Garam- völgyi Károly, dr. Hanga Má­ria és Knopp András oktatási miniszterhelyetteseket, Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettest, Drecin Józsefet, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesét, Pulai Miklóst, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesét tisztségükből felmentette. Drecin Józsefet, dr. Hanga Máriát, Rátkai Fe­rencet és Tóth Dezsőt műve­lődési miniszterhelyettessé, Pulai Miklóst az Országos Tervhivatal elnökhelyettesé­vé kinevezte. A Minisztertanács dr. Mar­cali Lászlót kulturális mi­niszterhelyettesi tisztségéből — érdemei elismerése mel­lett, saját kérésére, nyugállo­mányba vonulására tekintet­tel — felmentette. Az Elnöki Tanács dr. Marcali László­nak, eredményes vezető mun­kájának elismeréseként a Szo­cialista Magyarországért ér­demrendet adományozta. Dr. Faluvégi Lajos életrajza Dr. Faluivégi Lajos 1924- ben született Mátraderecskén, alkalmazotti családban. Is­koláit Budapesten végezte, 1943-ban felsőkereskedelmi érettségit tett, ezután jogi- államszámvitelii ta Tulmámyo- kat folytatott és közgazdasági képesítést szerzett. 1948 óta dolgozik a pénzügyi appará­tusban. Vezette a minisztéri­um költségvetési elvi osztá­lyát, a gazdasági reform elő­készítésének és ' bevezetésé­nek időszakában a közgazda- sági és költségvetési főosz­tályt irányította. Pénzügymi­niszter-helyettessé 1968-ban, pénzügyminiszterré pedig 1971-ben nevezték ki. Tagja az Állami Tervbi­zottságnak, a tudománypoliti­kai bizottságnak, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bizottságának. 1975-ben az MSZMiP KB gazdaságpoliti­kai bizottságának tagjává vá­lasztották. Dr. Hetényi István 1926- ban született Budapesten, ér­telmiségi családban. A Mű­egyetem közgazdaságtudomá­nyi karán 1948-ban szerzett közgazdász oklevelet. 1949- ben a gazdasági főtanács, majd az Országos Tervhiva­tal előadója. Hosszabb ide­ig a népgazdasági mérlegek­kel és a tervezés általános met od’ik á j á n ak kid olgoz ásá - val, majd a távlati tervezés kérdéseivel és a népgazdasá­gi tervek nemzetközi koordi­nációjával foglalkozott. Az Országos Tervhivatalban osz­tályvezető, főoszt ály vezet ő, majd elnökhelyettes lett, 1973-iban tervhivatalii állam­titkárrá nevezték ki. Tagja a itudománypoLit'ifcai b'izottságnák és az Állami Tervbizottságnak. 1964-től a magyar—csehszlovák gazda­Munkáscsalád gyermeke­ként 1935-ben a Tolna megyei Pakson született. Középiskolai tanulmányait a budapesti Jó­zsef Attila általános gimná­ziumban végezte, majd — mint népköztársasági ösztön­díjas — az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát. A középiskolai és az egyetemi évek alatt aktí­van vett részt az ifjúsági mozgalomban. Éveken át a gimnáziumi DISZ-bizottság titkáraként, az egyetemen DISZ-titkárként, majd a jog­hallgatók tudományos egye­sületének elnökeként tevé­kenykedett. Tanulmányai befejezése után a Bács-Kiskun megyei Tanács jogügyi előadójaként kezdte pályáját, majd a me­Váncsa Jenő 1928-ban szü­letett Brassóban. Édesapja szabó kisiparos volt. A Gö­döllői Agrártudományi Egye­Hosszú ideig részt vállalt a pénzügyi szakemberképzést szolgáló felsőfokú oktatás­ban, amihez szakirodalmi munkásságával is hozzájárul. Több tanulmánya jelent meg a hazai és külföldi folyóira­tokban a pénzügyi politika és gazdaságirányítás témaköré­ben. Korábban a Pénzügyi Szemle felelős szerkesztője is volt. Tagja a Magyar Köz- gazdasági Társaság választ­mányának. A munkásmozgalomban 1947 óta tevékenykedik, 1962- ben lett tagja az iMSZMP- nek. 1975-ben az MSZMP XI. kongresszusa a Központi Bi­zottság tagjává választotta. E tisztségében a XII. pártkoig- resszus megerősítette. A Szocialista Magyarorszá­gért érdemrend, a Munka- érdemrend arany fokozata és a Szocialista Munkáért ér­demérem kitüntetésék tulaj­donosa. sági és műszaki-tudomá lyos együttműködési vegyes bi­zottság elnökhelyettese. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem cím­zetes egyetemi tanára. Több tudományos, illetve ismeretterjesztő közgazdasági szervezet tevékenységében vesz -részt. A Magyar Közgaz­dasági Társaság elnökségének tagja. 1977 óta elnökhelyette­si tisztet tölt be a 'Magyar Tudományos Akadémia köz­gazdaságtudományi bizottsá­gában. A pártnak 1951 óta tagja. A Munka Érdelmérem, a Szocialista Munkáért Érdem­érem, a Munka Érdemrend és a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdo­nosa. gyei bíróságra került. 1958- ban járásbírósági tanácsveze­tő bírónak nevezték ki. A Bács-Kiskun megyei Pártbi­zottságon 1959-től politikai munkatársként, majd osztály- vezetőként dolgozott. 1968- ban választották meg az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága titkárának. 1970 és 1973 között a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt. 1970-től tagja az MSZMP Központi Bizottságá­nak. 1973-ban lett a Bács- Kiskun megyei Pártbizottság első titkára. 1971—1975 között az Elnöki Tanács tagja és Borsod megye országgyűlési képviselője volt. 1956-ban lett a párt tagja. Kétszer it-üntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatá­val. temen 1953-ban szerzett dip­lomát, majd -a hatvanas év ék elején mezőgazdasági mér­nök-tanári oklevelet. Elvégez­te a párt esti egyetemét is. Uzemegységvezetőként kez­dett dolgozni 1954-ben a Kör- nyei Állami Gazdaságban'. 1957-től az Agárdi Állami Gazdaság főagronómusa lett, majd 1958-ban ugyanennek az állami gazdaságnak az igazgatójává nevezték ki. 1972 augusztusa óta a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter helyetteseként dol­gozott. Szakmai tudását az or­szágos mezőgazdasági fajta­minősítő tanács elnökeként és az országos műszaki fejlesz­tési bizottság tagjaként is ka­matoztatja. 1973-tól tölti be a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöki tisztét. Aktív részt vállalt a magyar—cseh­szlovák, a magyar—bolgár, valamint a magyar—román műszaki-tudományos és gaz­dasági együttműködési bízott-, ság tevékenységéből is. Az ország törvényhozó tes­tületében Fejér megye or­szággyűlési képviselőjeként 1968-tól 1975-dg tevékenyke­dett. 1954 óta a párt tagja. A Munka Érdemrend arany fokozatát 1977-ben kapta meg. Dr. Szilbereky Jenő életrajza 1917-ben született, értelmi­ségi család gyermekeként Lu_ goson. Szegeden az állam- és jogtudományi egyetemen szerzett diplomát. Joggyakor­nokként a tiszafüredi járás- bíróságon, majd a szegedi já­rásbíróságon dolgozott. 1948- ban lett a szegedi járásbíró­ságon bíró, majd 1950-től az igazságügyi minisztériumban főelőadó volt. 1953-ban részt vett a Leg­főbb Ügyészség megszervezé­sében, ahol csoportvezető, majd főosztályvezető-helyet, les ügyész lett. 1962-ben tért vissza az Igazságügyi Minisz­tériumba, s abban az évben kinevezték igazságügyi mi­niszterhelyettessé. Az igaz­ságügyi államtitkári teendő­ket 1978 óta látja el. 1960-ban az állam- és jog­tudományok kandidátusa lett, majd 1973-ban szerezte meg a tudományok doktora címet. 1960-tól egyetemi tanárként is részt vállalt a szaktudo­mány műveléséből. Több jo­gi szakkönyve jelent meg. A Magyar Iparjogvédelmi Egye­sület 1968-ban választotta el­nökévé, s társelnöke a TIT országos jogi választmányá­nak. Alapító tagja a Közalkal­mazottak Szakszervezetének, ahol éveken át különböző funkciókban dolgozott. A pártnak 1948 óta tagja. Kétszer tüntették ki a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tával. Dr. Hetényi István életrajza Dr. Horváth István életrajza Yáncsa Jenő életrajza

Next

/
Thumbnails
Contents