Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-13 / 110. szám

XXX. évfolyam, 110. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. május 13., kedd Mai számunkból BRIGÁDTALÁLKOZÓ A VASBETON­SZERELŐKNÉL (3. old.) LÁNYI PÉTER ZONGORAESTJE (4. old.) ELSŐ VERSENY TAMÁSIBAN (5. old.) A MOTORT KIFOGÁSTALANNAK TALÁLTÁK (6. old.) Terv és naptár Ami a 'hetvenes évek elején néhány vállalat próbál­kozása volt csupán, az most helyet kapott a tervezés ál­talános gyakorlatában. A gyakorlat igazolta: ameny- nyiire szükséges a népgazdaság egészében a tervszerű- ■ ség, annyira veszélyes következmények eredője lehet a vállalatoknál a merevség, az időpontok elsődlegessé té­tele a gazdálkodási folyamatokkal szemben. Frises dokumentumból idézzük: „... a népgazdasági tervvel időben összehangoltan, de a vállalati adottsá­goknak megfelelő időtartamra dolgozzák ki” a gazdál­kodók középtávú terveiket. Mindez a Tervgazdasági Ér­tesítő közelmúltban megjelent, 1980. évi második szá­mában olvasható, amely az Országos Tervhivatal elnö­kének irányelveit tartalmazza a gazdálkodó szervek kö­zéptávú terveinek kialakításához. Bevezetőben utaltunk rá: a hetvenes évék elején néhány vállalat megpróbál­kozott azzal, hogy első ízben önállóan készített közép­távú tervét folyamatosan guruló programmá alakítsa át, azaz megkísérelték mindenkor öt esztendőre érvé­nyessé tenni azt. A próbálkozás akkor elentmondásos visszhangot keltett, voltak, akik érdekesnek, hasznos­nak tartották, mások viszont szentségtörésként kezelték, mondván, ha a népgazdasági terv öt évre szól, akkor a vállalat is igazodjék ahhoz, ami az általános. A tervhivatali irányelvekből idézett rész, ahogy a szóban forgó útmutatás egészének betűje és szelleme egyaránt a korszerűbb, nyitottabb, tehát a változások érzékelésére és befogadására képes tervezés mellett sza­vaz. összecseng ez a felfogás azzal a kívánalommal, amelyet egy másik dokumentumban, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozatá­ban olvashatunk, s amely így hangzik: „Az országos feladatok kialakításában és megoldásában is jobban kell építeni a vállalatokra, a szövetkezetekre, mert ön­álló munkájuktól, vállalkozó szellemüktől, gazdálkodá­suk eredményességétől döntő módon függ előrehaladá­sunk. Korszerűsíteni keli belső irányítási és ösztönzési rendszerünket. Kerülni kell a döntési körükbe való szükségtelen beavatkozást”. A mai gazdálkodási körülmények közepette aligha akad sok olyan vállalat, ahol — felelősen! — 1980-ban pontosan megmondják, miként alakul legfőbb termé­keik előállítása 1985-ben, hogyan formálódik a dolgo- . zók szociális ellátásának tucatnyi jellemzője. Márpedig a jelek azt mutatják, hogy ilyen tételes — ún. természe­tes mértékegységben történő — tervezésre tart igényt •némely főhatóság, beleértve a kivitelt és a behozatalt egyaránt. Aligha indokolatlan a vállalati tervezéssel foglalkozók nyugtalansága, értetlenkedése, mert hiszen ők úgy vélekednek: a terv saját munkaprogramjuk. Ha pedig ilyen munkaprogramnak fogjuk fel, akkor létjo­gosultsága — sőt: szükségessége — mutatkozik külön­böző variánsoknak, olyan változatok kialakításának, amelyekből esetleg folyamatosan ötvöződik egybe a cselekvés forgatókönyve. Természetesen senki sem vonja kétségbe az ágazati, felügyeleti hatóságok, irányító szervek jogosultságát arra, hogy tudják, milyen irányban kívánnak haladni a hozzájuk tartozó vállalatok. Az irány azonban nem téveszthető össze a mindenre kiterjedő részletezéssel. Talán nem fölösleges emlékezrtetni arra: a negyedik, az ötödik ötéves terv időszakában azok a vállalatai bol­dogulnak a nehezedő feltételek ellenéire is, amelyek ké­pesek voltak, guruló tervvel dolgozni, azaz igazodni a változó körülményekhez. A terv: program a fő irá­nyokra. Ha nehezek a gazdálkodási feltételek — s ma azok —, akkor még inkább az irány helyessége, s nem a részletek túlzottan aprólékos kidolgozottsága a fon­tos, az elsődleges. MÉSZÁROS OTTÖ Kádár János fogadta a keresztyén békekonferencia vezetőit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn az Országházban fogadta a Keresztyén Béke- konferencia vezető személyi­ségeit, dr. Tóth Károly re­formátus püspököt, a Ke­resztyén Békekonferencia el­nökét, Filaret kijevi és galí­ciai metropolitát, a folytató­lagos bizottság elnökét, dr. Lubomír Mirejovskyt, a cseh testvéregyház lelkészét, a Ke­resztyén Békekonferencia fő­titkárát, Paulos Mar Grego- riost, az indiai szír ortodox egyház metropolitáját, alelnö- köt, dr. Karl Immert, az NSZK-beli rajnai tartományi egyház elnökét és dr. Bartha Tibor református püspököt, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának el­nökét, a Keresztyén Béke- konferencia tiszteletbeli el­nökségének tagját. A Keresztyén Békekonfe­rencia vezetői azon a tanács­kozáson vesznek részt, ame­lyet az európai béke és biz­tonság madridi értekezleté­nek támogatására hívott ösz- sze a mozgalom. A szívélyes légkörű talál­kozón