Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-18 / 115. szám
1980. május 18. Képújság & Kozmosz es beke Roald Szaggyejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Űrkutatási Intézetének igazgatója az űrkutatásban megvalósuló együttműködés természet- tudományi, gazdasági, szociális és politikai vonatkozásairól nyilatkozott az APN tudósítójának: Napjainkban mind jelentősebbé válik a kozmikus tér tanulmányozásában és meghódításában az együttműködés. Már az első mesterséges holdak is azoknak a közös erőfeszítéseknek köszönhetők, amelyeket a Nemzetközi geofizikai év (1957— 1958) során a tudományos kutatások első egyeztetett nemzetközi programjában fejtettek ki a tudósok és a szákemberek. A mesterséges holdak pályára állítása új szakaszt nyitott meg az emberiség tudományos-műszaki haladásában. Az azóta eltelt években, főleg a kozmosz tanulmányozásának eredményeként,' lényegesen elmélyültek a természetre vonatkozó ismereteink. A geológusok és geofizikusok már nem érik be a kutatások hagyományos objektumával, a Földdel: a planetológia szerves részévé vátl a bolygónkról szóló tudománynak. A légkörfizikusok ma már megfigyelhetik az időjárást a Vénuszon és a Marson, és adataikat ösz- szevethetilk a Földre vonatkozó megfigyeléseikkel. Az asztronómusoknak lehetőségűik nyílt arra, hogy eljuttassák műszereiket"’“" a korpuszkuláris áramlások számára gátat jelentő légkör határain túlra, és ily módon tanulmányozzák a csillagokat és a távoli galaktikákat. A biológusok, akik az életnek csupán egyetlen fő formáját ismerik, elképzeléseik kibővülésében reménykednek és azon gondolkodnak, más világokban mihez lehet hasonlatos az élet, és hogyan kutassák fel annak ismérveit. Lehetővé vált az égitestek közvetlen vizsgálata automata berendezésekkel és űrhajósóik révén, sikerült onnan anyagmintákat is szerezni. Ezek az információk nemcsak az égitestek és az egész világegyetem szerkezetéről és sajátosságairól alMit olvasnak Az átlag lengyel 6—7 éves korában kezd el rendszeresen olvasni. Igen nagy figyelmet szentelnek az irodalom világába belépni készülő korosztály esetében a szülők, valamint a tanítók, könyvtárosok közötti kapcsolatteremtésnek, s a tömegkommunikációs eszközök nyújtotta segítség igénybevételének. A lengyel televízió havonta egyszer a gyermekkiadók újdonságairól tájékoztatja az ifjú olvasókat. A különböző pályázatok, az író—olvasó találkozók is az olvasást népszerűsítik. Az olvasómozgalom terjesztésében a legkomolyabb szerep a közkönyvtáraknak jut (9200 van belőlük). Az ezekben felhalmozott 86 millió könyvet több mint 7 millió olvasó veszi igénybe. A könyvtárak látogatóinak egyharmada a tizennégy évesig terjedő korosztályból kerül ki. Az ő ízlésük azonos más országok, hasonló korú gyermekeinek ízlésével: a legjobban a mesék, kalandregények érdeklik őket. A népszerűségi listát évtizedek óta Andersen, Verne Gyula és May Károly művei vezetik. A legaktívabb olvasók a középiskolások, egyetemisták és a dolgozó fiatalok. Ők kölcsönzik ki a könyvtári könyvek 50 százalékát, és ők jelentik a felnőtt lengyel társadalomnak azt a 12 százalékát, amelynek több mint 100 könyvből álló saját könyvtára van. A kérdőíveken, a „kedvenc író” rovatban Marquez, Kusnievicz, Sartre, Iwaszkiewicz neve olvasható. kötött elképzelésüket pontosítják, hanem egyre-másra feltárják az anyag új állapotait és tulajdonságait, bővítik a tudomány alaptörvényeit. Az űrkutatások eredményeinek egy része már gyakorlati alkalmazásra talált mindennapi életünkben. Ilyenek például a műholdas televízió-rendszerek, a meteorológiai szputnyikok, a Föld kincseinek felderítésére szolgáló műholdak megjelenése, stb. Ma már nyilvánvaló, hogy kü'lön-külön egyetlen ország sem vállalkozhat minden technikailag lehetséges és értékes terv gyakorlati megvalósítására. Napjainkban önálló kozmikus programjai csakis azoknak az államoknak lehetnek, amelyek hordozórakétákkal, a felbocsátásukhoz szükséges űrrepülőterekkel, továbbá kozmikus repülőberendezésekkel, azok repülésének megfigyelésére és irányítására szolgáló vezérlő és mérő komplexumokkal egyaránt rendelkeznek. Még az iparilag magas fejlettségi szinten álló nyugateurópai országok is kormányközi és nemzetközi ipari egyesüléseket alapítottak hordozórakéták közös kifejlesztésére, valamint tudományos és alkalmazott rendeltetésű műholdak előállítására. A vezető kozmikus hatalmak pedig keresik a kozmosz kutatásával kapcsolatos pénzügyi terhek megosztásának útjait. . A Szovjetunió és a szocialista közösség országai a kozmoszban való nemzetközi együttműködést fejlesztve a tudománynak, az államok közti baráti kapcsolatok szilárdításának érdekeiből indulnak ki, és az a törekvés vezeti őket, hogy minél előbb az emberek szolgálatába állítsák a kozmonautika gyakorlati eredményeit. Az űrkutatásban a Szovjetunió eredményesen együttműködik egy sor kapitalista és fejlődő országgal, többek között Franciaországgal, Svédországgal és Indiával. Ez az együttműködés kétségtelenül erősödni és fejlődni fog. Másként közelíti meg az együttműködést a nyugati via lengyelek? Míg a húszéveseknek még közel 30 százaléka évente 25 könyvet is elolvas, a 35—44 év közötti olvasóknak már csak 10,8 százalékát érdekli ilyen intenzíven az irodalom. A varsói Nemzeti Könyvtár Könyvtani és Olvasóköri Intézete 1955 óta folytat kutatásokat arról, hogy mit olvasnak a lengyelek. Információjuk szerint az olvasók 35 éven felüli csoportja kevésbé avantgarde jellegű írókat jelölt meg kedvencként a kérdőíveken. Az első három helyen a XIX. és a XX. század lengyel regényírói — Si- enkiewicz, Zeromski, Prus — kaptak helyet, hatodik helyen Hemingway, a kilencediken Dosztojevszkij, majd Tolsztoj, Dumas állnak, és csak ő utánuk következnek a korábbi és a mai világ- és lengyel irodalom képviselői. Nem könnyű tehát arra a kérdésre válaszolni, mit olvasnak a Visztula partján élő emberek. Hiszen egyformán gyakran emlegetett kedvencük az idősebb Dumas, a Marquez-féle intellektuális próza, a hagyományos regénytípusok és a sci-fi. De nem is az írók sorrendje a fontos. A fontos az, — állítják maguk az olvasók —, hogy az ember tudja, milyen kérdésekre keres választ a könyvekben. Ezeknek a kérdéseknek a listáját meg is jelölték. A fontossági sorrend évek óta nem változott. — Hogyan kell méltóan és erkölcsösen élni? — Milyen a környező világ? — Milyen volt a világ évszázadokkal ezelőtt? lág vezető kozmikus hatalma. Az Egyesült Államok még a hivatalos nyilatkozatokban sem titkolja azt a törekvését, hogy a nemzetközi programok végrehajtása során maximális gazdasági előnyöket érjen el, ami a gyakorlati tettekben még szem- beötlőbben nyilvánul meg. A nemzetközi kozmikus együttműködés fő feladatainak megközelítésében mutatkozó különbségek, az Egyesült Államoknak annak idején nyíltan meghirdetett irányvonala a kozmikus tér széleskörű katonai felhasználására és a hidegháborús helyzet szolgál magyarázattal arra, hogy a múltban miért ment olyan nehezen és vontatottan a kozmosz kutatásában és felhasználásában a szovjet—amerikai együttműködés, noha annak fejlesztése minden népnek érdeke. A nemzetközi enyhülés folyamatának jelképévé vált a Szojuz és az Apolló űrhajók együttes repülése, amely gyakorlatilag hozzájárult a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséhez mindkét ország népeinek érdekében, a világ békéjének érdekében. Persze a közös munkák jelenlegi fejlettségi szintje távolról sem felel meg a meglévő lehetőségeknek és annak, hogy valamennyi ország erőforrásait hatékonyabban kell felhasználni. Ez egyaránt vonatkozik mind az alapkutatásokra, mind a gyakorlati rendeltetésű kozmikus rendszerek kifejlesztésében és használatában való együttműködésre. Világos, hogy a nemzetközi együttműködés rendezése ezen a területen lehetővé tenné valamennyi ország szükségleteinek gyorsabb kielégítését minimális ráfordítások közepette. A kozmosz tanulmányozásában és birtokba vételében a nemzetközi együttműködés megfelel minden nép óhajának és érdekeinek. Erősítése és bővítése az államok közti politikai és egyéb kapcsolatok általános helyzetétől függ, másfelől viszont e kapcsolatok javításának igen nagy lehetősége is. Mészáros László Kirgiziában Mészáros László neve ismerősen cseng sok kirgiz lakos számára. Tiszteletére a köztársaság fővárosában — Frunzéban utcát neveztek el róla. Kiállítások mutatják be alkotói munkásságát, művészettörténészek és művészek cikkeket, megemlékezéseket írnak róla. Mészáros 1936-tól 1938-ig élt itt, s úgy tűnhet, ez az időszak túlságosan rövid idő volt ahhoz, hogy a mester ennyire mély .emlékeket hagyjon magáról. A harmincéves Mészáros László — ahogy az ismerősök visszaemlékeznek rá — cél- tudatosságával tűnt ki, már abban az időszakban világos és határozott emberi és művészi elvei voltak. Tehetségének teljes nyíltságával és erejével szolgálta népét. Ez maradt a hitvallása azokban az években is, mikor száz és ezer kilométernyi távolság választotta el hazájától. A nemzet gyönyörű és hatalmas, mint a bő vizű, nagy folyók, mint az egész élet maga — mondta a művész Magyarországról. Ezeket a szavakat a kirgiz népre is igaznak érezte. A Kirgiz Állami Képző- művészeti Múzeumban 8 mellszobrot és egy, a kirgiz bányászokat ábrázoló reliefet őriznek. A Kirgiziában töltött évek alatt legjelentősebb alkotása az Idős parasztportré című. A szakemberek véleménye szerint a magyar mester ezzel a művével jutott el ekkori alkotói periódusának csúcsára. Új űtt&r&otthon Pókhálónál vékonyabb vezeték A mongol fiatalok számos új, korszerű létesítményt vehettek birtokukba az elmúlt években. KépUnkön egy ilyen új létesítmény látható. Zászlófelvonás az Uliasztaj város közelében levő úttörőotthonban. Tbilisziben grúz szakemberek • az emberi hajszálnál mintegy 40-szer vékonyabb mikrovezetőt hoztak létre, melyet a műszer- és az elektronikai iparban hasznosítanak. A vezető tulajdonságai egyedülállóak: átmérője kisebb egy mikronnál, elektromos ellenállása méterenként eléri a 2,5 millió ohmot. Megszokott kép, hogy Csehszlovákia fővárosának utcáin vagy parkjaiban idősebbeket, fiatalabbakat látunk, akik a füvet, bokrokat, fákat gondozzák. Többnyire első pillantásra megállapítható róluk, hogy nem hivatásos kertészek, munkájukat azonban nagy lelkesedéssel és eredménnyel végzik. Prágában a lakótelepeken évente mintegy huszonöt hektárnyi új parkosított területet alakítanak ki. A Park-, Erdő- és Kertgazdasági Vállalat viszont munkaerőgondokkal küzd, a fővárosi tanács ezért már évekkel ezelőtt felhívta a lakosokat: vegyék ki részüket a környezet rendezéséből, a közterek növényeinek gondozásából. A felhívásra válaszul megszületett a „Prágaiak városukért” nevű mozgalom. „Közös munkával a szebb Prágáért” jelszóval a főváros lakossága patronálást vállal egy-egy zöldterület felett üzeme vagy lakóhelye közelében. Prága városközpontjában például a fiatalok gondoznak minden fát. Havonta néhányszor megöntözik, földjüket megporhanyósítják, gondosan figyelik, nem ron- gálják-e meg a fákat az építkezési vállalatok vagy a gépkocsivezetők. Az új lakótelepek zöldterületének gondozására sokszor patronáló szerződéseket kötnek. Az "építők a házak között rendszerint sáros pusztaságot hagynak maguk után, a területrendezés, a közös munka viszont közelebb hozza egymáshoz az embereket is, akik nem csupán a város különböző negyedeiből, de az egész országból kerültek új otthonukba. A lakosság társadalmi munkában gondozza a város zöldövezeteit Prágaiak városukért A Klement Gottwald-híd, Prága egyik nagyszerű új alkotása. Felül hatsávos autópálya, alul a metró vonala.