Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

2 KÉPÚJSÁG 1980. május 15. Megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése A magyar küldöttség egy része, középen Kádár János, a küldöttség vezetője. (Képtávírónkon érkezett.) laHácskozHak a NATO hal- és külügyminiszterei Huszonöt éves az államszerződés Szomszédunk: Ausztria Huszonöt évvel ezelőtt, 1955. május 15-én irta alá a második világháború négy szövetséges nagyhalmának képviselője Bécsben az osztrák államszerződést. Auszt­ria — amelyet az 1938-as Anschluss-szal Hitler a náci Németországhoz csatolt — e szerződés révén vissza­nyerte függetlenségét. Tíz év telt el a fasizmus bukása után, míg Ausztria helyzete rendeződött. A késedelem oka mindenekelőtt az volt, hogy a nyugati hatalmak — az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaország — nem akartak lemondani az ország kínálta katonai lehetőségek fel- használásáról, így több száz diplomáciai tárgyalásra, hosszas erőfeszítésre volt szükség a megegyezéshez. Az államszerződés megkötése már a békés egymás mellett élés érvényesülésének egyik első győzelme, s egyben a szovjet békepolitika meggyőző bizonyítéka volt — hi­szen az aláírást csak napokkal előzte meg, hogy az NSZK a párizsi szerződések életbe lépésével a NATO kötelékébe került. Az osztrák államszerződés a függetlenség biztosítá­sán túl megalapozta az ország állandó semlegességét is. Ausztria kötelezte magát, hogy távol marad a katonai tömböktől, semmilyen formában nem csatlakozik ismét Németországhoz, nem engedélyezi a nemzetiszocialista szervezetek működését, területén nem tűr el támasz­pontokat, tömegpusztító fegyvereket — így természe­tesen atomeszközöket sem. Ausztria semlegessége azóta is Közép-Európa, sőt az egész kontinens biztonságának lényeges eleme. Nyugati szomszédunk pozitív szerepet játszik a kelet-nyugati po­litikai, gazdasági és egyéb együttműködés bővítésében, a párbeszéd fenntartásában. Hazánkkal kitűnőék a kapcsolatai, s ezeket a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének példájaként említik gyakorta. Az eltelt 25 esztendő bebizonyította: az 1955-ös ál­lamszerződés előírásai Ausztria valódi nemzeti érde­keit tükrözték, s helyes, átfogó keretet teremtettek fej­lődésiéhez. Ezt támasztja alá az ország megnövekedett tekintélye, amely elsősorban Ausztria külpolitikai tevé­kenységének, a nemzetközi porondon betöltött szere- * pének köszönhető. Napjainkban New York és Genf mellett Bécs az ENSZ harmadik városa, s több szako­sított szervezetének székhelye. Kurt Waldheim szemé­lyében osztrák államférfi a világszervezet főtitkára. Ausztria fővárosa sok jelentős találkozó és tárgyalás- sorozat színhelyül szolgált és szolgál — gondoljunk csak a közép-európai fegyveres erők csökkentéséről fo­lyó megbeszélésekre, vagy a tavalyi szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, a SALT—II. .szerződés aláírására. Az osztrák diplomaták persze nemesük házigazdák; Kreis­ky kancellár maga is aktív résztvevője a világpolitika- . nak. Ausztria a megnehezedett körülmények közt is kész erőfeszítéseket tenni a világbéke, az enyhülési folya­mat fenntartása érdekében, együttműködni más orszá­gokkal ezeknek a céloknak a szolgálatában. Ebből a szempontból ki kell emelni az osztrák ál­lamszerződés mostani évfordulójának egy másik jelen­tőségét : a tervék szerint a meghívott politikusok az ünnepséget felhasználhatják két-, esetleg többoldalú megbeszélésekre is. Szó van Gromiko szovjet és Muskie amerikai külügyminiszter esetleges találkozójáról is. így érthető, hogy a világ közvéleménye nemcsak az ünnep alkalmából figyel Bécsre, hanem azárt is, mert jó híreket remél az osztrák fővárosból. (szegő) Emlékzászló-átadás (Folytatás az 1. oldalról) a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kép­viseletében Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Lég- felsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alefcszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Andrej