Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
1980. június 14. Képújság 3 NEB- vizsgálat Nevelési feltételek az általános iskolákban Növekvő jövedelmezőség a sertéstartásban Beszélgetés Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az egész országban meg kívánja vizsgálni a megnövekedett létszámú általános iskolai osztályok jelenlegi helyzetét, és a jövőbeni kilátásokat. A vizsgálat három részből áll, a KNEB programja alapján a megyei NEB-ek folytatják le az ellenőrzést. Az első rész már lezárult, abban az oktatás-nevelés tárgyi feltételeit, elsősorban a tanteremellátást vizsgálták. Nemrégiben tárgyalta a megyei NEB a második részt, ebben a nevelési-oktatási és szociális feltételek felmérését végezték el a népi ellenőrök, a napköziotthoni ellátásról, az étkeztetésről, a diákotthonok működéséről, és a bejáró tanulók utazási feltételeiről tájékozódtak. FEJLŐDÉS, NAPKÖZI Mindjárt az elején le kell szögezni, hogy az oktatáspolitikai párthatározat megjele. nése után összehangolt munka indult meg és a fejlődés kétségtelen. Megteremtődtek a szakszerű oktatás feltételei. Nőtt a tantermek száma, annak ellenére, hogy a körzetesítés folytán 244 tanterem került ki a használatból, a felújítási munkák ütemesen folytak. A napközis ellátás az általános iskolások több mint felére terjed ki. Az igények eddig ennél jóval nagyobbak voltak, ezért ahol kevés a hely csak a kisebbeket veszik fel a napközibe, illetve a tanulószobába. Az idén a napközis igény csökkent. Súlyos gond hogy a tárgyi feltételeken már évek óta nem tudnak javítani. A megyében elenyésző a csak napközis foglalkoztatásra épült, illetve használt terem. A felszerelések általában elfogadhatóak, a szemléltető eszközöket használják. A tanítási szünetekben, tehát nyáron is, a napközi mindenütt az iskola épületében működik. A megyeszéknely iskolái e tekintetben külön említést érdemelnek. Az intézmények udvarai igen kicsik, a gyerekek elemi mozgásigényét is alig elégítik ki, Régen jártunk Váralján, a parkerdőben, ahol azóta sok változás történt. Pihenőhely lett és néhány nap múlva a tábort is gyerekzsivaj tölti be. 1977-ben kezdődött... Akkor született meg a parkerdő kialakításának és a tábor felépítésének gondolata. Rövid idő múltán elkészültek a tervek, s megkezdődött a munka. Az Állami Erdőrendezőség a felnőtteknek pihenőhelyet, a gyerekeknek játszóhelyet alakított ki, megépítették az utakat, s tórendszerrel lepték meg a horgászokat. Júliusban elkészülnek az esőbeállók és a szalonnasütök — az ideigleneseket már hasz_ nálatba vették a kirándulók. Sökak örömére szolgál az erdei tornapálya — amelyet a vízügyi társulat épített — s néhány nap múlva már a balesetek megelőzése érde-- kében a pedagógusok kénytelenek tilalmak sorát felállítani. Az iskolák — persze — igyekeznek kihasználni a lehetőségeket és foglalkozásokat szerveznek parkokban, játszótereken, uszodában, könyvtárban, úttörőházban és mindenütt, ahol lehet. Valamit enyhít a gondokon a dombori és a sötétvölgyi tábor. A napközi otthonos ellátás lényeges mutatója az ott dolgozó pedagógusok szakmai képzettsége és megbecsülése. E térén nincs minden rendben. Kevés már a megyében a szakképzetlen pedagógus, de ezek fele a napköziben dolgozik. Maguk a nevelők is általában csak átmeneti helynek tekintik a napközit a szaktanári állás elnyeréséhez, igény csökkent. Ehhez kétségtelenül hozzájárulnak a mostoha körülmények, és a szülők részéről megnyilvánuló helytelen magatartás, amely szerint csak az osztályozó pedagógus a fontos. ÉTKEZTETÉS Egy megyei irányelv szerint csökkenteni kell a napközis csoportokban a létszámot, amely már messze meghaladta az országos és a még elviselhető szintet. Ennek érdekében bevezették a csak ebéde- lési lehetőséget. Ezzel is magyarázható a teljes napközis foglalkoztatás iránti igény csökkenése. Arra törekedtek, hogy a csak ebédelők kizárólag a felső tagozatosak közül Kerüljenek ki. A vendéglátóipart gyermekétkeztetésre a városokban veszik igénybe. Ezek konyháinak tárgyi felszereltsége, személyi és közegészségügyi feltételei megfelelőek. Az iskolák által üzemeltetett konyhákban is megfelelőek a közegészségügyi feltételek, de a felszereltségben és az ott dolgozók szakképzettségében vannak még hiányosságok. A kis községekben különösen nagy gondot okoz a mirelit zöldség- és főzelékfélék beszerzése és tárolása. Az étkeztetést megdrágítja, hogy csak kiskereskedelmi áron tudnak beszerezni, szemben a vendéglátóiparral, illetve a váügyeskedhetnek a kicsinyek az ötletes, „összkomfortos" mászófalon. A közelben forrásvizet adó kút várja a szomjazóka t. A parkerdő szomszédságában —a júliustól üzemelő úttörőtáborban — serényen folyik a munka, a bonyhádi városi tanács költségvetési üzemének dolgozói az utolsó simításokat — az étterem belső burkolását — végzik. A „borsodi” elemekkel bevont mennyezet hófehér, amihez jól illik a narancssárga lambéria. Hamarosan sor kerül a bútorszállításra és az étterem „klubosítására”. Tévé, rádió, lemezjátszó, könyvek és asztali játékok lesznek társai az itt nyaraló gyerekeknek a szabadidő kellemes eltöltésében. rosokban működő konyhákkal. Az V. ötéves tervben is megvalósultak új beruházások, amelyek javították a gyermekétkeztetést. Az illetékes tanácsi szerveknél úgy tájékozódott a népi ellenőrzés, hogy a VI. ötéves tervben elsősorban a több irányú igényt kielégítő báziskonyhák építésével kívánják javítani a diákok étkeztetését is. Szekszár- don ezer, Bonyhádon kétezer- ötszáz, Tamásiban ezerötszáz adagos konyha építését szeretnék kitűzni a következő ötéves tervidőszakban. A befizetett díjat, ha a gyerek valamilyen okból hiányzik, a következő hónapban elszámolják, a megjelent rende_ let rugalmas alkalmazásáról intézkedett a megyei tanács pénzügyi osztálya, e szerint a bejelentést követő legrövidebb időn belül köteles az étkezést nyújtó intézmény a szülői értesítést figyelembe venni. BEJÁRÓ TANULÓK HELYZETE A megyében 3164 a bejáró általános iskolás gyerekek száma, ami az összes diák 11,1 százaléka, szemben az országos 7 százalékkal. A vizsgált intézmények mindegyikében biztosítanak számukra váró- helyiséget, csak az kifogásolható, hogy ezek általában nem fűthetőek. Napközit, tanulószobát vagy menzát mindenki kap, ha kéri. A gyermekek többsége Volán-autóbuszokkal utazik, ezek már jól alkalmazkodnak a tanítási időhöz. A bejárók utazási költségtérítésben nem részesülnek a vizsgált iskolákban, de a megyében a tanulóknak 4,4 százaléka részesül költségtérítésben. Az ala_ csony számot magyarázza, hogy rövid távon utaznak, de sokan nem is tudnak a lehetőségről. DIÁKOTTHONOK, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS A megyében működő általános iskolai diákotthonokban Persze, a szabadban is lehet sportolni, szórakozni. A hegytetőn sportpálya, a házikók között pedig két, betonból készült sakktábla, lengőteke várja a gyerekeket. Később ping-pongasztalt is felállítanak itt. A lényeget, a szép házikókat tudatosan hagytuk a felsorolás végére. Azonkívül, hogy hangulatosak, tágasak, s a tábori élet alapját adják, külön is szót érdemelnek. A hófehérre meszelt házikók ugyanis a szó legigazibb értelmében társadalmi összefogással épültek. A tizenkét kisház mindegyikét más-más bonyhádi illetve Bonyhád környéki szövetkezet, vállalat, üzem építette: a tégla és a cserép kivételével ők adták az anyagot és a munkáskezeket. De összefogással épült a legnagyobb probléma a zsúfoltság. Az : regszemcséi kivételével általában kopott bútorokkal vannak berendezve. A hálótermeket és a foglalkoztató helyiségeket az utóbbi években otthonosabbá tették, több játék van, viszont nincsenek szabadtéri játékok, kert, park. Az iskolai és a diákotthoni nevelők kapcsolata jó. A szabad idő hasznos eltöltését tartalmas programok szervezésével biztosítják. A tervidőszakban több tornaterem épült, mint azt megelőzően két középtávú tervben együttvéve. A megye 39 általános iskolája közül 16 használ megfelelő tornatermet. Az V. ötéves tervben hét tornaterem épült. Van 41 tornaszoba és igénybe veszik a művelődési házakat is Felgyorsult a sportudvarok építésének az üteme. A zsúfoltság mellett a legnagyobb közegészségügyi problémát a tantermek, elsősorban a szükségtantermek nem megfelelő mesterséges megvilágítása okozza. A tanú lópadok, illetve asztalok nem mindenütt felelnek meg a gyerekek méreteinek. Az egészségügyi helyiségek száma a tanulók létszámához viszonyítva általában kevés. A megyében mindössze 2 függetlenített iskolaorvos működik a szekszárdi középiskolákban. A felügyeletet a gyermekorvosok, illetve a körzeti orvosok láiják el. A kötelező szűréseket elvégzik, a védőoltásokat beadják. Az iskolavezetés és az egészség- ügyi dolgozók együttmúködé. se jó, az egészséges életmódra nevelés érdekében részt vesznek a felvilágosító munkában, úgy a vöröskeresztes alapszervezetek, mind az osztályfőnöki órák keretében. A vizsgálatban együttműködött a népi ellenőrzéssel az út törőszövetség, a Pedagógusok Szakszervezete és a népfront. Észrevételeiket az anyag összeállításánál figyelembe vették. IHÁROSI IBOLYA az egész tábor. A vállalatok, szövetkezetek, város környéki tanácsok sorrá fizettek be kisebb-nagyobb összegeket a táborépítési számlára, egyre- másra jelentkeztek a társa, dalmi munkát vállaló szocialista brigádok. KlSZ-alap- szervezetek, pedagógusok és munkáskollektívák. (1979 derekán már kétmillió 402 ezer forintot tett ki a társadalmi hozzájárulások összege.) Tehát a parkerdő elkészülte után július 1-vel várja lakóit megyénk legszebb tábora, aminek szívből örülhetünk, A gyerekek nyári szünidejének harmadik hetében tehát „belép” a váraljai úttörőtábor, s a mellette kialakított vándortábor is. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Mi, magyarok szeretjük a húst és nálunk a hús alatt elsősorban a sertéshúst értik. Táplálkozásunkban igen sokféleképpen — frissen és különböző módon tartósítva — elkészített húsétel szerepel, összes húsfogyasztásunknak több mint a felét, a tőkehúsforgalomnak pedig a háromnegyed részét a sertéshús adja. Ez az oka annak, hogy közvéleményünk nagy figyelemmel kíséri a sertéstenyésztés és -hizlalás alakulását. A közelmúltban Gyulán a, sertéstartó kistermelők tanácskoztak a kistermelői sertés- tartás népgazdaságunkban betöltött szerepéről, a fejlesztés lehetőségeiről és a kistermelőket érdeklő kérdésekről. Ez alkalomból a mindannyiunkat érdeklő kérdésekről beszélgettünk Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez ettes- sel. — Hogyan alakult hazánkban a vágóállat-termelés, s milyen részt vállalnak ebben a sertéstartó kistermelők? — Hazánk Dánia után a második helyen áll a világ- ranglistán az egy főre jutó vágóállat-termelésben. 1979- ben 1 millió 150 ezer tonna volt az ország vágósertéstermelése. Ennek a hatalmas, mennyiségnek a megtermelésében jelentős szerepet vállaltak a kistermelők, hiszen az összes vágósertés több mint a felét ők termelik meg. Hazánkban ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertés- tartással, s az önellátás mellett csaknem megkétszerezték az állami vállalatok részére történő áruértékesítést. A sertéstartás ösztönzésére az elmúlt időszakban több központi intézkedés is történt, s május 15-től újabb rendeletek léptek életbe a háztáji sertéstartás érdekében. A hússertések átvételi súlyhatárát 10 kg-mal növelték. Egyszerűbbé, érthetővé tették a szerződések szövegét, s csökkent a bürokrácia is: ezentúl nem kell írásban bejelenteni a kistermelőknek a sertések átadási idejét. Az átadási súlyhatár felemelése és az átadási idő bürokratikus kötöttségeinek megszüntetése lehetővé teszi, hogy a kistermelők a számukra legkedvezőbbnek tartott időben és súlyban adják át az állatokat. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy erősítő tápokat hoztak forgalomba. így a ház körüli szemes takarmányokat még gazdaságosabban lehet hasznosítani, otthon belekeverni. A vevők saját zsákban is elvihetik a boltokból a tápot. Az előrecsomagolt táp papírzsákjának ára is — 3 forintra — csökkent. Ezek az intézkedések jelentősen növelik a hizlalás jövedelmezőségét. Elősegítik a kistermelők érdekeinek érvényesülését, amely — és ezt szeretném nagyon hangsúlyozni — teljesen egybeesik a népgazdasági érdekkel. A növekvő jövedelmezőség, a kedvezőbb takarmányhelyzet, valamint az, hogy a húsipar egyre bővülő kapacitásaival meg tud felelni a növekvő vágási és feldolgozási feladatoknak, a sertéstartás bővítését is lehetővé teszi. Folyamatosan termel a Kaposvári Húskombinát új vágóhídja és megkezdte a termelést Baján a Bácskai Húsipari Közös Vállalat. < Mindez naponta mintegy 2500 darabbal több sertés vágását teszi lehetővé, azaz a lökésszerű felkínálás is levezethető. — A háztáji sertéstartás gazdasági feltételei — a nagyüzemekhez hasonlóan — a világpiaci változások következtében szintén megváltoztak. Vannak-e a kistermelésben is tartalékok, amelyek kihasználásával megvalósítható a hatékonyabb gazdálkodás? — Az állattartás legköltségesebb tényezője a takarmányozás. Ebből adódóan a legtöbb megtakarítási lehetőséget ez kínálja. Már a tartásra kiválasztott fajta eldönti, hogy mennyire lesz gazdaságos a hizlalás. A jó takarmányértékesítő, gyorsan növő fehér hússertés 35—30 kg- mal kevesebb takarmánnyal éri el a vágósúlyt, mint a Cornwall fajta. Az öves sertés is 12—15 kg-mal több takarmányt fogyaszt a leadásig a fehér hússertésnél. Az ország egyes részein mégis a színes fatjákat tartják szívesebben. A Bakony környékén a Cornwall, Bács-Kiskun megyében és más tanyavilágban az öves sertések tartásához ragaszkodnak. Pedig nem elhanyagolható az a takarmánymennyiség, amely 10—20, vagy még több sertés tartása esetén a jó takarmányértékesítő fajta kiválasztásával megtakarítható. Azt tanácsolom a kistermelőknek, hogy minél több, a ház körül található, vagy termelhető olcsó takarmányt etessenek. Ilyen nyáron a fű és a lucerna, télen pedig a takarmányrépa és a burgonya. A tulajdonosok által június 5-ig le nem kaszált füvet bárki ingyen betakaríthatja, tehát a kistermelők ehhez az olcsó takarmányhoz könnyen hozzájuthatnak. A zöld lucernából és a fűfélékből naponta a kocáknak 4—6 kg-ot, választott malacoknak fél, 1 kg-ot, hízó sertéseknek 3—5 kg-ot célszerű adni. A zöldek nedvesség- és rosttartalma segíti a takarmány kihasználását, ugyanakkor kedvezőbbé teszi a hústermelés szempontjából nélkülözhetetlen fehérjék arányát. Télen az étkezésre alkalmatlan, vagy felesleges burgonyát etessék meg. Felfőzve, kocáknak 5—6, hízóknak 2— 5 kg-os napi adagban etethető. 3,5—4 kiló burgonyával mintegy 1 kg szemes abrak takarítható meg. A savó etetése is kedvezően befolyásolja a takarmányok értékesítését. — A folyamatos hústermelés alapvető követelménye a biztonságos takarmányellátás. Hozzájutnak-e a kistermelők a tartáshoz és hizlaláshoz szükséges takarmányokhoz? — Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemek a növénytermesztésben kimagasló eredményeket értek el. Ezek az eredmények lehetővé tették, hogy szilárd takarmánybázisra épüljön az állattenyésztés. A hetvenes években teremtődött meg annak a lehetősége is, hogy a kistermelői állattenyésztésben is elterjedjen a korszerű keveréktakarmányok etetése. A kiskereskedelmi boltokból 1970-ben 46Ö 000 tonna, 1979- ben pedig 1833 ezer tonna takarmányt vásároltak meg a kistermelők. 1980-ban 2 millió tonna körüli a várható értékesítés. A kiskereskedelmi forgalomba kerülő takarmányok mintegy 90 százalékát a gabonaipar, 10 százalékát pedig a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítják. Kiskereskedelmi takarmánvérté- kesítésel foglalkozik a Gabona Tröszt, számos boltot üzemeltetnek az ÁFÉSZ-ek. a ZÖLDÉRT-vállalatok, valamint a tsz-ek és az állami gazdaságok is szervezik a tagok háztáji állományának takarmányellátását. A kistermelők takarmány- szükségletük biztosítására a takarmánybolttal éves, vagy több éves megállapodást köthetnek, jelenleg kevesen élnek még ezzel a lehetőséggel. Igaz, a boltok még sok helyen korszerűtlenek, raktárterük kicsi, azonban a takarmányellátás folyamatos, elsősorban mennyiségben és a lehetőségek szerint válasz-*, tékban is igazodik a kereslethez. D. SZEKERES ÁGNES Ahány ház, annyi építőközösség A hegytetőről ilyen az „úttörő-falu”. Burkolják az éttermet
