Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-27 / 149. szám
1980. június 27. KÉPÚJSÁG 5 Tíz év alatt hatalmas fejlődés A DELVIEP négy megye vállalata HérommtWárd forint Mákot hoztok létre A DÉLVIÉP TOLNÁBAN A megyénkben folyó munkákat a szekszárdi építésvezetőség irányítja. Tolnában a már említetteken kívül még jó néhány jelentős beruházás gazdája a DÉLVIÉP. A vízellátást szolgálja többek között az aparhanti törpevízmű, a hőgyészi ivóvíztároló létrehozása és a szekszárdi vízmű bővítése. zeték építése nagy és hosz- szú ideig tartó munka, a DÉLVIÉP több ütemben végezte — illetve végzi még ma is. Pécs igen szomjas város. Néhány éve még., sokszor volt itt vízhiány a nyáron. Ma már ez inkább csak rossz emlék. Baranya „fővárosának” szennyvíztelepét is bővíteni kellett. A rekonstrukció után naponta 16 ezer köbméterrel több szennyvizet tudnak itt tisztítani, mint korábban. Szintén nagy munka volt a Lvov-kertváros távhőellátását uiztosító gerincvezeték fölépítése. A 14 kilométer hosszú vezeték a városrész lakóinak viszi a meleg vizet és a fűtést a hőerőműtől. Szintén igen sok vízre van szükség Kaposváron. Itt a rohamosan növekedő lakótelepeken kívül az utóbbi időben több vízigényes üzem is épült. A város környéki rétegvizekből már nem lehet ellátni a megyeszékhelyet. A nyugat-balatoni regionális vízmű és a fonyód—kaposvári regionális távvezeték — amelyet részleges üzemre az idén adnak át — megoldja majd a kaposvári vízgondokat. Ez a vezeték 55 kilométer hosszú, naponta 15 ezer köbméter vizet szállít majd, és később alkalmassá tehető 25 ezer köbméter szállítására is. A vállalat somogyi munkái közt volt a nagyatádi szennyvíztisztító telep építése. Ez a 32 millió forintért elkészült létesítmény naponta kilenc és fél ezer köbméternyi szennyvizet fogad és égető gondot oldott meg. Impozáns munka volt Tolna megyében a Sió bal partján fölépített öntözőfürt létrehozása. Ez a több, mint 40 kilométer hosszú rendszer 1689 hektár területet lát el öntözővízzel. így hát a DÉL- VIÉP munkájával közvetetten még az ország éléskamrájának föltöltéséhez is hozzájárul. A Szekszárdon megkezdett szennyvíztelep-bővítés a város régi gondján segít, hiszen 1974-ben a régi szennye- víztelepre, amely 3500 köbmé_ tér víz befogadására készült" 5500 köbméter szennyvíz érkezett. A második ütem befejezése után a DÉLVIÉP által bővített telep 29 ezer köbméter szennyvizet fogadhat majd. Zala megyében Nagykanizsán és Zalaegerszegen volt szükség a szekszárdihoz hasonló létesítményekre. Nagykanizsán igen kis kapacitású szennyvíztelep van. Az idén decemberben lesz a tervek szerint a próbaüzem az új első részében. Néhány hónap múlva 12 500 köbméter vizet tisztíthatnak majd itt. További bővítés esetén pedig 37 és fél ezret. Zalaegerszegen hasonló kapacitású szennyvíz- tisztító épül. A zalai megye- székhelyen a mélyfuratú kutak nagy mangán- és vastartalmú vizet adnak. Ezért itt naponta 22 ezer köbméter vizet vastalanító tisztítóművet épített a DÉLVIÉP. Így fölsorolva is érzékelhető, hogy tíz évvel ezelőtt milyen hatalmas munka várt az új vállalatra. Igazán azonban csak azok tudják, hogy menynyi emberi erő van a már elkészült létesítményekben és mennyi lesz a most és a jövőben készülőkben, akik a DÉLVIÉP munkásai. Az elvégzett munka hasznát azonban mind a négy megye lakói szinte naponta érzik. A „DÉLVIÉP” mozaikszó. Sokan tudják, hogy a Dél-dunántúli Vízügyi- és Közműépítő Vállalat mivel foglalkozik — hiszen ez a nevéből könnyen kitalálható. De vajon valóban tudják-e? Ezzel az írással azoknak szeretnénk segíteni, akik eddig még nem ismerték a DÉLVIÉP nevét és azoknak is, akik ismerték, de még többet szeretnének tudni erről a fontos dél-dunántúli vállalatról. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM Rég elmúltak már azok az idők, amikor az ember hűs források, patakok vizét itta. Sokhelyütt már a kutak sem tiszták, a patakokba szinte életveszélyes belekóstolni, forrás pedig nemigen akad lakóhelyünk közelében. Mélyre kell fúrni a jó vízért, vagy tisztítani kell a rosz- szat és az egyre növekvő igények miatt sokszor messziről kell odaszállítani, ahol használni akarjuk. Nagyrészt szennyezett vizeink megtisztítva, gépeken, vezetékeken át hosszú-hosszú utat járnak be, mielőtt elérkeznek hozzánk ipari, vagy ivóvízként. Az üzemek és a háztartások szennyvizét sem lehet már a szabadba engedni. A természet tisztító munkája kevés ahhoz, hogy a rengeteg szennyezett vizet, amit a civilizált társadalom termel, regenerálja. A huszadik század második felének egyik legnagyobb gondja a környezetszennyeződés és talán az utolsó pillanatban fogtunk hozzá, hogy megvédjük ettől a Földet. Felszíni vizeinket — mielőtt használnánk — tisztítanunk kell, és hogy tovább ne károsítsuk a környezetet, tisztítanunk kell az elhasznált vizet is. A Dél-Dunántúl négy megyéjében — Baranyában, Tolnában, Somogybán és Zalában a DÉLVIÉP teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy a víz eljusson minél több emberhez és ahhoz, hogy a szennyvíz megtisztítva kerüljön vissza a természetes körforgásba. AZ ELMARADOTTSÁG FELSZÁMOLÁSÁÉRT Tíz éve az Országos Vízügyi Hivatal alapította a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatot. Az alapítólevélben több végrehajtandó feladatot is megjelöltek, ezek között szerepel a települések vízellátási, csatornázási, szennyvíztisztító létesítményeinek bővítése, létrehozása, valamint az ipari víz felhasználását és tisztítását szolgáló hálózat építése. Azért volt szükség a vállalatra, mert Dél-Dunántúl közműellátottsága elmaradott volt, és a fejlődő ipar is egyre több „vizes” létesítményt követelt. Tíz év alatt a nulláról indult. DÉLVIÉP is nagyot fejlődött és a négy megye is sok új létesítménnyel — vagy felújított régivel — gyarapodott. 1970-ben Magyarország lakóinak 55 százaléka élt olyan területen, ahova eljutott a vezetékes víz. Baranyában, Somogybán és Zalában ez az adat 38, 33 és 32 százalék volt. Egyedül a tolnai helyzet volt valamivel jobb az országban, az emberek 59 százaléka kapott vezetékes ivóvizet. Tíz év alatt a DÉL- VIÉP-nek köszönhetően, sokat javultak a körülmények. Ma már Baranyában is a lakosság közel 70 százalékához jut el a vízvezeték, Somogybán 60, Zalában 60, Tolnában pedig több mint 60 százalék a mai adat. Hasonló fejlődés mutatható ki a csatornázásnál is. Az országos szám 1970-ben 28 százalék volt. Baranyában és Somogybán a lakosság 12, Zalában 15, Tolnában mindössze 9 százaléka élt csatornázott területen. A mai számok: 64, 32, 34 és 27 százalék. Javult tehát az ellátás, kényelmesebb lett a négy megyében lakók élete. Bővült a városi közműhálózat és falun is sok törpevízmű készült, több községben elkezdődött a korábban ismeretlen csatornázás. Mindezzel nemcsak kényelmesebb, hanem jóval kulturáltabb, egészségesebb lett sok ezer ember élete. Valószínűleg a DÉLVIÉP nélkül is lett volna fejlődés, ám ekkora semmiképpen sem. A vállalat vezetői és munká'ai igen nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy a dél-dunántúli elmaradottság csökkenjen. ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS REKONSTRUKCIÓK A vállalat legfontosabb munkái külön is említést érdemelnek. A Pécs vízellátását szolgáló pécs—mohácsi távvezeték több mint két évtizede üzemelt már, amikor szükségessé vált a regionális rendszer bővítése. Az új veTavaly készült el a szekszárdi szennyvíztisztító fipül a szekszárdi ivóvíztisztító Nagyarányú csatornázási munkák Szekszárdon, a Bogyiszlói úton A Sió bal parti öntözőfürt gépháza A környezetvédelmet és az egészségesebb életmódot szol. gálja a paksi Kossuth utca csapdékcsatornája, a szekszárdi Korvin Ottó utca szennyvízcsatornája és a szekszárdi ipartelep szennyvíz-elvezetése. A felsorolás persze korántsem teljes, szinte lehetetlen lenne minden munkát megemlíteni. Ám reméljük, a leírtak is elegendők ahhoz, hogy meggyőzzék olvasóinkat: a DÉLVIÉP-re nagy szükség van megyénkben, s ha tíz évvel ezelőtt nem alapítják meg ezt a vállalatot, akkor most szegényebbek lennénk. GAZDAGODÓ VÁLLALAT Mindahhoz a hatalmas munkához, amelyet eddig elvégeztek és amely ezután vár a DÉLVIÉP-re, természetesen igen kevés lenne az erő, az a fölszereltség, amellyel a cég indult. Az alapításkor évi 300 milliós termelési érték létrehozására megteremtett vállalat azóta ugrásszerűen fejlődött. 1977-ben már 420 milliós termelésre volt erejük, jelenleg pedig évente 550 millió forint értékű létesítmény megépítésére képes a DÉLVIÉP! Nagyot fejlődött a géppark, egyre korszerűbb módszerekkel dolgoznak. A jelenlegi állóeszköz-állomány értéke 230 millió forint. Nagy teljesítményű földmunkagépeik sokszor és sokfelé láthatók és mindig akad nézőjük. Több új technológiát dolgoztak ki a vállalat szakemberei, mindig keresik a jobbat, a korszerűbbet. A munkakörülmények is változtak 1970 óta. A vándorló, vidéken hetelő munkások nehéz életét könnyítik a mozgatható szociális létesítmények, öltözők, fürdők, melegedők. Sok, fizikai munkát könnyítő kisgép is szolgálja a munkásokat. Köztudottan jó kereseti lehetőségeket kínál a DÉLVIÉP, átlagosan 48 ezer forint egy évben a fizetés a vállalatnál. A munkások és a termelés- irányítók összhangjának, jó munkájának köszönhetik, hogy 1975-ben, 1976-ban, 1977-ben és 1978-ban is elnyerték a „Kiváló Vállalat” kitüntetést. Jelenleg 1800 dolgozó van a cégnél, 35 százalékuk törzs- gárdatag. A hasonló vállalatokhoz viszonyítva nem nagy itt a vándorlás. A TERVEK NEM KICSIK A következő ötéves tervben is nagy munka vár a DÉLVIÉP-re. A már említett beruházások között vannak olyanok, amelyeket több ütemben fejeznek be, öt-tíz évig is eltart egy-egy hatalmas rendszer teljes kiépítése. Ezenkívül új építkezések is kezdődnek, és az újabb munkák sem kisebbek a befejezetteknél és a most fo- lyóknál. A következő évek legfontosabb feladatai között szerepel a fonyódi regionális csatornázás, a komlói regionális csatornázás, a komlói regionális vízmű építése, a kaposvári és a pécsi új szennyvíztisztítótelep létrehozása, a Nagykanizsát ellátó murai vízmű építése és sokhelyütt készül majd községi törpevízmű is. A DÉLVIÉP alapítása óta hárommilliárd forint értékű létesítményt épített. Óriási, szinte elképzelhetetlen szám ez. Munkájuk eredménye mégsem látványos, a legtöbb létesítményt „elássák”, vagy külterületen építik, ott, „ahol a madár sem jár”. Ha nem is látjuk mindazt, amit a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat épített, akkor is érdemes néha rájuk gondolni. Ha találkozunk a DÉLVIÉP nevével, jó, ha eszünkbe jut, hogy amikor otthon kinyitjuk a vízcsapot, vagy amikor nem kell a szennyvizet az utcára öntenünk, akkor ezt nekik is köszönhetjük. (x)
