Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

1980. május 17. rtÉPÜJSAG 3 Kiváló mezőgazdasági szövetkezetek Folyamatos fejlődés Pincehelyen Napirenden az iigyvitelgépesítés Programozható adatrögzítő gép. Ellentétben a Iyukkártya- rendszerű adatrögzítővel, ez a gép kazettás magnószalag­ra rögzíti az adatokat. Szerda délután tartott a pincehelyi Vörösmarty Ter­melőszövetkezet tagsága ün­nepi közgyűlést a község nemrég felavatott sportcsar­nokában, abból az alkalom­ból, hogy a tavalyi évben meghirdetett versenyben a gazdaság termelési eredmé­nyei alapján elérte a kiváló szintet. A tagság és a meg­jelent párt- és társadalmi vezetők, vendégek előtt Só- hajda András elnök ismer­tette a tavalyi eredménye­ket. A közös gazdaság száz- tizennégymillió forint értéket Ünnepi közgyűlést tartottak Zombán, az Egyesült Erő­vel Mezőgazdasági Szövet­kezetben abból az alkalom­ból, hogy a tsz negyedszer kapta meg a „Kiváló Szövet­kezet” kitüntetést. Az erről szóló okmányt dr. Mészáros István, a MÉM termelésszer­vezési főosztályának vezetője adta át a tagságnak. A szövetkezet elmúlt évi munkájáról Lakatos Antal, a tsz elnöke számolt be. Mint mondotta, a természet adta sok nehézség ellenére az el­múlt évben a feladatokat fe­gyelmezetten és szakszerűen végrehajtották. Zombán min­dig törekedtek, s a jövőben is törekedni fognak arra, hogy a termesztésre kiválasz­tott fajta szinkronban legyen a föld termőképességével. A kiemelkedően magas kuko­rica-termésátlagot éppen a biológiai háttér biztosításá­val tudták évről évre növelni. Tavaly az év első felében már látszódott, hogy termés- kiesésekre lehet számítani. A búza, a zöldborsó és az ubor­ka kevesebb lett, de az ár­bevételi kieséseket pótolták a kukorica, a paradicsom és a szőlő terméstöbbletéből. A növénytermesztés nagy ho­zamai mellett, jó szervező- munkával csökkentették az üzemelés költségeit. Keve­sebb üzem- és kenőanyagot, alkatrészt használtak, fűtő­A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentését a takarmánygazdálkodás hely­zetéről. Egész sor adat tanúsítja, hogy az elmúlt években az állattenyésztés dinamikusan növelte a termelését, mindez csak úgy volt lehetséges, hogy a takarmánygazdálko­dás is segített. Nyolv év kel­lett csak ahhoz, hogy 50 szá­zalékkal nőjön a vágóállat- termelés, amely egy főre szá­mítva 147 kilogrammot tesz ki, s ez az eredmény Dánia után Európában a második helyet jelenti. A magyar me­zőgazdaság jelenleg ötször annyi húst termel, mint afnennyi a világátlag, az egy főre jutó termelést alapul vé­ve. Még egy irányt mutató szám: 1978-tól kezdve 2 mil­lió tonna fölé nőtt az évi vá­góállat-termelés. állított elő, közel harminchét­millióra rúgott a bruttó jö­vedelem. A növénytermesztésben évek óta egyenletesen emel­kednek az átlagok — erőtel­jesebb ütemben mint a költ­ségnövekedés. Az állatte­nyésztésben emelkedett a tej­termelés, bár az átlagok és a fajlagos mutatók elmaradnak az élenjárók mögött — ez egyben a következő időszak feladatait is jelzi. A három- ezer-hatszáz hektáron gazdál­kodó nagyüzem tagjai átla­gosan háromezer-hatszáz fo­olajat, növényvédő szereket takarítottak meg. A szarvasmarha-ágazat 1978-hoz viszonyítva az egy tehénre jutó évi tejtermelést 12 százalékkal növelte. Egy liter tej előállításához keve­sebb abrakot használtak fel, s csak ez 128 ezer forint meg­takarítást jelent. Komoly eredményeket értek el a ser­téstenyésztési ágazatnál is: a minőségi munka javításá­nál növelték az árbevételt. A szocialista brigádok vállalt kötelezettségeik