Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

1980. június 27. "tfEPÜJSÄG 3 Rendezett üzem, korszerű termék A szemnek is tetszik a VE- GYÉPSZER tamási gyáregy­sége. A rendezett udvartér, a műhelyek környékének tisz­tasága, a gondozott parkok, a sudár nyárfák. Bent a mű­helyben is rend van. Tavalyelőtt a nagycsarnok környéke még építési törme­lékkel volt teles-teli, a régi, elavult üzemcsarnokok falai mellett is áldatlan körülmé­nyek uralkodtak. A föld úgy nézett ki, mintha rossz szán­tásban járnánk. A hegesz­tők a tűző napon, a csepergő esőben,: zimankós őszi időben dolgoztak. Az akkori terme­lés is ilyen: az éves tervük 55 millió forint volt, s ebből teljesítettek közel harmincat. A két év közötti különbség össze sem hasonlítható. Igaz, közben elkészült a 2300 négy­zetméter alapterületű üzem­csarnok 150 millió forintért. Szociális épületek, megfelelő fűtőberendezések, az anyag- biztosítást segítő raktárbázis is felépült. Optimális körül­mények alakultak 1978 végé­re, 1979 elejére. A „kóceráj- ból” rendezett üzem lett. A beruházás folyamatos. A régi, „gépjavító örökség”, a sötét üzemcsarnokok sorra megújulnak, hogy termékeik színvonalát emelni tudják, 80 tanuló képzéséhez szükséges tanműhelyt alakítanak ki he­gesztők és acélszerkezeti laka­tosok részére, 14 millió forin­tért. 1981-re befejezik a for­gácsoló- és az előkészítőüze­mek felújítását. Mindezek alapján a ter­mékszerkezet is változott. A Szovjetunió részére olajmérő­állomásokat gyártanak. Pafcs- ra az atomerőműhöz pedig szénacélszerkezeteket, födém- cellákat és falburkolatokat. Mindegyik termék előrelépés minőségileg. Az olajmérőállo- mások mínusz ötven Celsius fokon is működnek. Az atom­erőmű berendezéseinek minő­ségéről meg már beszélni Korszerű hegesztőautoma­tával könnyebb és ponto­sabb a munka sem kell, mindenki tudja, ott csak olyan anyagúkat, beren­dezéseket építhetnek be, ame­lyek kifogástalanak. A VEGYÉPSZER tamási gyárában két év alatt gyöke­res változásokat értek el. A beruházás ellenére sem kap­tak ugyan csodagépeket, de az eredmények az itt dolgo­zó kollektívákat dicsérik. A magasabb követelményeknek ugyanazok az emberek felel­tek meg, akik két éve csak a terv 50—60 százalékát tud­ták teljesíteni. Az utóbbi időben minden poszton elhitték, hogy alkal­masak a magasabb követel­mény kielégítésére és nem törvényszerű a rengeteg fél- készitermék, a szervezetlen­ség, a rossz minőség. Volt olyan időszak, amikor egyet­lenegy határidőt sem tartot­tak be ebben az üzemben. Tavaly a negyedik negyedév­ben már minden előbbi szer­ződést teljesítettek. Sőt, év végére négy olaj állomást előbb átadtak. Az idei feladataik újra na­gyobbak, mint az elmúlt idő­szakban. Álljon itt bizonysá­gul a gyáregységi terv fo­rint összege 1977 óta: 29 mil­lió forint volt; 1977-ben, 55 millió, 1978-ban — a tervet nem teljesítették. Százmillió volt 1979-ben, (teljesítették) és 142 millió forintos a terv 1980-ban, melynek időarányos részét az első félévben elvé­gezték. A második féléves munkák előkészítve, rendel­keznek megfelelő mennyiségű és minőségű anyaggal, az ed­digi jelek, tapasztalatok alap­ján sikeres esztendőt zárhat­nak. H. J. Fotó: GOTTVÁLD KAROLY A kívánt irányban haladva Három jelentést vitatott meg és fogadott el a Magyar ________ Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága júni­us 24-i ülésén. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, az idei népgazdasági terv végrehajtásának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstagvál'asztásokról szóló előter­jesztések megtárgyalásáról kiadott közlemény a lapok — így lapunk is — csütörtöki számukban publikálták. Mindennapi életünk három fontos részterületét tekintette át a vezető párt­testület. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzetben egyidejűleg vannak jelen az eny­hülés és a feszültség elemei. Pártunk vezető testületé sfikra- szállt a világ békéjének, az enyhülés vívmányainak megőr­zése mellett, s újólag elítélte az agresszív imperialista törek­véseket. Amint arra a közlemény is utal, az országgyűlési kép­viselő- és tanácstagválasztások jó politikai légköréhez, a köz­életi aktivitás fokozódásához jelentős mértékben hozzájárult, hogy az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtásában — kez­deti jelekként ugyan — már tapasztalhatók a kívánatos mó­dosulások és átalakulások. H a megengedjük a bonyolult folyamatok leegyszerűsítő megfogalmazását, akkor így summázhatjuk a lényeget: a ko­rábban általános mennyiségi szemlélet és teljesítmény he­lyett egyre inkább előtérbe kerülnek a termelés minőségi, hatékonysági jellemzői, s ezek nyomán szembeszökő differen­ciálódási folyamat kezdődött el a vállalatok körében, az egyes iparágak, iparcsoportok, s nem kevésbé az ágazatok között. Erre mutat például, hogy a vállalatok egy részénél jelentősen csökkent, egy másik részénél viszont gyors iramban bővült a termelés, attól függően, hogy az új ár- és pénzügyi rend­szer tükrében miként ítéltetett meg az árukibocsátás ered­ményessége, vállalati — s elsődlegesen: népgazdasági — hasz­na. Túlzás lenne azt állítani a Központi Bizottság üléséről ki­adott közlemény ismeretében, hogy a termelőágazatokban minden a fő irányhoz igazodott, s a haladás útja zökkenés- mentes. Az azonban bizonyos, hogy — az év első felének tel­jesítményei alapján — még a termelésüket kényszerűen csök­kentő vállalatoknál sem romlott ezzel párhuzamos mérték­ben az eredményesség, ami a szerkezetváltozás, s a termék- összetétel korszerűsödésének szerény, kezdeti jeleként fogha­tó fél. Rendkívül ^°-ntos jelzések ezek, nemcsak pénzügyi, ha- --------------;----nem erkölcsi, lélektani értelemben is, mert hi­szen a bonyolult gazdasági teendők végrehajtásának közép­pontjában az ember áll, úgy is, mint megvalósító, s úgy is, mint az eredményiek haszonélvezője. S mert a tarrrffelőágaza- tokban a megkezdett átalakulások emberek százezreit érintik napról napra, nem mindegy, mikor tapinthatók ki az első bi­zonyítékok arra, hogy helyes az irány, jó a cél. N agy figyelmet szentéit a Központi Bizottság a népgazda­sági terv végrehajtása tapasztalatainak elemzésén belül a kül­kereskedelmi tevékenységre, hiszen most a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának minden más feladatat alá kell .rendelni. A termelési kollektívák törekvéseinek elisme­rését is föllelhetjük abban a megállapításban, hogy lényegesen erőteljesebb az exportálási kedv, mint volt korábban, s az importigény — remélhetően az ésszerűség, s nem az átmeneti vállalati taktikázás, a szükséges vásárlások elhalasztása kö­vetkeztében — csökken. Szintén a pozitívumok közé tartozik, bár kezdeti jelekről van szó, hogy kisebbek a készletek, s a fizetési gondokkal küzdő vállalatok köre szőkébb. A határozatoknak és az azokhoz kapcsolódó intézkedéseknek a gyakorlati átültetését láthatjuk megmutatkozni abban is, hogy mérséklődtek a beruházási célú kiadások, de itt döntő a rendkívül gondos differenciálás. Azaz: a bizonyos területeken érvényesülő visszafogás mellett á gazdaságos termelést, a kül­kereskedelmi mérleg javítását szolgáló fejlesztések terv sze­rinti, vagy annál is gyorsabb megvalósítása, s az utóbbira több területen — az alumíniumkohászattól a vegyiparon át az élel­miszeriparig, a mezőgazdasági üzemeknél a feldolgozó ágazat­ban — jogos igény mutatkozik. Veszélyes egyoldalúság lenne csupán a kívánt irányban tett lépéseket összegezni, s nem szólni arról, amit a Központi Bi­zottság ülése az átrendeződés gyorsabb tempóját segítő, de ma még nem eléggé kihasznált forrásaiként sorakoztatott fel. Indokoltan hívja fel a figyelmet a párttestület üléséről ki­adott közlemény arra, hogy bár a népgazdaság alapvetően a terv követelményeinek megfelelően fejlődött, de vállalati és irányítási körben egyaránt további intézkedésekre van szük­ség a kezdeti folyamatok kibontakoztatása érdekében, azért is, mert az idei eredmények és gondok valójában a hatodik öt­éves terv kezdetének milyenségét — lehetőségeit — jelzik. Ezeknek a lehetőségeknek a bővítését szolgálja — nem ta- ----­-----------gadwa abban a kényszerítő jelleget sem — a gaz­daságirányításnak az a következetessége, hogy nem siet tá­mogatásokkal, mentesítésekkel a gazdaságtalan, vagy hasznot nem hozó tevékenységet folytatók segítségére. E következetes­ség tartóssága, valamint a kívánt irányban történt elmozdu­lások együttesen adhatják annak alapját, amit a célok meg­értésének, támogatásának, s elérhetőségének jelöl a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény. a Ü lést tartott M ESZÖV-elnöksége (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének székházában Somi Benjamin elnökletével tartotta júniusi ülését a MÉSZÖV elnöksége. Az ülés fő napirendje „Az energiatakarékosságra vonat­kozó elvek és intézkedések megvalósulása az ÁFÉSZ-ek- nél” című előterjesztés volt. A vizsgálatok kiterjedtek az üzem- és kenőanyag-fel­használásra, a gépkocsi-kapa­citás kihasználására, a fűtés, világítás és a gépek üzemel­tetése során a takarékos gaz­dálkodás érdekében tett in­tézkedések eredményességére és az energiagazdálkodással kapcsolatos feladatok végre­hajtásában kialakult módsze­rek értékelésére. A MÉSZÖV elnöksége fel­kérte a szövetkezetek igazga­tóságait, hogy a II. félévben tűzzék napirendre szövetke­zetüknél az energiagazdálko­dás helyzetét, konkrétan ha­tározzák meg a teendő intéz­kedéseket és jelöljék ki a fe­lelősöket. Ajánlással fordult a szövet­kezetekhez, hogy a másodál­lás és mellékfoglalkozás lehe­tőségét is kihasználva vegyék fontolóra energetikus foglal­koztatását. Az általános szövetségi tit­kárság előterjesztése alapján az elnökség megállapította az ÁFÉSZ-ek és takarékszövetke­zetek által fizetendő szövet­ségi hozzájárulás mértékét, jóváhagyta a választott testü­letek II. félévi munkatervét és szervezeti kérdésekben döntött. Részt vett az ülés munkájá­ban Sólyom Zoltán, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője is. SZOBOSZLAI JENŐ Az új műhelycsarnok Készül a tanműhely Félkész olajmérőállomás-alkatrész köszörülése Késztermékek

Next

/
Thumbnails
Contents