Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-20 / 116. szám

1980. május. 20. KÉPÚJSÁG 3 fiatalokról A (Folytatás az 1. oldalról.) VEZETŐK ÉS UTÁNPÓTLÁS Az alapításának 80. évét is meghaladó Tolnai Selyem­gyár ismét az újjászületés perceit éli. Ezekben a napok­ban indul a próbagyártás a 310 millió forintttal épült fo­nalfestöde és kónuszoló- üzemben. A festöde teljes ve­zetői gardája 24 és 30 év kö­zött van. Valamennyien — üzemvezetők, művezetők —, egyetemet és főiskolát vég­zett vegyészmérnökök. E fia­talokon kívül is szép szám­mal találunk felsőfokú vég­zettségű szakembereket (a gyárban jelenleg 13), a tech­nikusokról nem is beszélve. Az osztályvezetők és műve­zetők 30 százaléka 35 évnél fiatalabb. Ezek az eredmé­nyek elsősorban a helyes be­iskolázásnak és káderpoliti­kának köszönhetőek, melyek a legszélesebb munkásbázis­ra épülnek. Külön öröm a gyárvezetés számára, hogy rendelkezik egy „Aranycsapattal”, akik nem rejtik véka alá vélemé­nyüket. E fiatalok az úgyne­vezett „kiemelt foglalkozások körébe vont fizikai munká­sok.” Velük egyénileg és évenként csoportosan is ta­lálkozik a gyárvezetés, és „kényes kérdés nincs” jelszó­val kötetlen beszélgetést foly­tatnak a gyár, a társadalom, s az egyén problémáiról. Ezek az összejövetelek — a gyárvezetés megítélése sze­rint is — mentesek minden formalitástól, nem úgy mint egyes brigádértekezletek vagy termelési tanácskozá­sok. A fiatalok tervszerű elő­léptetési lehetőségeit a szak­mai, politikai beiskolázás, va­lamint a KISZ-ben és a szak- szervezetnél végzett aktív társadalmi munka biztosítja. Hogy gyárunk többlépcsős káderutánpótlási tervei és káderpolitikája helyes, azt . bizonyítja, hogy a kilépések ellenére nincsenek vezetői és túlzott létszámgondjaink sem. A gyár dolgozóinak átlagos életkora 38,8 év. Gyárunkból került ki a Tolna megyei II. számú országgyűlési válasz­tási körzet jelöltje, Kapinya Miklósné üzemtechnikus sze­mélyében, aki éppenhogy át­lépte a 30. életévét. Schäffler Ádám AZ OSSZLÉTSZÁM 55 SZÁZALÉKA 30 ÉVEN ALULI A Láng Gépevár dombóvá­ri gyáregységében a fiatalok részvétele a termelésben, az irányításban és a feladatok megoldásában magától érte­tődő, hiszen a gyáregység többsége fiatal. A dolgozók 55 százaléka 30 éven aluli, de még ezen belül is magas a húsz éven aluliak száma — 92 „tinédzser” korú dolgozik a gyáregységben. A fiatalok a létszámnak megfelelően ta­lálhatók a vezetők közt, a szocialista brigádokban és a társadalmi szervekben is. A vezérigazgató által kineve­zett vezetők közül öten, a csoportvezetőknek pedig csaknem fele KISZ-korú fia­tal. A szorgalmas termelő- munka a legjellemzőbb a fia­talok tevékenységére, — a legnagyobb számban a pro­duktív területeken dolgoznak —, sokan tanulnak tovább és járnak különböző tanfolya­mokra. A szakmai fejlődés eredménye az is, hogy az osz­tályvezetők, művezetők és csoportvezetők többsége „sa­ját nevelés”. A kezdeményezőkészség, a rugalmas feladatmegoldás mindig is jellemzője volt a fiataloknak, de a munka frontján lehet ezt igazán bi­zonyítani. Volt olyan export­gyártmány, amely a szerző­dés megkötése után néhány héttel már mint késztermék hagyta el a gyárat. A beru­házás segítésére létrehozott, szinte csak fiatalokból álló brigád hihetetlen lelemé­nyességgel, gyorsan és ered­ményesen dolgozott az épít­kezések során. A fiatal gyár most mégin- kább megfiatalodik —, nem­rég adták át az újonnan épült kéthajós, 2800 négyzetméter alapterületű szerelőcsarno­kot. Az átköltözést a terme­lés azonos