Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
1980. május 1. NÉPÚJSÁG 11 i Plakát és történelem Vörös ember kalapáccsal 1919 MÁJUS 1. Bíró Mihály plakátja (1919. május 1.) Ezen a gépen készült a kalapácsos ember plakátja Plakátok hirdetik az ünnepeket. Lendületes, színes acéltraverzhez hasonló, az ég kékjébe olvadó betűk: Éljen Május 1. Mindez a jelen. De amíg a falragaszok a dolgozók majálisának megszokott kísérőivé váltak, sok eszntendő telt el. Európában mindössze London lakói ünnepelték dekorációval — Walter Crane alkotásaival — az 1890-es május elsejét. Egy esztendő múlva ugyancsak az angol fővárosban röplapok és plakátok köszöntik a munkásfelvonulást és a párizsi kommün 20. évfordulóját. Hamarosan a francia főváros házfalain is cselekvésre, összefogásra buzdítanak a falragaszok. Magyarországon egyelőre várni kell a megjelenésükre. Az ilyen rajzos melléklettel 1898-ban jelentkezik a Népszava. A mai szemmel naivnak tűnő grafikán a parolá- zó földműves és kovács mögött felkelő nap az új idők hajnalát hirdeti. A következő esztendőben a bőrkötényes, jakolbínuis-sapkás női figura mellett a felirat: „Védelmet a munkának, jogot a népnek”. 1912-ben talán a legmerészebb ötlet valósul meg a nyomdában: az ingatag trónusból kiesni készülő király az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjait sejteti. NEMZETKÖZI JELKÉPPÉ VÁLT Az első igazi politikai tartalmú magyar plakátot a Népszava reklámjaként Bíró Mihály tervezi 1911-ben. Ez a rajz évtizedeken át önálló életet él. A vörös férfi a lap címoldalának háttere előtt emeli magasba a kalapácsot. A figura a Tanácsköztársaság idején önálló alakként május elsejét köszönti. De sorsa ezt megelőzően történeti érdekesség: a kalapáccsal lesújtani készülő férfi láttán a szemlélődő önkéntelenül a forradalomra gondol. A Népszava-plakát 1911-től a Tanácsköztársaság leveréséig az újság propagandaeszköze marad. A reakció — felismerve a kép belső tartalmát — emiatt is támadja a lapot. Bíró válaszként vasláncos, puskás, pisztolyos csendőröket rajzol a munkása köré., A meztelen testet leszorító bilincsek ellenére a vörös ember mozdulata változatlan: a kalapács ütni készül. Első szabad május elsejei plakátunk főalakja nemzetközi jelképpé válik. 1922-ben egy kínai sztrájkbrosúrán tűnik fel. Bíró Mihály — aki a fehérterror elől menekült el hazájából — Bécsben találkozik a kínai munkásküldöttséggel. Az 1930-as években Olaszországban antifasiszta röpiratokon és falragaszokon látható a kalapácsos ember. 1965-ben John Berger angol marxista művészettörténeti könyvének címlapjáról sújt az olvasó felé. 1970-ben viszont egy anarchista olasz szervezet plakátjáról fenyegeti a világot. A vörös férfi a magyar munkásmozgalomból sem tűnik el. A harmincas évek egyik május elsejei, munkásegységet propagáló, rajzos kommunista röpiratán a tüntetők soraiban látni. Később az 1945-ös választás szociáldemokrata párti jelképeként tér vissza történelmünkbe. Az MKP és a szociáldemokrata párt 1948-as egyesü.ese után egy ideig nem látható, 1959-ben támad fel Raszler Károly Tanácsköztársaságra emlékeztető rézkarcában. BENNÜK A MOZGÓSÍTÓ ERŐ Ugorjunk vissza néhány évtizedet. 1919-ben Bíró Mihály és művésztársai öltöztetik díszbe Budapestet május első napján. Az elkövetkezendő 25 esztendőben a plakát mozgósító szerepét más veszi át. A szociáéldemokraták a Nép- szava-melléklet immár önálló sajtótermékként való kiadásában köszöntik május elsejét. Bíró Mihály, Szőnyi István és a többi grafikus képekben, Várnai Zseni, Juhász Gyula, Keszthelyi Zoltán versekben megfogalmazott igazságát százezrek nézik és olvassák. Az illegális kommunista párt képzőművészei rajzos röplapokat terveznek. Bán Béla, Fenyő A. Endre, Goldman György, Háy László és Sugár Andor művei a munkásság propagandafegyvereivé válnak. A grafikusok már nemcsak az izmos felsőtestű, erőtől duzzadó munkások alakját rajzolják meg, egyre gyakrabban ábrázolnak könyvet olvasó, gondolkodó, a jövőnek tanuló kétkezi dolgozókat. A felszabadulás utáni első május elsején ikét plakát jelenik meg. Az egyik egyszerű kiáltvány. A másik szép grafika a szabad május elsejét köszöntő felirattal. A következő esztendőkben az újjáépítés, a földosztás, a béke és az elért eredmények megvédése, a munkás-paraszt szövetség megteremtése, azaz a kor alapvető politikai teen- borítja ki. dői jelennek meg a május 1-i plakátokon. A pártharcok idején kiváló művészek, Ko- necsni György, a már 1918- ban tevékeny Bortnyik Sándor és a többiek rajzban fogalmazzák meg az MKP céljait. A későbbiekben — egészen napjainkig — újabb és újabb, a kor követelményeinek megfelelő gondolatokat fejeztek ki a, május 1-i plakátok. Ko- necsni György 1968-ban földgömbből alakítja ki az egymást szorító két kezet, így hangsúlyozva május elseje nemzetköziségét. Szilvásy Nándor 1973-as alkotásának egyes számja piros-fehér-zöld színcsóvából formálódva, az ünnep nemzeti jellegét domHORVÁTH KÁLMÁN Május 1-i szovjet plakát Magyar karikatúrák A ma5yar karikatúra 35 éve címmel nyílt kiállítás Budapesten, a Bartók Béla úti Galériában. (Hauer Lajos felvételei — KS) — HÁT EZT MIÉRT KAPTAM, — NÉZD, KEDVES FIAM, VALAMIT TERMÉSZETBEN IS-KELL, HOGY ADJAK. A tárlat slágere A
