Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

Mai számunkból XXX. évfolyam, 117. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. május 21., szerda TÉESZ és KÖZ­MŰVELŐDÉS TEVELEN (3. old.) ÜJ MÓDSZER A KAZÁNOK TISZTÍTÁSÁBAN (5. old.) AZ ŰRHAJÓZÁS HASZNA (4. old.) CSAK A SPARTACUS NYERT (6. old.) BNV 1980 Ismét benépesül a kőbá­nyai vásárközpont: ma megnyílik a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár. A beruházási javaknak ezt a hagyományos ipari tárlatát úgy is jellemezhetnénk, mint egy hatalmas tár­gyalóasztalt, mely mellett mérnökök, külkereskedők, piackutatók, vállalatok ve­zetői találkoznak. Évente, szerte a világon több mint kétezer jelentő­sebb nemzetközi árubemu­tatót rendeznek. Van tehát miből választaniuk a szo­cialista és a tőkés országok­ból érkező vállalatok kép­viselőinek. S ha ehhez, hozzávesszük, hogy a rész­vétel soha nem volt olcsó, s a költségek évről évre emelkednek, igazán fontos lehet a budapesti vásár, ha — csakúgy mint már évek óta — ebben az évben is huszonhét országból és Nyugat-Berlinből mintegy 1800 kiállító jelentkezett, hogy elhozza Budapestre legjobb termékeit, újdon­ságait. Sokszor esett már szó a nemzetközi vásárok jelen­tőségéről. Egy-egy ilyen bemutatón hazai és külföl­di vállalatok százai együtt mutatják be gyártmányai­kat: a hazai ipar képvise­lői óhatatlanul is összeha­sonlíthatják termékeiket a világszínvonalú gyártmá­nyokkal, s lehetőség nyílik arra, hogy a szakemberek felmérjék, hol tart a ma­gyar ipar, mit sikerült el­érnünk a sokat emlegetett versenyképesség fokozásá­ban. A tavaszi BNV, a beru­házási javak szakvására, elsősorban a szakemberek érdeklődésére tarthat igényt, azonban az, hogy a vásáron sikerrel szerepelt termékek, gyártmányok to­vábbi sorsa hogyan alakul, az már a népgazdaság, te­hát mindannyiunk ügye. A tavaszi budapesti vásáron például tizenkét hazai ter­mék kapott nagydíjat, s jólesően állapíthatjuk meg, hogy azóta valamennyi karriert futott be: a piac értékítélete alátámasztotta a szakemberek döntését. A nagydíjas termékek közül néhányat már sorozatban gyártanak, többet tovább is fejlesztettek, s szinte mind­egyik iránt nagy az érdek­lődés itthon és külföldön egyaránt. Évente 25—30 darabot gyártanak például a Csepeli Szerszámgépgyár nagydíjas CNC megmunká­lóberendezéseiből, s ex­portálják a fejlett tőkés or­szágokba. Az idei vásáron már egy újabb, korszerűbb 'mikroprocesszoros vezérlé­sű változatával is megis­merkedhetnek az érdeklő- 'dők. A kiállítás eredményes­ségét nem lehet csak a megkötött üzleti szerződé­sek összegével értékelni. Fontos, ám nem egyedüli célja ez a kiállításnak: a május 26-ig nyitva tartó -Budapesti Nemzetközi Vá­sár alkalom a tájékozódás­ra, a tanulásra, az össze­hasonlításra. Választási gyűlések Benke Valéria Tolna megyében A tolnai GÉM elektromos szerelőműhelyében Tegnap Tolna megyébe lá­togatott Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője. A me­gyei pártszékházban K. Papp József, a megyei pártbizott­ság első titkára fogadta. Ez­után Benke Valéria, K. Papp József kíséretében Tolnám látogatott. A tolnai selyemgyárban dr. Kerényi István, a Magyar Selyemipari Vállalat vezér­igazgató-helyettese és Palo­tás Lajös, a tolnai gyár fő­mérnöke fogadta a vendéget. Ók és Babos Márta párttit­kár tájékoztatták a Politikai Bizottság tagját az üzem tár­sadalmi, gazdasági helyzeté­ről. Részt vett a látogatáson Tatár Lajos, a járási párt- bizottság első titkára is. Ben­ke Valéria üzem közben is megtekintette a gyárat, is­merkedett a fonálterjedel- mesítő és festő üzem mun­kájával. Innen a GÉM ipari szö­vetkezetbe vitt a vendégek útja, ahol Biber László elnök fogadta és kalauzolta Béniké Valériát és kíséretét. A Ba­bits Mihály aranykoroszús brigád tagjai nevében Báló Péterné brigádvezető virág­csokorral üdvözölte a ven­déget, aki üdvözlő szavakat írt a brigádnaplóba. Benke Valéria elismerő szavakkal nyugtázta a látottakat és A szekszárdi választási nagygyűlés szónoka beszéde bevezetőjében méltatta az or­szág és benne Tolna megye munkáját, fejlődését, ered-' menyeit, de nyíltan szólt a gondokról is. Ez utóbbiakkal kapcsolatban hangsúlyozta: A pártkongresszuson és a vá­lasztási kampány során is az került középpontba; mit kell tennünk azért, hogy a lénye­gesen nehezebb feltételek el­lenére eredményesen folyta­tódjék a szocializmus építé­se, fejlődjenek és erősodje­nemcsak a szövetkezet ter­melő tevékenységéről szólt elismerőleg, hanem megdi­csérte az üzem és környéke tisztaságát, rendjét, valamint a kulturált munkakörülmé­nyeket. A kora délutáni órákban Benke Valéria szekszárdi vá­rosnézésen vett részt, amely­nek keretében megtekintette a Skála Áruházat is. A ven­déget elkísérte a városnézés­re dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára és Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára. Délután fél 5-kor, a Ba­bits Mihály Megyei Művelő­dési Központ zsúfolásig meg­telt színháztermében válasz­tási nagygyűlést tartottak. Az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, Horváth Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Szekszárd országgyűlési képviselője, dr. Rúzsa János, a városi párt- bizottság első titkára, Csá­szár József, a megyei tanács általános elnökhelyettese, va­lamint a város társadalmi és gazdasági életének kiválósá­gai. A Himnusz elhangzása - után Csajbók Kálmán nyitot­ta meg a választási nagy­gyűlést, majd Benke Valéria emelkedett szólásra. nek a társadalmi együttélés és az emberi együttműködés szocialista vonásai. Reálisan számolva a lehe­tőségekkel, a VI. ötéves terv­ben csak szerényebb fejlesz­tési feladatokat tűzhetünk ki magunk elé. De ezeket elér­ni nem jelent kisebb felada­tokat! Nem kis vállalkozás tehát az életszínvonal meg­őrzése, az életkörülmények további javítása — hangsú­lyozta az előadó. Rámutatott a továbbiakban, hogy ter­veink megvalósulásának leg­fontosabb feltételei az emberi tudás, az akarat, a munka. Az emberi tényezőre számí­tunk, az okos, gondos, fele­lős feladatvállalásra, több kezdeményezésre és találé­Benke Valéria beszédét mondja konyságra, amikor a beruhá­zások és a termelés lassabb növekedése ellenére a mos­taninál több gazdasági ered­ményt várunk. Az új helyzet megnöveli a vezetők, a szakemberek fe­lelősségét, naponta szapo­rodnak gondjaik. A fesze­sebb gazdálkodás és a na­gyobb követelmények miatt várhatóan több lesz a vita és a súrlódás. A teljesítmé­nyeik szerint alakuló jöve­delmek következtében érzé­kenyebben figyelnek a dol­gozók, a kollektívák a szer­vezettségre, a folyamatos munka feltétéleinek biztósí- tására, vagy akár a személyi megoldásokra. Abban is ko­moly lépéseket kell tenni, hogy ne csak a munkások­ra, hanem a műszakiakra és más szakértelmiségiekre, a különböző szintű vezetőkre is alkalmazzák a teljesítmény­elvet, mert tőlük függ, ho­gyan alakulnak a fizikai dol­gozók munkafeltételei. Szükség van viszont arra, hogy politikai támogatást kapjanak azok a vezetők, 'akik vállalkoznak a maga­sabb követelmények érvé­nyesítését szolgáló szervezeti, bérezési és munkaszervezési megoldásokra, akik megkö­vetelik a fegyelmet, az esz­közök szigorú nyilvántartá­sát, lelkiismeretes kezelését. A társadalmunk szocialista vonásainak fejlődését szol­gáló közéleti, nevelési célok közül a kongresszus hármat emelt ki: a munikaerlköilcs, a 'közösségi szellem fejleszté­sét és a közérdek érvényesí­tését. Ezek az egymással összefüggő célok messzeme­nően összhangban vannak a közvélemény .legtudatosabb, a haladásra legfogékonyabb részének kívánságával. (Folytatás a 2. oldalon) Benke Valéria beszéde