Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

8 Képújság 1980. május 11. Óriások és törpék Csehszlovákia Az új BELAZ traktorcsaládok Jugoszlávia Cipőipar ma és 1985-ben Jugoszlávia 65 cipőgyárá­ban 42 ezren dolgoznak. A d_ pőgyárakban 1979-ben 55 millió pár lábbelit készítet­tek. A hazai nyersanyago­kon kívül felhasználnak az USA-ból, Argentínából és Uj-Zélandból importált nyersbőrölket is. A vállalatok modernizálásával, a termelő kapacitás jobb kihasználásá­val a gyártást 1985-re évi 75 millió párra akarják növel­ni. Nagy gondot fordítanak a választék bővítésére. A leg­utóbbi zágrábi bőripari kiál­lításon például 8 ezer új — férfi-, női és gyermek-cipő- modellt mutattak be. Ezen­kívül olasz, francia és NSZK gyártmányú cipőkkel gazda_ gítják a hazai piac választé­kát. A gyárak közül több dolgozik külföldi cégekkel termelési kooperációiban. A tavaly gyártott cipők több mint egyharmadát ex­portálták. 20 millió pár láb­belit sízállítoftalk külföldi megrendelőiknek, akik közül a legjelentősebb partnerek a Szovjetunió, az NSZK és az USA. A Szovjetunióba főleg téli cipőket, a nyugat-európai országokba és az Amerikai Egyesült Államokban pedig divat- és sportcipőket külde­nek. A világhírt kiérdemlő, divatos, jó minőségű juigö szláv cipők iránti kereslet növekedése valószínűvé teszi azt a számítást, hogy öt év múlva, 1985-re már 34 mil­lió pár lesz a cipőexport. Bulgária Selyemmúzeum A Keleti Rodope-hegység vidékén régi hagyomány selyemhernyó-tenyésztés, amélyről már a nagy francia tudós, Pasteur, aki 1865-ben járt Bulgáriában, is elisme­rőleg nyilatkozott útirajzá­ban. A múltról és a jelenről ér­dekes áttekintést nyújt maga nemében egyedülálló ivajlovgradí „selyemmúze um”. Az állandó kiállításnak a múlt század elején épült műemlékház ad otthont. A domboldalon álló paraszt,há- zat úgy építették meg, hogy a napisütés reggeltől nap­nyugtáig éri, belsejét pedig úgy alakították ki, hogy az a stelyemhernyó-tenyésztés cél jaliinak jól megfeleljen, földszinten — ahol valaha a vendégszoba, a konyha és a tenyésztés célját szolgáló nagy szoba kapott helyet — ma az eredeti berendezés mellett képek, diagrammok mutatják ennék a kultúrá nak a fejlődését. A 'kiállítás a selyemhernyó tenyésztés eszközeit éppúgy bemutatja, mint az első nyomtatott kézikönyvet, amelyben 'Diimiter Sztambo­lev a mesterség titkaiba avatja be az olvasót. A régi házi selyemszövés és a mo­dern gyári szövés eszközei is láthatók a kiállításon. A lai­kus számára a legérdekesebb látvány a bolgár selyemszö vetek — sőt, selyemből ké­szült, selyemmel díszített ékszerek — gazdag választé­ka. A selyemmúzeum 4—5 év század történetét mutatja be. A minszki traktorgyár konst- ruktörirodájában és műhe­lyeiben kifejlesztik azoknak a traktoroknak az új családját, amelyek a 11. ötéves terv­ben kerülnek a mezökre. A gyár szereldéjében egy­más után gördülnek le a sze­relőszalagról a világhírű BELAZ márkával jelzett, so­rozatgyártásban készülő MTZ—80 traktorok. Fő mű­szaki-gazdasági mutatókat tekintve ezek a gépek világ- színvonalon állnak, univerzá­lis voltukat, munka- és segéd- berendezéseiket tekintve pe­dig túlszárnyalják a legjobb kül- és belföldi traktorok színvonalát. De ezt a modellt is állandóan tökéletesítik. Ismerkedjünk meg az új, vezetőfülkével ellátott, ké­nyelmes MTZ—80 traktorral. A traktoros helyére ülök és meggyőződöm róla: minden azt a célt szolgálja, hogy ké­nyelem tekintetében a trak­tor ne maradjon el a személy­autótól, sőt egyben-másban még felül is múlja azt. A vezető termetének meg­felelően beállítható, kényel­mes, rugózott karosszék, biz­tonsági övékkel. Különleges hangelnyelők és műbőr pár­názat csökkenti a zajszintet, egyszersmind díszíti a kabin belső terét. A traktor vezetőfülkéje ké­nyelmesebbé vált, üvegezett felülete több mint kétszerié nagyobb lett. Ugyanekkor a szilárd acél víz, a kényelmes be- és kilépés megbízhatóan garantálja a vezető biztonsá­gát baleseti helyzetekben. A vezetőfülkében rádió szól. Megvan a rádiótelefon, a hor­dozható urh-rádióállomás he­lye is. Az MTZ—80 a jelen trak­tora, Arról pédig, hogy mi­lyen lesz a BELAZ a jövő­ben, T. A. Amelcsenko, a gyár főkonstruktőre számol be: — Először is, a BELAZ MTZ—100 traktor még erő­sebb és nagyobb teljesítmé­nyű lesz, Az MTZ—80 moder­nizálása révén születik meg. E száz lóerős dízelmotorral felszerelt gépóriás sorozat- gyártását 1984-ben kezdjük meg. Ez a traktor lehetővé teszi majd a munkatermelé­kenység 18—34 százalékos növelését. Az újdonság további né­hány műszaki jellemzője: 24 autótípusú sebesség van raj­ta (16 sebesség előre és 8 hátra) az átkapcsolás terhe­lés és menet közben történik, a gép hidraulikus szervo­kormánnyal, a traktor hátul­ján felfüggesztett, munkaesz­közök váltására szolgáló irá­nyítóállással van ellátva. Az MTZ—100 előre 1,84 kilomé­tertől 30 kilométerig terjedő sebességgel^ hátrafelé pedig , 2,8 kilométertől 12,3 kilomé­ter sebességgel haladhat óránként. Az MTZ—100 traktort ve­tés előtti talajmegmunkálás- ra, vetésre és a répa, kuko­rica, napraforgó sorközi mű­velésére fogják felhasználni, széles fogású munkaeszközök segítségével. Az MTZ—80-hoz hasonlóan az új BELAZ traktor bázis- modell lesz egy egész gép­család számára. Közéjük tar­tozik majd az elsőhíd-meg- hajtású univerzális MTZ—102 kapás traktor, a hegyi, a rizs- termelésben, az erdőgazda­ságban, a gyapottermesztés­ben, a répatermesztésben fel- használásra kerülő traktor. A gyárban még egy újdon­ságot mutattak: egy mini­traktort, amelynek teljesít­ménye mindössze 3,5 kilo­watt. Ezt a háztáji parcellá­kon végzendő számos mun­kaigényes művelet — szán­tás, boronálás, kaszálás — végzésére készítették. A minszki traktorgyártók kistraktora a „Motoblokk nevet kapta. Az idén kísér­leti tételként elkészül az el­ső 100 ilyen minitraktor. A. ABDULLIN A minszki traktorgyár büszkesége: az új BELAZ Gazdaságfejlesztés - tapasztalatokkal Ezekben a napokban is­merkednek meg részleteseb­ben Csehszlovákiában a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésére hozott ha­tározatokkal. A párt és a kormány közös intézkedés- tervezetének célja a terme­lés hatékonyságának, a vég­zett munka minőségének ja­vítása, valamint a nemzet­közi — ezen belül is a szo­cialista — gazdasági folya­matokhoz való nagyobb mér­tékű és az eddigieknél gyor­sabb alkalmazkodás. A mostani dokumentúmok előkészítése régóta, tervsze­rűen folyt, s tulajdonképpen az utóbbi öt esztendőben végzett elméleti és gyakor­lati munkát összegzik. En­nek keretében például pon­tosították az új termékek, technológiák tervezési és megvalósítási rendszerét, módosították a nyereségei? vonás és az adózás mecha­nizmusát, felülvizsgálták a beruházások tervezését, ki­vitelezését. Fontos lépés volt az is, hogy az utóbbi két esztendőben 150 kiemelt vál­lalat már a módosított gaz­daságirányítási rendszer fel­tételei között dolgozott. Eb­ben a munkában — mint a csehszlovák közgazdászok ír­ják — a belföldi tapasztala­tokon túlmenően nagymér­tékben támaszkodtak a Szov­jetunióban és más szocialis­ta országban már megvaló­sított vagy a most folyó gazdasági programokra. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésére hozott ha­tározat egyik jellemzője a komplexitás, vagyis a nép­gazdaság irányításának va­lamennyi területét érinti. így például foglalkozik a terve­zés, a pénzügyi, hitel- és árrendszer, a bérszabályozás, az ellenőrzés kérdéseivel. A cél az, hogy az eddigieknél jobban előmozdítsák a ter­melési szerkezetben a szük­séges változtatásokat, a ter­mékminőség javítását, a ter­melés anyag-, energia-, be­ruházás-, szállítás- és mun­kaerő-igényességének csök­kentését. Módosul — mégpedig szá­mottevően — a döntési, irá­nyítási rendszer is. Az ága­zati minisztériumok, főható­ságok feladata a hosszú tá­vú fejlődéssel, szerkezeti változásokkal összefüggő Űrhajósok az ocean fölött Már Jurij Gagarin repülése után nyilvánvalóvá vált, hogy óriási távlatok nyílnak az óceán kozmikus megfi­gyelésére. Megjelentek \az óceán felszínéről készült első fényképek, amelyeken pontosan kirajzolódtak a hatalmas áramlatok, frontális övezetek, színben élesen kontrasztos terjedelmes foltok és sávok. Szükség volt azonban a vizu­ális megfigyelések olyan precízen kimunkált módszerére, amely lehetővé teszi a legtökéletesebb „optikai műszer”, az emberi szem lehetőségeinek teljesebb kihasználását az űr­hajósok és űrállomások fedélzetén. 1978-ban a Szaljut—6 űrállomás fedélzetén elfoglalták helyüket a második törzseocpedíció tagjai: Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivencsenkov. A legénységnek szo­ros tudományos kapcsolatai voltak az össz-szövetségi Ten. geri Halgazdálkodási és Oceanográfiai Tudományos Kuta­tóintézet tudósaival. Az űrhajósok elé konkrét feladatot tűztek: a világóceán természeti {közegének és biológiai pro_ duktivitásának vizsgálatát. Megkezdődött az oceanológiai elemek és az óceán biológiai produktivitása fő ismérveinek meghatározását célzó munka, amelybe bekapcsolódtak az óceán nyílt térségeiben dolgozó tudományos kutatóhajók. Az összeköttetések idején az űrhajósok beszámoltak a megfigyelt objektumokról, konzultáltak a tudósokkal. A legénység adatait ellenőrizték az óceánban. Az űrhajósok és a tudósok közös munkája gyorsan meghozta eredménye­it. Meghatározták az ismérveket az óceánfelszín olyan di­namikus képződményeinek a színkép látható tartományá­ban való meghatározásához, mint a frontális övezetek, a mélységi víztömegek felszínre emelkedésének övezetei, az örvénylési zónák, stb. És persze meghatározták az óceán különböző térségeiben a magas fokú biológiai produktivi­tás ismérveit is. Vlagyimir Kovaljonok különös figyelmet szentelt az óceán felszínén észlelt, a tudomány számára viszonylag nemrég ismeretessé vált egyes örvénylések kifejlődésének. Kiderült, hogy ezek az óceáni örvények nem véletlen, ha­nem gyakran megismétlődő jelenségek és a vizek általá­nos cirkulációjában természetes elemnek tekinthetők. Meg­állapítottak egy egészen kivételes jelenséget: az Indiai­óceán szintjének erőteljes felpúposodását a Timor-tenger élővizein. Az erről szóló jelentés annyira váratlan volt, kérdések megoldása lesz. Ugyancsak ők foglalkoznak elsősorban a nemzetközi kap­csolatok fejlesztésével. Je­lentősen módosulnak a vál­lalatok tennivalói is. A jövő­ben csökkentik a tervmuta- tók számát. Az egyes ágaza­tok Sajátosságait figyelembe véve olyan mutatókat vezet­nek • be, mint az anyagmen­tes termelési érték, a ter­melőeszközök kihasználtsá­ga, jövedelmezősége. Életbe lépnek más korszerű teljesít­ménymércék is, amelyek az" eddigieknél jobban kifejezik a gazdálkodás . társadalmi hasznosságát. Az új vállalati elbírálási rendszerben a gazdálkodó- egységek az önálló elszámo­lás alapján működnek majd, vagyis jövedelmeikből kell fedezniük kiadásaikat (a ter­melési költségeket, a bére­ket, stb.). Az elképzelések szerint a vállalatok — ha sa­ját eszközeik nem elegen­dőek — hiteleket vehetnek igénybe, sőt egyes, indokolt esetekben állami támogatásra is- számíthatnak. A nyereség- érdekeltség módosításától azt várják, hogy a jól dolgozó vállalatokat ösztönözze a még gyorsabb fejlődésre, míg a rosszul gazdálkodó­kat a hatásos intézkedési program kidolgozására és mielőbbi bevezetésére. A döntési jogkörök decent­ralizálása jól érződik a be­ruházásoknál is. A doku­mentum szerint a jövőben csak a tízmillió koronát meghaladó építési-szerelési programokat bírálják el a szövetségi kormány szintjén és biztosítják megvalósítá­sukhoz az eszközöket. A két­millió koronánál kisebb be­ruházások kivitelezéséről a vállalatok gondoskodnak. Csehszlovákiában a nép­gazdaság lendületes és ki­egyensúlyozott fejlődésének alapvető feltétele a hatéko­nyabb alkalmazkodás a vi­lággazdasághoz. Ezért hajt­ják végre a továbbfejlesztést. Ennek keretében az eddigiek­nél ésszerűbb termelői árak kialakítását is szorgalmaz­zák, amelyek tükrözik a vi­lágpiaci követelményeket, a gazdasági munka eredmé­nyeit és fogyatékosságait, népgazdasági, vállalati szin­ten egyaránt. FARAGÓ ANDRÁS hogy egyes tudósoknak kételyük támadt a megfigyelések eredményeinek reális voltát illetően. Bizonyos idő múlva azonban ezek teljes mértékben beigazolódtak. A kutatóintézet tudósai folytatták közös munkájukat a Szaljut—6 fedélzetén dolgozó harmadik törzsexpedíció le­génységével: Vlagyimir Ljahovval és Valerij Rjuminnal. Az ismételt megfigyelések lehetőséget nyújtottak annak meg­állapítására, hogy idényjellegű változások mennek végbe a dinamikusan aktív övezetekben és a biológiai aktivitás in­tenzitásában a korábban megfigyelt térségekben, s hogy helyzetükben az évszaknak megfelelően változások men­nek végbe. Ezenkívül új produktív térségeket is felfedez­tek a nyílt óceáni vizeken. 1979 júliusában az űrhajósoktól rendkívül érdekes je­lentés érkezett: az Indiai-óceán északnyugati részén, az északi szélesség 4. fokánál a legénység a víz szintjének nyugatról keleti irányába húzódó erős felpúposodását ész­lelte. A vízhegy legalább 100 km hosszú volt. Vlagyimir Ljahov erről a következőképpen számolt be: „Az óceán felszínét szemlélve, egészen váratlanul megpillantottam egy vízdombot, amely olyan magas volt, hogy az árnyéka határozott sávként húzódott az északi lejtők mentén. Tüs­tént hívtam Valerijt, aki pontosan ugyanazt a jelenséget konstatálta, amelyet egy pillanattal előbb én figyeltem meg. Tudomásunk volt róla, hogy Vlagyimir Kovaljonok szintén megfigyelte az óceán szintjének Jiasonló megválto­zását, s hogy többen kételkedtek a bejelentésnek a hite­lességében. Most, amikor egymástól függetlenül ugyanazt a jelenséget láttuk, csupán az Indiai-óceán más részén, reméljük, hogy a kételyek eloszlanak.” De még a dokumentáció nélkül is nyilvánvaló a kapott információ hitelessége, mivel a vízhegy beirányzásának és megvilágításának szöge kizárta az optikai csalódás lehető­ségét. Az űrhajósok tehát újabb rejtély elé állították a tu­dósokat. Ezek a jelenségek merőben ismeretlenek voltak az óceánon. Csupán feltételezhető, hogy ezek a jelenségek nem ritkák, s hogy éppen velük vannak kapcsolatban az olyan esetek, mikor a hajók váratlanul eltűnnek teljesen nyugodt időjárás esetén is. Most arra kell megtalálni a vá_ laszt, hogy milyen okok váltják ki ezeket a jelentős és gyors vízszintváltozásokat a nyílt óceánban. Akrobaták Az Ulánbátor! Fővárosi Cirkusz porondján a fia­tal mongol akrobaták mutatják be műsorukat

Next

/
Thumbnails
Contents