Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

2 'nÉPÜJSÁG 1980. május 21. Halasztási gyűlesek (Folytatás az 1. oldalról) Béniké Valéria hangoztat­ta: A cél az, hogy terjedjen, váljék általánossá a jól vég­zett munka. Ennek pedig az az útja, hogy a jól dolgozó többet, a rosszabbul dolgozó kevesebbet kapjon. Nem az a cél, hogy legyenek embe­reik, alkik keveset keresnek, hanem az, hogy egyre töb­ben dolgozzanak jól, ezáltal javuljon keresetük. Kapcsolódva az előbbi gondolathoz, a szónok kije­lentette: El kell oszlatni egy félreértést. Ha mi nagyobb hangsúlyt adunk árnak, nye­reségnek, pénznek, azt hiba lenne úgy értelmezni, hogy most szabad a vásár az anyagiasság számára. Fal kell lépni és fel is lépünk a munkával nem arányos és a munka nélkül szerzett jöve­delmek ellen. Szocialista életeszményéket igyekszünk előtérbe állítani az öncélú szerzésvággyal szemben. De azt világosan látni kell: áru és ár, pénz és piac, nyereség és ráfordítás — olyan gaz­dasági fogalmak, amelyek nélkül nem lehet megbízha­tó szocialista gazdálkodás és bérezés. Rámutatott a szekszárdi választási gyűlés szónoka, hogy nincs és nem képzel­hető el olyan - gazdasági automatizmus, amely kiállás, küzdelem, viták nélkül lét­rehozná a szocialista er­kölcs magas színvonalát, fe­leslegessé tenné a személyes fellépést és példaadást. Elmondta a Politikai Bi­zottság -tagja, hogy a párt továbbra is elsőrendű cél­ként kezeli a lakásépítést és a gyermekintézmények fej­lesztését. A további fejlesz­tési programokban szerepel az egészségügy fokozott fej­lesztése is. Ezek együtt je­lentik, hogy folytatódik az életkörülmények javítása, a szocialista társadalom új ge­nerációinak' esélyeit javító társadalompolitikai program. Beszédének legfőbb mon­dandóját ebben summázta Benke Valéria: A kölcsönös segítség, az egymás iránti f-e­A szekszárdi választási nagygyűlés közönsége Fotó: Gottvald Károly ielősség, az emberséges ma­gatartás nem attól erősödik, ha több a pénz. Ha sikerül a közös erőfeszítéseket ki­váltani a gondok leküzdésé­re, akkor az anyagi feltéte­leik javulása mellett a szel­lemi, erkölcsi értékek, az emberi kapcsolatok gazdago­dását is elérjük. Az előadó a következő sza­vakkal fejezte be beszédét: Abban a reményben, hogy Tolna megye dolgozói, egész lakossága a maga munkájá­val, közéleti, politikai állás­foglalásával, most, a válasz­tások alkalmából és azután is — hozzájárul hazánk hi­telének erősítéséhez, kívánok eredményes munkát erre az esztendőre 'és a következők­re is. Kívánom, hogy ami­lyen mértékben munkájuk­kal hozzájárulnak, olyan arányban részesedjenek az eredményekből. A nagy tapssal fogadott beszéd után Csaj-bőik Kálmán mondott zárszót, majd a Szózat hangjaival ért véget a szekszárdi választási nagy­gyűlés. Tatabánya: Havasi Ferenc, Jávorkai István, Váczi Istvánná Kedden Tatabányán Her- czeg László, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöke köszöntötte a sport- csarnokot zsúfolásig megtöl­tő 2000 választópolgárt, majd Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, a megye 1. számú vá­lasztókerületének országgyű­lési képviselőjelöltje mon­dott beszédet. Bevezetőben nemzetközi kérdésekkel és hazánk bel­politikai életével foglalko­zott, majd a legszélesebb tö­megeket foglalkoztató gazda­ságpolitikai kérdésedről be­szélt. Ennek során hangsú­lyozta : politikánknak válto­zatlanul alapvető célja, hogy a szocializmus építése együtt járjon a népjólét emelésé­vel. — Az 1979. évi eredmé­nyek — hangoztatta a Köz­ponti Bizottság titkára — egyértelműen igazolják, hogy a Központi Bizottság 1978-as decemberi határozatainak nyomán megkezdődött a kö­vetelményeknek megfelelő folyamatok kibontakozása. Bebizonyosodott, hogy ami mennyiségileg esetleg keve­sebb, az minőségileg lehet több és értékesebb. Az or­szág egésze jobban alkalmaz­kodott a gazdasági fejlődés szigorúbb belső és külső fel­tételeihez. 