Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

A^PÜJSÁG 1980 május 25. Tavaszi BNV A kiállítók a legkorszerűbbet motatják be Hófehér, bányába készített szénrakodó Kommentátorpult. Ilyen berendezéseket szállított a BEAG a moszkvai olimpiára. El sem kezdeni % Egy új kötöttárugyár létrehozása tetemes költségei­nek nagyobb hányadát — hozzávetőleg hatvan száza­lékát — takarította meg a tárca azzal, hogy az érin­tett minisztériumi főosztályokkal, és a vállalatokkal fontolóra vetette: vajon nem kifizetődőbb-e — azaz: gazdaságosabb — a meglévő üzemek bővítésével, re­konstrukciós jellegű korszerűsítésével létrehozni a kí­vánt termelőképességet, mint új beruházással? A számítások azt mutatták, jó volt az elgondolás. Ha egyetlen ilyen eset lenne az említett a könnyű­ipar körében, s még inkább az ipar egészében, akkor is figyelmet érdemelne, mert követhető példa. Szeren­csére azonban nem szabályt erősítő kivételről van szó. Esetek ugyanis az el nem kezdett, azaz ismételten fontolóra vett beruházásokra éppúgy lelhetők a ne­hézipari, mint a kohó. és gépipari, tárca területén. Ezek többsége ugyan a minisztérium javaslatára - ke­rült újólag mérlegre, ez azonban magát az eredményt nem kisebbíti. A mezőgazdaságban is szaporodnak a társulásos alapon létrehozott beruházások. A tavalyi nyereségből a. gazdálkodóegységek a népgazdaság egé­szében összesen 47 milliárd forint fejlesztési alapot képezhettek, s bár az összeg nem csekély, a vélt fej­lesztési szükségleteket nem fedezi. Éppen ezért szelek­tálni, rangsorolni kell. S elkerülhetetlen ez azért is, mert a közben megváltozott világgazdasági körülmé­nyek — nem kevésbé a január óta érvényes szabá­lyozók — kétségessé tették, a korábban, évekkel ez­előtt elhatározott, s még el nem kezdett, vagy éppen a kezdeti szakaszban tartó — tehát megmásítható — fejlesztések gazdaságosságát. Ilyen és hasonló megfontolásokra támaszkodva ala­kították ki például a kovácsolás fejlesztésének kon­centrációra törekvő programját. A megvalósítandó, s majdan üzemelő beruházásoknál, az élelmiszeriparban szintén a rekonstrukciós jellegű műszaki megoldások élveznek elsőbbséget több iparágban, az új létesítmé­nyek ellenében. Bebizonyosodni látszik a szakembe­rek egy csoportja által már régen hangoztatott véle­mény, ami szerint az esetek egy részében a leggaz­daságosabb beruházás az el sem kezdett fejlesztés! Első hallásra természetesen meghökkentően hang­zik, hiszen ahhoz szoktunk hozzá, hogy a haladást üzem- és gyáravatásokkal mérjük, az ipar korszerű­sítését beruházási számadatokkal is láthatóvá tegyük. Ennek, a maga idejében nem is jogosulatlan gyakor­latnak véget vetett az az új értékrend, melyet a hazai munkateljesítmények megítélésében a cserearányok változása elkerülhetetlenül kialakított. így mär ért­hető — bár rejlenek ebben negatívumok is —, hogy idén, az első negyedévben, a tavalyi, hasonló időszak- ,hoz viszonyítva, mintegy ezerrel csökkent a kivitelezés alatt álló építmények száma. Reálisabb- a fejlesztési magatartás, mondják a tár­cáknál, s ez akkor is igaz, ha a lépések lassúbbodását nem mindenütt tarthatjuk kívánatosnak. Vannak ugyanis olyan termelőhelyek, melyeknél a fejlesztés, a minél gyorsabb beruházás népgazdasági és vállalati érdek. Esetleg éppen olyan áron elérhető érdekérvé­nyesítés ez, amit a másutt el sem kezdett beruházá­sok tesznek lehetővé. A jó tapasztalatokat felmutató vállalatok mellett vannak olyanok is, ahol még mindig irreális fejlesz­tési, beruházási terveket dédelgetnek, szinte csak egyetlen „érvvel” támasztva alá azt: egyszer már elhatároztuk. A jó