Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

1980. május 8. Képújság 3 Vöröskeresztes világnap Mindenütt, mindenkiért! Mindenütt, mindenkiért — adja ki az időszerű, célkitű­zéseit öszefoglaló jelszót a vörösberesztes mozgalom má­jus nyolcadikai világnapjára. A jelmondat kifejezi, . hogy a nemzetközi szervezet nem tesz különbséget nemzetisé­gi, faji, vallási, osztály- vagy politikai hovatartozás tekin­tetében; az emberek szen­vedéseinek enyhítésére törek­szik. Nem mondható, hogy ezek az elvek a világon minde­nütt maradéktalanul érvé­nyesülnének, de térhódításuk, az emberiesség gondolatának terjedése nyomonkövethető. Hazánkban több mint egy­millió aktivista tevékenyke­dik a vöröskeresztes célok valóra váltásáért. Amint az idei jelszó is utal rá, e cé­lok valóra váltása nem kép­zelhető el magas fokú szer­vezettség, széleskörű aktíva­hálózat nélkül; a szervezet egységei megtalálhatók csak­nem minden munkahelyen, lakóterületi egységben. A tisztasági és egészségvé­delmi szokások terjesztésén kívül a családvédelem, a csa­ládi életre nevelés, terhes­gondozás részfeladatait is magukénak tekintik a vörös­keresztesek éppúgy, mint az egészségkárosító dohányzás elleni propagandát, vagy a hátrányos helyzetűek, öre­gek társadalmi gondozását. Kiemelt munka a véradás, aminek eredményeként ma már térítésmentesen bizto­sítható az ország vérigénye. Az elsősegélynyújtó-képzés megvalósított rendszere, a több fokozatú képzés, ezek­re az esztendőkre válik ál­talánossá. így válik e szerteágazó te­vékenység folytán mind ál­talánosabb gyakorlattá az idei jelszó: „A Vöröskereszt — mindenütt, mindenkiért”. Atomerőmű-építkezés Tapasztalatot tapasztalatot visz Kicsit töri a magyar nyelvet, szlovák iskolába járt, otthon ke­veset beszélt anyanyelvén. Ez a pár hét, amit Pakson töltött, előhozta a magyar szavakat. „Mindent értek, a beszéd még lassan megy". Ördögh Miklós Érsekújvá­ron született, ma Pöstyénben lakik, a Jaszlovszké Bohuni- cén épült atomerőmű 40 éves beruházó főmérnöke. Az épít­kezés befejezése után elküld­ték Magyarországra, Paksra tanulmányútra. „Nekünk öregebb erőművünk van. A következő ugyanilyen típusú lesz, ezért jöttem kitapasz­talni az építést.” Léva mel­lett kezdenek újabb erőmű­építésbe, oda megy vissza főmérnöknek. Ördögh Miklós Csehszlo­vákiából átadni való tapasz­talatokat is hozott. Ez a cse­relátogatás is része a KGST együttműködési programjá­nak. Eddig már több magyar szakember járt náluk, bemu­tatták működő erőművüket, az építés sajátosságait. Ez így természetes, sőt ma már senki sem tartja rendkívüli dolognak, hogy a paksiak a Szovjetunióban tanulnak, azt sem, hogy a minőségi hegesz­tők nagy része más szocia­lista országban szerezte bizo­nyítványát. Ördögh Miklós március elejétől van Pakson. Van összehasonlítási alapja, erről kérdeztem. — Nálunk, a mi sajátossá­gaink szerint csak egy építő és egy szerelő generálkivite­lező vállalat van. így köny- nyebb a munka szervezése. Pakson négy generálépítő és nyolc szerelő vállalat dolgo­zik. Hogy melyik jobb mód­szer? Ez is, az is. Szerintem ezen a téren a Csehszlovák típus a megfelelőbb. Keve­sebb a koordinálni való. Az * Ördögh Miklós csehszlová­kiai főmérnök azonban igaz, hogy nálunk lehetett tervezni a Skoda mű­vekre, ahol az önök reaktor- tartálya is készült. — A beruházó vállalatnak, amelynek a főmérnöke, mi­lyen a szerepe? — Azt már tapasztaltam, hogy Pakson egy új típusú beruházási módszer van ki­alakulóban. Ez nekem tet­szik is. Az ERBE nemcsak műszaki ellenőrzést és terve­ket biztosít, hanem gondos­kodik szolgáltatásról; mun­kásszállásokról, nagyobb gé­pekről, anyagról. Nálunk csak az importanyag beszerzésé­vel foglalkozik a beruházó vállalat, a többi feladat a generálkivitelezőké. — Nálunk nagy vitákat váltott ki a munkáslétszám alakulása. Mint tudja, tíz­ezernél is többen dolgoznak Pakson, az építési csúcsban ez a szám a 12 ezerig is el­megy. Önöknél hányán dol­goztak az építkezésen? — Két dolgot figyelembe kell venni a következő mon­datok értékelésénél. 1. Nem ilyen korszerű atomerőművet építettünk, mint a paksiak. 2. Nagyon sok alkatrészt, gép­egységet, berendezést a Sko­da művekben készítettek el, itt -Pakson pedig jelentős lét­számmal gyártó üzem is van. Ezeket figyelembe véve mon­dom: az építési csúcsban 6200-an dolgoztak nálunk. Az indítás előtti fázisban volt; 2200 építő, 2000 szerelő, 1000— 1000 beruházó és kezelő- személyzet. — Mennyi ideig építették az erőművet ? \ — öt évig. 1973-ban kezd­tük és 1978-ban indítottuk az első egységet. A második blokk 1980 márciusában készült el. — összegezné eddigi ta­pasztalatait ? — Úgy látom, Pakson szer­vezettebb az építkezés. A közlekedési útvonalak, a ki­szolgálóegységek időben el­készültek. Ez számunkra is feltétlenül tanulságként kell, hogy jelentkezzen. Ezen felül a főépület szellőzőberendezé­sének kiépítése, a légcsere már az építés fázisában is megoldott. Ezt a tapasztalatot is hazaviszem. — Meddig marad? — Szeretném megfogni az építési csúcsot. Ha előbb nem hívnak haza, akkor de­cember végéig maradok. Hasznosítani akarom az új erőműnél az itt szerzett is­mereteket. hj—gk Befejezés előtt a kukorica vetése Kedvezőtlen az időjárás a virágzáshoz A tavaszi mezőgazdasági munkákhoz jól felkészültek a megye nagyüzemei, kielégí­tő a műszaki, növényvédő­szer-, és műtrágyaellátás. Kevesebb jó mondható ellen­ben az időjárásról. Mindenki érzi, hogy nem a naptárnak megfelelően alakul a hőmér­séklet. Nem kis problémát jelent ez a gyümölcsösökben például, ahol most van a virágzás. A csapadékos időjárás el­lenére az üzemek jól kihasz­nálták az időt, hogy a leg­fontosabb tavaszi munkákat elvégezzék. Földben van a napraforgó kilencvenöt szá­zaléka és a kukorica nyolc­vannyolc százalékát vetették el eddig. Ha az időjárás en­gedi, ezzel a fontos munká­val a gazdaságok még a hé­ten végeznek. Földben van a silókukorica kétharmad ré­szének magja is. Jól fejlettek a búzavetések — a gyomirtás befejeződött a terület 85 százalékán — a többi táblára a növényállo­mány fejlettsége miatt nem lehet rámenni. A búza a szárbaindulás stádiumában van és az árpa, de méginkább a rozs már kalászok Nem kis gond a kertésze­teknek a hűvös, napfény nélküli idő, mely hátráltatja a haj tatást, palántanevelést. Volt, ahol megkezdték a pa­lánták kiültetését a szántó­földi kertészetekbe, de ezt is fel kellett függeszteni a hűvös idő miatt. A melegigé­nyes kultúrák — paprika, pa­radicsom — palántáit a hó­nap közepén kezdik kiültet­ni, persze ehhez javulni kell az időnek. Megkezdték a do­hány kiültetését, de egy hek­tárnyi terület palántázása után abba kellett hagyni, ezzel is a melegedésig kell várni. Komoly gondot jelent a hűs, csapadékos idő a gyü­mölcsösökben, ahol a fák most virágzanak Ez akadá­lyozza ugyanis a terméke­nyülést, hogy milyen mérték­ben, azt majd csak később lehet pontosan lemérni. Jel­lemző, hogy a szőlőkben a rügyfakadás már április ele­jén szokott kezdődni, ez most megközelítően húsz na- pott késett, örvendetes vi­szont, hogy a gyümölcsö­sökben nem volt fagykár az idén. Folyik még a gazdaságok­ban a szerves tárgya kiszó­rása, eddig kétezerhárom­száz hektárral végeztek, ami megfelel a tervezett terület­nek. Megkezdték a lucerna első kaszálását és indulhat­tak a lucernaliszt készítő szárítók is. új növényvédő szer A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyá­rában nagy teljesítményű korszerű növényvédő szer gyártását kezdték meg. A Piakin nevű készítménnyel a takarmánytermesztők növel­hetik a hozamokat. Az utóbbi években jelen­tősen csökkentették a lucer­na, valamint a rét és legelő hozamait a gyomok. Minde­nekelőtt a lósóskafélék ter­jedtek el Szabolcs-Szatmár, Heves, Bács-Kiskun megyé­ben és a Dunántúl egyes vidékein. Ez nagy vesztesé­get okoz az üzemeknek, hi­szen hazánkban több mint 400 ezer hektáron termesztik a fehérjében gazdag takar­mánynövényt, a lucernát. A Chinoin készítménye a gyep- és legelőterületeken is felhasználható. Miután a Pia­kin a fűre veszélyes, csakis úgynevezett foltkezelést al­kalmazhatnak, tehát közvet­lenül a gyomokra permetez­hetik csak ki a nagy hatású védőszert. (MTI) Híd gyár A hídépítés több évtizedes technológiájának megváltoz­tatása, illetve az építési idő csökkentése érdekében való­ságos gyárat alakítottak ki a Hídépítő Vállalat tatabányai telephelyén. Ebben a nagy teljesítményű üzemben ren­dezkedtek be a közúti hidak és aluljárók elemeinek előre- gyártására, hogy ilyen mó­don meggyorsítsák, egysze­rűbbé tegyék a helyszíni épít­kezéseket, szereléseket. Az UVATERV-vel közösen töb­bek között berendezkedtek a különféle oszlopelemek, fej­gerendák, az úgynevezett fel­menőfalak és szegélyek elő­regyárt ására. A kisvejkei tsz mucsfai kerületében a szövetkezet megalakulása óta foglalkoznak dohánytermesztéssel. Az idén 40 hektáron terveznek dohányültetvényt, és ez 25 asz- szonynak ad munkát. Képünkön: gyomlálnak az asszonyok a fóliasátrak alatt. (Fotó: G. K.) Minőség A ló minnséa f°ntosságát mindenki elismeri. Nem­JU ÍIIIIIUoCg csak a felhasználók, hanem a ter­melők is azt vallják, hogy a kielégítő, stabil minőségi szín­vonal több szempontból kifizetődőbb, mintha esetleg a mi­nőség „hígítását” választják üzletpolitikának. Az csak rövid távon hozhat hasznot, ha egy gyár ugyanazon ár mellett úgy csökkenti ráfordításait, hogy az eredeti minőséghez képest gyengébb, vagy kevesebb anyagból állítja elő termékeit. Amíg a piac nem észleli a romlást, nő az eredmény. Amint elterjed azonban a romló termék rossz híre, úgy csökken majd az eladott mennyiség. Így a logika. A gyakorlatiban viszont változatlanul sok a gond a minőséggel. Az utóbbi óvók erőfeszítései a minő­ség javítására csupán azt eredményezték, hogy — a terme­lés növekedése mellett — a minőség nem romlott, a javulás azonban csak igen kismértékű. Egyszerűsítené a heyzetet, ha ennek oka általában a vállalatok tisztességtelen- üzletpolitikája lenne. Csakhogy ez — szerencsére' nem így van. A vállalatok mindegyike jól ismeri a fenti gondolátmenetet, a hozzátartozó pontos kalku­lációval együtt, tehát, hogy minden gyárnak jól felfogott érdeke — különösen hosszú távra — megőriznie jó híréit, vigyázni arra, hogy termékeiről ne alakuljon ki elítélő véle­mény a fogyasztók körében. JA szakemberek egy része inkább abban látja a lassú ja­vulás ókát, hoigy vállalatnál úgy gondolkodnak, hogy a mai korszerű gazdaságban, a szerteágazó kooperációs folyamiatok egyetlen résztvevőijeként, egyetlen vállalat úgysem tehét so­kat. Napjainkban a minőség aiáku'lását már nem aiz egyes ember tisztessége, a „kézműves mester becsülete”, hozzáér­tése határozza meg, hanem egy-egy termelési folyamat egé­szének technikai, technológiai, szervezettségi színvonala. Ebben sóik is az igazság. Nem annyi azonban, hogy való­ban indokolhatná a vállalatok tétlenkedését, formális intéz­kedéseit. A termelési folyamat egészének színvonala valóban objektíve megszabja egy-egy termék lehetséges, elérhető minőségét, de a folyamatokban részt vevők törekvése, tudá­sa erőteljesen visszahat a termelési lánc egészének produk­tumára. / nt^ynlncr nfarn jelentéktelen intézkedésekre van LUloz.UIUg uyl Uf csiak lehetősége egy-egy vállalat­nak-, ezek összessége azonban mégis felgyorsíthatná a fejlő­dést. E lehetőségek egyike például a vállalatokon belüli mi­nőségellenőrző rendszerek ésszerűsítésié. Jelenleg általában a késztermékek ellenőrzésén van :a hangsúly mindenütt. A rendeletiek is erre ösztönöznek, hiszen például hatósági elő­írás, hogy a vállalatoknak minőségi tanúsítványt kell adniok, osztályozniiok a kiszállított gyártmányaikat. A végtermék- ellenőrzést hangsúlyozó meózás viszont azt a látszatot kelti, hogy csak a vevő védelme a fontos', hogy a meó csak a ve­vők érdekében született intézmény. Milyen egyszerű lenne pedig elérni, hogy a vevő és a termelő egyazon szinten érzékelje a minőségellenőrzés hasz­nosságát. iEhihez csupán annyi kellene, hogy az utolsó — a „kijárati” — meót, hátrább helyezzék: be a termelésbe, a gyáregységek, üzemrészek, sőt: az egyes munkahelyek -közé. És még tovább — jelenleg ez lenne a legfontosabb — a ter­melés elé, a „bejárathoz”, ahol a kooperációs társak termé­kei ibélépnék. a vállalathoz. Könnyű belátni ugyanis, hogy a beérkező áruk ellenőr­zése sókkal hasznosabb funkció, mint a kimenők közül ki­dobni azt, ami például az alapanyag minősége miatt vált használhatatlanná. Felvetődhet a kérdés: ha állandóan ellenőrzik a minősé­get, akkor ehhez nem kell-e túl sóik ellenőr — amikor a ter­melésben is kevés aiz ember? Erre az, aggályra is létezik korszerű, s jó hatásfokú megoldás (a japán ipar stabil minő­ségének egyik magyarázata), nevezetesen: a gyártásközi el­lenőrzést a dolgozókra keli bízni, a termelőkre. A jelenleginél sókkal szélesebb körben alkalmazhatnák a vállalatok az önellenőrzés módszerét : hogy ne csak általá­ban szóljanak a felhívásók: javítsák mindenütt a minőséget, hanem a brigádók, munkásak, műhelyek kapjanak konkrét megbízást, felelősségteti jogot, hogy saját, maguk ellenőriz­hessék saját munkájuk minőségét, s az előttük dolgozókét. Ehhez kellene szabni természetesen a normákat, a minőségi prémiumokat, de a selejtkárok összegét is. A gyártásközi önellenőrzési rendszer általánossá válása (amihez természetesen tökéletesíteni kell a vállalaton belüli érdekeltségi rendszert, s ezzel együtt erősíteni az önellenőrző munkások technológiai ismereteit lis) a jelenlegi nyersanyag- és energiaárak mellett jelentős megtakarításokat hozna a vállalatoknak és a népgazdaságnak. Il\/ mnrfnn nagy válósínűséggel csökkenne a selejt Ily IIIUUUII mennyisége, s ezzel párhuzamosan — nö­vekedne a termékek széles körénél ,az üzembiztonság és az élettartam. Csökkenne a garanciális költség, a pótálkatrész- igény, a javító-karbantartó szolgáltatások iránti kereslet és így tovább. Ha a javuló minőséggel elérhető szervizbővítési költségek csökkenthet őségét is a megtakarításök 'közé szá­míthatjuk, akkor elfogadható az. a vélemény, miszerint az intenzív minőségellenőrző rendszerrel néhány év alatt több milliárdos nagyságrendű .ráfordítás-csökkenésihez juthat a népgazdaság. S ez már társadalmi ügy. Ezért kár, ha bárhol ölhetett kézzel várják, hogy másutt javítsanak a munkán. Javítani váló, s 'lehetőség a javításra mindenütt van, S hogy élnek-e ezzel, vagy kifogások mögé bújnak, az már a tisz­tesség dolga, még a korszerű nagyipar szerteágazó kooperá­ciós folyamataiban is. GERENCSÉR FERENC Tizenötmillió üveg Hiányt pótol és egyben importot helyettesít az Üvegipari Művek azzal, hogy orosházi gyárában már az idén 15 millió darab két de­ciliteres bébi konzerves üveg készül. A Kecskeméti Konzervgyár új részlegében idén ősszel kezdik el a gyermekételek gyártását. Eddig az egyre népszerűbb bébikonzervek külföldről — javarészt sváj­ci és svéd importból — szár­maztak. A hazai gyártás megindulásához kapcsolódik most rugalmasan az Üveg­ipari Művek. Az Orosházi Üveggyárban, ahol a kemen­cefelújítás miatt amúgy is pihenőre kényszerültek a gé­pek, néhány hónap alatt felkészültek az újfajta kon­zerves üvegek gyártására, elkészítették az ehhez szük­séges speciális szerszámokat és öntőformákat. A meglé­vő, nagy teljesítményű be­rendezés átalakításának eredményeként — folytonos üzemelés esetén — naponta 110 ezer darab bébikonzer- ves üveg hagyhatja el a gyá­rat. Az idei 15 mililó darabos termelés csak a kezdet. Ha a gyártósor beválik, és a konzervipar igénye is indo­kolja, jövőre 45 millió dara­bot készítenek az új termék­ből. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents