Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
a Képújság 1980. május 17. A XIII. század elején találkozunk először nevével. Ez idő tájt a tihanyi apátság birtokában találjuk. Egy 1391-ben kelt oklevél a határ egy részét Neri, raven- nai származású, olasz építőmester tulajdonában tünteti fel. A XVI. század elején élénk községi élet színtere. A hódoltság másfél évszázada alatt elnéptelenedik, de nemsokára ismét benépesül. Lakói magyarok. Területe 1940-ben 5054 katasztrális hold, házainak száma 122. Lélekszáma 686. Iskolái 2 római katolikus népiskola, 2 római katolikus továbbképzőiskola. Jelenleg 270 házban 878-an laknak. Bővül a téesz sertéstelepe Hamarosan kész a 400 férőhelyes sertéshizlalda Kicsi tsz a fürgedi Dózsa, mindössze 1215 hektáron gazdálkodik. De eredményei alapján a megye jobb szövetkezetei közé tartozik. Terményei: búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa lucerna és silókukorica Utóbbiakat az állattenyésztés hasznosítja. Kétszázhetven szarvasmarhát nevelnek, s az idén — így tervezik — 1700 hízott sertést adnak a feldolgozóiparnak. összesen százketten végzik a szántóföldi munkát, s tevékenykednek az állattenyésztésben. De segít a korszerű technika. Ottjár- tunkkor éppen várták a repülőt, amely vegyszerezte a mezőgazdasági kultúrát. Szépen fejlődik a sertéstelepük. Klemencz József elnök elmondta, hogy kétbat- tériás malacnevelőt építettek, s hamarosan kész lesz a 400 férőhelyes hizlalda. Emellett segítik a háztáji állattartást is. Pinceklub Düledező, volt főúri vadászház ad otthont a művelődésnek Fürgédén. Azaz csak adna, mert a míves faragásé fagerendák tartotta tetőszerkezet roskadozik. A falakról meg hámlik a vakolat. Most a fiatalok — Barkóczi József KISZ-titkár vezetésével — nagy munkába fogtak. Az épület jókora pincéjét tatarozzák társadalmi munkában. Lelkesedésük magával ragadta a település iparosait is, és velük együtt teszik széppé, otthonossá a föld alatti termet. Amikor ott jártunk, költői rendetlenség fogadott. De nem a slendriánság, hanem a munka nyomai. Még van bőven mit tenni a fürgedi fiataloknak, de ha készen lesznek, saját maguk csinálta pompás klubjukban tölthetik hasznosan szabad idejüket. A hét végi társadalmi mun- ka nyomai: némi rendetlenség és szépen vakolt, száradó falak. Szobrász és fafaragó A Dószárói elnevezett termelőszövetkezet rózsakertjében tavaly állították fel a névadó szobrát, Gyárfás Mátyás alkotását. Gyárfás Mátyás szívesen beszél műhelytitkairól, s háza udvarán büszkén mutatja a Vas Gerebent ábrázoló, félig kész új szobrát is. Ami pedig a fafaragást illeti: ezt a munkát kizárólag kézzel végzi, s nem géppel. Gyümölcs és keményfából készülnek a népi motívumokkal díszített ülőgarnitúrái. Tíz év alatt 47 szép mo- vumot dolgozott ki. — Meddig tart egy-egy munkanapja? — Ha az idő is engedi, s nekiállok, reggel 8-tól éjjel kettőig is. Vas Gereben szobrának elkészítéséhez két hónapja fogtam hozzá. Gyárfás Mátyás Ozorán született, onnan került Budapestre, majd Fürgédre. Most azon gondolkodik: Enyingre költözik, ahol szíveGyárfás Mátyás egy díszes támlájú szék motívumairól beszél sen látnák Fürgéd szülöttjének, Vas Gerebennek szobrát is az enyingi tanács megrendelésére készíti.... Vas Gereben emléke Vas Gereben író — családi nevén Radákovics József — 1823-ban Fürgédén született, majd Pesten lett joggyakornok, s a 48-as szabadságharc idején Arany Jánossal hetilapot szerkesztett, és szabadcsapatot is szervezett. Jelenleg a fürgedi úttörőcsapat az ő nevét viseli, s az általános iskolában emléktábla juttatja eszünkbe Vas Gerebent. A helyi termelőszövetkezetben anyagkönyvelőként dolgozik Takácsné Góvnik Margit. Amikor arról faggatom, várható volt-e tanácstagi jelölése, nemmel válaszol. — Engem ért a legvárat- lanabbul. Egyáltalán nem számítottam rá. Nagyon meglepődtem. Amikor eddigi életéről kérdezem, folyamatosan sorolja: — Tamásiban születtem, 1955. augusztus 3-án. Csalá- nos-pusztán éltem 7 éves koromig, majd Fürgédén jártam általános iskolába, Budapesten kereskedelmi szakközépbe. Utána a „szakmámban” dolgoztam 22 hónapig, a helyi vegyesboltban. Három éve vagyok jelenlegi munkahelyemen. 1976-tól a Ugyanúgy segítek, mint eddig... községi KISZ-alapszervezet titkára voltam 1980-ig. Eleinte jól összeszokott gárdánk volt. Rengeteg társadalmi munkát végeztünk. Tavaly Társadalmi Munkáért Érdemérmet kaptam. — Mindenkit ismerek a faluban. Itt nagyon őszinte emberek élnek. Ami a szívükön, az a szájukon. Férjemmel itt szándékozunk leélni további életünket, eddig még eszünkbe sem jutott, hogy más településre költözzünk. Havi négyezer A Kop-KA ÁFÉSZ 90. számú vegyesboltját márciusban alakították át. A napicikkeken kívül sok (finden kapható. Van ásó, gereblye, kapa, kávéfőző. A forgalmuk — Táczi Ferenc boltvezető tájékoztatása alapján — az elmúlt hónapban 540 ezer forint volt. Találunk a polcokon könyveket is, havonta 4 ezer forintnyi fogy. Főleg a mezőgazdasági könyveket és az ifjúsági regényeket vásárolják. Fürgédről készített magazinunkat írta; Pordán Jánosné, Szepesi László és Vitaszek Zoltán. A fényképeket Szepesi László készítette. Munkatársaink legközelebb, május 19-én Győrére látogatnak. Bedolgozók Sorban állás a pénzért Éppen jókor érkeztünk, fizetést osztottak. Igaz, nem nekünk, hanem annak a harminckét asszonynak, akik bedolgozók a tamási Orion- nál. Katona Sándor csoport- vezető elmondta, hogy televíziókhoz készítenek elektromos alkatrészeket, 8,90-es órabérben. Mindennap kihozzák a faluba a megmunkálandó alkatrészeket, este pedig visszaszállítják a kész munkadarabokat. így az asz- szonyoknak nem kell elutazniuk, és még a ház körüli teendőket is elláthatják. Beszélgetve erről-arról... A község központjában a vegyesbolt előtti padnál meg- megállnak az asszonyok a tavaszi napsütésben. Először Kiss Istvánnéval elegyedünk beszélgetésbe, de aztán Kása Ferencné, Soós Gyuláné és Kása Pálné is odajön. Kása Pálné a 9 hónapos Virágh Józsikával érkezik, s bármiről ejt szót, közben büszkén tekintget kis unokájára. — Hogy milyen itt az élet? — ismétli kérdésünket, majd így folytatja: — Aki jól dolgozik, annak jó. Aki rendesen megfogja a munka végét, az boldogul, szépen keres. — Hallottuk, hogy általában sok állatot tartanak a ház körül. — Igen, nekünk például 11 anyanyúlunk van, több, mint 100 kisnyúllal. Csak az a baj, hogy nehezen kapunk tápot, akadozik az ellátás, pedig nem mondhatjuk a nyulaknak, hogy várjanak, majd holnap kapnak enni... — Sertéseket is tartanak? — A húszból 12 a malac, 3 a koca... — De nem ritka az, hogy valakinek 4—5 anyakocája van — szól közbe Soós Gyuláné. — örülnek annak, hogy nemsokára lényegesen jobb lesz a vízellátás? — Igen is, nem is — mondják. — Nagy szükség lenne szilárd burkolatú utakra, de a kútfúrás miatt eddig nem volt rá pénz. Járda minden utca mindkét oldalán van, de kövesút alig. Azt nem lehet társadalmi munkában megcsinálni. A társadalmi összefogásról beszélgetve megtudjuk, hogy néhny nap múlva a termelőszövetkezet szocialista brigádjának tagjai, a traktorosok elegyengetik a tsz gépeivel a földutakat. Fürgédén tavaly összesen 356 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Idősebb asszony — kezében ételhordóval — igyekszik az óvoda felé. — A nyugdíjasoknak is főznek az óvodában — mondja id. Mészáros Jánosné. — A férjemnek és magamnak innen hordom az ebédet. — Meg van elégedve az étellel? Férfit nemigen látni az utcákon. Fiatalaszony jön kisgyerekkel. — Hová szoktak járni szórakozni? — Hát.... leginkább moziba. Hetente háromszor van vetítés. Később megtudjuk: Fürgédén 1978-ban 8100 látogatója volt a mozinak, s tavaly 9137 jegy kelt el. Röviden — Tír fiatal pár kötött házasságot tavaly a községben, s a 10 házasság- kötés közül 9-et társadalmilag rendeztek meg. 1979-ben 14-en születtek, a névadó ünepségek száma pedig 2 volt. — Két kőműves kisiparos és egy női szabó él Fürgédén. A férfifodrász Szakályból, a női fodrász Ma- gyarkesziről jár ide rendszeresen. A villanyszerelő-hiány várhatóan rövid- desen megszűnik. — A községben 430-an fizetnek elő újságra, ebből 46 a Tolna megyei Népújság. Rádió-, televíziótulajdonos 222 van a faluban. Postatakarékban 6,5 millió forintot tartanak a fürgediek. — A faluban 121 nyugdíjat kézbesít havonta a postás. * — Orvos hetenként két alkalommal jár ki Felsőnyékről, míg a házi betegápoló helyben van. A községben elmondták, hogy nagyon rossz a közlekedés. Autóbusz mindössze három jár be, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy például az iskolásoknak — mivel a 7. és a 8. osztályosok Ozorára járnak —- tizenegy óra után el kellene jönniük az iskolából. Nem jobb a helyzetük azoknak a közép- iskolásoknak sem, akik Tamásiba járnak vonattal. Van ugyan egy busz amely fél kettőkor indul Tamásiból, ez kijár Csalánosra és Kecse- gére. Kecsegéről tíz perc alatt érne át a faluba, de nem jön. A diákok viszont jönnek, gyalog. Jó volna, ha négy kilométerrel meg lehetne hosszabbítani a busz járatát, mert bizony esőben, hóban nem kellemes mindennap négy kilométert gyalogolni.
