Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-15 / 139. szám
1980. június 15. rtÉPÜJSÁG 9 WKB Szívósak, akár a bambusz Fél évtizede mér, hogy véget ért az amerikaiak viet- naimd háborúja. Hogy él azóta a vietnami nép? A béke egyelőre törékeny. Vietnam a „'harmincéves háború” óta átélt égy rövid, véres agressziót: a kínaiak támadása újabb fájdalmas veszteségéket okozott. S alighogy felocsúdott a nép, ismét»a (frontra kényszerült: segítségével . kergették el Kambodzsából Pol Potékat. S akkor még nem említettük a hoák lázadását és tömeges távozását, a tájfun és az özönvízszerű esőzés, a földrengés, majd a szárazság pusztítását. Sem az egyik, sem a másik esemény nem lényegtelen. A (kínaiak aknamunkája — a hoákon keresztül — Vietnam kereskedelmét veszélyeztette. A természeti csapások a rizsföl- deken okoztak mérhetetlen károkat, az ellátásban komoly nehézségeket. Ilyen körülmények között a gazdasági talpraállás folyamatát bizony szerény eredmények jelzik. Nem mintha a forradalmi lendület alábbhagyott volna. Csakhogy az objektív feltételek nem kedveztek a szaporább léptekre szabott elképzeléseknek. Jelentős átcsoportosításokra kényszerült a vezetés: A kínai provokációk, a polpotisták elleni hadviselés miatt a békés építőmunkára a tervezettnél kisebb energia jutott. Mostanában természetesen mind sűrűbben emlegetik Vietnamban a gazdaságpolitika teendőit. Bár az ellátás korántsem mondható zavartalannak, a lapokban már a múlt év ősze óta rendszeresen vissza-vdsszatérő téma az életszínvonal javítása, a jelenleginél nagyobb választék teremtése. Az a kérdés, persze egészen mást jelent Vietnamban, mint a világ bármely más pontján. A háború alatt felnőtt nemzedékek számára csak a legszükségesebb cikkek beszerzése jelentette' az igényt. Hosszú idő után csák a közelmúltban esett szó a életszínvonal emelése szempontjából oly fontos ágazatokról, a mezőgazdaságról, valamint a könnyű-, az élelmiszer- ipar és az építőipar fejlesztéséről. 'Napjainkban a rizstermelés néhol már a legkorszerűbb termelési eljárást honosították meg. Ha a természeti erők nem húzzák keresztül a számítást, a legfontosabb élelem, a rizsellátás gondjai hamarosan megoldódnak. Pótolták a több százezres hektáros kaucsuk- ültetvények „foghíjait”, amelyek a háború szörnyű emlékeit idézték. Fontos politikai kérdés volt a déli or-, szágrészben a munkanélküliség felszámolása. A háborút követő hónapokban délen legalább három millióra becsülték az állás nélkül tengődök számát. A vietnami' politikusok azonban már ekkor hangoztatták: a társadalmi szerkezet lehetővé tenné a déli országrészben akár kilencmillió ember munkába állítását is. Most, fél évtized múltán másféle gondok is foglalkoztatják Vietnamot. Hiba lenne elhallgatni, hogy újfajta problémák keletkeznek. De mostanában — nyilván szimbolikus értelemben — egyre gyakrabban emlegetik Vietnamban, kedvenc növényük, a bambusz szívósságát, igénytelenségét. Ez a hajlékony, de igen erős nád bármely talajban gyorsan gyökeret ereszt és naponta 10— 15 centimétert nő. Érthe’ő Hogy Vietnamot sokan éppen a bambuszhoz hasonlítják. SERES ATTILA Mongólia Érdekességek (Nem mindennapi gyűjteménye van a jelenleg már nyugdíjas E. Luvszanbal- dannak: ősi dstenképmáso- kat, festményéket és metszeteket gyűjt régóta. A különleges gyűjteményt most felajánlotta a Bogdo-gegeni ereklye-múzeumnak, ahol rövidesen kiállítják. • A kőrisbogárnak kétezer fajtája közül 29 található Mongóliában. A régi időkben sokféle betegséget gyógyítottak a kőrisgárból nyert szerből. Azt tartották, hogy tisztítja a vért és a betegségek utáni szövődmények kiküszöbölésében is segít. A mai mongol orvosok most kutatják ennek a néphitnek