mellett fel­ajánlásokat tettek, s teljesí­tették is. A korábbinál magasabb színvonalon biztosított ta­karmányok felhasználásával gazdaságossága javult. Amíg az elmúlt négy évben 21,5 százalékkal nőtt az állati ter­mékekből a termelés, az ab­rakfelhasználás csak 17 szá­zalékkal fokozódott. A ko­rábbinál tehát nagyabb ál­latállományt tartanak a ter­melők, javuló eredményes­séggel, és kevesebb takar­mányon. A mezőgazdasági nagyüzemek tavaly az állo­mány tartásához, felnevelé­séhez 230 ezer tonnával ke­vesebb abrakot használtak fel, és 90 ezer tonnával mér­sékelték a fehérjeimporíot, az egy évvel korábbihoz ké­pest. Az elmúlt időszakban nőtt a kukorica termőterülete, rint átlagkeresetet vihettek haza havonta. A bérszínvo­nal folyamatosan emelkedik évi öt-hat százalékkal, a jö­vőben a vezetés a differen­ciáltabb bérezéssel kívánja a jobb munkát, a felelősség­teljesebb munkavégzést ösz­tönözni. A gazdaságban nyolc szocialista brigád — száz- nyolcvan dolgozóval — vesz részt a versenymozgalomban. Ők munkájuk és vállalásaik teljesítése mellett jeleritős társadalmi munkát is végez­tek, például a közgyűlés szín­helyéül szolgáló sportcsarnok építésében. Ezt követően Lakatos Csa­ba, a KSZE igazgatója szólt elismeréssel a szövetkezet tagságának munkájáról. Ki­emelte a kukorica termeszté­sében elért eredményeket. A termésátlagok ebben az ága­zatban fejlődnek a legdina­mikusabban és tavaly nyolc­vanhat mázsát takarítottak be a kombájnok hektáronként. Ez országosan is jelentős eredmény. A feladatokról szólva megemlítette, hogy az idei évben nehezebb körül­mények között kell folytatni a gazdálkodást és ez megha­tározza a feladatokat. Továb­bi sikereket kívánva átadta a szövetkezet elnökének a Ki­váló Szövetkezet oklevelet. A kiemelkedően jó munkát végzett dolgozókat is kitün­tették. Négyen kapták meg a mezőgazdasági miniszter „Ki­váló munkáért” kitüntetését, tizenegyen a „Kiváló Dolgo­zó” kitüntetést és többen pénzjutalomban részesültek. A szakszerűen szervezett, fegyelmezett és odaadó mun­kával sikerült ismét kima­gasló eredményeket elérni. Ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt év gazdálkodása alap­ján megkapták a „Kiváló Szövetkezet” kitüntető cí­met. A cím és ezzel együtt a jó hírnév a szövetkezet tag­ságát és vezetőségét arra kö­telezi, hogy a továbbiakban is szorgalmas munkával, szigo­rú és ésszerű takarékosság­gal tovább fokozzák az ed­dig elért szép eredményeket. eredményes volt az ezzel kap­csolatos anyagi ösztönzés. Egyes tájegységeken fellen­dült az árpa termesztése és hazai előállítású fehérjeta­karmányok szélesebb körű etetését segítette a naprafor­gó termőterület bővülése. Sikert hoztak a szervezési intézkedések. Kialakult a ta­karmányellenőrző országos hálózat, amely rendszeresen ellenőrzi az eleségek minő­ségét. Néhány területen azonban további erőfeszítésekre van szükség. Mindenekelőtt a rét- és legelőgazdálkodásban kell korszerűsíteni a techno­lógiai színvonalat és tovább kell bővíteni a hazai fehér­jebázist. A következőkben a vegyipart is fokozottabban bekapcsolják az állati takar­A megyei kórház kultúr­termében kezdődött meg a Tolna megyei Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság szervezési szakosztálya és a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság számítástechnikai rendez­vénysorozata. Elsőként dr. Bartók Nagy András, a PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézet igazgatóhelyettese tartott elő­adást „A számvitel időszerű kérdései és gépesítésének kor­szerű eszközei” címmel. A té­ma aktualitását indokolta, hogy az 1979. évi II. törvény­nyel újólag szabályozták a számvitelt, a szervezéstechni­kai eszközök lényeges válto­zásának, az ún. generáció- váltásnak éveit éljük és az ügyvitel területén kibontako­zott egy fokozottabb mérvű tipizálási, valamint eljárás- és nyomtatványszabványosí­tási folyamat. Az előadó szerint, ha azt akarjuk, hogy a számvitel a vállalati gazdálkodás irányí­tásának, ellenőrzésének és elemzésének hasznos eszköze legyen, a kötelező adatszol­gáltatáson túl, eleget kell tenni a vállalatvezetés infor­mációigényének is. E köve­telmény csak a számviteli rendszer szervezésével bizto­sítható. A szervezési munka során egységességre, össze­hangoltságra, komplexitásra kell törekedni. A számvitel rendje — a vállalati sajátos­ságok, nagyságrendek figye­lembevétele mellett — kiala­kítható kézi feldolgozásra, elektronikus irodai berende­zésekre, mini számítógépek­re, nagy számítógépekre ori­entáltan. Megyénk sajátosságaiból adódóan, főleg az elektroni­kus irodai berendezéseknek, Hiányokban jól felhasznál­ható ipari kiegészítő anyagok gyártásába. Egybecseng ezzel a népi el­lenőrök megállapítása: a KNEB jelentését — amely a takarmánygazdálkodás 12 megyére kiterjedő vizsgála­tának tapasztalatait összegzi az 1976-os alapvizsgálatot követő, ismételt ellenőrzés alapján — szintén csütörtö­ki ülésén tárgyalta a kor­mány. A népi ellenőrök ez alka­lommal a háztáji és kisegítő gazdaságokra is kiterjesztet­ték felmérésüket, másfél ezernél több állattartással foglalkozó kistermelőtől kér­dezték meg: elégedett-e a ta- karmányiellátással, s a jó­szág értékesítésének lehető­ségeivel, szervezettségével. A az úgynevezett középgépek­nek lehet széles az alkalma­zási területe. Ezen eszközök megismerését jól szolgálta az előadás utáni gyakorlati be­mutató, ahol több ügyvitel­technikai berendezést műkö­dés közben mutattak be a résztvevőknek. A ROBOTRON 1370 típu­sú programozható, mágneses adatrögzítő gép mind a köz­ponti adatrögzítésben, mind pedig az adatok közvetlen keletkezési helyein alkalmaz­ható. Az adatrögzítéssel pár­huzamosan bizonylatok tölt­hetők ki, ellenőrzőlisták, szál­lítólevelek, szállítási utasítá­sok készíthetők. Alkalmas a jelenlegi papír adathordozót előállító gépek felváltására, a népgazdaság minden terü­letén. A ROBOTRON 1711 tí­pusú kis számlázógép külö­nösen a kisebb vállalatoknál alkalmazható hatékonyan, le­hetővé teszi a napi elszámo­lásban keletkező számlák ésszerű és egyszerű feldolgo­zását. E géphez a gyár kész programrendszereket biztosít. A ROBOTRON 1355 típusú elektronikus könyvelőgép a kis- és középnagyságú üze­mek ügyviteli feladataira ter­vezett, négy alapműveletes berendezés. A programozható ellenőrzések fokozzák a könyvelés biztonságát a ru­galmas programozás alkal­massá teszi különleges ügy­viteli feladatok ellátására is. A gép alkalmas a megyénk szövetkezeteinél elterjedt 170-es osztályú ASCOTA könyvelőgépek felváltására. A felsoroltakon kívül be­mutattak még irodai másoló- és sokszorosító berendezése­ket, és az irodai munkát se­gítő egyéb eszközöket. SZÜLE LÁSZLÓ Hazafias Népfront helyi szer­vezeteinek segítő közremű­ködésével végzett tüzetes vizsgálatot indokolta, hogy az állattenyésztés teljes terme­lési értékének 45 százalékát a kisgazdaságok adják, a ház­táji portákról származik a felvásárolt szarvasmarha 23 százaléka, a tej 28 százaléka, a vágósertésnek csaknem a fele, a baromfi 40 százalé­ka, a nyúl kétharmada. A ta­pasztalatok szerint a kisgaz­daságok termelése a terve­zettnél egy-két százalékkal nagyabb ütemben növeke­dett az utóbbi esztendők so­rán. Ez jórészt annak tulaj­donítható, hogy a nagyüzemi gazdaságok, fogyasztási szö­vetkezeték — megvalósítva az idevágó párt- és állami határozatokat — hathatós in­tézkedéseket tettek a kisgaz­daságok termelési és értéke­sítési biztonságának erősíté­sére. A NEB életéből Egy tájékozódás és egy he­lyi vizsgálat előkészületei folynak a dombóvári városi NEB-nél. A tájékozódást az érdekeltekkel folytatott be­szélgetés formájában a lakás- szövetkezetek helyzetéről végzik a népi ellenőrök. A lakásépítő, -karbantartó) -fenntartó szövetkezetek gondjaira, problémáira kí­váncsiak a NEB tagjai azért, hogy felmérhessék, mi is a helyzet ezen a területen Dombóvárott. A vizsgálatot egy munka­helyen, a Láng Gépgyár dombóvári gyárában végzik a népi ellenőrök. Azt mérik fel, hogy milyen az üzem szociális, kulturális hely­zete. A megyei NEB-nél az elő­készítés szakaszában van a csökkent és a megváltozott munkaiképességű fiatalok és felnőttek helyzetének a vizs­gálata. Most készül a vizs­gálati program. Nem vélet­len a kacifántosnak tűnő megfogalmazás, a vizsgálat ugyanis bizonyos szempont­ból két részből áll. Azt akarják egyszer áttekinteni, hogy a testi vagy szellemi fogyatékossággal születettek­nek milyen lehetőségeik van­nak a tanulásra, szakmai képzésre, aztán az elhelyez­kedésre. De kiterjed a vizs­gálat a megváltozott munka­képességűek lehetőségeinek vizsgálatára is. Egy példával jól illusztrálható, hogy mi­re gondolnak. Ha valaki le­vágja a jobb keze néhány ujját, attól egy sor munka­körre, szakmára is változat­lanul alkalmas, azokon a te­rületeken tehát nem csök­kent munkaképességű, de ha például eredetileg gépírónő volt, azonos munkakörben nem tud már teljes értékű munkát végezni. Éppen ezért vizsgálják az elhelyezkedési lehetőségeken kívül az át­képzés, illetve a rehabilitá­ció folyamatát. Külön ki­térnek majd az üzemi bal­esetet szenvedett dolgozók további sorsára. A vizsgálat­ban részt vesz minden érde­kelt szerv és intézmény, többek között az SZMT és a társadalombiztosítási igaz. gatóság. * A szakcsoportok tevékeny­sége a népi ellenőri munka szerves része. Munkájuk fő formája a tájékozódás, amelynek az eredményéről aztán a NEB tájékoztatja az érdekelt szerveket, intézmé­nyeket. A kereskedelmi szak­csoportok például ezen be­lül a közeljövőben azt nézik meg, hogy milyen a lábbeli­ellátás. A szakcsoport tag­jai, akik a terület szakembe­reiből állnak, saját tapaszta­lataikat vetik össze a vá­sárlókéval. A népi ellenőrök 150—200 vásárlót is meg­kérdeznek. * A NEB-ek negyedévenként összegzik a bejelentések ala­kulását. Ez év első negyed­évében húsz százalékkal csökkentek a közérdekű be­jelentések, ezen belül is a szocialista gazdálkodás el­veit sértő magatartással kapcsolatos jelzések. Az úgynevezett panaszok száma felére csökkent az el­múlt év hasonló időszaká­hoz képest. A magyarázatot a NEB-ek abban látják, hogy ebben az időszakban illetve ezt megelőzően voltak a be­számoló taggyűlések, a szak- szervezeti választások terme­lési tanácskozások, a tanács­tag- és képviselőjelölő gyűlések. Teljes joggal feltételezik, hogy a közérdekű bejelenté­sek és a panaszok is ezeken a fórumokon hangoztak el, és mivel nem jutottak el a népi ellenőrzéshez, az itt ka­pott válaszokat, információ­kat el is fogadták a lakosság széles rétegei. Kiegyensúlyozott termelés Zombán Az ünnepi közgyűlés résztvevői Zombán A szövetkezet elnöke beszámol a múlt évi eredményekről...

Next

/
Thumbnails
Contents