Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-27 / 149. szám
1980. június 27. 4- KÉPÚJSÁG Oldott hangulatban játszanak együltt a nagymama, a mama és a kétéves Kati. — Csúnya nagymama, mit csinál ezzél a babával! — mondja tréfából a mama —, gyáré, dádázzuk meg! A meleg, puha ikis tenyér a nagymama arcához csattan. Nem fáj az ütés. A nagyi elkapja a Mcsi kezét, ajkához érinti, megcsókolja. Az apróság nevet, mindnyájan boldogok. Aztán -nagyobb lesz a gyerek. Az -öklei már nem olyan puhák, fáj az ütés. De a gyereknek tetszik ez a „játék”, és a nagymama tűrt. Aztán óvodába kerül a kicsi, s úgy hiszi, a vele egykorúak is eltűrik ütéseit. Sok-sok konfliktushoz vezet ez, s -nagyon megnehezíti a -gyerek beilleszkedését 'a közösségbe. A kisgyerekek szórakoztatók, amikor egészségesek és jóllakottak, kellemes játszani velük. De egy pillanatra se felejtsük el, hogy a gyerek nem játékszer, hanem fejlődő emberpalánta. A papát szórakoztatja a kicsi. Most éppen arra tanítja, hogyan kell fügét mutatni. Aztán be is mutatják a mamának a tudományt. A kicsi nevet, a papa haho- tázik, a mama is elégedett. Mennyi hibát követnek el néha a felnőttek! Először mindenféle butus dologra tanítják a kicsit, aztán csodálkoznak: vajon honnan szedte? A papa nagyon szereti a hároméves Petit. Miinden játékot összevásárol neki, s ha jó hangulatban van, még játszik is véle: nyalkába veszi, feldobálja a mennyezetig. Most a papa éppen megunta a játékot, leül a díványba, meg akarja nézi a tévében a filmet. De Peti még játszani akar, ráncigál- ja a papát, zavarja a figyelésben. — Maradj már! — szól rá az apa ingerülten. De a gyerek nem nyugszik meg. — Ülj -nyugodtan, mert; kipenderítelek a szobából! — üvölt a -papa. Peti néhány percig szépen ül a díványon, nézi a tévét, de a film nem érdekli őt. Bebújik az asztal alá. Először halkan, majd mind hangosabban ugatni kfezd. — Mi ütött -beléd? — Én vagyok a Frakk kutya — válaszul naivul Peti. A papa felkel a díványról, kihúzza Petit az asztal alól, s klipen deríti a konyhába. A kisgyereknek irányítóra van szüksége, hisz a környező világ tele van számára ismeretlen, s nem egyszer -félelmetes dolgokkal. Szerető, türelmes, odaadó vezetőre van szüksége. A szülő, a nevelő a gyereknek a biztonságérzetét adja. Meg lehet benne kapaszkodni, oda lehet hozzá bújni. Védelemért is, szerétéiért is. De a szülőnek a gyerek holnapjára is gondolnia kell. Szeretni a gyereket, any- nyit jelent: módszeresen fejleszteni értelmi és testi adottságait, hogy képességei kibontakozhassanak, fejlődése jó_ irányba haladjon. Fel kell készítenie az akadályok leküzdésére, s biztos kézzel a becsületes munkásélet felé kell vezetnie. Talán furcsán hat, hogy kisgyerekről szólva, magas erkölcsi normákat említünk, de régi igazság, hogy a nevelést közvetlenül a születés után kell elkezdeni. S mindezek a normák csírájukban már a kisgyermek viselkedésében is megnyilvánulnak. á. 1. Védekezzünk az ételromlások ellen! A nyári 20—30 fokos hőségben élelmiszereink, ételeink gyorsan megromolhatnak, főleg azok, melyeknek magas a fehérje- és víztartalma. A melegben ugyanis a romlást okozó csírák, kórokozók gyorsan szaporodnak. Ez ellen a hőmérséklet csökkentésével, a hűtőszekrények használatával eredményesen védekezhetünk, mert alacsony hőmérsékleten a mikroorganizmusok életműködése, szaporodása lelassul, majdnem megszűnik. Sok háztartásban még most is használnak mesterséges vagy természetes jéggel hűtött ládákat szekrényeket. Ezeknél vigyázni kell arra, hogy a jég ne érintkezzék a hűtés folyamán az ételekkel, élelmiszerekkel. A természetes jég ugyanis, melyet télen a folyók, tavak befagyásakor termelnek ki és jégveremben tárolnak a felhasználásig — erősen szennyezett, nem higiénikus. Még a mesterséges jeget sem vehetjük igénybe úgynevezett „szájjégként”, mert teljes bakteriológiai tisztasága nincs mindenkor biztositva. „Szájjégként” a -hűtőszekrényekben e célra rendelkezésre álló tartóban tiszta ivóvizet kell lefagyasztani ! Különösen falun és kisebb településeken ásott kutat is felhasználnak hűtésre: az ételt vagy italt, dinnyét, stb. a kútba leeresztett tiszta vederben tartják. Természetes, hogy e célra csak ivásra engedélyezett kútvíz használható fel! Ne készítsünk egész hétre előre ételt, 1—2 napnál tovább ne tartsuk hűtőben, mert egészségünket kockáztatjuk vele (főleg a kifőtt tészta tárolása okozhat étel- mérgezést!). Csak akkor ajánlható az egy hétig tartó ételtárolás, ha a kisütött vagy kifőzött ételt kihűlés után a mélyhűtő rekeszben tartjuk és ott —10 és —20 Celsius fok közötti hőmérsékletet biztosítunk. A már egyszer felengedett, megmelegedett ételt ne fagyasszuk le újra, mert a felengedéskor már lehetőség nyílt a baktériumos fertőzésre. Az ilyen ételt ne tartogassuk, hanem mielőbb süssük át vagy főzzük meg, fogyasszuk el — ha nem mutatkoznak rajta a romlás jelei. Az íz-, szín-, szag- és állomány-elváltozás az étel romlásáról árulkodik. Egyes ételek tárolása veszélyes, mert megromolhatnak, könnyen ételmérgezést okoz- hantak. Ilyenek például a húsleves, gombás, tejes, tejszí_ Megnevezés Eltarthatósági idő tej, tejföl, tejszín 2 nap joghurt 3 nap tehéntúró, juhtúró vaj friss hús 2—3 nap 4—5 nap 2—3 nap fagyasztott hús 1 nap vagy 20 nap füstölt kolbász, szalámi 20—30 nap párizsi és más felvágott 2—3 nap friss hal fagyasztott baromfi 2 nap 20 nap faigyasztott baromfi 1 nap tojás 15—20 nap konzervek általában 3—6 hó tejszínes sütemények 1 nap krémek kenyér 1 nap 3 nap táblás csokoládé 4—5 hó Fenti eltarthatósági idők csak normális tárolási körülmények esetén érvényesek. Ha a hűtési hőfokok megválnes, tejfeles ételek, főzelékek. Ezeket ajánlatos egy napon belül elfogyasztani. A következőkben megadjuk néhány élelmiszer nyári eltarthatóságának feltételeit, idejét, a tároláshoz szükséges kellő hőfokkal együtt. Tároláshoz Mire kell szükséges vigyázni a hőmérséklet tárolásnál? Celsius fok 6—8 a tejet fel kell forralni, 6—8 6—8 6—8 eredeti, felbontatlan csomagolásban, , 2-4 edényben, lefedve, közel a hűtőtesthez, 0—2 felengedés után azonnal fel kell használni, 18—20 eredeti csomagolásban, mélyhűtő rekeszben, 12—20 nem hűtőben! Száraz, sötét, fénymentes helyen, felakasztva. 2—6 papírba csomagolva, védeni a páralecsapódástól, —2 —3 becsomagolva, —20 eredeti csomagolásban, mélyhűtőben, 0—2 felengedés után azonnal elfogyasztani, 10—20 nem hűtőben! (Hűtőben, mosot- tan 2—3 napig), 15—20 felnyitás után nem tárolhatók! 0—10 elkülönítve, letakarva, 0—10 lefedve, 10—20 papírba, majd műanyagzacskóba csomagolva, 10—20 hűvös, száraz helyen fozna'k, természetesen változnak a tárolási lehetőségek is. RUDNAY JÁNOS Vasárnapi apukák P. A., aki hét évig tartó, s végül kudarcba fulladt házasságot és két gyereket hagyott maga mögött a dunántúli megye- székhelyen, s keresett munkát és albérletet a fővárosban, dühösen kifakadt. — Kiszámoltam; körülbelül félmillió forintot kell kifizetnem a két gyerek után. Egy nőszemélynek, akit gyűlölök. A gyerekekben meg semmi örömöm... — Miért nincs? Talán nem találkozhat velük? — Találkozhatnék, de semmi értelme. \ volt feleségem és a volt anyósom annyira ellenem hangolta őket, hogy nem kíváncsiak rám... P. A. és (volt) családja gondja persze szélsőséges eset. Bár, ahány válás (olyan, ahol gyerek is van), annyi egyedi — szélsőséges? — eset. Nehéz is véleményt formálni, s általános érvényű tanácsot nem is lehet adni. Erre még a szakkönyvek se vállalkoznak, inkább csak felsorolják, mit nem tanácsos a szülőknek, a volt házastársaknak tenniük. „...ha sikerül egyetértésben elválni, és a válási traumát feldolgozni, akkor a gyer- mék a szülők további baráti kapcsolatának legfőbb indoka és értelme. Azt lehetne mondani, hogy a válás kulturáltságának egyik fokmérője a gyermekkel és a gyermek érdekében egymással fenntartott további kapcsolat.” — olvashatjuk Buda Béla—Szilágyi Vilmos Párválasztás című munkájában. Baráti kapcsolat — a gyermek, a gyermekek és saj át érdekünkben. Ideális helyzet az lenne, ha a gyermeket továbbra is együtt nevelnék, ha az apa is (az esetek túlnyomó többségében ugyanis ő megy el önként vagy kényszerűségből a családtól) találkozna nap mint nap vele. Ezt persze az elvált szülők többsége nem így csinálja. S nem csak azért, mert nem is akarja. Hiába volt kulturált a válás, hiába értelmesek és gyermekcentrikusak a szülők, az „eltávozott fél” gyakran marad „vasárnapi” szülő. Induljunk ki az általánosítható alaphelyzetből. A bíróság a két gyermeket és a lakást az anyának ítélte. Az apa távozik, általában albérletbe vagy rokonaihoz családtagként. A jövedelme 40 százalékát levonják gyermektartásra. A maradékból kell (kellene) megélnie, ruházkodnia, s a saját háztartását fenntartania. Abból kell az alkalmi ajándékokra, programokra félretennie... S ehhez bizony mellékfoglalkozásra, illetve mellékes jövedelemre van szükség. S mikor van erre mód? Este, szabad szombaton és vasárnap. Amikor egyébként a gyermekével lehetne. Járható és jó útnak látszik az, ha az anya és az apa a közös gyermekkel esetenként közös programot szervez. Együtt mennek kirándulni, színházba, moziba, sőt még rokonlátogatóba is. A hivatalosan meghatározottnál többször vannak együtt, s a gyermekkel kapcsolatos nevelési, gondozási kérdéseket megvitatják. Részt vesznek az óvodai, majd az iskolai szülői értekezleteken, konzultálnak a gyermek pedagógusaival. Nyíltak és őszinték. Egymáshoz is, és természetesen a gyermekhez is. Az apa így már nem vasárnapi apuka! Ezt azonban valóban nem tudja — pénz és idő hiányában, valamint a kedvezőtlen körülmények miatt — valamennyi elvált szülő megoldani. De a helyzet szépítésére, a vasárnapi apukáknak a gyermekeiktől való gyakori távoliét miatti keserűségük csökkentésére van lehetőség. Csak nem szabad gyűlölködni és a gyermeket befolyásolni! A gyermek ugyanis előbb-utóbb serdülő lesz, majd felnő. S akkor már — felidézvén a gyermekkori emlékeket — újraértékeli a történteket, majd rendszerint az ellen fordul, aki őt annak idején számításból, rosszindulatból, dacból, stb. helytelenül befolyásolta. Sokan azonban a válás után újra házasodnak. S egy új házasság és az abból született gyerek új kérdéseket vet föl. Ilyenkor tanácsos a volt házastárssal, jobb esetben az új házastárs (házastársak) részvételével újra tisztázni, megbeszélni a létrejött új körülményeket, feladatokat és lehetőségeket. Arról azonban egy pillanatig sem szabad megfeledkezni; hogy az új házasságból született gyermek nem fontosabb (és nem kevésbé fontos), mint az előző — válással végződött — házasságból született gyermek. SZENTE PÁL Külföldi lapokból lestük el, és adjuk tovább az idei nyár néhány divatos strandújdonságát, amely például nyaraláskor igen célszerű viselet. 