Gromi­ko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter, Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a kb titkára, Konsztantyin Ru- szakov, az SZKP KB titkára és Nydkölaj Ogarko, a Szov­jetunió marsallja, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteré­nek első helyettese, a Szov­jetunió fegyveres erőinek ve­zérkari főnöke. Az értekezlet munkájában részt vesz Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja. Valamennyi dele­gáció élén a testvérpártok vezetői állnak. Az ülést Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyi­totta meg, üdvözölte a test­vérországok vezetőit. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy a létrejötte óta eltelt 25 év be­igazolta a Varsói Szerződés döntő szerepét és történelmi küldetését a béke védelmé­ben és a szocializmus szolgá­Edmund Muskie, amerikai külügyminiszter kedden, a késő esti órákban Brüsszel­be érkezett. Az amerikai dip­lomácia vezetője szerdán a NATO külügy- és halügymi- nisztereinek tanácskozásán, majd pénteken Bécsben az osztrák államszerződés alá­írásának 25. évfordulójáról megemlékező ünnepségeken vesz részt. Muskie az osztrák fővárosban találkozik And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel is. A közelmúltban kinevezett új amerikai külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Washington el­várja nyugati szövetségesei­től, hogy a Biztonsági Tanács Irán elleni határozatának megfelelő teljes gazdasági szankciót léptessenek életbe Irán ellen. Utalt arra, hogy külügyminiszterré való kine­vezésével nem változott az amerikai külpolitika, különö­sen ami Iránt és Afganisz­tánt illeti. Az Egyesült Álla­mok külpolitikájának közép­pontjában a nyugati szövet­ségesekkel való szilárd kap­csolatok megőrzése áll ;— je­lentette ki. v Muskie nyilatkozatában az afganisztáni szovjet segítség- nyújtás beszüntetésétől tette rejötte óta új típusú politi­kai-védelmi szövetség volt, amely új elemet hozott a nemzetközi életbe, sosöm irányult, és nem irányul semmiféle állam vagy állam- csoport ellen — mondotta Edward Gierek. — A szocia­lista országok és a Varsói Szerződés politikájának ve­zérelve a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének lenini eszméje. A második világháború óta eltelt egész időszak története azt bizo- nyíjt,a hogy a Kelet és a Nyugat közötti kapcsola­tok fejlesztésének csak egyetlen járható úajt van. Ez a politikai * párbeszédnek, az enyhülési folyamat folyta­tásának, a fegyverkezési ver­seny megfékezésének és a le­szereléshez vezető hatékony lépések megkezdésének, az egyenlő biztonságnak és a minden területen való egyen­rangú együttműködésnek út­ja — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. A politikai tanácskozó tes­tület 17. ülésének első napja az esti órákban fejeződött be. Este valamennyi küldött rész­vételével a varsói nagyszín­házban ünnepi estét tartottak a Varsói Szerződés aláírásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból. A műsorban a lengyel néphadsereg művészegyütte­sének tagjai, lengyel színé­szek és a szocialista közösség országaiból érkezett vendég- művészek léptek fel. kapcsolatok megjavítását, a SALT—II. ratifikálását. Azt bizonygatta, hogy Washing­ton „szeretne visszatérni a leszerelési tárgyalásokhoz, de Afganisztán miatt ez nem lehetséges”. Gromikóval való találkozójával összefüg­gésben elmondotta, hogy az lényegében csak a magas szintű diplomáciai érintke­zést állítja helyre a két or­szág között. Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter pénteken Bécs­ben találkozik szovjet kolle­gájával, Andrej Gromikóval — erősítette meg szerdán a bonni parlamentben Klaus von Dohnányi külügyi állam- miniszter interpellációkra válaszolva. A szovjet—nyu­gatnémet megbeszélések egyik témája Helmut Schmidt kancellár közeljövő­re tervezett moszkvai útja lesz. Genscher és Gromiko a kétoldalú kapcsolatokon kí­vül a nemzetközi helyzet va­lamennyi fontos témakörét áttekinti. Mindkét külügyminiszter az osztrák államszerződés aláírásának évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken vesz részt Bécsben. Brüsszel, 1980. május 14. Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti. Szerdán folytatódott a NATO védelmi tervező bi­zottságának ülése, ezúttal nemcsak a hadügyminiszte­rek, hanem a külügyminisz­terek részvételével is. Fran­ciaország és Görögország külügyminisztere ezen az ülésen sem' vesz részt, mint­hogy hadseregeik nincsenek integrálva a NATO-haderők- be. A külügyminiszterek rész­vétele a védelmi tervező bi­zottság ülésén azt célozza hogy politikai súlyt adjon a hadügyminiszterek hatá­rozatainak. A hadügyminiszterek leg­többje beleegyezett, hogy ezt a segítséget megadja. Néhány ország kormá­nya — elsősorban Dánia és Belgium — nem ígérte meg, hogy hadikiadásait évente 3 százalékkal növeli, beleszá­mítva az infláció okozta drá­gulást. • * — Az Egyesült Államok megkezdte ezer nukleáris robbanófej kivonását Nyugat- Európából — jelentették hi­vatalos források szerdán a NATO székhelyén, Brüsszel­ben. A rövidesen elavuló rob­banófejek kivonásának tervét a NATO tavaly decemberi miniszteri tanácsülésén ha.tá_. rozták el; egy időben azzal a döntéssel, hogy újfajta kö­zép-hatótávolságú nukleáris célbajuttató eszközöket he­lyeznek el az elkövetkező években -Nyugat-Európában. Az Egyesült Államok jelen­leg mintegy hétezer nukle­áris robbanófejet tart Nyu­gat-Európában, elsősorban az NSZK területén. NATO-körökben úgy igye­keznek feltüntetni a bejelen­tést, hogy az „válasz” a Szovjetunió tavaly október­ben Berlinben, Leonyid Szerdán ülést tartott az Or­szágos Választási Elnökség. A választási törvény alapján megvizsgálta az országgyűlési képviselőjelölteknek a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa Elnöksége által be­nyújtott névsorát és megálla­pította, hogy valamennyi je­lölt megfelel a törvényes kö­vetelményeknek. A 352 országgyűlési vá­lasztókerületben a jelölőgyű­lések 367 jelöltet állítottak. A kettős jelölések száma 15. Az 59 270 helyi tanácstagi választókerületben a jelölő­gyűlések 61 062 jelöltet fogad­tak el. Kettős jelölésre 1767, Brezsnyev által bejelentett elhatározására, hogy kivon az NDK területéről húszezer katonát és ezer harckocsit. Brüsszelben azt is hangoz­tatják, hogy miközben a NATO egységének erősítésé­re törekszik, ez a bejelentés — egyidőben a Varsói Szer­ződés jubileumi ülésével a lengyel fővárosban — azt is tanúsítaná, hogy a nyugati katonai szövetség „mielőbb tárgyalásokat akar kezdeni a Varsói Szerződéssel az euró­pai hadszíntéri nukleáris fegyverek korlátozásáról”. A NATO tavaly decem­berben — mint ismeretes — azzal válaszolt a Varsói Szer­ződés tárgyalási * felhívásá­ra, hogy döntött új atom­fegyverek — 108 Pershing—2 rakéta és 464 cirkáló szár­nyasrakéta — Nyugat-Euró- pába telepítéséről 1983-tól kezdődően, válaszul a Szov­jetunió állítólagos rakéta­fölényére. A NATO tárgyalási kész­ségét a Varsói Szerződés megfigyelői szerint az ezer robbanófej kivonásának meg­kezdése sem bizonyítja job­ban. Az eddig Nyugat- Európában elhelyezett hét­ezer robbanófej ugyanis a Lance típusú rakéták, nuk­leáris aknák és a nukleáris tüzérség számára készült. Ezek az eszközök — és velük a robbanófejek — azonban a Pershingek és a szárnyas­rakéták bevezetésével el­avulnak. NATO-körökben ugyan­akkor remélik, hogy az ezer robbanófej kivonásának meg­kezdése csatlakozásra bírja majd Belgiumot és Hollandi­át a NATO decemberben el­fogadott programjához. Eza két ország ugyanis eddig még nem bocsátotta rendel­kezésre területét az új ame­rikai közép-hatótávolságú fegyverek számára, mert ar­ra várnak, hátha mégis meg­kezdődnek a tárgyalások az eurostratégiai fegyverek kor­látozásáról. hármas jelölésre 11. négyes jelölésre 1 tanácstagi vá­lasztókerületben került sor. A jelölőgyűléseken több mint 2 200 000-en vettek részt, a megjelent választópolgárok mintegy 10 százaléka felszó­lalt, számos közérdekű ja­vaslat és bejelentés hangzott el. Az Országos Választási El­nökség a képviselőjelöltek névsorát május 30-án teszi közzé a sajtóban. Ugyanezen a napon a fővárosban és a megyékben a választási el­nökségek a képviselőjelöltek­ről hirdetményt bocsátanak ki. A határőrség megalakulá­sának 35. évfordulója alkal­mából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerdán emlékzászlót adományozott a Belügyin:'f ir.rtérium határőr­ségének. Az ünnepségen Sar­lós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mon­dott ünnepi beszédet, majd az ünnepi esemény Benkei András belügyminiszter kö­szöntőjével folytatódott. Végezetül felolvasták a szovjet határőrség táviratát, amelyben üdvözölte a fenn­állásának 35. évfordulóját ünneplő magyar határőrséget. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Varsó és Brüsszel Szerda esti kommentárunk. Varsóra és Brüsszelre irányul a nemzetközi közvélemény figyelme. A lengyel fővárosban a fennállásának 25. év­fordulóját ünneplő Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé tartja soros ülését. Brüsszelben a NATO hadügy- és külügyminiszterei tárgyalnak. Rendkívül feszült, mind bonyolultabb világpolitikai helyzetiben került sor a két tanácskozásra. Az alapvető koncepció viszont teljesen egyértelmű: míg Varsóban a vi­lágbékéért érzett felelősség, az enyhülés vívmányai vé­delmének szándéka hatja át a résztvevőket — az európai szocialista országok a legmagasabb szinten képviseltetik magukat —, addig Brüsszelben homlokegyenest ellenkező előjelű eszmecserét folytatnak. Annyi máris bizonyos, hogy Washington igyekszik az eddigiinéi is nagyobb nyomást gyákorolni szövetségeseire. Kedden az Észak-atlanti Szövetség úgynevezett katonai tervező bizottsága — tizenhárom hadügyminiszter — első­sorban arról cserélte ki nézeteit, hogy amerikai követe­lésre miiként képesek az európai szövetségesek pótolni az pSA haderejét, ha azt a Perzsa-öbölbe vezényelnék. A bálul sikerült amerikai kommandóakció már önma­gában visszatetszést keltett Nyugat-Európában. Bár a tő­kés államok kormányainak többsége szolidaritást vállalt az Egyesült Államok iráni politikájával, _a katonai lépésekét helytelenítik. Ügy tűnik, ennek ellenére Brüsszelben rá­kényszerültek a szövetséges országok lőszer- és hadianyag­készletük növelésére, s az úgynevezett vegyvédelmi felada­tok haladéktalan teljesítésére. Nyilvánvaló az is, hogy a Pentagon sürgeti: európai szövetségesei az eddiginél na­gyobb részt vállaljanak a hadügyi terhekből, ami azt je­lenti, hogy a nyugat-európai adófizetőket újabb kínos meg­lepetés érheti. Kétségtelen, hogy Varsóban is szóba kerülnek a szo-t cialista országok védelmi képességének időszerű kérdései — különös tekintettel az eurórakétákkal kapcsolatos de­cemberi NATO-döntésre, s az Egyesült Államok békét fe­nyegető föllépésére. A Politikai Tanácskozó Testület azon­ban tárgyalásának középpont jába,, nem a fegyverkezési ki­hívást, hanem ellenkezőleg, a béke védelmét, a néptöme­gek óhajának megfelelően az enyhülés fenntartását, a ke­let-nyugati párbeszéd folytatásának fofttosságát állította. Nem kétséges, hogy napjainkban súlyos gondok nyo­masztják a közvéleményt, mind a szocialista, mind a kapi­talista államokban.-Lehetnek — vannak is —, eltérő vé­lemények a megoldást illetően. A világpolitika jelenségeit nem egyformán ítélik meg a politikusok. Az azonban bi­zonyos, hogy a szocializmus és a tőkés világ közti ellen­tétek háborús konfliktusba torkollását Európa egyetlen józan államférfia sem óhajtja. A lengyel fővárosban ép­pen arról tanácskoznak a szocialista országok vezetői — köztük Kádár Jánossal az élen a magyar küldöttek —, hogy a „lenni, vagy nem lenni” drámai kérdésében a Var­sói Szerződés tagállamai az egyetlen elképzelhető reális álláspontot kínálják Európának, a földkerekségnek: a bé­két. GYAPAY DÉNES latéban. — A Varsói Szerződés lét­Edmund Muskie Európában Gromiko Bécsben találkozik az USA és az NSZK külügyminisztereivel függővé a szovjet—amerikai Országos választási elnökségi közlemény

Next

/
Thumbnails
Contents