Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-28 / 150. szám

1980. június 28. ^EPÜJSÄG 3 Glóriarekord a kömlődi városrészben Tavaly sínylődött és aztán megszáradt a konzervnek való borsó, most viszont jó az időjárás, özönlik a zsenge borsószem a Paksi Konzerv­gyárba^ Huszonöt vagonnyit hordanák be a gyárkapun egy-egy nap alatt a súlyos konténerekkel rakott teher­autók. A gyár legközelebbi és egyik legrégebbi szállítója a dunalkömlődi városrészben gazdálkodó Szabadság Ter­melőszövetkezet. Dombtetőn, a majorban- megy a boirsócsóplőgép. Éj­jel-nappal dolgoznak, két műszakban. A műszakok ti- zenkétórásak. Más munkából is idejött néhány ember, a borsószezon rendkívüli hely­zetet jelent. — Egyelőre kiváló a bor­sónk — mondja Fritz Ferenc főagronómus. — Itt járt a gyár igazgatója, és nagyon elégedett a számúkkal, meg amit látott, azzal is, tehát a borsó minőségével. A legko­rábbi fajta, a Glória soha nem adott még ilyen hatal­mas termést, mint az idén: hektáronként negyvennégy mázsát. Tíz hektárról majd­nem négy és fél vagonnal. De a többi is jónak ígérkezik. Folyamatosan nőnek, fejlőd­nek a borsóink, táblánként, összesen nyolcvanhat hektár. Évek óta ennyit vetünk. Szépen, gördülékenyen megy a munka, a behordás- tól a konténerek felrakásáig. Egy traktorra szerelt emelő dolgozik, mintha targonca lenne. — Ha nagyobb hiba adódik a cséplőgépnél, hogyan lehet pótolni a lemaradást? Vagy akkor a termés egy része el­vénül, takarmány lesz? — Szerencsére nem volt ed­dig nagyobb géphiba, egyik évben sem. Igaz, hogy jól föl­készítjük a cséplőgépet. In­dulás előtt egy hónappal már idejön egy szerelő a műhely­ből és teljesen átvizsgálja újira. Aztán, amikor megkez­dődik a szezon, itt van a mű­szakban egy szerelő, tehát összesen ketten állnak szol­gálatban a két műszakban. Ha valami hiba adódik, gyor­san elhárítják. Jól megy a munka. — Hány embert köt le a borsószezon? Itt a cséplőgép­nél nem sokan vannak... — A termés nagyságához képest valóban nem sokan. Egy traktoros vágja a bor­sót, de nem folyamatosan, mert annyit nem győznénk behordani. Tehát szükség sze­rint megy a vágás. Egy gép hordja be, a cséplőnél öt em­ber dolgozik műszakonként. Van egy rakodó traktoros és egy teherkocsi beviszi a gyárba a konténereket. — Mennyi esőt kaptak a földek júniusban? — Negyvenöt millimétert, jó elosztásban. Huszonkette­dikén például hat milliméter esett. Szóval kedvező a bor­sónak — mondja a főagronó­mus. A cséplőgéptől szalagon át­jut, átihullik a borsó szára és hüvelye a silózóhely beton­falai közé. Célszerűen meg­oldották az értékes anyag fel­dolgozását. Ez kerül a siló al­jába, később rátermelik.a si­lókukoricát. A siló 45 méter hosszú, 15 méter széles. Sok takarmány kell, jól tejelő te­hénállománya van a szövet­kezetnek, országos verseny­ben többször érték már el ér­tékes helyezést a tejtermelés­ben. A silónál Bácskai József dolgozik, DT—75-ös géppel tömöríti az anyagot. Napon­ta egy vontatóval elvisznek a borsó „szalmájából” a tehe­neiknek, frissen, ilyenkor a DT húzza föl a gumikerakű traktort és pótkocsiját a siló- kazalra, hogy a szalag alá kerüljön a kocsi, megrakod­jon. — Nem vész kárba egy szál sem — mondja Bácskai Jó­zsef, aki egyben a szövetke­zet ellenőrző bizottságának az elnöke is. Etetik a cséplőgépet GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Mit csinálnak a fiatalok Nagydorogon ? Már mindenki megtárgyalta, most a KISZ-eseken a sor nagydorogi KlSZ-szer- vezetek, illetve a nagy­községi KISZ-bizottság munkáját már megtár­gyalta a paksi járási pártbi­zottság végrehajtó bizottsága, a nagyközségi v. b., a pártbi­zottság, egyáltalán mindenki a világon. A nagyközségi v. b. 1972 óta 12 alkalommal fog­lalkozott önálló napirend ke­retében a KISZ munkájával. Jó határozatok, döntések szü­lettek, a KISZ helyi munkája mégsem javult. Legutóbb a járási pártbi­zottság végrehajtó bizottsága számoltatta be a nagyközsé­get a tömegszervezetek párt­irányításáról. Ezt követően a nagyközségi pártbizottság tűzte napirendre ugyanezt a témát. Az előterjesztett anyag ön­kritikusan ismeri el, hogy so­hasem volt rendben az ifjú­sági mozgalom szénája a nagyközségben. Az úgyneve­zett „objektív helyzetet” Hoh- mann József járási első tit­kárral folytatott beszélgetés alapján próbáljuk meg felvá­zolni. Tény, hogy kevés, pontosab­ban kis létszámú munkahe­lyek vannak a nagyközség­ben. Ilyen a tanács, az ÁFÉSZ, az óvoda, a bölcsőde, a termelőszövetkezet, a do­hányfelvásárló és gabonafor­galmi vállalat egy egysége, a Fővárosi Vegyesipari Szö­vetkezet telepe, a Csöpi Ktsz Bikácson. Mindennek té­mánkra vonatkozóan két kö­vetkezménye is van. Az egyik az, hogy a fiatalok egy része eljár dolgozni, ugyanakkor a társközségekből járnak be Nagydorogra is. A má­sik következmény pedig az, hogy létezett a fa­luban nyolc-tíz. kislétszá- mú KISZ-szervezet. Eb­ből következik az is, hogy nem mindenhol tudtak ráter­mett KISZ-vezetőt találni. Ahol meg találtak, éppen ott a gazdasági vezetésnek kisebb gondja is nagyobb volt, mint biztosítani a néhány fiatal számára a működési feltéte­leket. Az egyik téeszből pél­dául a KISZ-titkárt régebben nem engedték el, nemhogy vezetőképző-táborba, de még a KISZ-bizottság üléseire sem. Aztán végrehajtottak némi szervezési változtatást, ami­nek az lett a következménye, hogy megszűnt néhány alap­szervezet, de a tagság vagy átment a másikba vagy nem. Meg aztán annak sincs sok értelme, hogy két egymástól teljesen független munkahely fiataljai alkossanak egy KISZ-alapszervezetet. Már senki nem vállalja ön­ként a KISZ-bizottság titká­rának a posztját, a pártmeg­bízatás nem megerősítést je­lent ez esetben, hanem erköl­csi kényszert a feladat ellátá­sára. A megoldást nem te­kinti véglegesnek a nagyköz­ségi pártbizottság sem, de a pártbizottság titkárát Hei- decker Pétert, időközben megválasztiották a nagyköz­ségi tanács elnökének. A felvázolt helyzet szerint a pártszervek mindent meg­tettek, amit tenni lehetett, fo­lyamatosan adtak feladato­kat, alaposan elemezték a helyzetet, határozatot hoztak annak rendezésére. És mit tett a KISZ? * Valentin János, a járási KISZ-bizottság titkára, nem ismerheti a részleteket, mert csak nemrégen választották meg, előtte a Volánnál dolgo­zott. — Most csak annyit tudok mondani, hogy szerintem sze­mélycserére van szükség Nagydorogon. — Ki lenne erre alkalmas? — Még nem tudom. iS® olnár Mária bölcsőde- iul vezető, a nagyközségi I"§ pártbizottság végrehaj- tó bizottságának és a KISZ-bizottság tagja, alap­szervezeti KISZ-titkár, ta­nácstag: — Volt itt már sok minden, de a fiatalokat jobban vonzza a kisvendéglő, mint az ifjú­sági szervezet. Fél évig klu­bot vezettem a művelődési házban, de aztán abbamaradt, az érdektelenség miatt, pedig volt itt a Tolcsvay-együttes élménybeszámolót tartani a VIT-ről, TIT-előadás a csilla, gászatról és kirándulni is jár­tunk. A nagydorogi fiatalok még diszkóba is Paksra vagy Szekszárdra járnak, pedig itt is van. — Miben látja a megol­dást? — Ütőképes KlSZ-bizottsá- got kellene létrehozni, ahol mindenki ellátja a reszort­feladatát, és nem a titkár fe­je felett csapnak össze a hul­lámok. A munkahelyeken is többet lehetne tenni a jó KlSZ-élet- ért, bár a vegyesiparis fiúk például mindent megcsinál­nak nekem a bölcsődében, és az úttörő-esapatotthont is nagyrészben ők készítették el. A mi alapszervezetünk se rossz, tanácsinak hívják, de tulajdonképpen ez a községi alapszervezet. Molnár Ferenc, a községi KISZ-bizottság titkára: — Hogyan működik a KISZ-bizottság? — Gyengén. El lehetne so­rolni az objektív nehézsége­ket, mert vannak. A téeszben például az ifjúsági parlament idején kilencven volt a har­minc év alattiak száma, KISZ-tag pedig 16 volt. Az ÁFÉSZ-nél sok a tanuló, de Pálfán, Pusztahencsén, Biká­cson, Sárszentlőrincen és Nagydorogon dolgoznak. Ne­héz lenne őket összefogni. A küldöttértekezleten, ahol