1979-ben a nem­zetközileg versenyképes vál­lalatok gyorsabban fejlődtek, a korszerűtlen, ráfizetéses termékek előállítása csök­kent, javult a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A lakos­ság fogyasztása — a terme­lés mérsékelt növekedése mellett is a tervezettel meg­egyezően — 2,8 százalékkal emelkedett. Megépült 88 000 új lakás, elkészült 22 000 óvodai és 3300 bölcsődei hely, továbbá 1160 általános iskolai tanterem. A múlt évi fejlődés egészében jó alapot teremtett ahhoz, hogy 1980- ban tovább erősítsük a pozi­tív folyamatokat, s ez által jobban megalapozzuk a VI. ötéves terv indulását. — A VI. ötéves terv idő­szakában, ahogy ezt a XII. kongresszus határozata is le­szögezte, továbbra is gazda­ságpolitikánk fő célja a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének, elsősorban a külgaz­dasági egyensúlynak a javí­tása, és ezzel összhangban az elért életszínvonal megszi­lárdítása, az életkörülmények javítása, a gazdasági fejlődés folyamatosságának biztosítá­sa. Ennek érdekében a VI. ötéves tervidőszakban is ér­vényesítjük, sőt tovább fej­lesztjük az 1979-ben ered­ményesnek bizonyult és a most is követett gazdaság- politikai, gazdaságirányítási munkastílust. Havasi Ferenc az ország gazdasági helyzetének elem­zése után Választókerülete — Tatabánya — helyzetével, fejlődésével, gondjaival fog­lalkozott, befejezésül pedig hangoztatta: belpolitikai éle­tünk kiegyensúlyozott, a munikáshatalom szilárd, s ez olyan erőforrás, amelyre a jövőben is építhetünk. Ezután Váczi Istvánná ta­tabányai munkásnő, a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár csoportvezetője, a me­gye 3. számú választókerüle­tének országgyűlési képvise­lőjelöltje szólalt fel. Elmondta, hogy a jelölő­gyűléseken elhangzott hozzá­szólásokból is kitűnt, meny­nyire szeretik a tatabányaiak városukat. Ezt bizonyítja az utóbbi öt évben végzett több mint 115 millió forint értékű társadalmi munkájuk is. A következő szónok Jávor­kai István főaknász, a megye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelölt­je volt, ő a legutóbbi ciklus­ban is képviselőként tevé­kenykedett. Bányásztársai ne­vében — akik sokszor veszé­lyekkel szembenézve végzik nehéz munkájukat — szólt arról, hogy mindig bíztak a szénbányászat jövőjében. Elmondta, hogy a Tatabá­nyai Szénbányák új üzemei közül Nagyegyházán 1981- ben megkezdődhet a szénter­melés és mindent megtesz­nek azért, hogy 1983-ban a mányi bánya is munkához láthasson. Dunaújváros: Gyenes András, Nics János Dunaújvárosban, a Du­nai Vasmű művelődé­si termében tartották meg a képviselőjelöltek és vá­lasztóik találkozóját. Csi­ma Sándomé, a . Hazafias Népfront dunaújvárosi bi­zottságának titkára köszön­tötte a résztvevőket, ezután Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Pest megye 10. számú országgyűlési választókerüle­tének képviselőjelöltje mon­dott beszédet. — A 70-es éve.kben olyan jelentős változások mentek végbe a nemzetközi életben, amelyek számottevő hatással voltak a szocialista építő­munkánk külső feltételeinek alakulására is — hangoztatta. — Kibontakozott, s a nem­zetközi élet mind erőtelje­sebben érvényesülő tenden­ciájává vált az enyhülés fo­lyamata. A helsinki konfe­rencia záróokmányában meg­fogalmazott elvek és ajánlá­sok megvalósítása nyomán nagy előrelépés történt a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok fejlődésében, a kölcsönös előnyökön alapuló együttmű­ködés elmélyítésében. — Amikor a legutóbbi évek nemzetközi eseményei­nek mérlegét megvonjuk, megállapíthatjuk azt is, hogy az imperializmus legagiresszí- vabb képviselői meg-meg- újuló erőfeszítéseket tettek és tesznek a pozitív tendenciák további kibontakozásának el­torlaszolására. Igyekeznek megakadályozni az enyhülés folyamatának katonai terü­letre történő kiterjesztését, szélsőséges szocializmuselle­nes propagandakampánnnyal mérgezik a nemzetközi lég­kört, a politikai, a gazdasá­gi és más kapcsolatok korlá­tozásával akadályozzák a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti viszony el­mélyítését. — A szocialista Magyaror­szág következetesen támogat­ja az enyhülés politikáját, a békés egymás mellett élés el­veinek gyakorlati érvényesí­tésére törekszik. Küldöttsé­günk ebből kiindulva vett részt a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek múlt heti ülésén élfoga­dott közös nyilatkozat kimun­kálásában. — Ügy ítéljük meg, hogy az emberiség számára ma a legsúlyosabb gondot, a leg­nagyobb veszélyt a tömeg- pusztító eszközök gyorsuló ütemű növekedése jelenti. Ezért legsürgetőbb feladat­nak a fegyverkezési hajsza megállítását, a leszerelés ügyének előmozdítását te­kintjük. Ehhez nélkülözhetet­len a SALT—II. megállapo­dás mielőbbi ratifikálása, az amerikai középhatósugarú rakéták nyugat-európai tele­pítéséről hozott NATO-dön- tés végrehajtásának felfüg­gesztése és az előrelépés a bécsi haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon. A katonai feszültség mérséklé­séhez kedvező hozzájárulást jelenthet a leszereléssel fog­lalkozó összeurópai értekez­let megtartása Varsóban. Nagy feladat vár a madridi európai biztonsági és együtt­működési konferenciára is. A magunk részéről a jövő­ben is minden tőlünk telhe­tőt megteszünk azért, hogy hozzájáruljunk az emberiség boldogulásához, a világbéke megőrzéséhez — hangsúlyoz­ta Gyenes András. A Központi Bizottság tit­kára után Nics János főol­vasztár, Fejér megye 8. számú országgyűlési választókerüle­tének képviselőjelöltje emel­kedett szólásra. Ö már két cikluson át képviselte Duna­újvárost a Parlamentben. Rö­viden összegezte a 60 ezer la­kosú város elmúlt ötévi fejlő­dését. Kiemelte, hogy csak­nem négyezer lakás és hatvan általános iskolai tanterem épült, elkészült a fedett uszo­da, bővítik a kórházat és újabb orvosi szakrendelőt emelnek. Zalaegerszeg: Ábrahám Kálmán, Végh György Zalaegerszegen, a városi sportcsarnokot népesítették be a választópolgárok. Sza­bó Jánosnak, a Hazafias Népfront megyei titkárának üdvözlő szavai után Ábra- hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Zala megye 1. számú vá­lasztókerületének képvise­lőjelöltje mondott beszédet. Elsősorban életszínvonal- politikánk fontos - tényezőjé­vel, a lakásépítéssel foglal­kozott. — Lakáspolitikánk leg­főbb célja, hogy minden csa­ládegységnek, minél előbb önálló, méghozzá kellő nagy­ságú és megfelelő műszaki színvonalú lakása legyen — mondatta. — Ennek elérése érdekében társadalmunk év­tizedek óta hatalmas erőfe­szítésekét tesz. A felszabadu­lás óta kereken kétmillió új lakás épült az országban. A párt 'és a kormány 1960-ban hirdette meg az első 15 éves lakásfejlesztési tarvet. Egy­millió új lakás felépítését irányozta elő és ezt teljesí­tettük is. A második 15 éves lakásfejlesztés! terv egymil­lió-kétszázezres lakásépítési programot tűz ki célúi. A magánerőből történő lakásépítésnek az elkövetke­ző időszakban növekszik a jelentősége — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán. Támogat­juk azt a törekvést, hogy a magán-lakásépítés egy ré­sze korszerű formában való­suljon meg, de zökkenőmen­tes anyagellátással, kölcsö­nökkel és munkáltatói tá­mogatással a hagyományos csalládliház-építést is ösztö­nözzük. Ezután Végh György, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető ta­nára, Zala megye 5. számú választókerületének képvi­selőjelöltje emelkedett szó­lásra, s a többi között hang­súlyozta : — A magyar értelmiség nagy érdeklődéssel figyelte pártunk XII. kongresszusá­nak munkáját és egyetértés­sel fogadta akt a megállapí­tást, hogy szerepe és felelős­sége társadalmunk fejlődésé­vel együtt növekszik. A zalaegerszegi nagygyű­lésen felszólalt Tóth László, a Zala -megyei Baromfifel­dolgozó és Értékesítő Közös Vállalat villanyszerelője, a város ifjúsága nevében Ta­kács Mária, a Zalaegerszegi Ruhagyár varrómunkása, Vendrő György apátplébános és Radics Sándor, a nagy­lengyel! termelőszövetkezet elnöke. Mőcsény: Csajbók Kálmán Hétfőn este, lapzárta után érkezett a hír a mőcsényiek választási gyűléséről, melyen részt vettek a társközségek — Bátaapáti, Cikó és Mórágy — választópolgárainak képvise­lői is. A zsúfoltságig megtelt művelődési házban egy Jó­zsef Attila-vers elhangzását követően köszöntötte az ese­mény résztvevőit Antóni Já­nos, a termelőszövetkezet el­nökhelyettese, majd szólásra kérte föl a választási gyűlés előadóját, Csajbók Kálmánt, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkárát. Jelen volt a gyűlésen János Jeromos, az MSZMP Bonyhád városi Bizottságának titká­ra és Daradics Ferenc, a 4. számú választási kerület or­szággyűlési képviselőjelöltje is. A Hazafias Népfront me­gyei titkára előadói beszédé­ben a Völgységben élők élet- körülményeinek alakulásáról szólva a gazdálkodás eredmé­nyeit értékelte, emlékeztetve arra, hogy a Völgységnek ezen a vidékén az átlagosnál nehezebb volt az állattartási hagyományok felélesztéséig a termelőszövetkezetek helyze­te. A mőcsényi termelőszö­vetkezetet is hosszú ideig kel­lett rossz természeti adottsá­gokkal rendelkező közös gaz­daságok közé sorolni, de az emberi munka, kitartó igye­kezet megcáfolta a korábbi besorolás jogosságát. Csajbók Kálmán a továb­biakban beszélt a kül­politikai helyzetről és a szocialista építés hazai feladatairól is. Mint mon­dotta, ha a népgazdaság egészében helyet foglaló ki­sebb közösségek jól ismerik tennivalóikat, s minden igye­kezetükkel ezeknek a meg­valósításán fáradoznak, eleget tesznek hazafias kötelezett­ségeiknek. Felszólalt a gyűlésen Dara­dics Ferenc képviselőjelölt is, aki röviden beszámolt a ko­rábbi ciklusban kifejtett képviselői munkájáról, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy a jövőben is tartsanak igényt arra a párbeszéden alapuló formára, mely képvi­selői munkájához eddig olyan sok segítséget adott. A gyű­lés hallgatósága nagy tetszés­sel fogadta, hogy jelöltje megválasztás esetén a koráb­binál jóval több időt kíván körzetének lakossága körében tölteni. Kedd esti kommentárunk. A világ nem ismeri — és a dolog jellegénél fogva nem is is­merheti— a Varsó mellett sorrakerült szovjet—francia csúcs- találkozó valamennyi részletét. Mégsem túlzás azt állítani, Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing megbeszélése az eny­hülési folyamat megtorpanása óta nem az első, de eddig két­ségtelenül a leglátványosabb jele egy olyan ténynek, amely a jelenlegi kiélezett helyzetben különösen fontos lehet. Arról van szó, hogy ismét bebizonyosodott: Washington szövetségesei korántsem követik egységesen az életveszélyes kalandok politikáját. Kiderült, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista országok koncentrált erőfeszítése a Carter-kabinet ál­tal a világra erőszakolt veszélyes folyamat megállítására, megértéssel találkozik a legfontosabb nyugat-európai országok vezetői részéről. Gromiko párizsi útja, Schmidt bonni kancel­lár moszkvai látogatásának előzetes híre után a. Varsó mellet­A wilanówi kastély vendégei ti csúcstalálkozó újabb reményt adhat azoknak, akik hisznek a politikai józanság és az értelem diadalában. A találkozó fényében egyfajta jótékony folyamatosság ér­vényesül: a hatvanas években is a látványos szovjet—francia közeledés volt az enyhülés nyitánya. Nem véletlenül nevez­ték a két ország kapcsolatát azóta többször „az enyhülés ten­gelyének”. Hosszú esztendők óta rendszeresek a Szovjetunió és Franciaország legfőbb vezetőinek személyes találkozói. (A francia elnök legutóbb tavaly tavasszal járt Moszkvában.) A két ország politikusai mindig hangoztatják, hogy találkozói­kon nem csak a kétoldalú kapcsolatokról esik szó, hanem át­tekintik az egyetemes kérdéseket is. Miközben Moszkvában elégedetten nyilatkoznak a lengyelországi tárgyalásról, Párizs­ban mind hivatalos körökben, mind a sajtóban egységes az a vélemény, amelyet Pinton, az elnök mögött álló pártszövetség főtitkára így fogalmazott meg: „Franciaország nem mondha­tott le arról a lehetőségről, hogy a Szovjetunióval együtt megpróbálja újra beindítani a közeledés mechanizmusát.” A lengyel királyok rezidenciáján, a wilanówi kastélyban le­folyt‘találkozó színhelye önmagában is emlékeztet arra, mi­lyen pusztításokat okozott a vendéglátó országnak — és egész kontinensünknek — a két világháború. Maga a csúcstalálkozó pedig a konkrét eredményektől függetlenül — puszta tényével is —, rendkívüli hatással lehet arra, hogy megálljon „a sza­kadék felé sodródás” mostani tendenciája. HARMAT ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents