Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

2 KÉPÚJSÁG 1980. április 15. Irán Májusban tartjuk a pötHalasztásokat Khomeini ajatollah is részt vett Teheránban azon a tö­megmegmozduláson, amelyen az Egyesült Államok poli­tikáját ítélték el az irániak. (Képtávírónkon érkezett.) Hivatalos közlés szerint Iránban május 2-ára tűzték ki a parlamenti választások második fordulóját. Emléke­zetes, hogy a 270 fős nemzet- gyűlés mandátumainak meg­szerzéséért az első fordulót március 14-én tartották, s a szavazások során 99 mandá­tum „kelt el”, azaz ennyi je­lölt kapott abszolút többséget. Az újabb visszaélések meg­akadályozása céljából most a szavazócédulákra rányomtat­ják a pályázók nevét, s a sza­vazóknak az általuk támoga­tott jelölt neve mellé kell ke­resztet tenniük. Az első for­dulóban a szavazóknak ma­guknak kellett a neveket fel­írniuk, ez pedig az írástudat­lanok dolgát megnehezítette, a manipulálókét pedig meg­könnyítette. Ismeretes, hogy az országban a szavazóknak csaknem 70 százaléka írástu­datlan. Az iráni—iraki konfliktus­sal kapcsolatos hír, amit a PARS hivatalos iráni hírügy­nökség közölt: eszerint Kad­hafi líbiai vezető elküldi meg­bízottait a két fővárosba, hogy Iránt és Irakot „az iszlám ne­vében, valamint gz Egyesült Államok és Izrael elleni harc egyesítése” céljából a köztük kialakult konfliktus beszün­tetésére bírja. A közös piaci tagállamok teheráni nagykövetei haza­térnek, hogy tájékoztassák kormányaikat az iráni veze­Az új libériái vezetés va­sárnap intézkedéseket tett arra, hogy a fővárosban helyreálljon a rend. Samuel Doe főtörzsőrmester, a szom­bati hatalomátvétel vezetője vasárnap a monroviai rádió­tőkkel folytatott megbeszélé­seikről. Teheráni források szerint a nagykövetek nem kaptak Baniszadr elnöktől semmiféle ígéretet az ameri­kai túszok sorsára vonatkozó­an. Baniszadr viszont figyel­meztette őket, hogy Teherán beszünteti az olajszállításokat azokba az országokba, ame­lyek csatlakoznak az Egyesült ban bejelentette, hogy a megbuktatott kormány letar­tóztatott minisztereit haza­árulás vádjával katonai bí­róság elé állítják. Ugyancsak vasárnap közöl­ték az új kormány névsorát. Államok Irán-ellenes gazda­sági szankcióihoz. A PARS iráni hírügynök­ség jelentése szerint a Nem­zetközi Vöröskereszt képvise­lőinek lehetővé teszik, hogy meglátogathassák az amerikai túszokat és megvizsgálj ák egészségi állapotukat. A láto­gatást az iráni hivatalos szer­vek kezdeményezték. Az ország eddigi egyetlen el­lenzéki szervezete, a Haladó Néppárt fő vezetői bekerül­tek a többségében polgári személyekből álló kabinetbe. • Gabriel Bacchus Matthews, az említett párt elnöke lett a külügyminiszter. fl Szilárdság Frontjának csúcstalálkozója Vasárnap Tripoliban meg­nyílt a Szilárdság Frontjához tartozó arab államok és fel­szabadító szervezetek veze­tőinek csúcstalálkozója. Lí­bia, Szíria, Algéria, a Jemeni NDK államfőin kívül a ta­nácskozásokon részt vesz Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és valamennyi jelen­tős palesztinai felszabadítósi csoport képviselője. Az arab vezetők elsősor­ban azt vitatják meg, hogy a közel-keleti válság rende­zésének washingtoni forga­tókönyvével szemben milyen alternatíva állítható. Szó lesz a Szilárdság Frontján belüli nézeteltérések rende­zéséről, mindenekelőtt Líbia és a Palesztinai Felszabadí- tá^i Szervezet kapcsolatainak megjavításáról. Ebből a szempontból megfigyelők ígéretes fejleménynek tart­ják azt, hogy Arafat elment a líbiai fővárosba. Jól tájékozott források szerint Szíria a csúcsértekez­let elé terjeszti azt a javas­latát, hogy a Szilárdság Frontja hozzon létre közös katonai parancsnokságot. A javaslat összefügg a Libanon ellen indított legutóbbi izrae­li támadásokkal. A Szilárdság Frontjához tartozó arab államok és fel­szabadító szervezetek vasár­nap Tripoliban megnyílt csúcstalálkozóján Líbia ja­vaslatára „elvi határozat” született arról, hogy a tagál­lamok korlátozzák Nyugat- Európába irányuló olajszál­lításaikat. A határozatterve­zet részletkérdéseivel a ta­lálkozó hétfői ülésein foglal­koztak. Üj kormány Libériában Csád Mindenki - mindenki eiien A politikai, a gazdasági és katonai zűrzavar iskolapéldá­jaként emlegetik manapság Afrika — és a világ — egyik legszegényebb országát, Csá- dot. A Közép-Afrika mélyén meghúzódó négymilliós, ha­zánknál tucatszor nagyobb or­szágban régóta háborúskodás folyik a különböző fegyveres csoportok között. De