szinten való foly­tatása mellett szinte észre- ' vétlenül oldják meg a laka­tos- és hegesztőbrigádok. A sok munka, a hárommű­szakos termelés mellett azért jut idő a kikapcsolódásra, a szórakozásra is. Munka után sokan a sportban keresnek felüdülést; a minőségi sport mellett évente több százan vesznek részt a házi bajnok­ságokon, és a sportnapokon. A szocialista brigádok gyak­ran tartanak közös összejö­vetelt, a szakszervezet és a KISZ pedig kirándulások szervezésével segíti elő a még jobb munkatársi, baráti kap­csolatok kialakulását. Oszlánczi János NEGYVENHÁROM SZÁZALÉK A Volán 11. sz. Vállalat el­sődleges feladata személy- és áruszállítás Tolna megyében. 1980. első negyedévében pél­dául a vállalat autóbuszai 143 millió 600 ezer kilométert tettek meg 9 millió feletti utaslétszámmal, teherautói 1 millió 800 ezer tonna árut fuvaroztak. A tervek teljesítésében je­lentős feladatot kapnak és vállalnak a fiatalok, akik az összlétszám 43 százalékát te­szik ki. A vállalat gazdasági és társadalmi vezetése szá­mít a fiatalok lelkes munká­jára, jelentős feladatokat kapnak a vezetői munkakö­rök betöltésében — közép­vezetői szinten 12, felső veze­tői munkakörben ketten lát­ják el a rájuk bízott feladato­kat. A fiatalokra vonatkozó párt- és kormányhatároza­toknak megfelelően a válla­lat rendszeresen, részletes tervekben foglalkozik a 30 év alattiak élet- és munkakörül­ményeivel, amit évente érté­kel is. A fentieknek megfelelően emelkedik a fiatal (30 év alatti) vezetők aránya, jelen­leg öten járnak főiskolára, egyetemre, különböző szak- középiskolákba, gimnáziu­mokba ,és szaktanfolyamon 73 dolgozó képzése biztosí­tott. A szakmunkástanulók képzése saját, jól felszerelt tanműhelyben történik. A különböző választott testüle­tekben létszámarányuknak megfelelően képviselve van­nak a fiatalok. 1979-től az if­júságpolitikai alap 50 ezer forintról 100 ezer forint­ra emelkedett. Az ösz- szeg felhasználása a vállalati KISZ-bizottság hatáskörébe tartozik. Az összegből kirán­dulások támogatására, klub- foglalkozásokra, magnó-, le­mezjátszóvásárlásra fordítot­tak jelentősebb összegeket. A fiatalok művelődése terén az elmúlt évben jelentős előre­lépés történt. A klubfoglalko­zások, író-olvasó találkozók rendszeressé váltak. Hagyományossá vált az évente Tamásiban megrende­zésre kerülő Volán-sportnap, ahol a vállalat üzemegységei­nek fiataljai mérik össze sporterejüket. A vállalat leg­jobbjai a Volán Tröszt által megszervezésre kerülő kü­lönböző sporteseményeken is ott vannak. (Autócross, kézi­labdakupa, kispályás futball, lövészverseny stb.) A szocialista brigádmoz­galomban 427 dolgozó a 30 év alatti, az ifjúsági brigádok száma 4, ebből 2 brigád 1979- ben alakult. Hosszú távú program keretében a megye különböző iskoláival, óvo­dáival tartanak fenn szoros kapcsolatot. A gazdasági ve­zetés felkérésére a KISZ szervezésében került sor egy régi épület lebontására, a munka és anyageladás ellen­értékét a városi úttörő csó­nakház építéséhez ajánlották fel. A vállalat KlSZ-szerve- zete az elmúlt évek során két ízben kapta meg a KISZ KB Vörös Vándorzászlaja kitün­tetést, és a KISZ KB Dicsérő Oklevelét. A vállalat lakás- építési vásárlási kölcsönalap- ja 1 millió 500 ezer forint. 1976-tól 59, harminc év alatti fiatal részesült lakásvásárlá­si kölcsönben. Hosszú idő óta foglalkozik a vállalat a pá­lyakezdő fiatalok beilleszke­désének segítésével. Bognár Cecil Kerülőút Nagymányokon A bonyhád—komlói út ka­nyarogva szeli át Nagymá- nyokot. Méghozzá meglehető­sen veszélyes kanyarokkal. A falun keresztül folyó patakon pedig egy Hídnak alig nevez­hető átjáró szolgálja a forgal­mat. (A környékbeli lakosok a közelmúltból nem kevesebb mint hat halálos balesetre emlékeznek a híd kapcsán.) A veszélyes kanyarok levágá­sa, illetve a faluból a forga­lom kiterelése a célja az új út, illetve híd építésének. A Pécsi Közúti Építő Vállalat tavaly ősszel kezdte meg a híd építését, amely már el­készült. Jelenleg az ezerkét­száz méteres út földmunkái folynak .Tizenöt centis ka­vics- és húszcentis betonborí­tás után két aszfaltréteg ke­rül az útra. A tervek szerint a nyár közepére átadják a forgalomnak a közel tízmilliós beruházást Húskombinát-építkezés Hűtés hatvan helyiségben A szekszárdi húskombinát teljes üzeménél több mint hatvan helyiségben lesznek hűtőtestek — tehát ennyi te­remnek kéül hűtéssel szabá­lyozni a hőmérsékletét. A felszerelt battériákban mí­nusz negyven, mínusz tizen­öt, mínusz tíz és mínusz öt­fokos folyadékot kell '‘kerin­getni. Teljes üzem esetén a hűtőrendszernek óránként négymillió kilokalóriát kell elvonni a környezetből, a teljesítménye — bizonyos biztonsági rátartással — hat­millió kilokalória. (Minden körben van egy tartalék kompresszor, melyet meghi­básodás esetén üzembe he­lyeznek, a hűtés folyamatos­ságát biztosítandó.) A rendszer „lelke” a kompresszanház (hűtőgép­ház). Itt tizenöt, egyenként százötven wattos, illetve öt, kilencven wattos villanymo­tor működteti a szivattyúkat. Az innét induló és ide csat­lakozó csövekben és beren­dezésekben huszonkét köb­méternyi .ammónia kering óránként. Az 'elpárolgott és gőz formájában visszatérő ammóniát a kondenzáló te­lepen cseppfolyósítják újra. Itt a hűtőcsövek közé vizet poitasztanak és közben le­vegőt szívnak keresztül. Tu­lajdonképpen nedves levegő­vel történik a hőelvonás. Ha csak vízzel üzemelnének, ak­kor a rendszer vízigénye ma­gas lenne. Ez természetesen változik, hiszen télen keve­sebbet kell hűteni, a külső hőmérséklet miatt, nyáron viszont jóval többet. így hi­degben vízporlasztás egyál­talán nem kell, nyáron a rendszer vízigénye tizennyolc köbméter lesz óránként. Mínusz negyvenfokos fo­lyadék kering a leghidegebb helyiségeik hűtőrácsain, pél­dául a fagyasztó alagutak­ban, a kontakt fagyasztó, a szerhűtő helyiségben. Itt a levegő hőmérséklete mínusz húsz fok körüli lesz állan­dóan. Mínusz tizenötfokos ammónia hűti többbek közt a sertés és marha-gyorselő- hűtőt, a konzervraktárt, son­kahűtőt és a raktárhelyisé­geket. Mínusz tízfokos hűtés lesz a különböző készítmény­A kompresszorház egy része raktárakban, technológiai helyiségekben — ez nem azt jelenti, hogy a levegő is ilyen hideg, mert húsz fok körüli a kívánatos, de ezt folyamatosan tartani kell, .ezért kell a hűtés — termé­szetesen nyáron. Közvetítő folyadékkal — minuzolos vízzel hűtenek, mínusz öt fo­kon — az öt-tíz fok hőmér­sékletű termekben, például a konzervüzem termeiben, a sonka- és lapoekaleszedő- ben, csomagolóban. A szerelést a Diósgyőri Gépgyár szakmunkásai vég­zik. A szigetelést a Hőtechni­ka csinálja —, mint alvállal­kozó. Zömmel hazai gyárt­mányú berendezéseket, bat­tériáikat szerelnek, a komp­resszorok az NDK-ból ér­keztek. Jelenleg a hűtőcső gerincvezetékeinek szerelé­se folyik és ahogy az építők munkája engedi, a helyisé­gekben szerellik fel a hűtő- battériáikat. A kompresszo­rok, tartályok, szivattyúk, közbenső edények a helyü­kön vannak. A rendszer megközelítően nyolcvanmil­lió forint költséggel épül, ebből a fele érték be van építve, illetve a berendezések már a húskombinát terüle­tén vannak. A készültség foka hatvan százalékos. Az első ütemmel kapcsolatos — sertésvágó rész — berende­zéseknek már decemberben üzemelni kell. A kilencedik kitüntető cím Kiváló vállalat lett a vetőmagtermeltető HátszázŐtven milliós termelési érték Próbaterem, mozdonyoknak Korszerű próbaterem ké­szül a MÁV Szolnoki Jármű­javító Üzemében, a Budapes­ti Műszaki Egyetem vasúti járművek tanszéke szakem­bereinek javaslatai alapján. Horváth Károly tanszékve­zető egyetemi tanár elmon­dotta az MTI munkatársának, hogy a vasúti vontatásnál használt dízelmotorok telje­sítménye rohamosan nő, s ez­zel párhuzamosan a javítás utáni bejáratásokkal járó zaj is mind nagyobb. A hagyomá­nyos kiképzésű próbatermek­ben mind gyakrabban éri az ott dolgozókat halláskároso­dás, s a keletkező rezgések a környék épületeit is veszé­lyeztetik. A tanszéken évekig tartó kísérletező munkával sikerült megtervezni egy olyan próba­termet, ahal a bejáratásra ke­rülő motor alatti vasbeton alapot rugóra rögzítik és zárt fülkében helyezik el. Az új típusú terem fél mé­ter vastagságú hangszigetelt fallal készül, a kezelősze­mélyzet pedig üvegfal mögül ellenőrizheti megbízhatóan a motor működését. Említésre méltó újdonság az is, hogy automatikus szabályozó rendszer biztosítja a bejára- „ táshoz szükséges mindenkori hőmérsékletet. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy a bejáratás­kor keletkező, eddig teljes egészében veszendőbe ment hőenergiát valamilyen for­mában hasznosítani lehessen. (MTI) Tavalyi termelési ered­ményei alapján kilencedszer lett kiváló a Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalat. Az országos vállalat terüle­tileg legnagyobb és termelé­sében a legjelentősebb üze­me a dombóvári területi köz­pont. Múlt hét végén itt tar­tottak ünnepi termelési ta­nácskozást ebből az alkalom­ból. A vállalat tavaly hét­százötven millió forint ter­melési értéket állított elő, illetve ennek megfelelő mennyiségű vetőmagot tisztí­tott, csomagolt és forgalma­zott. A vállalat dolgozóinak és a megjelent vendégeknek Szakái László, a területi köz­pont igazgatója tartott rövid beszámolót a múlt évi tevé­kenységről. A tervek szerint a mezőgazdaságnak és ezen belül is a növénytermesztés­nek jelentősen kell növelni a termelést a következő idő­szakban. Ennek egyik alap­vető meghatározója a jó mi­nőségű, korszerű fajtákat — tehát megfelelő fajtaválasz­tékot biztosító vetőmag-elő­állítás. Ennek érdekében a területi központ tavaly is to­vább bővítette a kutató in­tézetekkel, fajtakísérleti ál­lomásokkal, termelő partner­gazdaságokkal, termelési rendszerekkel kapcsolatait. Emellett a vállalat területén megvalósított — részben fo­lyamatban lévő — beruhá­zásokkal tovább javították a magtisztítás minőségét, a tá­roláshoz korszerűbb körül­ményeket teremtettek. A tisz­títótoronyban teljes rekons­trukciót hajtottak végre, új gépek kerültek az export- szállítást szolgáló technoló­giai sorba. Ami az exportot illeti, az 1978. évi 79 ezer tonnával szemben tavaly 92 ezer tonna jó minőségű ve­tőmagot szállítottak külföld­re. A hazai termeléshez szükséges maganyagot folya­matosan biztosítani tudják, itt a minőség javítása a fel­adat, emellett a fejlődés és a fejlesztés iránya az export- lehetőségek nagyobb kihasz­nálása kell, hogy legyen. Ezután a kiemelkedően jó munkát végzett dolgozóknak — tevékenységük elismerése­ként — kitüntetéseket és pénzjutalmakat adtak át.

Next

/
Thumbnails
Contents