1. A strandponcsó eredetileg egy 1,80x1,25 m nagyságú törökmintás asztalterítőből készült. Duplán összehajtva és a fej bebújásához háromszögletű nyílással megoldva. Természetesen bármilyen könnyű, szellős anyagból elkészíthető. 2. Ugyanekkora a következő „maxikendő” mérete. Hátulról vezetjük előre, s a mell előtt keresztezve, a nyakban kötjük meg hátul a két csücskét. 3. Kendő tahiti módra. Egyik végét a mell előtt fogjuk, a többit hátulról — jobbról előre hozzuk. Itt mély hóit berakva, simán és szorosan begyűrjük a másik vége alá. Egy tűvel rögzítve biztonságosan tart. 4. Az indiai szári összeállítása egy kis gyakorlatot kíván. Ehhez 1,20 m széles és 3,50 m hosszú kelme szükséges. A szári bal végét begyűrjük a nadrág gumija alá. A többit a bal derékra simítva körbecsavarjuk úgy, hogy most a bal oldalon már hagyunk egy jókora részt szabadon. A maradék anyagot a jobb oldalról előre vezetjük és csinosan redőzve hátravetjük a bal vállon át. A bal derekunknál kihagyott anyagot szépen berakjuk és begyűrjük a többi anyag alá. ALFÖLDI BURGONYALEVES Hozzávalók 4 személynek: 1 kg burgonya, 25 dkg hagyma (póréhagyma), 25 dkg sárgarépa, 25 dkg zeller, 1 liter víz, ételízesítő (Vegeta), 8 szem bors, 5 dkg szalonna, 2 fej vöröshagyma, húsleveskocka, só, bors (törött), mustár, főzőkolbász. A burgonyát meghámozzuk és kockákra vágjuk. A zöldségeket szintén megtisztítjuk és apróra vágjuk. A burgonyát és a zöldségeket feltesszük főni forró vízben. Ételízesítővel és szemes borssal fűszerezzük, és kb. fél óráig főzzük. Közben a szalonnát darabokra vágjuk és serpenyőbe tesszük, hozzáadjuk a hagymát és barnára pároljuk. A kolbászt karikákra vágjuk és a leveshez adjuk. Sóval, borssal, mustárral, húsleveskockával ízesítjük. Szalonnával és hagymával tálaljuk. ZÖLDBABLEVES Hozzávalók 4 személynek; 2 gerezd fokhagyma, 2 vöröshagyma, 5 dkg szalonna, 2 evőkanál olívaolaj, 40 dkg burgonya, fél kg zöldbab (dobozos), bazsalikom, só, bors, 1 tojás, 3 evőkanál tejföl, petrezselyem. Az összenyomott fokhagymát és a kockára vágott szalonnát és vöröshagymát forró olajban megpároljuk. A megtisztított burgonyát és babot hozzáadjuk és felöntjük annyi vízzel, hogy jól ellepje, 45 percig főzzük. A tojást és a tejfelt összekeverjük és a levesbe öntjük. A tűzről levéve apróra vágott petrezselyemmel beszórjuk. MARHAFARTÖLEVES Hozzávalók; 3 liter víz, 3—4 marhacsont, 1 csomag leveszöldség, zellerzöldje, 2 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 2 paradicsom, 2 friss gomba, só, 4—5 szem bors, 1 babérlevél, 1,5 kg marhafartő, 3—4 közepes nagyságú sárgarépa, 2—3 vékony póréhagyma friss zölddel. Leveshez 10 dkg cérnametélt, 1 csomag petrezselyem. Elkészítés: a csontot, az apróra vágott leveszöldséget, négybe vágott hagymát, fokhagymát, friss gombát, paradicsomot, valamint sót, borsszemeket és babérlevelet feltesszük a vízzel együtt és forraljuk. A leves tetején képződő habot leszedjük, majd a megmosott marhafartőt beletesszük. Forraljuk, majd egészen enyhe lángon lassan megfőzzük. Addig főzzük, míg a hús teljesen puha lesz. (Villával beleszúrunk). Főzési ideje kb. 3 óra. Mielőtt teljesen megfőtt a hús, a leveshez hozzáadjuk a sárgarépát, a póréhagymát és együtt tovább főzzük. A leves egyharmad részét külön edénybe öntjük és 10 dkg cérnametéltet főzünk bele. Majd a tésztát leszűrjük és a levest összeöntjük. Tálaláskor friss petrezselymet szórunk a levesbe. A húshoz sós főtt burgonya és tormaszósz körítést adunk. Tormaszósz készítése: a tormát meghámozzuk, és egészen finom reszelőn megreszeljük. Sózzuk és ecettel meglocsoljuk. 2 dl édes tejszínt felverünk keményre és 1—2 evőkanálnyit a tormához keverünk. Nevelési hibák