megoldásoknak, a gazdaságos ter­melésbővítésnek nyíljék tág terepe, ennek azonban az is feltétele, hogy szűküljön ott a kör, ahol a haszon kétséges, vagy éppen bizonyos a kudarc, a ráfizetés. Lemondani valamiről nem könnyű, de egyszerűbb, mint-meglelni azt, ami helyben és általános értelem­ben is előbbre visz. Mert el ne feledjük: a megszorí­tások ellenére is a szocialista szektorban 190 milliárd forint áll rendelkezésre az idén beruházási célokra. MÉSZÁROS OTTÓ Négy év alatt újításokból több mint 8 millió forint A tavaszi BNV megnyitotta kapuit, s mire e sorok meg­jelennek, több százezer ember lesz gazdagabb azokkal az is­meretekkel, melyeket a vásár nyújt. Megszoktuk ugyanis, hogy a tavaszi nemzetközi vásár Kőbányán mindig a legújabbakat adja a szakem­bereknek : gépek, műszerek, berendezések az egész világ­ból itt vonulnak fel, s kínál­ják „magukat”. Mert ez a vá­sár bemutató, de vásárolni is lehet. A látogató, aki nem szak­mai rendezvényre hivatalos, hanem csak maga épülésére tekinti meg a rendezvényt, olyan tömegét találja a hír­adástechnikai, elektronikai, vagy éppen a szerszámgépek­nek, amely példátlan. A be­ruházási javak vására azt je­lenti, hogy az eszközök soka­sága vonul fel, a termékek felsorolása lehetetlen, kira­gadva azonban példázni lehet­séges: acélcsavar,- acélidom, baktericid lámpa, bányászati szerszám, cehalin homlokzat­festék, centrifuga, csapágy, csiszolókorong, darabológép, daru, edzőolaj, egyengetőgép, faipari gyalugép, fejtő-rako- dógép, gázcsap, gépkocsi, gyantadermesztő szalag, gyorszár, hajó, hátsó futómű, idomacél, intermedier, jármű­ipari öntvény, kábel, kazán, lakókocsi, légsűrítő, lyuksza­lagolvasó, lyukasztókészülék, mágnesfej, másológép, nátri­umfoszfát, nővérhívó beren­dezés, nyerges pótkocsi, nyomtatott áramkörű lemez, oktatási laboratórium, olaj­hűtő, öntvény, összecsapógép, padlósúroló gép, piperonil-bu- toxid, radiálfúró, rezonancia szita, szabászgép, szerszám­marógép, tárcsaeszterga, tü­dődiagnosztikai készülék, úszódaru, üzemóra-számláló, üzemanyagkút, vágatkereszte- ződési pajzs, vonalkoncentrá­tor, xenonlámpa-ház, xylol, zártláncú tv-berendezés, zsu- gorbronz-csapágy... A fenti adatok a vásár gyártmánykatalógusából va­lók, amely eligazatja az ér­deklődőt. Szükség is van er­re. Hiszen egy nap nem elég arra, hogy az ember bejárja az összes pavilont, s felkeres­sen minden kiállítót. Huszon­hét ország és Nyugat-Berlin állítja ki termékújdonságait. Némely országból több száz kiállító érkezett: az NSZK-t háromszázötvenen, Ausztriát 166-an képviselik. A magyar kiállítók száma közel nyolc­száz. A kiállítók több ezer ter­méket mutatnak be, nyolc árucsoportban. Ezért jó odafigyelni a tájé­koztatókra, amelyek minden pavilonban feltűnő helyen láthatók, s az ember csak ab­ba a csarnokba megy be, ame­lyik szakterületéhez tartozó termékeket mutat be. A leg­érdekesebb a műszeripar be­mutatója, igaz, itt olyan cso­dabogarakkal is találkozni, hogy hirtelenjében nem is tudjuk fölfogni, mire hasz­nálják, avagy miért csinálják azt az Olivetti szerszámgépet, amely lézerrel vágja el a fé­met, s a spaltot azonnal hu­zallá dolgozza fel. Csodás az a tizennégy méter hosszúsá­gú autóbusz is, amelyet az Ikarus és a Csepel Autógyár közösen fejlesztett ki. Nem le­het elmenni szó nélkül a 44 méter hosszúságra, magasba nyúló létra mellett, és a Cse­pel Autógyár értékszállító te­hergépkocsijára is figyelni kell, amely ugyancsak golyó- és betörésbiztos. A híradástechnika-ipar nagyhatalmai, a japánok, a szovjetek, és az USA olyan termékeket mutatnak be, hogy az talán már a jövő év­tizedé lesz. Külön