engem megválasztottak, bot­rány volt, mert a jelöltek kö­zül senki sem vállalta. így maradt rám a KlSZ-titkár- ság, de én már kinőttem be­lőle, úgy érzem, nem tudom megtalálni a hangot a tizen­évesekkel. Azért vannak jó alapszervezetek, például a ta. nácsi, de ők egy kicsit válo­gatósak. — Ezt meg hogy érti? — Nem vesznek be min­denkit. * És most jöjjön néhány meg­lepő tény a tömegszervezetek pártirányítása című anyag­ból. A szakszervezetben a szervezettség 97,6 százalékos, ha a maradék 2,4 százalék mind fiatal, akkor is vannak a szakszervezetben szép szám­mal. A Népfront összességé­ben jól dolgozik. Az MHSZ- klub tagjainak száma 63, évente 5—6 versenyt rendez­nek, vezetik az iskolai lövész­és modellezőszakkört. Ez utóbbiak számos eredményt értek el megyei versenyen, jelentős értékű társadalmi munkát végez az MHSZ. A Vöröskeresztnek 109-en aktív tagjai, négyen önkéntes ápo­lónői tanfolyamra jártak, har- mincketten pedig képzett el­sősegélyt nyújtók. Az úttörő- csapatról elég elmondani annyit, hogy az elmúlt évben lettek kiváló cím birtokosai. rősödött a sporttevé­kenység a nagyközség területén, nőtt a szak­osztályok száma, és a rendszeresen sportoló fiata­loké. A négy labdarúgó-, a kézilabdacsapat és az atlétikai szakosztály 103 fiatalnak biz­tosít rendszeres sportolási le­hetőséget. Az ifjúsági és ser­dülőcsapatok a megyei baj­nokság élvonalában foglal­nak helyet. A labdarúgó- pálya felszereltségének javí­tásával, kézilabda, és futópá­lya építésével, a tornaterem felújításával lényeges mérték­ben javultak a sportolási le­hetőségek a nagyközségben — állítja az írásos beszámoló. A munkásőr szakaszról is csak jót lehet mondani. A két legutóbbi pártkong­resszus között 38 KISZ-kor- osztályú fiatalt vettek fel a párt tagjainak sorába. * Heidecker Péter, az anyag előterjesztője: — Vannak jó alapszerve­zeteink ezek munkáját érzé­sem szerint nem ismeri, nem fogja össze a nagyközségi KISZ-bizottság. Fiataljaink végeznek társadalmi munkát, sportolnak, dolgoznak a tár­sadalmi szervekben. A KISZ- bizottság még adminisztrálni sem képes magát, sokkal töb­bet végeztek a fiatalok, mint amennyit „elszámolnak”. Ez­zel nem azt akarom monda­ni, hogy elégedettek vagyunk, vagy akár belenyugszunk a helyzetbe. Mert az tarthatat­lan, hogy az akcióprogramo­kat ki lehet ugyan pipálni, mert 4—5 ember végrehajtot­ta őket, de a KISZ-nek tö­megeket kellene mozgósítani, programot adni a nagydoro­gi fiataloknak T.. IHAROSI IBOLYA Közéletünk A kongresszus utáni feladatokról tanácskozott a TESZÖV elnöksége Tegnap délelőtt a Tolna megyei termelőszövetkezetek szövetségének elnöksége meg­tartotta soron lévő ülését, melyen részt vett Nagy Fe­renc, a megyei pártbizottság munkatársa is. Lakos József elnökletével igen aktív volt a gyűlés, hiszen nem kisebb je­lentőségű kérdés volt a fő napirend, mint „Az MSZMP XII. kongresszusa és a me­gyei pártértakezlet határoza­taiból adódó feladatok a me­zőgazdasági szövetkezetek­ben”. A vita során kiegészí­tették, új gondolatokkal, el­képzelésekkel gazdagították Lakos József előterjesztését, s fogadták el programnak, ajánlásnak a vitát képező írá­sos előterjesztést. Dr. Galambos Imre, a jog­védelmi helyzet alakulásáról, a jogsegélyszolgálat bevezeté­sének tapasztalatairól és a további feladatúkról tett je­lentést az elnökségnek. A szö­vetség energetikai egységének munkájáról és tapasztalatai­ról Frei István és Juhász Ist­ván tájékoztatta az elnöksé­get, majd pedig Dobos István titkárhelyettes számolt be a TOT legutóbbi értekezletéről, ahol főleg a hatodik ötéves terv készítésével kapcsolatos tennivalókról volt szó. Az elnökség Horváth József titkár előterjesztése alapján eltagadta idei, második fél­éves munkatarvét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Naponta egy vontatóval bevisznek a tehenekhez A szemeket tisztára rostál­ja a berendezés Konténerek, indulásra varva

Next

/
Thumbnails
Contents