Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

1980. május 11. ^EPÜJSÄG 9 A? egyik legfontosabb célkitűzés Vietnamban a mező- gazdaság és az állattenyésztés fejlesztése, s ezzel az élel­miszer-ellátás javítása. Képünkön: szorgalmas munka fo­lyik a Hanoitól délre fekvő Hoang Hoa járás Hong Quy szövetkezetében Múlt idők emlékei .A Német Demokratikus Köztársaság területén ötiven szélmalom 'található. Egyi­küket sem használják már eredeti rendeltetésének meg­felelően. Ezek a szélmalmok ^ kö­zépkor jellegzetes építmé­nyei. Legtöbbjük Cottbus és Potsdam megyében műkö­dött. A hagyományok sze­rint jó szélnél 24 óra alatt .két tonna gabonáit tudott egy-egy ilyen malom meg­őrülni. A malom kezeléséhez egy molnár is elegendő volt. Építészmérnök a hajógyárban A „Silesia” komphajó A hajóépítő mérnök sízakr mája nem tekint vissza nagy múltra: ehhez a munkához az elmúlt század végéig nem volt szükség felsőfokú vég­zettségű szakemberek segítsé­gére. A harmincas évek éleje óta azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Az olyan ismert személyszállító hajók, mint az angol „Queen Mary”, a német „Bremen”, a francia „Normandie”, vagy a lengyel „Batory” tervezésébe és építésébe már bevonták a mérnököket is. A második világháború után a hajóépítészet önálló szakággá alákult át. LengyeL országban a Gdanski Mű­Szorb lexikon egyetemen hozták létre a hajóépftész-mérnöki kart. Az első hajóépítő mérnökök 1958-ban hagyták el a gdan­ski ■ egyetemet. Gdanskon kí­vül a.közeli Sopotbam isi fo­lyik hasonló képzés: az ot­tani Képzőművészeti Főisko­lán belső hajóépítészeket ké­peznek ki. Áz utóbbi időben nagy el­ismerésre tették szert a szczecini hajöépí'tész-mér— nöikök, különösen azóta, hogy áz ottani hajógyár megkezdte a személy- és gépjárműszál­lító kompok építését. Ezek a kompok egyszerre kfo. ezer személyt képesek felvenni fedélzetükre; sajátos úszó szállodák, sokrétű pihenő- és szórakozási lehetőséggel. Ép­pen ezért igen fontos a belső tér esztétikus kialakítása, a bútorűk tervezése,’a díszíté­sek elhelyezése, hogy csak néhány feladatot eméljünk ki a közreműködő építészek fel­adatai közül. A szczecini hajógyár só­lyájáról eddig három sze­mély- és gépjárműszálílító kompét bocsátották vízre. Már áz első kettő: a „Pome- rairfe” és a „Si'lesiia” gyorsan kivívta mind az utasok, mind a szakemberek elisme­rését. A szovjet megrendelés­re készült „Georg Otis”-ot Tallinn és Helsinki között ál­lították forgalomba'. Ez az eddigi legnagyobb komp: 1200 személy számára bizto­sít helyet. A Tunguz meteor titka Elkészült 'az eddigi iegrész- letesébb lexikális .gyűjtemény az NDK egyetlen nemzetisé­gének, a szorbóknak a törté­netéről és kultúrájáról. A lexikont nemzetközi munka- közösség készítette, 50 szerző az NDK-bál, a Szovjetunió­ból, Csehszlovákiából, Len­gyelországból. Ukrán tudományos expe-. dícló nem földi eredetű gyé­mánt- gráf its zemcsék re buk­kant, melyek véleményük szerint hozzásegíthetnek a nagyméretű tunguz meteor titkának megfejtéséhez. A talált rendkívül szilárd állapotú szén, amely csak igen nagy nyomáson keletke­zik, megerősítette azt a tényt, hogy 70 évvel ezelőtt hatalmas kozmikus'robbanás zajlott, le a területen. Az izo­tópok szétszóródásából és a robbanás erejéből a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy a meteor súlya való­színűleg meghaladta az öt­millió tonnát. Divat és tudomány m Lesz-e kék coboly? Kuba Cukorgyártás A cukorgyártás a kubai népgazdaság legfontosabb ágazata Csaknem 20 évvel ezelőtt — 1960 augusztusá­ban — államosították az or­szág amerikai kézben lévő vállalatait, köztük 36 cukor- nádfeldolgozó üzemet. A csaknem két évtized alatt a szigetország hatalmas társa­dalmi és gazdasági változások színhelye volt. Ez tükröződik a cukoripar fejlődésében is. Ma Kubában 148 cukorgyár üzemel. A közeljövőben szá­muk további néggyel gyara­podik: San Cristobalban, Carta géniben, Vertientese- ben és Sona del Causóban be­fejezésihez közeledik az építkezés. iAz 1980-ban át­adásra kerülő új üzemekben évente közel 100 ezer tonna cukrot dolgoznak fel. A kubai kormány jelentős erőfeszíté­seket tesz a már meglévő üzemek korszerűsítésére, a termelési folyamatok gépesí­tésére és automatizálására 'is. A múlt éviben a kubai cukor­ipari minisztérium több mint 1 millió pesót fordított az ágazat rekonstrukciójára. Most folyik Cienfuegos, Villa Clara és Sáncti Spiritus 24 üzemének modernizálása. A gyárak berendezéseinek 42 százaléka hazai gyártmányú, a többi szocialista importból származik. Nem kevésbé hatékony munka folyik a cukornádül- tetvényékeni. Tavaly az or­szág történelmének második legnagyobb terméséi — közel 7 millió 992 ezer tonna cu­kornádat — takarították be. Ez majdnem félmillió ton­nával több az 1978-as ered­ményekhez képest. (íA legna­gyobb cukormiádtermelést — 8,5 millió tonnát — 1970-ben takarították be.) A prém árveréseken mind gyakrabban hallani, hogy a XXI. század elejére megnö­vekszik az igény a .prémek iránt. A jóslatokat nemcsak a fold lakosságának növéke- désével, s nem is csupán a coboly, róka, nyércprém di­vatjával magyarázzák. Sok tudós úgy véli, hogy boly­gónkra újabb lehűlés köszönt, amely néhány évtizedig el­tarthat. így természetesen megnövekszik az igény a me­leg öltözék iránt. NÖVEKSZIK A KERESLET — HAT A KÍNÁLAT? A kérdésre válaszolva ér­demes először bepillantani Kelet-Szibériába, a világ egyik legnagyobb szőrme- szállító vidékére. Irkutsztoban Zakir Riseimjatovitól, a bioló­giai tudományok kandidátu­sától, az ismert vadászati szaktekintélytől megtud­juk, hogy a keleti országrész a század elején 30-szor ke­vesebb cobolyprémet adott, mint a XVII. században, mert ellenőrizhetetlenné vált a vadászat. A szovjet kormány ezért 1935-ben megtiltotta a coboly vadászatát. A Vadgazdálkodási szak­emberekre várit a feladat, hogy ismét növeljíék a prémes állatok számát. Az óvórend­szabályok eredményeként az Urálitól a Csendes-óceánig az 50-es 'évek elejétől körülbelül 19 ezer, a tajgá'bán befogott szibériai cobolyt telepítettek. Ennek eredményeként a 70-es években .az állomány elérte a régebbi mennyiséget. Aiz idő azonban gátakat szab. A mai Szibéria már nem a múlt századi, ember nem lakta pusztaság, gazda­sága mind gyorsabb ütemben fejlődik. A vadak elhagy­ják az intenzív építkezések körzeteit és az érintetlen taj- gába húzódnak vissza. Alap­talan a remény, hogy a- co­boly békésen együtt élhet például ,a tyumenyi fúrótor­nyokkal. A JÖVŐ — PRÉMESÁLLAT. TENYÉSZTÉS A Szovjetunióban körülbe­lül 170 szavhoz szakosodott ketreces prémálliattartásra. Ezekből több prém kerül ki, mint 'ámennyit a vadászok el­adnak. A tenyésztett állatok prémje dúsabb és hosszabb, a bőr mérete is nagyabb. A 'Moszkva közelében lévő Puskino városban 1928-ban szervezték meg az első pré­mesállattenyésztő telepet A tajgában befogott 7 co­bollyal kezdődött mestersé­ges szaporításuk. Az élső sza­porulat elég gyenge vélt. Kö­zülük a ilegjöbbakát vad bar- guzilni egyedékkel keresztez­ték. A FEKETE PUSKINÓI Az aprólékos szelekciós munka csak a 70-es években, hozott igazi eredményt. Az állami bizottság az új co­bolyfajtának a „fekete Pus­kinéi” nevet adta. Ez sokkal nagyobb testű vadon élő testvérénél, és szőre ideáli­san selymes, fekete. A nem­zetközt prémárveréseken több száz dollárrafl többet fi­zetnék a puskinói cobolyért, mint a barguziniént, amelyet pedig nem is olyan régen még a legszebb cobolynak tartottak. Az átfogó kutatásokat a vi­lág egyetlen cobólytenyész. tési tudományos kísérleti la­boratóriuma lirányíitjia. Ebben a laboratóriumban folytatnak például kísérleteket a kék co­boly kitenyésztésére. A gene- tiikusOk és a biológusok ezt elméletileg lehetségesnek tartják, de nehéz lenne meg­mondani, hogy ehhez hány év szelekciós munkájára lesz Csodálatos szépségű szőr­mék 60 változatát találhat­juk az irkutszki prémfel­vásárló állomáson. A pré­mek 10 százaléka exportra kerUl szükség. A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy a XXI. század elején a divat- hölgyek már fehér, bézs és kék cobolyprémekben pom­páznak majd. VLAGYIMIR SZMIRNOV Életmentő szívműszer Szívritmus-szabályozó ké­szülék beültetése a berlini Charite kórházban ' Az orvosok sok betegnél állapítanak meg szívritmus­zavart. A .mellkasba operált kis műszer megbízhatóan szabályozza a szívverést és így életeket ment meg. Az NDK-ban 28 gyógyin­tézetiben végeznek ilyen mű­téteket. (1974-iig a riitmusszabályo- zó készülékeket külföldről szerezték be. Hosszas tárgya­lások után a Halle megyei Ultras eh alltechnik nevű üzem elvállalta a komplikált készülékek hazai gyártását, A vállalkozást teljes siker ko­ronázta. Az eredmény: a leg­frissebb adatok sízerlnit eddig 13 ezer páciens kapott szív­ritmus-szabályozót. Kompli­káció úgyszólván alig akadt. Az elem jelenleg a műszer négy évi szakadatlan műkö­dését teszi léhetővé, de folynak a kísérletek élettar­tamának meghosszabbítájsára. —1 —n. Növekvő életszínvonal A nemzeti jövedelem ala­kulása jól tükrözi a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság gazdasági gyarapodá­sát, a lakosság életszínvona­lának növekedését. 1974-ben a „70 napos csata” elnevezésű munkaverseny- mozgalom eredményeként az ország gazdasága úgy fejlő­dött, hogy az egy dolgozóra jutó nemzeti jövedeletn meg­haladta a hatodik ötéves tervre célul tűzött összeget, s csaknem tízezer von volt. Az azóta eltelt évek derekas munkáját bizonyítja, hogy ma már a cél az egy főre ju­tó 15 000 von. Ha dollárra számítjuk át az összegeket, 1975-ben ezer, 1979-ben pedig már 1920 dol­lár jutott az KiNDK nemzeti jövedelméből egy-egy lakos­ra. Légpárnás lilt Szükséges-e emelőmeeha- nizmus a liftekhez? A rigai Polgári Légiforgalmi Főiskola diákjai szerint nem feltétle­nül. Uj szállítóberendezést készítettek, melynek teherbí­rása mintegy '300 kilogramm. A villanymotort, csörlőt és drótköteleket ventillátorral helyettesítették, amely túl­nyomást létesít az aknában. A liftkabinban légpárnán emelkedik fel, lefelé eresz­kedve pedig egyáltalán nem fogyaszt energiát. Nagy divat a szibériai róka SZORGOS MUNKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents