Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-08 / 106. szám
2 ^PÜJSÄG Ma temetik Joszip Broz Titót (Folytatás az 1. oldalról.) vezetésével szerdán elutazott Belgrádba az a szovjet pártós kormányküldöttség, amely részt vesz Joszip Broz Tito jugoszláv államfő, a JKSZ elnöke temetésén. A delegáció tagjai között van Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Nyikolaj Rogyio- nov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. A küldöttséget a vnukovói repülőtéren az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a központi bizottság titkárai és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A delegációval együtt Belgrádba utazott Blatov, áz SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója is. Belgrádban hivatalosan bejelentették, hogy több mint 30 államfő, 30 miniszterelnök, 30 kommunista és munkáspárt legmagasabb szintű vezetője, továbbá 3 uralkodó és számos köztársasági alelnök lesz jelen csütörtökön Joszip Broz Tito elnöknek, a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének temetésén. Képviseltetik magukat a különböző nemzetközi szervezetek is, köztük az ENSZ, Kurt Waldheim főtitkár személyében. Olaszországi terrorakciók Olaszországban szerdán reggel két politikai merénylet történt. Az egyik Rómában, a másik Milánóban. A fővárosban az 57 éves Periele Pirri, a munkanélküliek elhelyezésével foglalkozó állami intézet igazgatója ellen követtek el merényletet. Ismeretlenek az utcán közrefogták és pisztolylövésekkel megsebesítették mindkét lábán. Milánóban, a La Republi- ca helyi szerkesztőségének egyik munkatársa, Guido Passalacqua ellen követtek el hasonló akciót. Terroristák hatoltak be az újságíró laki- sába és otthonában lőtték lábszáron. Passalacqua az utóbbi években rendszeresen foglalkozott a terrorakciókkal és politikai összefüggéseket keresett a merényletek hátterében. Az ANSA hírügynökség genovai jelentése szerint szerdára virradóra az olasz kikötővárosban benzinnel leöntöttek és felgyújtották a kormányzó Kereszténydemokrata Párt (DC) egyik körzeti irodáját. A szocialista országok részéről a következők lesznek jelen Tito elnök csütörtöki temetésén: Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, az államtanács elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Nicolae Geausescu, a Román KP főtitkára, köz- társasági elnök, Rafael Rodriquez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának elnök- helyettese, a Kubai KP PB tagja. A Kínai Népköztársaságot Hua Kuo-feng, a Kínai KP KB elnöke, miniszter- elnök, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot Kim ír Szén, a KMP KB főtitkára, a KNDK elnöke képviseli. Jelen lesz a végső búcsúztatáson Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára, Georges Marchais, a Francia KP főtitkára és Santiago Carrillo, a Spanyol KP főtitkára is. Belgrádba várják Helmut Schmidtet, az NSZK kancellárját, Ohira Maszajosi japán miniszterelnököt, Sandro Pertini olasz köztársasági elnököt, Bruno Kreisky osztrák kancellárt, Raymond Barre francia miniszterelnököt, továbbá Margaret Thatcher brit és Indira Gandhi indiai Moszkvában szerdán véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának hétfőn megnyílt 95. ülése. Az ülésen az országok képviselői, miniszterelnök- helyettesei vettek részt. Részt vett N. Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ünnepi ülést tartott V. I. Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ülés résztvevői melegen üdvözölték a csehszlovák küldöttséget az ország nemzeti ünnepe, Csehszlovákiának a fasiszta megszállás alól történt felszabadulása 35. évfordulója alkalmából. Ugyancsak melegen köszöntötték az NDK küldöttségét abból az alkalomból, hogy a német nép 35 évvel ezelőtt szabadult fel a fasiszta uralom alól. A végrehajtó bizottság ülésének résztvevői felkeresték a JSZSZK moszkvai nagykövetségét és mély részvétüket fejezték ki Joszip Broz Tito, miniszterelnököt. Az Egyesült Államok küldöttségét Walter Mondale alelnök vezeti, tagja többek közt Lillian Carter, az elnök édesanyja, valamint Miller pénzügyminiszter. Belgiumot Baudouin király, Portugáliát Antonio Ramalho Eanes elnök, Mexikót Olivares Santana belügyminiszter képviseli. Albánia részéről senki sem lesz jelen a temetésen. A külföldi küldöttségek zöme szerdán délelőtt érkezett, s azonnal megkezdődtek a két- és többoldalú megbeszélések. Tito jugoszláv államfő emlékére kedden, a kubai ENSZ-nagykövet elnökletével plenáris ülést tartottak az el nem kötelezett országok ENSZ-képviselői. A jugoszláv vezetőknek küldött táviratukban az ülés résztvevői méltatták Tito szerepét az el nem kötelezett országok mozgalmában. „Tito jelölte meg az el nem kötelezettek akció- programjaként azt az elszánt közös küzdelmet, amelyet az imperializmus, a gyarmatosítás, a fajüldözés, az elnyomás minden más formája ellen, a hegemonizmus ellen, az egyenjogú gazdasági és politikai kapcsolatokért vívunk” — hangoztatja az üzenet. A plenáris ülésen többek közt felszólalt India és Egyiptom képviselője, hangoztatva, hogy Nasszer és Nehru mellett Tito volt a mozgalom megalapítója. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének elhunyta alkalmából. A végrehajtó bizottság megtárgyalta, hogyan készítik elő a KGST szerveiben a tanács soron következő ülésszakán megvitatásra kerülő anyagokat. Áttekintették a többi között a KGST- tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervkoordinációjának helyzetét, a hosszú távú együttműködési célprogramok teljesítését, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozását az 1981—1985 közötti időszakra, a nemzetközi gyártásszakosítás és a kooperáció bővítésével és elmélyítésével összefüggő kérdéseket. Megvitatták hogyan halad azoknak az egyezménytervezeteknek a kidolgazása, amelyeket a KGST XXXIV. ülésszakának előkészítése során, illetve az ülésszakon fognak aláírni. PANORÁMA BUDAPEST Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Magyarország felett, a repülőgép fedélzetéről táviratiján üdvözölte Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát és Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. Ugyancsak táviratban üdvözölte Kádár Jánost Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, akinek repülőgépe szintén áthaladt Magyarország felett. MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Thomas Watsont, az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozót az amerikai diplomata kérte. A megbeszélésen a szovjet—amerikai kapcsolatok egyes kérdéseiről volt szó. KAIRÓ Egyiptom kedden hivatalos formában tiltakozott Izraelnél a három ciszjordániai palesztin vezető kitoloncolása és a palesztin lakossággal szembeni izraeli megtorlóa'k- ciók ellen. A MENA egyiptomi hírügynökség Herzliyyi- ból keltezett jelentése szerint Musztafa Khalil egyiptomi kormányfő a hivatalos tiltakozást követően utasította országa ENSZ-képviselőjét, hogy a Biztonsági Tanács szerdai vitájában ítélje el Hebron és Halhul polgár- mesterének és Hebron bírójának törvénytelen deportálását Ciszjordániából Li- banonbá, tiltakozzon a heb- roni és halhuli palesztinok házainak lerombolása ellen. WASHINGTON A keddi amerikai előválasztások Indiana, Tennessee és Észak-Karolina államban a demokratáknál Carter elnök, a republikánusoknál Ronald Reagan újabb, nagyarányú győzelmeit hozták. A két, messze lemaradt vetély- társ, Edward Kennedy szenátor a demokratáknál, George Bush a republikánusoknál az újabb súlyos vereségek ellenére versenyben kíván maradni. MADRID Pisztolyokkal és késekkel felfegyverzett szélsőjobboldali terroristák kedden este behatoltak a spanyol főváros egyik kávéházába és „Éljen Krisztus-király!” kiáltással tüzet nyitottak a vendégekre. Egy személy meghalt, többen megsebesültek. Befejeződött a KGST V. B. ülése 1980.. május 8. Brezsnyev fogadta Lord Killanint Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán fogadta Lord Killanint, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét. A kiadott hivatalos közlemény szerint a beszélgetés során megállapították, hogy a Szovjetunió teljes mértékben eleget tesz valamennyi vállalt kötelezettségének, s minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi körülmények között megőrizzék a jóakaraton és a népek barátságán alapuló olimpiai mozgalom nemes szellemét. Eszmecserét folytattak a nemzetközi sportmozgalomban és az olimpiai mozgalomban felmerült kérdésekről. A találkozón jelen volt Ig- natyij Novikov miniszterelnök-helyettes, a szovjet olimpiai szervező bizottság elnöke, Vitalij Szmimov, a bizottság első elnökhelyettese. Ugyancsak részt vett a megbeszélésen Monique Ber- lioux asszony, a NOB igazgatója. Mint ismeretes, a NOB Végrehajtó Bizottságának legutóbbi lausanne-i ülésén Lord Killanin közölte, személyesen kíván megbeszélést folytatni az olimpiával kapcsolatos kérdésekről mind Leonyid Brezsnyevvel, mind Carter amerikai elnökkel. Brezsnyev eleget tett a NOB elnöke kérésének. Carter amerikai elnök, aki az olimpia bojkottját akarja kikényszeríteni, eddig még nem fogadta Lord Killanint. Leonyid Brezsnyev és Lord Killanin megbeszélése a Kremlben Repedés a modellen Szerda esti kommentárunk. Ügy látszik, ezúttal komoly repedések keletkeztek egy nagy múltú, gyakran dicsért és sok tekintetben csakugyan példamutató modellen. Svédországról van szó, ahol az elmúlt napokban a bérharc soha nem látott méreteket öltött, s formáját, módszereit tekintve is új elemekkel gazdagodott. Egymillió ember, a dolgozók egynegyede sztrájkba lépett, s ezáltal az olajozottan, óramű-pontossággal működő svéd élet valósággal megbénult. Érthető, hiszen az elmúlt több mint négy évtized alatt, amióta 1938-ban megszületett a híres Saltsjöbaden-egyezmény a munkáltatók és a munkavállalók bérvitáinak rendezésére — még a kisebb munkabeszüntetések is ritkaságszámba mentek a skandináv országban! Most azonban megtört a jég. Mi tagadás, a nagyméretű sztrájk megrázkódtatta a svéd társadalmat, amely nem szokott hozzá a hasonló megpróbáltatásokhoz. A vitát az robbantotta ki, hogy a szakszervezetek 11—13 százalékos bérkövetelésével szemben a munkáltatók mindössze 2—3 százalékos emelést helyeztek kilátásba. Az érdek- védelmi szervezetek arra hivatkoznak, hogy az infláció Svédországot sem kímélte meg, s bár a pénzromlás mértéke szerényebb, mint némely más tőkés államban, a megélhetési költségek így is érzékenyen érintették a bérből és fizetésből élőket. Márpedig ez az életszínvonal csökkenését jelenti, amihez — legalábbis a szociáldemokraták 44 évi megszakítás nélküli kormányzása alatt — nem szoktak hozzá a svédek. Egyelőre tehát tart a sztrájk, várat magára az előbb-utóbb azért bizonyára megszülető kompromisszum. A svéd modellen keletkezett repedést pedig tovább szélesítheti a munkabeszüntetés esetleges politikai következménye: a kormány lemondása. Ennél is súlyosabb viszont a sztrájk morális hatása: a munkáltatók és a dolgozók sok évtizedes idillikus kapcsolatinak alkonyát, a társadalmi feszültségek éledését jelzi. GYAPAY DÉNES A német nép felszabadulásának évfordulójára Összecsapások Brémában egy NATO-évfordulón Amikor 1945-ben, azon az emlékezetes májusi napon Keitel marsall aláírta a feltétlen kapitulációt, nemcsak a Harmadik Birodalom tűnt el a történelem süllyesztőjében, hanem szétesett a junkerek 1871-ben vérrel- vassal összekovácsolt, bűnnel, szégyennel terhelt nagy- német birodalma is. Abban a rendkívüli helyzetben csak az antifasiszták látták, hogy most kiragadhatják a hatalmat az imperialista körök kezéből, véghez vihetik a befejezetlenül maradt 1848— 49-es forradalmat, megoldhatják az 1918-as forradalom félbe maradt feladatait. Világos útmutatást csakis Németország Kommunista Pártjának aktivistáitól kapták. S az NKP-nak sikerült összefognia a különféle antifasiszta erőket. A híres potsdami konferencia előestéjén az NKP, az SZDP, a CDU és a liberálisok pártja megalakította a Demokratikus Blokkot, elfogadta a népfrontpolitikát. Tudomásul vették az Odera— Neisse határt, s hogy az. új Németországhoz a demokratikus megújuláson át vezet az út. Ennek jegyében 1945 őszén a szovjet megszállási övezetben kisajátották a junkerek vagyonát, felosztották a nagybirtokot, s következetesen folytatták a fasiszta ideológia gyomlálását. A német nép helyeselte ezt a politikát. Szászországban például 194& nyarán népszavazáson 82,4 százalék szavazott az üzemek népi tulajdona mellett. A hesseni választók 75 százaléka is az államosítás mellett döntött. A nyugati megszállóhatóságok azonban elgáncsolták az antifasiszta-demokratikus törekvéseket. Miután egész Németországban nem tartóztathatták fel a haladást, 1948-tól hozzáláttak az ország közigazgatási, majd pénzügyi feldarabolásához. Azon a nyáron Németország és Berlin két valutaterületre szakadt. Abban az évben kezdődött az Európát is kettéosztó hidegháború. A Németország keleti részében a két munkáspártból két évvel korábban megalakult Német Szocialista Egységpárt választ adott a fejlődés új szakaszának stratégiai alapkérdéseire, figyelemmel arra, hogy a népi demokratikus országok áttértek a szocialista forradalomra. S mivel a nyugati hatalmak 1949. szeptember 7-én — megsértve a potsdami szerződést — megalakították a Német Szövetségi Köztársaságot, a demokratikus erők október 7-én kikiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot. A szovjet megszállási övezet az NDK szuverenitása alá került. 1950. június 6-án az NDK és Lengyelország szerződésiben ismerte el véglegesnek az Odera—Neisse határt. így jött létre a német munkás-paraszt állam, amely azóta a világ egyik legfejlettebb ipari országává nőtte ki magát. (firon) Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: A késő éjszakába nyúló, súlyos összecsapások színhelye volt kedden Bréma. Az NSZK NATO-tag$ágának 25. évfordulóján az Atlanti Szövetség ellen tüntetők és a rohamrendőrség között kirobbant utcai harcban a legfrissebb jelentések szerint több mint száz ember, mintegy ötven tüntető és ötven rendőr sebesült meg. Sokuk állapota súlyos, ezeket a brémai kórházakban ápolják. A tüntetők az összecsapáskor járművekből torlaszokat emeltek, majd felgyújtották a gépkocsikat, összesen több mint negyven autó, valamint a Bundeswehr néhány személyszállító busza súlyosan megrongálódott. A tüntetők a rájuk támadó rohamrendőrség és katonai rendőrség elleni védekezés céljaira feltépték a stadionhoz vezető út kövezetét és megrongálták a sportpályát körülvevő kerítést is. A tüntetésben résztvettek száma a legutóbbi rendőrségi közlés szerint 6—8 ezerre tehető. Az ünnepségekre Brémába érkező Karl Carstens köztársasági elnök és Hans Apel hadügyminiszter csak helikopteren tudta megközelíteni a stadiont. Az eskütétel és a politikusoknak a nyugat katonai erejét méltató beszédei csaknem teljesen üres lelátók előtt hangzottak el: a brémai lakosság távol maradt. 4 Füstfelhő, égő gépkocsik a tüntetés színhelyén