pavilonban látható az iroda- és számítás- technika. Az erősáramú és energetikai eszközök sokasá­ga pedig arról győz meg ben­nünket, hogy_a magyar ipar ott van a világ legnagyobb vállalatainak termékeivel egy sorban. Az idei tavaszi vásárnak az ad különös jelentőséget, hogy ebben az évben fejeződik be az ötödik ötéves terv. Az 1980-as év az egész népgazda­ságnak felkészülési éve a ha­todik ötéves tervre. Az egyes népgazdasági ágazatokban már folyik a tervkészítés, az üzemek is egyeztetik tervei­ket partnereikkel. A magyar iparvállalatok vásári bemu­tatkozása azt is példázza, hogy már a hatodik ötéves terv produktumait, azaz be­ruházási eszközeit is kínálják. Ezekkel az új berendezések­kel kell felváltani a korsze­rűtlen régi termelőberende­zéseket. A vásár elsődleges feladata, hogy áttekintést nyújtson a magyar ipar ver­senyképességéről . Tolna megye ezen a tavaszi vásáron szerény produktum­mal szerepel. A Simovill Ipari Szövetkezet villamosipari be­rendezései figyelmet érdemel­nek, hiszen sok éves kutató­fejlesztő munka áll korszerű termékeik mögött, amelyek igen keresettek az iparban. A leányvállalatok munkája — a BVK, a Láng, a ZIM, a Csa­varipar stb. — megtestesül az anyavállalatok kiállítási termékeiben. Sajnos, arra nincs mód, egy ilyen kiállí­tás nem alkalmas már arra, hogy a nagy gyárnak „bedol­gozó” kis üzemek tevékenysé­gét külön feltüntessék. Aki ismerős az egyes termékcso­portokban, az tudja, hogy minden gyárnak van bizo­nyos hátországa, amely soha nem kerül a napfényre, a pa­vilonok csillogó-villogó pol­caira. Hólánc (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Cipőgyár a napokban értékelte újítási mozgalmának négyéves ered­ményeit. A megnövekedett gazdálkodási és termelési feladatok mellett — szükség volt arra, hogy felmérjék a belső tartalékokat, lehetősé­geket, és támaszkodva az újítókra is, megbirkózzanak az egyre nehezebb fölada­tokkal. A Bonyhádi Cipőgyár újí­tási mozgalma évtizedek óta szervezetten működik. Az irányítást segíti az újítási szabályzat, és az évenként jól megszerkesztett újítási feladatterv 'is. A vállalat gazdasági vezetése anyagilag jól dotálja az újítókat, nagy értékű tárgyjutalmakat ad azoknak, akik a mozgalom­ban évenként kimagasló eredményeket érnek el. Az újítók részvétele a mozga­lomban töretlen, sőt, ha a korábbi évtizedeket tekint­jük, mennyiségileg kevesebb, minőségében azonban sokkal több a hasznosítható újítási javaslat és azok gazdasági eredménye. Az elmúlt négy esztendő során benyújtottak 615 ja­vaslatot, melyből a vállalat vezetősége 97-et fogadott el, és ezeket be is vezették. Az újítások gazdasági eredmé­nye több, mint 8 millió fo­rint. A kifizetett újítási díj is meghaladja a 160 ezer forintot. A vállalat komoly gondot fordít a dolgozók egészség- védelmére is. A termelési tanácskozásokon is felhívják a dolgozókat olyan újítási ja­vaslatok benyújtására, amely a balesetvédelmet szolgálja. A Bonyhádi Cipőgyárban a szociaflista brigádok szá­ma jelenleg 38, 493 dolgozó­val. Ebből a négy év alatt 231-en nyújtottak be újítási javaslatot. Az újításokkal való törő­dés egyik formája a moz­galom nyilvánossága. A mű­szaki konferenciák és a ter­melési tanácskozások napi­rendjén mindig szerepel az újítási tevékenység is. A Bonyhádi Cipőgyár újí­tási mozgalma 31 éves. Ez­alatt az idő alatt több ezer javaslat érkezett be a gaz­dasági vezetéshez és jóval több, mint ezer újítási javas­latot fogadtak el és vezettek be. A gazdasági eredmény is közel van a harmincmil­lióhoz. HORVÁTH JÓZSEF Jobbkormánnyal készült ez a díjat nyert autóbusz.

Next

/
Thumbnails
Contents