ami mostanában megy végbe Csádban, az minden korábbi elképzelést és tapasz­talatot felülmúl: miközben az államfő és a kormányfő fegy­veresei egymással birkóznak, mindkét tábort szorongatja az alelnök hadserege. S mellet­tük még vagy 6—8 szuverén katonai csoport tevékenyke­dik az országban — alig pár hónappal azután, hogy a szá­mos politikai és gerillacsoport megállapodott a békességben, sőt az együttműködésben is. Vagyis ma már mindenki mindenki ellen harcol Csád­ban, csak azt nem lehet pon­tosan felmérni, hogy ki miért. A totális zűrzavar és fejet­lenség széthullással fenyegeti az országot.. FRANCIA KAPCSOLAT Az egykori francia gyarmat húsz éve független állam, de vezetői mindig is elsősorban Párizsra vetették szemüket. A déli — szudáni eredetű — keresztény sara törzs szülötte, Tombalbaye elnök mint­egy másfél évtizeden át sem- mizte ki az északi muzulmán népcsoportokat, amelyek már 1965-ben megkezdték a fegy­veres harcot jogaik kivívásá­ért. A „francia kapcsolat” — Párizs gazdasági és katonai támogatása — egy ideig meg­mentette a bukástól a dikta­tórikus eszközöket kedvelő elnököt, mígnem egy állam­csíny eltüntette a csádi politi­kai színpadról Tombalbayet. Utóda, Malloum ezredes, a puccsista katonák vezére azonban folytatta az ádáz harcot a hetvenes évek elejé­re a Frolinat nevű frontba tö­mörült muzulmán felkelők el­len. Amikor erőpolitikája ku­darcot vallott, megpróbálta kihasználni az északi muzul­mán csoportok között elmé­lyült viszályt: az egyik leg­tekintélyesebb gerillavezér­nek, Hissen Habrénak fel­ajánlotta a miniszterelnöki posztot. ACSARKODÓ VEZETŐK Tavaly februárban Hissen Habré kiűzte Mallomuot és embereit a fővárosból, s ezzel szinte három részre szakadt az ország. Habré a fővárosban vetette meg a lábát, a moha- med inok másik fegyveres csoportja Goukouni Oueddei vezetésével északon uralko­dott, míg az egykori kormány fegyveresei délen alakítottak ki ütőképes bázist. Közben pedig teljesen szétzilálódott az ország gazdasága. Francia- ország felfüggesztette segé­lyeit, a szomszédos Nigéria befagyasztotta a létfontosságú olajszállítmányokat, Csádot lényegében nem vezette sen­ki. A 11 fontosabb csádi poli­tikai-katonai csoportosulás vezetőie a helyzet rendezésé­re 1979 augusztusában a ni­gériai fővárosban tárgyaló- asztalhoz ült. Megállapodtak a nemzeti megbékélésről, s az ideiglenes kormány összeté­teléről. Az államfő Oueddei, az alelnök Kamougue, Mal­loum utóda, és a kormányfő Habré néhány hónapig együtt is dolgoztak a lagosi komp­romisszumos megállapodás­ban elhatározott választás megszervezésén. A lövöldözések tarkította „megbékélés” azonban mosta­nára véget ért: ismét teljes erővel folynak a harcok Csádban. A franciák és a környező országok most is közvetítenek, de a nagy ne­hezen tető alá hozott tűzszü­neteket az acsarkodó vezetők rövid idő múltán újra, meg újra megszegik. Az uránban gazdag afrikai ország a sza­kadék szélén áll... A. K. Megalakult az országos választási elnökség A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége a választási törvény alapján dr. Borics Gyulát, az MSZMP KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának he­lyettes vezetőjét, Duschek Lajosnét, a SZOT titkárát, Furulyás János termelőszö­vetkezeti elnököt, Háziinger György esztergályost, dr. István Lajost, a Vas megyei Vérellátó Alközpont vezető­jét, Köpf Lászlónét, a KISZ KB titkárát, a dr. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­rát, dr. Patkós Lajost, a Fő­városi Bíróság elnökét, So­mogyi Sándort, az MSZMP Budapesti Bizottsága titkárát, Szente Gyuláné szakmun­kást, dr. Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökét az országos választási elnökség tagiává kijelölte. A kijelölést a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítette. Az országos választási elnökség tagjai hétfőn Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt az esküt letették. * Az országos választási el­nökség megtartotta alakuló ülését és ezen tagjai sorából elnöknek dr. Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét; elnökhelyettesnek dr. Ist­ván Lajost, a Vas megyei Vérellátó Alközpont vezető­jét; titkárnak dr. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkárát vá­lasztotta meg. Az országos választási el- nökség: — őrködik a választások törvényessége felett; — felügyeletet gyakorol a választási elnökségek és az országgyűlési választókerüle­ti bizottságok munkája fe­lett; — elfogadja és nyilván­tartja az országgyűlési kép­viselőjelölteket; — dönt az országgyűlési választókerületi bizottságok működésével kapcsolatos ki­fogásokról ; — közhírré teszi az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok általános válasz­tásának országos eredmé­nyét; — pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha az or­szággyűlési választókerület­ben a választójogosultaknak a fele, vagy annál kevesebb szavazott le, illetőleg, ha a jelölt az érvényes szavaza­toknak a felét kapta, vagy ennél kevesebb érvényes sza­vazatot kapott. Carter új jelmezben Jó néhány változáson ment át az amerikai diplomácia, amióta 1979. november 4-én az „iszlám diákok” megszállták az USA teheráni nagykövetségét és az ott talált személyeket tú­szul ejtették. Kétségtelen, hogy a honfitársaik sorsáért aggódó amerikaiak bizonyos körében elégedetten fogadták az elnök döntését, miszerint április 7-én megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, egyszersmind teljes gazdasági bojkott álá vette az országot. Annál nagyobb fejtörtést okoz a lépés Amerika szövetsé­gesei körében. Az Európa Tanács külügyminiszteri értekezlete már Lisszabonban híven tükrözte: mennyire megoszlik a nyu­gat-európai államok véleménye. Ezúttal minden korábbinál nagyobb nyomás nehezedik az Egyesült Államok szövetsége­seire. Washington számira ugyanis nem közömbös, vajon csat­lakoznak-e szankcióihoz, vagy sem. A Fehér Ház úgy érvel: minél hosszabban húzódik a túsz-ügy, annál veszedelmesebbé válik a helyzet. A Közös Piac ezekben a napokban tanulmányozza azt a „katalógust”, amely az Iránnal kapcsolatos lépéseket tartal­mazza. Brüsszeli értesülések szerint gazdasági szankciókra egyelőre nem gondolnak a „kilencek”, miután az iráni olaj­import elmaradása — márpedig a teheráni olajügyi miniszter ezt kilátásba helyezte — válságos helyzetet teremtene néhány országban. Washington viszont aligha éri be a diplomáciai lé­pésekkel. A Közös Piac tagállamainak nagykövetei Teherán­ban határidőt kértek a túszok szabadon bocsátására, majd hét­főn jelentéstételre hazautaztak. A Fehér Ház azonban ennél jóval többet követel. Míg a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok befagyasztása az Egyesült Államok számára közömbös — Carter már jó ideje mindent el­követett ennek érdekében —, annál jobban érinti Nyugat- Európát és Japánt. Rómában például rendkívül nyugtalanok a washingtoni követelések miatt. Tokiót ugyancsak zavarba ej­tette az amerikai nyomás, s egyelőre nem tudják eldönteni, mi­tévők legyenek. Döntésükkel viszont legfeljebb április végéig várhatnak, Ohira miniszterelnök ugyanis május 1-én találko­zik Carter elnökkel. Nagy óvatosság jellemzi a bonni és a lon­doni vezetőket is, akik — jobb híján — a Közös Piac össze­hangolt föllépésének fontosságát hangsúlyozzák. Miközben folytatódik Irán ügyében az USA és szövetsé­geseinek erőpróbája, Warren Christopher amerikai külügy­miniszter-helyettes egy tv-interjújában nyíltan tudtul adta: az Egyesült Államok egyedül tesz újabb, feltehetően katonai lépéseket, ha szövetségesei rövid időn belül nem szakítják meg a diplomáciai és gazdasági kapcsolataikat Iránnal. A novemberi választási erőpróbára készülő Jimmy Car­ter új szerepében tetszeleg: az energikus, határozott és ret­tenthetetlen államférfi jelmezében. A jelekből ítélve sem Te­heránban, sem szövetségesei körében nem növelte ezzel nép­szerűségét. Ráadásul a túszdráma megoldását sem segítette elő. Mindez persze nem zavarja. A lényeg, hogy jövendő vá­lasztói szemében — úgy véli — a harcias elnök esélyei na­gyobbak. GYAPAY DÉNES PANORÁMA KECSKEMÉT Hétfőn megkezdődött a magyar nyelv hetének ese­ménysorozata Kecskeméten. Ä tudomány és technika házában megrendezett ün­nepségen Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagfa, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott be­szédet. Ezután Szabolcsi Miklós akadémikus „Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak” címmel József Attila költői nyelvéről tartott előadást, majd a résztvevők meghallgatták Szathmári István kandidátus „Mai költészetünk — nyel­vész szemével” című érteke­zését. BELGRAD Braniszlav Ikonics, a ju­goszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke hétfőn délután fogadta Falu­végi Lajos pénzügyminisz­tert, aki a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság 9. ülésszaka alkal­mából tartózkodik Belgrád- ban.

Next

/
Thumbnails
Contents