Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-27 / 149. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 149. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. június 27., péntek „NEM AKARUNK többe népünk HÓHÉRA LENNI” (2. old.) A kívánt irányban HALADVA (3. old.) NEVELÉSI HIBÁK (4. old.) MÉRLEGEN NB II-ES LABDARÜGÓ- CSAPATUNK (6. old.) Köszöntjük az új országgyűlést Köszöntőként íródnak ezek a sorok: az újonnan megalakuló parlament köszöntőjéként. A június elején öt évre megválasztott országgyűlési képviselők — akik között minden harmadik most először kapta meg a választópolgárok bizalmát — ma, pénteken — immár hivatalosan is megkezdik felelősségteljes közéleti megbízatásuk teljesítését, elfoglalják helyüket a Parlament széksoraiban. Az új országgyűlés megalakulása mindig kiemelkedő eseménye hazánk belpolitikai életének. Különösen így van ez most, amikor egy, a megszokottnál, az átlagosnál nehezebb ötéves választási ciklus elé néz az ország. A jobb, hatékonyabb, szervezettebb munkára kényszerítő nehéz gazdasági helyzet egyúttal nagyobb közéleti aktivitásra, a parlamenti demokratizmus elmélyítésére is ösztönöz. Sok múlik azon, hogy az újonnan mandátumot kapott országgyűlési képviselők mennyiben tudnak majd megfelelni a maguk posztján megnövekedett feladataiknak. Az ünneprontás szándéka nélkül meg kell mondani, hogy az utóbbi időben néhány helyen furcsa nézetek terjedtek el. Ezek lényege az, hogy a mostani, nehéz gazdasági helyzetben a korábbinál kevesebb idő, tér juthat' a demokráciának, így a parlamenti demokratizmusnak is; a különféle határozatok, elképzelések megvitatása helyett azok szigorú és következetes végrehajtása kerül előtérbe. Érdemes elidőzni egy kicsit ennél a gondolatnál, talán hasznos útravalót adhatunk a meditálással az új országgyűlési képviselőknek is fontos közéleti munkájukhoz. Nem értünk egyet azzal, hogy nehéz gazdasági körülményeink között a demokráciának szükségképpen egy kicsit háttérbe kell kerülnie. Ellenkezőleg: soha nem volt még olyan nagy szüksége talán ennek az országnak a tömegek, a nép aktív részvételére a törvény- hozásban, a hatalom gyakorlásában, vélemény mondására a döntések előkészítésében és megvitatásában, mint éppen napjainkban. S ennek a társadalmi párbeszédnek egyik legfontosabb színtere az országgyűlés, amelynek mindenkire kötelező döntéseit azok az emberek hozzák, akiket magunk juttattunk szavazatainkkal mandátumhoz. Azon természetesen nincs vita, hogy az elkövetkező években körülményeinkből adódóan — és szocialista társadalmi rendszerünk alapelveihez híven — az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítanunk a döntések, határozatok szigorú és következetes végrehajtására. (Magának az országgyűlésnek is fontos feladata ezt akár a miniszterek rendszeres beszámoltatásával is ellenőrizni.) Ez azonban nem jelenti — nem jelentheti — azt, hogy a döntések előkészítésének fázisában már kevésbé kell építeni a parlamenti, illetve az ország- gyűlési bizottsági vitákra, a képviselők véleményére, észrevételeire. Az elmúlt évek tapasztalatai már sokszorosan bebizonyították, hogy a képviselők — sokszor éppen látszólagos „kívülállóságukból” adódóan — igenis képesek az ágazati és szervezeti érdekeken túllátva országos méretekben gondolkozni, a döntési alternatívák mérlegeléséhez új szempontokat felvetni. S erre a szellemi, politikai tőkére — amit a képviselők tapasztalatai, észrevételei jelentenek — a következő években igen nagy szükség lesz országépítő céljaink megvalósításához. De tegyük mindehhez rögtön hozzá azt is; sok esetben magukon a képviselőkön múlik, hogy milyen határozottsággal szereznek érvényt véleményüknek, álláspontjuknak. S nemcsak a saját választókerületük gondjainak megoldásában... Túl vagyunk már azon az időszakon, amikor az országgyűlési képviselőket amolyan „kijáró” embereknek tekintették: csupán annyit várták tőlük a választó- polgárok, hogy újabb fejlesztési hitelt, hozzájárulást szerezzenek mondjuk az út- vagy járdaépítéshez és még sorolhatnánk. A választókerület gondjainak ismerete, a legégetőbb bajok orvoslása, a helyi érdekek képviselete persze továbbra is fontos feladata a képviselőknek. De az állampolgárok bizalmából kapott parlamenti megbízó- levél arra is feljogosítja — sőt, kötelezi — a képviselőt, hogy tudjon és merjen véleményt formálni, érvelni, vitatkozni az egész országot érintő kérdések megoldása érdekében is. S legyen jó agitátora, meggyőző szószólója az országos politikának saját választókerületében akkor is, ha éppen azt a cseppet sem kellemes dolgot kell megértetni az állampolgárokkal, hogy most néhány évig kevesebb lesz a fejlesztésre jutó forint, jobban kell takarékoskodnunk ahhoz, hogy jövő fejlődésünket kellően megalapozzuk. Azt ígértük az elején, hogy köszöntőnek íródnak ezek a sorok, s lám, a különféle gondok, tennivalók felsorakoztatása lett belőle. Talán így van ez rendjén. Hiszen nehéz, küzdelmes esztendők állnak a képviselők előtt. De ott tudhatnak a tarsolyukban egy nagyon fontos dolgot, ami erőt, hitet adhat a közéleti munkához, cselekvéshez: választópolgáraik tízezreinek feltétlen bizalmát, ami őket a parlamentbe juttatta. DEÁK ANDRÄS Haderőcsökkentési tárgyalás Magyar felszólalás Ma tartja alakuló ülését az új országgyűlés Mint mér jelentettük: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 28. paragrafusának (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését június 27-én, délelőtt 11 órára összehívta. A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az országos elnökség megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalását az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával közösen, az illetékes testületek elé terjeszti. Az országos elnökség saját hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesztett elő javaslatokat. A vitában felszólalt: Bognár József, Mezei Barna, Nánási László, Nyíri Béla, Rónai Rudolf és Szabó Kálmán. Az elnökség meghallgatta és jóváhagyta dr. Szentistvá- nyi Gyuláné országos titkár beszámolóját az országgyűlési és tanácsi választások tapasztalatairól. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a választások előkészítésében, lebonyolításában részt vettek és munkájukkal hozzájárultak a választások sikeréhez. Lázár György fogadta Jean Francois Deniau-t Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jean Francois Deniau francia külkereskedelmi minisztert, aki Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására szerdán érkezett Budapestre, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Veress Péter, valamint Jacques Le- compt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Ugyancsak csütörtökön fogadta a francia külkereskedelmi minisztert Marjai József miniszterelnök-helyettes is. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Veress Péter és Jacques Lecompt. Tadeusz Strulak lengyel nagykövet elnökletlével csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalássorozat 241. plenáris ülését. A tanácskozáson Fodor Zolán nagykövet, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Fodor Zoltán megállapította, hogy a NATO-országok 1979. december 20-i javaslatukkal nemcsak a tángyalások aliapelveiitől és céljaitól térnek el, hanem a korábbi javaslatokban korlátozottan meglévő realisztikus elemektől is. ligy álláspontjuk ma már nem tartalmazza például az atomfegyvereknek és azok hordozóeszközeinek bevonását a csökkentésbe, amit 1975- ben ajánlottak fel. Hiányzik a nyugat-európai államok és Kanada konkrét kötelezettségvállalásának szándéka a 2. szakaszban történő csökkentésre, továbbá a személyi állomány létszámának „befagyasztására” a két szakasz közötti időszakban. Fodor nagykövet hangsúlyozta, hogy a nyugati küldöttségek múlt év végi javaslataik alapján döntő jelentőséget tulajdonítanak a csökkentéssel összefüggő intézkedések megtárgyalásának — anélkül, hagy figyelembe vennék: a csökkentés és a „kísérő intézkedések” között szerves kapcsolatnak kell lennie. A javasolt kísérő intézkedések elemzése ugyanakkor megmutatja, hogy ezek célja elsősorban abban áll, hogy a Varsói Szerződés fegyveres erői döntő részének mindennapi tevékenysége a NATO ellenőrzése alá kerüljön. Ez végső soron egyoldalú katonai előnyök megszerzését biztosítaná a NATO számára. Mindez olyan időszakban történik, amikor a NATO döntései miatt fennáll a veszélye a fegyverkezési verseny egy újabb szakasza megkezdésének. A magyar delegátus a továbbiakban nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a bécsi tárgyalásokon résztvevő valamennyi szocialista ország megfelelő jelentőséget tulajdonít a bizalomnövelő intézkedéseknek. A magyar küldöttség véleménye szerint nagy mértékben elősegítené a bizalom légkörének kialakulását, ha a szocialista országoknak az európai biztonsági értekezlet valamennyi résztvevőjéhez intézett javaslata alapján korlátoznák a katonai gyakorlatok terjedelmiét. A döntő kérdés itt, Bécs- ben azonban az, hogy a tárgyalások során olyan intézkedések kerüljenek kidolgozásra, amelyek biztosítják, hogy a megkötendő csökkentési egyezményben részes államok teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Elengedhetetlen — jelentette ki Fodor Zoltán —, hogy ezek az intézkedések csak a csökkentés megállapított területére terjedjenek ki. A magyar küldöttség vezetője végezetül rámutatott, hogy a Varsói Szerződés vezető szervei az elmúlt hónapban ismét kinyilvánították készségüket a leszerelés és a katonai enyhülés előmozdítására. Kádár János, az MSZMP KB első titkára e kérdésről május 29-i beszédében a következőket mondotta: „Aki békességet, békés egymás mellett élést, enyhülést akar, aki a fegyverkezés korlátozására, a fegyverkezési verseny lefékezésére törekszik, annak a Varsói Szer- . ződós szervezete — minden tagállama — készséges és jó partnere.” Rendezett üzem, korszerű termék Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnökét, több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést csütörtökön, a Rarlaimienltben Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZiMP Központi Bizottságának első titkára, valamint Németh Károly és Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Benke Valéria tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A Központi Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Benke Valériát. (MTI) A VEGYÉPSZER tamási gyáregységében az elmúlt évben átadtak egy 2300 négyzetméteres üzemcsarnokot. Az addig rossz körülmények között dolgozó üzemben jelentős vál- tozások történtek, erről számol be képes riportunk, lapunk harmadik oldalán. Benke Valéria köszöntése