érintették a nemzet­közi helyzet és a békemoz­galom több fontos, időszerű kérdését, a különböző világ­nézetű emberek együttműkö­désének lehetőségét és szük­ségességét a békéért és a ha­ladásért. Jelen volt Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. (MTI) A világparlament kapuja mindenki előtt nyitva áll Befejeződött a szófiai fórum nemzetközi előkészítő bizottságának budapesti ülése Vasárnap befejeződött az idén szeptember 23—27. kö­zött Szófiában összeülő „Né­pek világparlamentje a bé­kéért” fórum nemzetközi elő­készítő bizottságának buda­pesti ülése. A kétnapos ta­nácskozáson több mint 80 or­szág békemozgalmának, nem­zeti előkészítő bizottságának, politikai pártjainak és val­.lási közösségeinek, valamint nemzetközi tömegszerveze­teknek a képviselői vitatták meg a Bulgáriában megren­dezendő kiemelkedő találko­zó céljait, a minél sikeresebb munkálkodást szolgáló teen­dőket. Az országházban meg­tartott eszmecserén mintegy 300 résztvevő — köztük olyan ismert személyiségek, mint a mártírhalált halt chilei el­nök, Salvador Allende özve­gye, Melina Mercouri görög színésznő, Hervé Bazin nem­zetközi Lenin-békedíjas fran­cia író — szállt síkra azért, hogy a legszélesebb együtt­működéssel lefogják az enyhülés ellen támadók kezét. A nemzetközi bizottság tag­jai részletesen beszámoltak arról a munkáról, amely va­lamennyi kontinensen, több mint 135 országban nemzeti és regionális parlamentek, kongresszusok, konferenciák fórumain már megkezdődött. Ezeken az eszmecseréken a legkülönbözőbb politikai né­zetű, vallási hivatartozású emberek dolgoztak és dolgoz­(Folytatás a 2. oldalon)--------------------------------------------------------------------------­B orisz Zsuldibin átadja az oklevelet Szelesi Lászlónak, a szövetkezet elnökének Brüsszel Európa békéjéért és biztonságáért Hétfőn megkezdődött Brüsszelben az Interparla­mentáris Unió ülésszaka, amely az európai együttmű­ködés és biztonság kérdését vitatja meg. Az ülésen a hel­sinki értekezleten részvevő országok parlamenti képvi­selői vannak jelen, A részvevőket Wilfried Martens belga miniszterel­nök üdvözölte. Megnyitó be­szédében rámutatott, hogy az ülésszak hat hónappal a madridi találkozó előtt ül össze, s a meghozandó ha­tározatok jelentős hatást gya­korolhatnak majd a madridi légkörre. A hétfő' délutáni plenáris ülésen az elsők között szólalt fel a magyar küldöttség ne­vében Darvasi István, az Interparlamentális Unió ma­gyar csoportjának tagja, a Magyar Hírlap főszerkesztője. Az a tény — mondotta egyebek között —, hogy ez­úttal abban a fővárosban ta­lálkoztunk, amely egyben a NATO székvárosa is, részben politikai bátorságunkat bi­zonyítja, részben pedig azt, hogy nem tartanak bennün­ket fogva előítéletek, ha a közös nyelvet és a megegye­zést keressük. Változatlanul érvényben vannak,az országok békés egymás mellett élésének a helsinki záróokmányban fog­lalt alapelvei, amelyek a töb­bi között kimondják, hogy az aláírók a közöttük felme­rült vitás kérdéseket tárgya­lások útján kívánják megol­dani — mondta Darvasi István. Az Inerparlamentáris Unió ülésszaka szombatig tart. is:. Tegnap délelőtt a BONY— KS Tolna megyei Cipőipari Szövetkezet bonyhádi köz­pontja rövid ünnePs®g szín­helye volt. A Raznoexport szovjet külkereskedelmi vállalat megbízottja az 1979. évi szállítások alapján, va­lamint a szövetkezeti ipar­ban elért legjobb minősé­gért oklevelet adott át a szö­vetkezet kollektívájának. Az ünnepségen részt vett Mol­nár József, a exportszállí­tást lebonyolító TANNIMPEX vezérigazgatója, Mátyás István, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tályvezetője, Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV el­nöke és János Jeromos, a városi pártbizottság első tit­kára. Szelesi László, a cipőipari szövetkezet elnöke röviden ismertette a szövetkezet te­vékenységét. Tavaly három­százhatvanezer pár cipőt szállították szovjet exportra. (Pontosabban háromszázezer női szandált és hatvanezer női csizmát.) Egyébként a termelés kilencven százalékát exportálják, zömmel a Szov­jetunióba, de jelentős tétele­ket küldenek az NDK-ba, Csehszlovákiába, és termelé­sük tíz százaléka hazai piacra kerül. A jó minőséget jelzi, hogy kevés a reklamáció, a szovjet fél elégedett a ter­mékek színvonalával és a pontos, határidőre történő szállítással. Idén 390 000 pár lábbeli szállítását terve­zik, az elképzelések szerint jövőre átlépik a négyszáz- ezer páros határt. Eddig az első negyedévben hatvan- ezerrel többet szállítottak a tervezettnél. Ezután a szovjet kereske­delmi képviselet vezetőjének helyettese, Borisz Zsuldibin méltatta a szövetkezet tevé­kenységét, melyért a keres­kedelmi szervezet elismeré­sét tolmácsolta. A jövőben a jó minőség és a pontos szál­lítás lehetővé teszi, hogy még több árut exportáljanak Bonyhádról. A dolgozók munkájának elismeréseként oklevelet adott át a szövet­kezet elnökének. Oklevél a jó minőségért

Next

/
Thumbnails
Contents