Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 149. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. június 27., péntek „NEM AKARUNK többe népünk HÓHÉRA LENNI” (2. old.) A kívánt irányban HALADVA (3. old.) NEVELÉSI HIBÁK (4. old.) MÉRLEGEN NB II-ES LABDARÜGÓ- CSAPATUNK (6. old.) Köszöntjük az új országgyűlést Köszöntőként íródnak ezek a sorok: az újonnan meg­alakuló parlament köszöntőjéként. A június elején öt évre megválasztott országgyűlési képviselők — akik között minden harmadik most először kapta meg a választópolgárok bizalmát — ma, pénteken — immár hivatalosan is megkezdik felelősségteljes közéleti meg­bízatásuk teljesítését, elfoglalják helyüket a Parlament széksoraiban. Az új országgyűlés megalakulása mindig kiemelkedő eseménye hazánk belpolitikai életének. Különösen így van ez most, amikor egy, a megszokottnál, az átlagos­nál nehezebb ötéves választási ciklus elé néz az ország. A jobb, hatékonyabb, szervezettebb munkára kénysze­rítő nehéz gazdasági helyzet egyúttal nagyobb közéleti aktivitásra, a parlamenti demokratizmus elmélyítésére is ösztönöz. Sok múlik azon, hogy az újonnan mandá­tumot kapott országgyűlési képviselők mennyiben tud­nak majd megfelelni a maguk posztján megnövekedett feladataiknak. Az ünneprontás szándéka nélkül meg kell mondani, hogy az utóbbi időben néhány helyen furcsa nézetek terjedtek el. Ezek lényege az, hogy a mostani, nehéz gazdasági helyzetben a korábbinál kevesebb idő, tér juthat' a demokráciának, így a parlamenti demokratiz­musnak is; a különféle határozatok, elképzelések meg­vitatása helyett azok szigorú és következetes végrehaj­tása kerül előtérbe. Érdemes elidőzni egy kicsit ennél a gondolatnál, ta­lán hasznos útravalót adhatunk a meditálással az új országgyűlési képviselőknek is fontos közéleti mun­kájukhoz. Nem értünk egyet azzal, hogy nehéz gazdasági körül­ményeink között a demokráciának szükségképpen egy kicsit háttérbe kell kerülnie. Ellenkezőleg: soha nem volt még olyan nagy szüksége talán ennek az ország­nak a tömegek, a nép aktív részvételére a törvény- hozásban, a hatalom gyakorlásában, vélemény mondásá­ra a döntések előkészítésében és megvitatásában, mint éppen napjainkban. S ennek a társadalmi párbeszéd­nek egyik legfontosabb színtere az országgyűlés, amely­nek mindenkire kötelező döntéseit azok az emberek hozzák, akiket magunk juttattunk szavazatainkkal mandátumhoz. Azon természetesen nincs vita, hogy az elkövetkező években körülményeinkből adódóan — és szocialista társadalmi rendszerünk alapelveihez híven — az eddi­ginél is nagyobb figyelmet kell fordítanunk a dönté­sek, határozatok szigorú és következetes végrehajtásá­ra. (Magának az országgyűlésnek is fontos feladata ezt akár a miniszterek rendszeres beszámoltatásával is el­lenőrizni.) Ez azonban nem jelenti — nem jelentheti — azt, hogy a döntések előkészítésének fázisában már kevésbé kell építeni a parlamenti, illetve az ország- gyűlési bizottsági vitákra, a képviselők véleményére, észrevételeire. Az elmúlt évek tapasztalatai már sokszorosan be­bizonyították, hogy a képviselők — sokszor éppen lát­szólagos „kívülállóságukból” adódóan — igenis képesek az ágazati és szervezeti érdekeken túllátva országos méretekben gondolkozni, a döntési alternatívák mérle­geléséhez új szempontokat felvetni. S erre a szellemi, politikai tőkére — amit a képviselők tapasztalatai, észrevételei jelentenek — a következő években igen nagy szükség lesz országépítő céljaink megvalósítá­sához. De tegyük mindehhez rögtön hozzá azt is; sok eset­ben magukon a képviselőkön múlik, hogy milyen ha­tározottsággal szereznek érvényt véleményüknek, állás­pontjuknak. S nemcsak a saját választókerületük gond­jainak megoldásában... Túl vagyunk már azon az időszakon, amikor az or­szággyűlési képviselőket amolyan „kijáró” embereknek tekintették: csupán annyit várták tőlük a választó- polgárok, hogy újabb fejlesztési hitelt, hozzájárulást szerezzenek mondjuk az út- vagy járdaépítéshez és még sorolhatnánk. A választókerület gondjainak ismerete, a legégetőbb bajok orvoslása, a helyi érdekek képviselete persze továbbra is fontos feladata a képviselőknek. De az ál­lampolgárok bizalmából kapott parlamenti megbízó- levél arra is feljogosítja — sőt, kötelezi — a képvise­lőt, hogy tudjon és merjen véleményt formálni, érvelni, vitatkozni az egész országot érintő kérdések megoldá­sa érdekében is. S legyen jó agitátora, meggyőző szó­szólója az országos politikának saját választókerületé­ben akkor is, ha éppen azt a cseppet sem kellemes dol­got kell megértetni az állampolgárokkal, hogy most néhány évig kevesebb lesz a fejlesztésre jutó forint, jobban kell takarékoskodnunk ahhoz, hogy jövő fej­lődésünket kellően megalapozzuk. Azt ígértük az elején, hogy köszöntőnek íródnak ezek a sorok, s lám, a különféle gondok, tennivalók felsora­koztatása lett belőle. Talán így van ez rendjén. Hiszen nehéz, küzdelmes esztendők állnak a képviselők előtt. De ott tudhatnak a tarsolyukban egy nagyon fontos dolgot, ami erőt, hitet adhat a közéleti munkához, cse­lekvéshez: választópolgáraik tízezreinek feltétlen bi­zalmát, ami őket a parlamentbe juttatta. DEÁK ANDRÄS Haderőcsökkentési tárgyalás Magyar felszólalás Ma tartja alakuló ülését az új országgyűlés Mint mér jelentettük: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 28. paragrafusának (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését június 27-én, dél­előtt 11 órára összehívta. A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Az ülésen megje­lent és felszólalt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Az országos elnökség meg­tárgyalta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalá­sát az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságával közösen, az illetékes testületek elé ter­jeszti. Az országos elnökség sa­ját hatáskörébe tartozó sze­mélyi kérdésekben Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára terjesztett elő javasla­tokat. A vitában felszólalt: Bog­nár József, Mezei Barna, Nánási László, Nyíri Béla, Rónai Rudolf és Szabó Kál­mán. Az elnökség meghallgatta és jóváhagyta dr. Szentistvá- nyi Gyuláné országos titkár beszámolóját az országgyűlé­si és tanácsi választások ta­pasztalatairól. A Hazafias Népfront Országos Elnöksé­ge köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a választások előkészítésé­ben, lebonyolításában részt vettek és munkájukkal hoz­zájárultak a választások si­keréhez. Lázár György fogadta Jean Francois Deniau-t Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jean Francois Deniau francia kül­kereskedelmi minisztert, aki Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására szerdán érkezett Budapestre, hogy tárgyalásokat folytas­son a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kér­déseiről. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Veress Péter, valamint Jacques Le- compt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Ugyancsak csütörtökön fo­gadta a francia külkereske­delmi minisztert Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes is. A szívélyes légkörű talál­kozón részt vett Veress Pé­ter és Jacques Lecompt. Tadeusz Strulak lengyel nagykövet elnökletlével csü­törtökön megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tárgya­lássorozat 241. plenáris ülé­sét. A tanácskozáson Fodor Zolán nagykövet, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Fodor Zoltán megállapítot­ta, hogy a NATO-országok 1979. december 20-i javasla­tukkal nemcsak a tángyalások aliapelveiitől és céljaitól tér­nek el, hanem a korábbi ja­vaslatokban korlátozottan meglévő realisztikus elemek­től is. ligy álláspontjuk ma már nem tartalmazza például az atomfegyvereknek és azok hordozóeszközeinek bevoná­sát a csökkentésbe, amit 1975- ben ajánlottak fel. Hiányzik a nyugat-európai államok és Kanada konkrét kötelezett­ségvállalásának szándéka a 2. szakaszban történő csök­kentésre, továbbá a személyi állomány létszámának „be­fagyasztására” a két szakasz közötti időszakban. Fodor nagykövet hangsú­lyozta, hogy a nyugati kül­döttségek múlt év végi javas­lataik alapján döntő jelentő­séget tulajdonítanak a csök­kentéssel összefüggő intézke­dések megtárgyalásának — anélkül, hagy figyelembe vennék: a csökkentés és a „kí­sérő intézkedések” között szerves kapcsolatnak kell lennie. A javasolt kísérő in­tézkedések elemzése ugyan­akkor megmutatja, hogy ezek célja elsősorban abban áll, hogy a Varsói Szerződés fegy­veres erői döntő részének mindennapi tevékenysége a NATO ellenőrzése alá kerül­jön. Ez végső soron egyoldalú katonai előnyök megszerzését biztosítaná a NATO számára. Mindez olyan időszakban tör­ténik, amikor a NATO dönté­sei miatt fennáll a veszélye a fegyverkezési verseny egy újabb szakasza megkezdésé­nek. A magyar delegátus a to­vábbiakban nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a bécsi tárgyalásokon résztvevő vala­mennyi szocialista ország megfelelő jelentőséget tulaj­donít a bizalomnövelő intéz­kedéseknek. A magyar kül­döttség véleménye szerint nagy mértékben elősegítené a bizalom légkörének kialaku­lását, ha a szocialista orszá­goknak az európai biztonsá­gi értekezlet valamennyi résztvevőjéhez intézett javas­lata alapján korlátoznák a katonai gyakorlatok terjedel­miét. A döntő kérdés itt, Bécs- ben azonban az, hogy a tár­gyalások során olyan intéz­kedések kerüljenek kidolgo­zásra, amelyek biztosítják, hogy a megkötendő csökken­tési egyezményben részes ál­lamok teljesítik vállalt köte­lezettségeiket. Elengedhetet­len — jelentette ki Fodor Zoltán —, hogy ezek az in­tézkedések csak a csökkentés megállapított területére ter­jedjenek ki. A magyar küldöttség veze­tője végezetül rámutatott, hogy a Varsói Szerződés ve­zető szervei az elmúlt hó­napban ismét kinyilvánítot­ták készségüket a leszerelés és a katonai enyhülés elő­mozdítására. Kádár János, az MSZMP KB első titkára e kérdésről május 29-i beszé­dében a következőket mon­dotta: „Aki békességet, békés egymás mellett élést, enyhü­lést akar, aki a fegyverkezés korlátozására, a fegyverkezési verseny lefékezésére törek­szik, annak a Varsói Szer- . ződós szervezete — minden tagállama — készséges és jó partnere.” Rendezett üzem, korszerű termék Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnökét, több évtizedes munkásmoz­galmi tevékenységének és a szocialista társadalom építé­sében szerzett kiemelkedő ér­demeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja al­kalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Ér­demrendjével tüntette ki. A kitüntetést csütörtökön, a Rarlaimienltben Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Jelen volt Kádár Já­nos, az MSZiMP Központi Bi­zottságának első titkára, va­lamint Németh Károly és Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizott­sága Benke Valéria tisztele­tére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bi­zottság tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és Gyenes And­rás, a Központi Bizottság tit­kára. A Központi Bizottság nevében Kádár János köszön­tötte Benke Valériát. (MTI) A VEGYÉPSZER tamási gyáregységében az elmúlt évben átadtak egy 2300 négyzetmé­teres üzemcsarnokot. Az addig rossz körülmények között dolgozó üzemben jelentős vál- tozások történtek, erről számol be képes riportunk, lapunk harmadik oldalán. Benke Valéria köszöntése

Next

/
Thumbnails
Contents