Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

1980. május 11.

%«JSÄG7

A KCT kél éne

Nem süt a nap, drága az energia

Szerényi Csabáné és Kneller Andrásné szedi az idén későn érő primőrt

Uborka-, paprika- és paradicsomszedés idején jártunk Mözsön. A mözsi Üj Élet Tsz a gesztora a KGT- nek, a nyolc mezőgazdasági szövetkezetét tömörítő Kertészeti Gazdasági Társaságnak. A zöldség- és gyümölcs- termesztéssel foglalkozó gazdaságok összesen 1400 hektáron kertészkednek, s ez a megye kertészeti területének 50 százalékát jelenti. Az itt termelt zöldség mennyisége 13 250 tonna, az értéke 60 millió forint körül mozog. Palántát két hektáron nevelnek, primőr zöldséget 10 hektár fólia alatti területről szednek. Meglehet, idén utoljára. Jövőre ugyanis valószínű nem lesz fűtött ' fólia Mözsön. Merthogy a primőr- termelés nem gazdaságos. A KGT elmúlt két évéről, s a jövőről Szentes Nándor igazgatóval beszélgettünk.

^ — Érdemes volt társulni ?

— Nézze, az, hogy milyen eredményeket érünk el, a társaságok hozzáállásától, a tenni akarástól, a szakmai és technikai felkészültségtől, s nem utolsó sorban az időjárástól függ. A gazdaságok között rendkívül nagy az eltérés, aminek kiegyenlítése, illetve javítása érdekében rengeteg a tennivaló. Eltérések a termelési módokban és eredményekben vannak. Pedig például tavaly már konkrét technológiákat kaptak a gazdaságok. Viszont az a helyzet, hogy ezek betartása nem kötelező. Mindenki önálló, mi csak ajánlhatunk, de pressziót nem gvakoorlhatunk. Most, a harmadik évben érzem, hogy kezd összerázódni a társaság.

— Milyen jelek mutatnak erre?

— Például a hét elején a madocsaiak jöttek megnézni, hogyan alakítottuk át a babvető gépet, s érdeklődtek, hogy a paradicsom, a paprika palántázást hogyan lehetne korszerűbben —.elvégezni.

> Hétfőn a faddi tsz-ben a

Szentes Nándor: Jövőre valószínűleg nem fűtjük a fóliasátrakat.

mözsi szövetkezet gépe vetette a babot. Egyszóval a kapcsolataink mindennaposakká váltak.

— Mözs — s most már a KGT valamennyi taggazdasága — a köztudatban a megye konyhakertje. A konyhakerthez az a képzet társul, hogy kimegy az ember a kertbe és beviszi a házba a zöldségfélét. Mözsön „fóliaváros” van, s mégis: az üzletek üresek...

— Üresek bizony. S ennek az az oka, hogy nincs a megyében feltárt termálvíz, s várhatóan nem is lesz. így aztán az év első negyedében primőr sincs. Fűtenünk kell, s ezért csak április közepétől tudunk primőrt adni. Idén még később. Az energiaárak emelkedése miatt két héttel később ültettük a növényeket. Ezért, s mert kevés volt a napsütéses órák száma, négy hét lesz a késés. Sok év átlagában ebben a körzetben áprilisban 170— 180 órát sütött a nap, idén

mindössze 35—40 órát. Még többet kellett fűtenünk, mint máskor, s ugyanakkor a növények nem fejlődtek.

— A látványos ismeretterjesztő filmekben, képes magazinokban különleges eljárásokat ismertetnek: vízfűtést, napfűtést, mesterséges megvilágítást, s szédületes gyorsasággal fejlődő növényeket.

— A különleges eljárások számunkra elérhetetlenek, technológiájuk nincs még kidolgozva. Ezek kutatási témák, s k tudja, mikor alkalmazhatók a gyakorlatban.

— A Duna túlsó oldalán, Fajszon viszont helybe vetik a paprikát.

— A fűszerpaprikát jó ideje mi is helybe vetjük. Az étkezési fehérpaprikánál ezt a módszert idén alkalmazzuk először, Energiát takarítunk meg, hisz nem kell palántát nevelni, az optimális tőszámot vethetjük, s a gépi betakarításra is lehetőség

van. Egyébként az étkezési fehérpaprikát idén már géppel szedjük; a gépet a budapesti MEZŐGÉP konstruálta, s augusztusban kísérleti jelleggel itt próbálják ki.

— Az energiaárak emelése hogyan befolyásolja a termelést ?