Kísérletek a Szaljut űrállomáson Miniszteri elismerő oklevelet kapott a Tamási Állami Gazdaság Folyamatos munkával tel­nek a hétköznapok a Szal­jut—6. űrállomáson. Leonyid Popov és Valerij Rjumin, az expedíció két tagja, folyama­tosan végzi a meghatározott kutatási és megfigyelési prog­ramot. Kedden például a többi között üzembe helyez­ték a „Jelen” gammatelesz­kópot a gammasugárzás vizs­gálatára, a kozmikus térben végbemenő jelenségek egy ré­szének megfigyelésére. Sze­repelt a keddi programban a Föld vizuális megfigyelése is. Közben az űrhajósok készül­nek a Progressz teherűrhajó lekapcsolására: az űrhajót már régen kirakodták, az üzemanyagot átszivattyúz­ták, s a teherűrhajó hajtó­művével pályamódosítást is végrehajtottak. A biológiai kísérletek is eredményesen folytatódnak. Az űrhajósok folytatják an­nak vizsgálatát, hogyan fej­lődnek egyes növények a súlytalanság körülményei között. Az elültetett borsó például gyorsan no, és a fény felé tör: már át is kellett helyezni az egyik me­legítőlámpát. Ugyancsak gyorsan növekszik a „kísér­leti parcellán” a búza is. A legérdekesebb annak megfi­gyelése, beérik-e, termőre fordul-e a világűrben a kí­sérleti növény. Az eddigi ta­pasztalatok szerint ugyanis a növények növekedése a súly­talanság körülményei között is zavartalan marad, de a teljes érettséghez nem jut­nak el. Popov és Rjumin most a tudósok által módo­sított program alapján foly­tatja az erre vonatkozó kí­sérleteket. A két űrhajós, aki immár második hónapja teljesít szolgálatot az űrállomáson, jól érzi magát, jókedvű és egészséges, munkaképessége változatlanul kiváló. Bensőséges ünnepség kere­tében K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára ad­ta át a hét végén a Tamási Állami Gazdaság dolgozói­nak a miniszteri elismerő oklevelet. A háromszoros Ki­váló Vállalat most másodíz­ben részesült ebben a ki­tüntetésben. A gazdaság el­múlt évi jó eredményének alapja elsősorban a fegyel­mezett, pontos munka. Sok itt az olyan dolgozó, aki 15, 20, 25 éve a gazdaságban dolgozik. A törzsgárdatagök alkotják a szocialista brigád­mozgalom gerincét. A növénytermesztésben dolgozó szocialista brigádta- goknak, kimagasló munká­juknak köszönhető, hogy ma­gas lett a kukorica és a cu­korrépa termésátlaga. Sokat segítettek abban, hogy az aszály okozta többmilliós kárt behozzák. A gazdaság vezetésének törekednie kell arra, hogy az állattenyész­tés valamennyi dolgozója fel­zárkózzék a legjobbak mögé. A növénytermelés négy év alatt 23 százalékkal, az ál­lattenyésztés 18 százalékkal nőtt, az egyéb üzemágakban pedig 74 százalékkal termel­tek többet, mint 1974-ben. A termelési érték 320 millió fo- . rint volt, ebből 300 millió az alaptevékenységből szárma­zott. Az állattenyésztés két fő ágazatában kell a termelés ütemét növelni. Ez év első félében befejeződik a * tehe­nészeti telep beruházása, s ezzel a szarvasmarha-ágazat­ban lévő szétszórtságot meg tudják szüntetni, s javul az ellenőrző és a tenyésztő munka. A szarvasmarha-ága­zat beruházásának befejez­tével szorgalmazni kell a ser­téságazat fejlesztését. Az előrelépésnek megvannak a lehetőségei. Idén már 20 va­gon sertéssel kívánnak töb­bet értékesíteni, mint az elő­ző évben. A gazdaság dolgo­zóinak életszínvonala nőtt, s nő a jövedelem is. Ezt az ütemet továbbra is tartani szeretnék, de ehhez az eddiginél még fegyelme­zettebben s többet -kell dol­gozni. K. Papp József — aki az ünnepség előtt megtekintette a határt — elismerően szólt a gazdaság munkájáról. Ar­ról többek között, hogy a szerfás istállókból álló ser­téstelep hizókibocsátása meg­közelíti a szakosított tele­pekét. AZ elkövetkezendő időkben a legfontosabb ten­nivaló: az állattenyésztési ágazat zárkózzék fel a szép eredményeket produkáló nö­vénytermelési ágazathoz. \

Next

/
Thumbnails
Contents