Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-05 / 103. szám
XXX. évfolyam, 103. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. május 5., hétfő Mai számunkból HIÁNYOK ÉS LÄTSZATHIÄNYOK (3. old.) HÉT ÉV SVÁJCBAN (4. old.) CSAK KÉT CSAPAT ELEKTRONIKUS NYERT IDEGENBEN ZENEISTÜDIÖ (6. old.) (4. old.) Munkára ü ' nevelés Munkára nevelni, dolgos életre fölkészíteni a fiatalokat — minden korban időszerű pedagógiai feladat volt, s ma is az. Arisztotelésztől Leninig alig akadt olyan nagy gondolkodó, aki ne foglalt volna állást az ifjúság nevelésével kapcsolatban. Sokan állítják, hogy a munkára nevelés napjainkban százszor időszerűbb, j.nint eddig bármikor volt, mert a nagymérvű tudományos és technikai fejlődéssel együttjáró új gazdasági, termelési feltételek gyökeresen megváltoztatják a nevelés tartalmát. Mások, anélkül, hogy magyarázatát adnák a jelenségnek, csupán a nyugtalanító hétköznapi tünetekre figyelmeztetnek, hangoztatva: ifjúságunk munkához való viszonya napról-napra romlik, máranár elfogadhatatlan... Közismert tudományos igazság, hogy a megfelelő természeti, biológiai feltételeken kívül a céltudatos munkavégzés játszotta a fő szerepet az emberré válásban. Tervszerű cselekvésre csak az ember képes, ezért nevezte a munkát Marx Károly emberi lényegnek. A munka kezdettől fogva meghatározó tényezője a társadalom életének: alapja a létnek, a gazdaságnak, a kultúrának, egész életünknek. Józan elmével vajon kinek jutna eszébe kétségbe vonni a munka társadalomteremtő és -fenntartó erejét? Ám amikor a beszéd helyett a munkán van a sor, az emberek mennyire eltérő módon viselkednek! Körülnézve környezetünkben, mit láthatunk? Vannak, nem is kevesen, akik nem tudnak meglenni munka nélkül, mások viszont húzódoznak tőle, minden módon igyekeznek kibújni a munka alól. Miért van ez így? Miért nem látja be minden ember, hogy munka nélkül nem élhetünk? Talán, mert némelyiket testi-lelki öröklött tulajdonságok késztetnek ilyen magatartásra? Szó sincsen erről. A munkához való viszonyunk nevelés eredménye. Első fokon a család alakítja ki — szokásaival, példájával. Egy nagyüzemben dolgozó középkorú szerszám- készítőtől hallottam a minap, hogy ő még azok közé a munkások közé tartozik, akik reggelente fütyörész- ve mennek be a gyárba és nem káromkodva: akik a kezdés előtt újra áttörlik a gépet, és megsimogatják a szerszámok nyelét. — Mint annak idején öregapám a villa nyelét, mielőtt dolgozni kezdett volna — tette hozzá mintegy magyarázatául annak, honnan ered a munkaszeretete. „Igen ám, de a kisárutermelő életforma esalád- modellje napjainkban már fölbomlott vagy éppen föl- bomlóban van — hallom az ellenvetést —, éppen ezért a példa korszerűtlen, nem követhető. Ma már nincsen szükség a régi fajta családi munkamegosztásra, nem ■kell munkára fogni otthon a gyerekeket; tanuljanak meg dolgozni majd a munkahelyükön! Éppen elég teher nékik a rengeteg tanulás. Különben is: dolgoztam én eleget ifjúkoromban, legalább nekik legyen köny- nyebb soruk”. Ugye, ismerős szavak? Gyakran elhangzanak ott, ahol iskolás gyerekek vannak a családban. Legtöbbször mentegetőzésül, amiért elkényeztetik őket. Régi igazság, hogy munkára nevelni csak munkával lehet; ennél bölcsebb tanácsot a szocialista pedagógia sem tud nyújtani a kor emberének. A munkát, a cselekvést már a családban el kell kezdenie a gyereknek, ha azt akarjuk, hogy dolgos, szorgalmas felnőtt váljék belőle. A szülők egy része mégsem találja meg a gyerekek helyes bekapcsolódásának módját a családi munkamegosztásba. A mindennapi iskolai tapasztalatok és kísérleti eredmények azt mutatják, hogy azok a tanulók, akiknek otthon rendszeres munkájuk van, és azt lelkiismeretesen elvégzik, tanulmányaikban is kitartóbbak, sőt társaik segítésére is jut erejük. A szocialista pedagógia azt vallja, hogy a közösségben végzett, értéket létrehozó munka, a hatékony nevelés semmi mással nem pótolható eszköze. Iskoláink többségében ezért ragadják meg rendszeresen az üzemek által kínált munkaalkalmakat; igyekeznek a diákság részvételét az őszi betakarításban, a nyári építőtáborokban szervesen beépíteni nevelési rendszerünkbe. Tanulóifjúságunk munkaszeretetének megalapozásában az iskolának égető szüksége van a társadalom segítségére. Hiábavaló a pedagógusok fáradozása, ha a diák a gyárban, vagy az iskolából hazafelé menet azt látja, hallja, hogy egyik-másik felnőtt egészen másképp vélekedik a munkáról, mint ahogy ezt nekik tanítják. A mumkakerüllés, a lógás, a hanyagság riasztó példái megingatják a fiatalok hitét a szocialista társadalmi eszmény és társadalmi valóság összhangjában, míg a felnőttek jó példájának, helyes magatartásának: óriási a nevelő ereje. P. KOVÁCS IMRE Lázár György fogadta Berthold Beitzet Lázár György, a Minisztertanács elnöke vasárnap a Parlamentben fogadta a Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására Magyarországon tartózkodó Berthold Beitzet, a Krupp művek felügyelő bizottságának elnökét. Tüntetések Belgiumban a NATO-tervek ellen Tito elnök meghalt A Tanjug gyorshírben közölte a JKSZ Központi Bizottságának, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének jelentését arról, hogy Joszip Broz Tito köztársasági elnök vasárnap elhunyt. (Folytatás a 2. oldalon.) Készülődés május 9-re Az egykori harcosok', partizánok baráti találkozóival megkezdődtek a győzelem napjának ünnepségei a Szovjetunióban. A Honvédő Háború veteránjai egykori csaták színhelyén idézik fel a hősi napok emlékét: a tengerészek például Szevasztopolban találkoztak, ahol a város védői annak idején hősies harcot vívtak a támadók ellen. A partizántalálkozó színhelye Brjanszk volt: a háború napjaiban ezen a környéken a partizánok ezrei tevékenykedtek. A moszkvai csata egykori résztvevőit a szovjet főváros látta vendégül, a hét végén pedig nagyszabású találkozóra gyűltek össze Vol- gográdban a sztálingrádi csata ma is élő résztvevői, velük együtt sok ezer fiatal, akik a győzelem napja tiszteletére rendeztek ifjúsági találkozót. Az ünnepre a szovjet fővárosban adott találkozót egymásnak a győzelmi díszszemle sok résztvevője, s hasonló találkozók sorozatát rendezték meg a Hős város címmel kitüntetett városokban, valamint a breszti erődben is. A fasiszta Németország fölött aratott győzelem 35. évfordulójáról a hátralévő napokban számos találkozóval, ünnepi gyűléssel emlékeznek meg. A színházak, mozik műsorára a hősi harcokat felidéző alkotásokat tűznek. Érdekesség, hogy az évforduló alkalmából a szovjet televízió a harcosok mai utódainak életét, a szovjet hadsereg katonáinak mindennapjait bemutató több részes filmsorozatot készített Marjai József Moszkvába utazott Több órás tüntetőmenettel, ezt követően nagygyűlésen tiltakoztak vasárnap a belgiumi Limburg tartományban a NATO rakétaterve ellen. Mint ismeretes, a NATO a múlt év decemberében hozott döntést a közép-hatótávolságú rakétafegyverek gyártásáról és nyugat-európai országokban történő elhelyezéséről. A holland határ közelében lévő Overpelt kisvárosban is, több tízezer ember, munkások, alkalmazottak és fiatalok gyűltek össze az atomfegyverek elleni mozgalom flamand bizottságának felhívására, hogy itt tiltakozzanak a veszélyes NATO-terv ellen. A kisváros közelében levő Kleine Broge belga katonai támaszpontot jelölte ki a Pentagon a számyasrakéták elhelyezésére. A nagygyűlésen több belga párt és tömegszervezet képviselője szólalt fel. Beszédet mondott Louis Van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke is. A felszólalók nyomatékosan követelték, hogy a leendő belga kormány, amelynek megalakításáról Brüsz- szelben még folynak az egyeztető tárgyalások a pártok között, vegye majd fel programjába a NATO-döntés megvalósításának ügyében bejelentett féléves haladék meghosszabbítását két évre. A nagygyűlés résztvevői azonnali tárgyalásokat követeltek a nukleáris rakétafegyverek leépítéséről és szót emeltek egy összeurópai leszerelési értekezlet összehívása mellett. Az új belga kormánytól építő hozzájárulást várnak az enyhülés előmozdítására. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vasárnap Moszkvába utazott, ahol a KGST Végrehajtó Bizottságának 95. ülésén vesz részt. Vasárnap hazaérkezett a Juhász Ádám nehézipari minisztériumi államtitkár vezette magyar küldöttség az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában tett látoBúcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. gatásáról, amelynek során a műszaki, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt kormányzati szervekkel és vállalatokkal. Hazaérkezett Észak-Amerikából a nehézipari küldöttség Nagymányok Befejezték a kukorica vetését Az időjárás nem kedvezett az idén a kukorica vetésének. Egyrészt az alacsony hőmérséklet — ennek megfelelően a csírázáshoz kevés hő volt a talajban —, másrészt a gyakori esőzés hátráltatta e fontos kultúra vetését. Ennek ellenére jó néhány üzemben megfelelő ütemben haladnak a munkákkal. Tegnap a nagymányoki Gábor Áron Termelőszövetkezetben befejezték a kukorica vetését, közel ezer hektáron. A szakemberek és a traktorosok, amikor lehetett, végezték a munkát, hogy a hibridek optimális időben és jól előkészített magágyba kerüljenek, így a nagy termést megalapozó-feltételeket teljesítették. Több műszakban dolgoztak a vetőbrigád tagjai és így kétszáztizenhat óra alatt befejezték az egyik legfontosabb tavaszi munkát. Szülőföldünk, Dunántúl Dombai István Változó Dombóvár öt képből álló sorozatának második képe. A kiállítás képeiből készített összeállítás lapunk ötödik oldalán található.