— Mit mondjak erre? Az áremelések olyannyira érintenek bennünket, hogy jövőre valószínű, nem fűtjük a fóliaalagutakat. Vészfűtés lesz csak: akkor kapcsoljuk be a kazánokat, ha nagyon lecsökken a hőmérséklet. Állandóan fűteni csak a palántáknak fogunk. Primőr tehát még később lesz, mint idén. A kereskedelmen a sor: a kora tavaszi hónapokban onnan kell beszerezniük az árut, ahol olcsón előállítják. Például Szentesről. Nálunk viszont olyan kultúrákat kell beállítani, amelyek nem hőigényesek. Ilyen például a kínai kel: ebből idén 1500 darabbal kísérleteztünk. Egyelőre nem nagyon ismerik, de biztos megszeretik, mert jóízű, sokféleképpen elkészíthető zöldségféle.

— Több kisüzemben visz- szatérnek a fa-, vagy a széntüzelésre.

— Nagyüzemekben ez megoldhatatlan. Teljesen új és drága berendezések, melegvizes csövek kellenének, sok-sok tüzelő, s persze még több munkaerő. Visszafelé nem léphetünk. Viszont érdemes lenne megvizsgálni, hogy a paksi atomerőmű hűtővizét hogyan lehetne növényházak fűtésére felhasználni.

— Gazdasági életünk egyik legfontosabb kérdése a három „m”: mit, mennyit, mennyiért.

— Azt, hogy mit termelünk, a piac határozza meg, s az, hogy gazdaságosan elő tudjuk-e állítani. A meny- nyiség a fajtától, az időjárástól és a termesztóstech- nölógiától függ. S hogy mennyiért? A szántóföldi étkezési paprikát 1978-ban országosan olcsóbban adták el, mint amennyiért előállították. Kész ráfizetés, de kevés volt a termés és a megszokottnál jóval magasabb lett a fogyasztói ár. A KGT-ben a termésátlag magasabb volt, mint az országos átlag, ezért mi, ha nem is sokat, de kerestünk a paprikán. Becslésünk szerint a szántóföldi paprika önköltsége idén 20 százalékkal emelkedik, igaz, ugyanennyivel lesz magasabb a védőár. Fólia alatt négy év átlagában egy kiló paprikát 28 forintért állítottunk elő, és 40 forintért értékesítettük. Csak az energiaárak emelkedése

miatt most tíz forinttal nő a termelés költsége, s ezt még tetézi, hogy többié kerül a vegyszer és a fólia is. Az eladási árat a kereslet és a Jdnálat alakulása szabja meg. Az átvételi árakat a ZÖLDKER-központ, illetve a megyei ZÖLDÉRT határozza meg.

— Milyen fejlesztési elképzelései vannak a KGT- nek?

— Komplex technológiák kidolgozásával növelni akarjuk a terméseredményeket. Eddig hat ilyen technológiát

juttattunk el a taggazdasá- gokhoz — kettőt adaptáltunk, négyet önállóan dolgoztunk ki. Két év alatt nyolc-tíz új fajtát vezettünk be: ezzel meggyorsítottuk a fajták leváltását és korszerűsítését. A lehető legmodernebb gépeket működtetjük. A KGT megalakulása után a gazdaságok zöldség- termelése robbanásszerűen fejlődött, s emellett megteremtettük az integrált háztáji termelés feltételeit. A jó minőségű árukikészítés érdekéiben a mözsi tsz holland papriikaosztályozó gépet vásárol, összesen négy beruházási terv készül, ebből három már meg is valósult. Idén megteremtjük a többcsatornás értékesítés feltételeit. Ügy érzem, hogy azt, amit a KGT-ben két év alatt közösen sikerült megvalósítanunk, az egyes gazdaságok önállóan talán két évtized alatt sem érték volna el.

— Köszönjük a beszélgetést.

D. VARGA M.

H téglagyár Helyén

Már második hónapja, hogy megszűnt a termelés a Szek- szárd-palánki téglagyárban. A gyárat 3 és fél millió forintért vásárolta meg a Tolna megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat, a gépeket pedig a kölesdi és a Bács megyei dávodi termelőszövetkezet szállította el. A Tolna megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat jelenlegi, epreskerti telepét a Gabonaforgalmi Vállalat vásárolta meg, hogy ott egy új keverőüzemet építsen fel. A palánki téglagyár helyén 1985-re készül el a kommunális szolgáltatók központja, irodaépületekkel, szociális létesítményekkel, egy 1000 négyzetméteres tmk-csarnok- kal, garázsokkal. Bár a felsorolt létesítmények közül néhányat már a közeljövőben

átadnak rendeltetésüknek, a régi téglaégető kemencét, a tervek szerint a megyeszékhely hulladékának korszerű égetésére szeretnék használni. Természetesen csak akkor, ha sikerül megtalálni a lehető legjobb technológiát a szemét elégetésére. Szerepel a távlati tervek között egy kertészet létrehozzása is, amelyet esetleg a szemét elégetéséből nyert hővel fűtenének.

A 11 milliós beruházást a vállalat építőbrigádjai végzik, s mivel az epreskerti telepet legkésőbb 1980. június 31-ig át kell adniok a Gabonaforgalmi Vállalatnak, ez év júniusában a kommunális szolgáltató vállalat már az új telepen fog dolgozni.

sá—bj

A volt téglaégető kemence, a tervek szerint a megyeszékhely hulladékát égeti el

1985-re kialakul a kommunális szolgáltató vállalat központi telephelyének végleges képe

Pert nyert az Ocskó utca

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

Harmincegy károsult pe- reLte be a Tolna megyei Beruházási Vállalatot az Ocsikó utcai távhővezeték miatt. Ügyükben a Szekszárdi Járásbíróság, majd a Szekszárdi Megyei Bíróság hozott ítéletet.

Az utca déli oldalának háztulajdonosai már 1974- ben pert indítottak kártalanításért, és követelésük sikeres volt.

A Beruházási Vállalat 1969-ben kapott megbízást a déli tömbfűtőműtől a Tolna megyei Tanács székházáig húzódó gerinc távhővezeték tervezésére és megépítésére. A keskeny utca déli oldalán a járda mellett elhelyezett oszlopok tartják a csillogó csöveket.

1974-ben még csak az első csőpár keserítette a háztulajdonosokat. 1978 végén elkezdték a második csőpár elhelyezését is.

Most az utca déli oldalának háztulajdonosai a második osőpár miatt indítottak újabb pert, az északi-oldalon lakók — akik korábban nem éltek jogukkal — az egész csővezetékkel okozott kárért pereltek.

A bíróság által kirendelt szakértő véleménye szerint „A viszonylag keskeny utcában ez az esztétikailag is kifogásolható létesítmény olyan benyomást kelt, mintha a szemlélő valamilyen gyár udvarán járna. Különösen csúnya látványt nyújt az utca közepe táján a négy nagy, föld alá bukó majd... arrább újból előjövő cső. Az alsó csővezeték szinte minden háznál a mennyezet vonalának magasságában helyezkedik el.... a szobákban ülve nem az égre, hanem a csillogó csővezetékre lehet kitekinteni.”

A járásbíróság álláspontja is az volt, hogy a távhőve- zetékkel okozott esztétikai károkozás csökkenti a perbeli ingatlanok forgalmi értékét; valóban gyárudvarhoz hasonló benyomást kelt, beárnyékolja az ingatlanokat, a ráeső fényt visszaveri. A csővezeték a használati értéket is károsan befolyásolja, mert akadályozza a járműközlekedést és rontja a tv- vételt. A második csőpár elhelyezésével a déli oldalon lévő ingatlanok értéke tovább csökkent.

Az ítélet szerint az északi oldalon lévő ingatlanok értéke 12 százalékkal csökkent, a Beruházási Vállalat ezt köteles megtéríteni a tulajdonosoknak. Ez házanként 66 000—90 000 forint jelent. Egyik háznál a vezetékből távozó gőz külön károkat okoz, itt az értékcsökkenés 18 százalékos, amiért több mint százezer forintot kell megfizetni. A déli oldal ingatlanainál a második csőpárral okozott újabb értékcsökkenés 3—5 százalékos, ezért házanként 19 500— 28 400 forinttot kapnak a tulajdonosok.

Az alperes, a Tolna megyei Beruházási Vállalat fellebbezett a járásbíróság ítélete ellen. Kérte, hogy kisebb értékcsökkenést állapítson meg a bíróság.

A Szekszárdi Megyei Bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta, sőt a háztulajdonosok kérésére még kamatfizetésre is kötelezte a csövek elhelyezőjét. Csak a perköltségek összegét módosította a megyei bíróság.

Az, hogy mennyi kártalanítás jár, szakkérdés. De bárki megértheti az Ocskó utcaiakat, ha elsétál az utcájukba és megnézi a magasban csillogó csöveket.

DR. SZ. G.

Az 1000 négyzetméteres tmk-csarnok