Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

2NÉPÜJSÁG 1980. június 27. Edward Bahiuch Becsben Edward Babiuch Bruno Kreiskyvel Osztrák—lengyel kormány­fői megbeszélések kezdődtek Becsben. Edward Babiuch, a lengyel minisztertanács elnö­ke Bruno Kreisky kancellár meghívására szerdán érkezett az osztrák fővárosiba. A négyszemközt folyó megbeszéléseken a kormány­fők áttekintették a kétoldalú kapcsolatok rendszerét, és eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Ezzel kapcsolat­ban Kreisky kancellár a vá­rakozó újságírók kérdésére válaszolva közölte, hogy meg­vitatták az enyhülési politika általános kénléseit, amely­nek folytatása érdekében mindkét fél szükségesnek tartja a legnagyobb erőfeszí­téseket. A gazdasági együttműkö­désről, illetve annak bővíté­séről folyó tárgyalásokba be­kapcsolódott Hannes And- rosűh alkancéllár, pénzügy­miniszter. Az első tárgyalási nap vé­gén több fontos kétoldalú megállapodás aláírására is sco- került. Közülük jelentő­NATO-vita A NATO-államok külügy­miniszterei csütörtökön a két­napos ülésszak záróközlemé­nyének szövegén vitatkoztak. Egy külön nyilatkozatban pe­dig ismételten felszólították az iráni illetékeseket az ameri­kai túszok szabadon bocsátá­sára. Egyes források szerint né­zeteltérések támadtak az amerikai és a francia küldött­ség között a záróközlemény néhány megfogalmazása kö­rül. A nézeteltérések a kö- zel-keléti kérdésre és a hel­sinki értekezleten részt vett országok madridi találkozó­jára vonatkoztak. Megfigye­lők arra számítanak, hogy a közlemény e kérdésekben „eléggé semleges hangvételű” lesz. Francia források min­denesetre azt hangoztatják, Párizs és Washington alapjá­ban egyetért abban, hogy a madridi találkozón a nyuga­ti országok támogassák az európai leszerelési értekezlet­re vonatkozó francia tervet. ségét tekintve kiemelkedik az a keretszerződés, amelynek értelmében Lengyélország a jövőben 1,2 millió tonna kő­szenet szállít Ausztriának évente. Ennek teljesítéséhez pedig az egyik osztrák bank Döntés a sorozásról Az amerikai képviselőház 234 szavazattal 168 ellenében végleg jóváhagyta a sorköte­lesek újbóli összeírásáról szóló törvénytervezetet. 13,3 millió dollár ősze get irányoz­tak elő erre a célra. A szenátus a törvényterve­zetet már korábban jóvá­hagyta. Az most a Fehér Háziba került és Carter elnök aláírásával hatályba lép. Thomas O’Neill, a képvise­lőház elnöke beszédében azt bizonygatta, hogy a tervezet ,megfelel a hazafias ameri­kai nép elvárásának” és in­doklásából nem felejtette ki az afganisztáni eseményeket Sem, természetesen amerikai értelmezésben. A Pentagon azzal érvel, hogy az összeírás újbóli be­vezetésével 90 napot lehet nyerni mozgósítás esetén. A sorkötelesek összeírását 1973-ban függesztették fel, amikor eltörölték a kötelező katonai szolgálatot. 300 millió dolláros pénzügyi hitéit folyósít Lengyelország­nak. A külügyminisztérium épü­letében aláírták a lengyel— osztrák kulturális egyezmény 1980—83-ig terjedő munka­tervi jegyzőkönyvét is. Olaszországi terrorakció - röpcédulával Terroristák csütörtökön reggel birtokukba kerítettek egy munkásvonatot Torino és Susa kisváros között. A hét támadó, köztük egy nő, nyílt pályán megállásra kényszerí­tette a szerelvényt, gép­pisztolyokkal sakkban tartot­ta az utasokat, majd röp­cédulákat szórt szét a vago­nokban. Az utasok megtud­hatták ebből, hogy az akciót az „Első vonal” elnevezésű terrorszervezet hajtotta vég­re, ugyanaz, amelyiknek tag­ja Marco Donat-Cattin, a kormányzó kereszténydemok­rata párt volt főtitkárhelyet­tesének fia. A terroristák ez­után leszálltak a vonatról, s gépkocsiba szállva kereket oldottak. Szolidaritási értekezlet Kabulban Afganisztán fokozott erőfe­szítéseket tesz azért, hogy megvédje a nép érdekeit, for­radalmi vívmányait az impe­rialista agressziótól és a reak­ciós erők támadásaitól — je­lentette ki Szultán Ali Kest- mand, az Afganisztáni Egy­séges Népi Demokratikus Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi tanács el­nökhelyettese az Afganisztán­nal vállait szolidaritási érte­kezleten. Az Aíró-Ázsiai Népek Szo­lidaritási Szervezetének (AAPSO) kezdeményezéséré összehívott értekezleten az afganisztáni vezető rámuta­tott: az amerikai imperializ­mus, a kínai vezetés és a tér­ség reakciós erői összeesküd­tök az afganisztáni forra­dalom ellen. — Az amerikai imperializ­mus és szövetségesei folytat­ják az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háborút. — Az afganisztáni nép meghiúsítja az imperialista és reakciós erők agressziós ter­veit, Afganisztánban norma­lizálódik a helyzet. Ezt ta­núsítja, hogy az afgán kor­mánnyal egyetértésben a Szovjetunió kivonja Afganisz­tánból azokat a katonai egy­ségeket, amelyek jelenlétére már nincs szükség — hang­súlyozta befejezésül Szultán Ali Kestmand. Giscard d’Estaing sajtóértekezlete Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök csütörtökön délután sajtó- értekezletet tartott. Bejelen­tette, hogy szeptemberben „munkalátogatásra” Varsóba utazik, hogy „nyitva tartsa a párbeszédet a különböző eu­rópai felek között.” Ezzel kap­csolatban újból kifejezte meggyőződését, hogy május 17-én Leonyid Brezsnyev szovjet államfővel Varsó kö­zelében megtartott találkozó­ja „hasznos megbeszélés volt”. „Nem akarunk többé népünk hóhérai lenni” Katonai fclk«fée 75 évvel ezelőtt a Patyomkin páncéloson 1905 júniusának végén a világsajtó szenzációjának középpontjában a fekete­tengeri orosz matrózok fel­keléséről szóló hírek állot­tak. A nyugati világ igen jól értesült lapjai, tudósítóik jó­voltából közölték ä felkelt matrózok felhívását is, amely „Az egész civilizált világ­hoz” címet viselte. Egy rész­letet idézünk ebből a kiált­ványból, amely minden or­szág polgárához és minden néphez szólt. „Az önkényuralmi kor­mány gaztettei láttán min­den türelmünk kifogyott. A felháborodás lángjától elbo­rított Oroszország egyként kiáltja: le a rabláncokkal! A kormány vérbe akarja bo­rítani az egész országot, el­felejti, hogy a hadsereg az elnyomott nép fiaiból áll. A „Patyomkin’ legénysége megtette az első határozott lépést. Nem akarunk többé népünk hóhérai lenni. Jel­szavunk: halál vagy szabad­ság az egész orosz nép szá­mára! Követeljük, hogy ves­senek véget a háborúnak és azonnal hívják össze az al- kotmányozó nemzetgyűlést az általános választójog alapján. A végsőkig fogunk harcolni ezért a célért: győzelem vagy halál! Minden szabad ember, minden munkás a mi olda­lunkon lesz a szabadságért és a békéért folyó harcunkban. Le az önkényuralommal! Él­jen az alkotmányozó nem­zetgyűlés!” 1905. június 27-én a „Knyaz Patyomkin Tavricseszikij” páncéloshajó matrózai fel­keltek parancsnokaik em­bertelen bánásmódja és hal­latlan kegyetlensége ellen. Leszámoltak a legjobban gyűlölt tisztekkel, a hajóra pedig felvonták a forradal­mi vörös lobogót. Forradal­mi bizottságot választottak, amelynek vezetője A. N. Matyusenko torpedógépész volt. A felkelés lefolyását ő mondta el egy személyes be­szélgetés során még az év júliusának elején az akkor Svájcban tartózkodó Lenin­nek. A páncéloshajó felkelt le­génységéhez csatlakozott a 267. számú torpedónaszád is. A két jól felfegyverzett hajó befutott Ogyesszába. A vá­rosban ekkor általános sztrájk volt, s a forradalmi matrózok csatlakozásával reális lehetőség kínálkozott arra, hogy a munkásokkal együtt tovább erősítsék a kirobbant felkelést. Ezt a le­hetőséget azonban nem tud­ták kihasználni. Egyrészt a városi szociáldemokrata ve­zetésben többségben lévő mensevikek ingadozása, más­részt a Patyomkin matrózai­nak nem teljesen egységes fellépése miatt. A felkelést követő harma­dik napon játszódtak le a döntő események, amelyek meghatározták a páncélos- hajó további sorsát is. A cá­ri kormány és hadvezetés ekkor tudta mozgósítani az egész fekete-tengeri flottát. Azzal a paranccsal küldték a hajóhadat Ogyesszába, hogy süllyesszék el, de legalább is ejtsék foglyul a Patyomkint. Az igen erős fegyverzettel rendelkező hadihajó azonban bátran ellenállt, sőt két íz­ben sikerült áttörnie az elle­ne vezényelt hajóraj had­rendjét. Ezt látva, a többi hajó legénysége is nyílt tün­tetés formájában szolidari­tást vállalt a Patyomkin matrózaival. A hajókon vár­ható felkelés elkerülésére a kivezényelt hadihajókat a nyílt tengerre irányították. Közülük a „Georgij Pobedo- noszec” nevű páncéloshajó csatlakozott a Patyomkinhoz és a torpedónaszádhoz, de egy altiszt árulása következ­tében a hajó zátonyra futott. A Patyomkin matrózainak felkelése tizenegy napig tar­tott. Ekkor fogytak el a szén- és élelmiszer-készletek. „A lázadó hajó”, a Knyáz Pa­tyomkin a román vizekre vette útját. Constancában kö­töttek ki és átadták a hajót a román hatóságoknak. A román kormány nem tekin­tette bűnözőknek a felkelt matrózokat, mint ahogy azt a cár szerette volna, hanem csupán katonaszökevények­nek. így a 700 matróz — bár élelmiszert és szenet nem kaptak —, de megmenekült. Innen jutott ki azután Lenin­hez is a már fentebb idézett torpedógépész. A felkelésnek óriási politi­kai jelentősége volt. A fel­kelt fekete-tengeri matrózok hitet tettek arról, hogy ma­gukénak vallották a forradal­mi nép célkitűzéseit. Az egész világ figyelmét sike­rült tettükkel magukra irá­nyítaniuk. Bizonyította ez a felkelés azt is, hogy a cáriz­mus fegyveres erői között is megkezdődött egy folyamat, a bomlás, amely magja lett — Lenin szavaival — az új forradalmi hadseregnek. A Patyomkin páncélosról 1925-ben készített nagyszerű, mindmáig idézett és ismert film állított művészi emlé­ket a 75 évvel ezelőtt történt forradalmi esemény hősei­nek. Lenin a felkelést követő napokban írta, hogy „Az odesszai felkelés és a .Pa­tyomkin' páncélos csatlako­zása a forradalomhoz új, hatalmas lépést jelentett az önkényuralom elleni forra­dalmi mozgalom fejlődésé­ben.” ...,,A több éve folyó ke­gyetlen katonai megtorlás ,megnevelte’ a proletariátust és a városi köznépet, előké­szítette őket a forradalmi harc fejlettebb formáira. A bűnös és szégyenletes hábo­rú következtében, amelybe az önkényuralom belekény- szerítette a népet, csordultig telt a nép türelmének poha­ra. Megkezdődtek a tömegek első kísérletei, hogy fegyve­resen álljanak ellen a cári csapatoknak.” Az első kísérletek három­negyed évszázados évforduló­ján tisztelettel emlékezik a szocialista világ az úttörők­re azzal, hogy felidézi hősies kezdeti harcaik emlékét. VIDA SÁNDOR Carter Portugáliában Garter amarikiai elnök húsz órányi madridi hivátalos lá­togatásának befejeztével csü­törtök délelőtt a spanyol fő­városból Portugáliába uta­zott. Elutazása előtt a repü­lőtéren még egy 25 perces megbeszélést folytatott János Károly spanyol királlyal és Adolfo Suarez miniszterel­nökkel. Előzőleg Jugoszláviá­ban és Olaszországban tett látogatást. A Jimmy Carter amerikai elnök spanyolországi látoga­tásáról csütörtökön kiadott közlemény szerint a nemzet­közi helyzetet áttekintve mindkét fél kifejezésre jut­tatta aggodalmát a világ kü­lönböző övezeteiben fennálló feszültségek miatt, és aláhúz­ták a nyugati szolidaritás fontosságát, ami a spanyol külpolitika egyik vezérfonala. A továbbiakban kifejezték reményüket, hogy a közelgő madridi találkozó harmoni­kus lefolyása lehetővé teszi a párbeszédnek és az együtt­működésnek kedvező légkör kialakítását. Ez elősegíti a kölcsönös bizalom helyreállí­tását és lehetővé teszi a ha­ladást az enyhülés és a béke útján. A szovjet egységek Afga­nisztánból váló kivonása te­kintetében a közlemény a velencei csúcsértkezleten el­fogadottal azonos álláspontot tükröz. Az amerikai elnök ki­fejezte megelégedettségét afelett, hogy előrehaladóban van Spanyolország integráció­ja a nyugat-európai közösség­be. A közlemény nem tesz említést Spanyolország terve­zett NATO-tagságáról. Carter csütörtökön európai körútja utolsó állomására, Paritugáliába érkezett. A lisz- szaboni repülőtéren Eanes portugál köztársasági elnök és Sá Cameiro ikormányfő fo­gadta. Nagyszabású tüntetés volt a portugál fővárosban Carter amerikai elnök ellen. „Carter, menj haza és vidd magaddal azokat, akik idehívtak!” — olvasható a transzparenseken, amelyekkel Lisszabon lakói az utcákra vonultak. (Kép­távírónkon érkezett). PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban köszöntötte Jesus Fariát, a Venezuelai Kom­munista Párt főtitkárát 70. születésnapja alkalmából. * V. V. Giri, volt indiai köz- társasági elnök elhunyta al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban fejezte ki részvétét Sandjiva Reddy köztársasági elnöknek. GENF A genfi leszerelési bizott­ság csütörtöki plenáris ülé­sén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője is. Beszé­dében elemezte a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének május 14—15-i üléséről kiadott nyi­latkozat leszerelési jellegű javaslatait. Megkülönbözte­tett jelentőségűeknek minő­sítve a nukleáris leszerelés kérdéseit, a magyar küldött elengedhetetlennek mondot­ta, hogy a bizottság konkré­tan foglalkozzék e témakör­rel. BELGRAD Vukováron csütörtökön egész napos ünnepség kere­tében emlékeztek meg a Jugoszláv Kommunista Párt 2. kongresszusának 60. év­fordulójáról. A kongresz- szust 1920. június 20—24. kö­zött tartották meg a Duna menti városban: a szervezet ezen az értekezleten vette fel a Jugoszlávia Kommunista Pártja nevet és a kongresz- szuson elfogadták a párt el­ső marxista—leninista prog­ramját. A JKSZ Központi Bizottsága este ünnepi ülé­sen emlékezett meg az ese­ményről. MANAGUA A salvadori forradalmi erők úgy döntötték, hogy "a különböző fegyveres és poli­tikai szervezetek képviselői­ből megalakítják a harcu­kat irányító egységes kato­nai parancsnokságot és egy, ugyancsak egyesített politi­kai irányító testületet is lét­rehoznak — jelentette az „Üj Nicaragua” (ANN) hír- ügynökség. * ŰJ-DELHI Általános sztrájk bénította meg csütörtökön Assam in­diai állam életét. A munka- beszüntetők — szélsőséges csoportok felhívására — így akarnak nyomatékot adni ar­ra irányuló követelésüknek, hogy az assami kormány de­portálja a törvénytelen be­vándorlókat, akik főképpen bangladesi származásúak. MOSZKVA A hosszú, súlyos betegség után, 75 éves korában el­hunyt ismert szovjet költőt és műfordítót, Leonyid Mar- tinovot csütörtökön temették el Moszkvában. Ravatalára a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetsége ne­vében Kéri József tanácsos helyezett el koszorút. Marti- nov a magyar költészet egyik leghivatottabb orosz nyelvű tolmácsolója volt. KUALA LUMPUR A délkelet-ázsiai országok szövetségének külügyminisz­terei csütörtökön Kuala Lumpurban folytatták szer­dán megkezdett tanácskozá­sukat a thaiföldi—kambod­zsai határon tapasztalt fe­szültségről. A találkozó hely­színére érkezett közben az ausztráliai és az új-zélandi külügyminiszter. A thaiföldi kormány csütörtöktől „meg­torlásul” ideiglenesen leállí­totta a Kambodzsának szóló élelmiszer- és gyógyszer- segélyt.

Next

/
Thumbnails
Contents