a valódi gyökereit, azt, hogy valóban minek az ellenszereként hasznos ez az ősi gyógy- anyag. * Mongólia szarvasmarha- állományának egyhanmada jak, vagy mongol nevén sáriik. Ez az állatfaj a mostoha természeti viszonyokat is jól tűri, jól tejel és értékes a gyapjla. Mint teherhordó állatok, a jákok szinte nélkülözhetetlenek a járhatatlan hegyi utakon. Érdemes megemlíteni, hogy az egész világ jakállományának több mint az egyhar- mada Északnyugat- és Nyugat - M on gól iában található. Építkezések 1980-ban A bolgár bor - világmárka A Szovjetunióban folytatódik a következő a XI. ötéves terv előkészítése (1981—1985), a népgazdiasáigi tervek és az ország 1990-ig szóló gazdasági és szociális fejlesztési alapirányelveinek kidolgozása. Ma még korai lenne ko ikrét számokról beszélni, de az máris nyilvánvaló, hogy a következő ötéves terv során a szovjet gazdaság tökéletesebb anyagi-technikai bázison és stabil ütemben fog fejlődni. A hatalmas gazdasági és szociális program megvalósítása céljából már most óriási anyagi bázist hoznak létre. A jelenlegi ötéves terv négy éve aLatt mintegy 1000 nagyipari vállalatot létesítettek, köiztük olyanokat, mint a világon egyedülálló, 6,4 millió kilowatt teljesítményű Száján SusensZkojei vízerőmű első lépcsője, a milliós nagyságrendű energiablokkokkal felszerelt atomerőművek, az olajfeldolgozó és vegyi üzemek, a Kámai Autógyár, a volgodonszki „Atommas” gyár első üzemegysége, továbbá egész sor könnyű- és élelmiszeripari üzem. Széleskörű építési program valósul meg a X. ötéves terv jelenlegi, befejező évében. A beruházások nagyabb részét a meglévő üzemek rekonstrukciójára és korszerűsítésére fordítják. A népgazdaság valameny- nyi ágazatának fejlődése szempontjából a következő ötéves terv időszakában is döntő jelentőségű lesz a fűtőanyag energetikai komplexum kapacitásának növelése. 1980-ban az ország energiatermelése 14,5 millió kilowattal nő. Ez az óriási növekedés elsősorban a vízenergia, az atomenergia és az olcsónak számító szénenergia felhasználásának köszönhet ő. Folytatódik a Száján—Su- sensZkojei és a Zéjai vízerőmű építése. Hat, egyenként 1 milLió kilowatt teljesítményű blokkot helyeznek üzembe az atomerőműveknél. A Szovjetunióban jelenleg tíz, 25 millió kilowatt összteljesítményű atomerőmű építési munkálatai folynak. Az erőművek legtöbbje az ország európai területén létesül. A közeli években helyezik üzembe az Ekibásztuzi energetikai komplexumot, amelynek leendő helyén mér folynak a 4 millió kilowatt teljesítményű hőközpont építési munkálatai. A hőközpont energiaszükségletét a helyszínen lévő gazdag szénlelőhely biztosítja. Ilyen energiaközpontot összesen négyet építenek itt, 16 millió kilowatt összteljesítménnyel. 1980-ban is fontos feladat az olaj-, a gáz-, a szénkitermelés fokozása. Az olajihozam növelésére elsősorban Nyugat-Szibériában, illetve az ország európai területének északi részén van lehetőség. Az energetikai komplexum fejlesztésének megoldását a szovjet közgazdászok abban látják, hogy a következő ötéves terv időszakában új olaj- és gázlelőhelyeket fognak feltárni az ország távoli, olykor nehezen megközelíthető körzeteiben. A következő ötéves terv termelő szférájában — csakúgy, mint eddig — fontos szerepet kap a gépgyártás, amelyet fokozott ütemben fognak fejleszteni. A terv szerint elsősorban az energetikái ágazatok fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlen gépek és berendezések gyártását kell előtérbe helyezni. A vasúti szállítás, a mezőgazdaság, illetve a munkaigényes munkafolyamatok gépesítését szolgáló berendezések gyártását is fokozni kell. Az „Atommas” teljes üzembehelyezésével lehetővé válik, hogy az üzem évenként összesen mintegy 8 millió kilowatt teljesítményű atomreaktor-sorozatot gyárt- sor Fontos a jelenlegi időszakban a könnyű- és élelmi, szeripari üzemek építése és rekonstrukciója, hiszen ezek az ágazatok közvetlenül szolgálják a lakosság növekvő igényeinek kielégítését. A múlt évvel összehasonlítva, a könnyűipar építkezéseinek mértéke másfélszeresére nő. Emellett a mezőgazdaság is fejlődni fog, mivel állattenyésztő komplexumok; csibekeltetők, melegházi gazdaságok, silók és takarmányelőállító üzemek tucatjait létesítik. Az 1980-as év építési programja az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan szociális jellegű. A jövő anyagi fedezetének biztosítása nemcsak tökéletesebb termelést jelent, hanem jobb munka- és életkörülményeket is. Folytatódik és bővül a lakásprogram. Mint ismeretes, a jelenlegi ötéves terv négy éve alatt a Szovjetunióban nyolc és fél millió lakás épült. A szovjet emberek az idén még 2,2 millió lakást kapnak. Sok iskola, kórház, klub és más objektum épül. A ritkán lakott keleti és északi területek gazdásági fejlesztése mellett ezeken a helyeken új városok, kulturális központok születnek. Az SZKP KB múlt év novemberében, Moszkvában tartott plénuma, amelynek elsődleges feladata az ország gazdasági és társadalmi távlatai nails megvitatása volt, kiemelte, hogy 1980. nemcsak a mostani ötéves terv befejező éve, hanem olyan alap is, amelyre a következő ötéves terv épül. Tulajdoniképpen ez az, ami meghatározza az 1980-as építkezések fontosságát. GLEB SZPIRWONOV az APN politikai szem,leírója Már Plinius római tudós nagy elismeréssel emlékezik meg a trák boroík kiválóságáról. A Balkán-félsziget délkeleti felén, a mai Bulgária területén már korábban is vadon nőttek a szőlőtőkék, akárcsak a Kaukázusban vagy Kisázsiában. Később az első és a második bolgár birodalomban, de a török hódoltság idején is az ország fontos gazdasági ága volt a bortermelés. Mia a szövetkezeti parasztok folytatják elődeik hagyományos mesterségét és a borgazdaság Bulgária egyik fontos iküLkereákedelmi tényezője. A bor 70 százaléka, a csemegészőlő 50 százaléka exportra kerül, nagyrészt a KGST országaiba. A hektáronkénti termés mennyisége tékintetében Bulgária — az NSZK, Franciaország és Olaszország után — a negyedik, az egy főre jutó szőlőtermelés tekintetében pedig a hatodik helyet foglalja el Európában. Az utóhbi 10—15 évben komoly beruházásokkal fejlesztették és korszerűsítették a bolgár szőlőtermelést. Jelenleg az ültetvényeik több mint a fele széles sortávú, magas növésű, egyharmada pedig felújított tőkékből áll. Plovdiv, Burgasz, Pazard- zsi'k, Sztara Zagora, Sumen, Várna és Bllagojevgrad megyékben nagy kiterjedésű, 500-tól 5000 hektárnyi területeken találunk szövetkezeti szőlőültetvényeket. A fontosabb fajták: a Cabernet - Savvignon, Merlot, Pamid, Melnik, Gamza, Mavrud, Dimiat, Misket-Ottonel, Vö- rös-MiSket, stb. A szőlőművelést, ahol erre csalk mód van, gépesítették. A fajtanemesítés során több mint 40 új bor- és szőlőfajtát állítottak elő. Ple- venben borkutató intézet működük, de kutatqállomá- sok vannak Szeptemvriben, Várnában és másutt is. A bolgár borexport a hagyományos európai piacokon kívül ma már eljut a tengerentúlra, Kanadába és Japánba is. A bolgár „Vinp- rom” márika borai a nemzetközi vetélkedőkön eddig 949 arany-, 993 ezüst- és 53 bronzérmet szereztek, (gáti) Hazai alapanyagból gyártják a telefonkészülékeket a hanoi posta üzemében Thai Binh tartományban a háborúban kiégetett föld rekultiválásához kerékpáron szállítják a dúsított termőtalajt A Thong Nhat-i szövetkezeti műhelyben gyártják a díszes raffia-falvédőket Gépesített szőlőművelés az aszenovgrádi mezőgazdasági nagyüzemben
