Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXX. évfolyam, 86. szám. ARA: 1,60 Ft 1980. április 13., vasárnap ÉPÜL A KÖJÁL (3. old.) ŐRÖK NÉLKÜL (4. old.) (8. old.) ATOMERŐMÜVEK SOROZATBAN (9. old.) A SZÁMÍTÓGÉPEK KÖRNYEZETE Hivatalok és emberek Munkában az űrhajósok az írhajózás napján KÜLFÖLDÖN (5. old.) GYÖZHET-E A ROSSZ A JÓN? (5. old.) Korábban sokat sóhajtoztunk: bár a hivatalok, a különböző hatóságok, intézmények, no és persze a szolgáltató üzemek is tudomásul vennék, hogy az idő — a munkaidő — pénz... Ha valamelyest csökkenthető lenne az a (óvatos becslések szerint is évi 600 millió órára tehető) munkaidő-veszteség, amit „törtnapi kiesések” címmel tartanak nyilván a statisztikusok, s aminek oka jórészt az, hogy menni kell a tanácshoz, az OTP-be, a biztosítóhoz; várni kell a szerelőt, a tüzelőt, s ki tudná felsorolni, hogy még ki mindenkit. Illetve: az esetek egy — és egyre nagyobb — részében fogalmazzunk csak múltidőben. így pontosabb. Manapság már mehetünk — mehetnénk! — a napi munka végeztével is a hivatalba... De nem megyünk. Mert megszoktuk? Mert nem tudjuk, hogy például a tanácsoknál, bizonyos napokon „nyújtott” műszakban várják és fogadják az ügyfeleket? Vagy mert a munkahelyek — esetleg maguk sem tudván a rugalmasabb ügyfélfogadási rendről — változatlanul könnyen engedélyezik a napi néhány órás eltávozásokat? Igaz: a szolgáltató vállalatok változatlanul a termelő vállalatok munkarendjében dolgoznak, mondván — s tudom ezt néhány szolgáltató egység vezetőjével való beszélgetésből —, hogy ugyan mi jogon és mi módon „kényszeríthetnék” a munkavállalókat a „normálistól” eltérő munkarendre? Hogy mi jogon? Netán annak jogán, hogy minden vállalat saját maga határozhatja meg és írhatja elő a legcélszerűbb munkaidőrendet. És annak okán, hogy mégiscsak fejtetőre állított helyzet az, ha a termelő üzemek kénytelenek igazodni a szolgáltató ipar munkarendjéhez, és nem fordítva. S hogy mi módon? Például: a Fővárosi Gázművek a háztartási készülékek kötelező ellenőrzését naponta 8 és 14 óra között végzi. Erről a lakókat jó előre értesítik, az időpont megjelölésével. Ilyenkor az „élhe- tetlenebbje” egy nap szabadságot kér, az „ügyesebbek” pedig néhány órai eltávozást. Legfeljebb nem jön az a szerelő időben, s ezért a műszak vége előtt jelenhetnek meg a munkahelyükön. Vagy még akkor sem... A Gázművek azonban viszonylag könnyedén megoldhatná a problémát, ha például a berendezéseket ellenőrző szerelők rugalmas munkaidőben, a kora reggeli, vagy az esti órákban dolgoznának. Új formák, új módszerek jelentek meg az ügyintézési gyakorlatban, ám az új lehetőségek jórészt kihasználatlanok. S hogy miért, annak okát inkább az ügyfelek, illetve munkáltatóik magatartásában kell keresni. A fővárosban például minden tanácsnál megszervezték a hetenként egy alkalommal este 6 óráig tartó ügyfélfogadást. Túlzás nélkül mondhatjuk: e napok késő délutáni óráiban a tanácsi ügyintézők szinte zavartalan nyugalomban várhatják a munkaidő végét. Az ügyfelek nem jönnek... Olyannyira nem jönnek, hogy más városokban fel is hagytak a nyújtott munkaidő gyakorlatával, mert a tökéletes érdektelenség esetében minek is tartanának készenlétben egy terjedelmes apparátust. Hasonló tapasztalatokkal zárult az a — kísérleti jellegű — kezdeményezés is, hogy egyes tanácsok a vállalatokhoz kihelyezett államigazgatási szolgálat megteremtésével próbálták könnyíteni az ügyfelek dolgát. Nagyvárosokban ez persze nehezen járható út, mert az emberek többsége másutt lakik, mint ahol dolgozik. Ám a kísérlet még ott is szerény eredmények- | re vezetett — a szakemberek szerint a megfelelő propaganda hiányában —, ahol egy településen belül egyetlen közigazgatási intézmény működik. Újabban a tanácsok (panaszügyekben az ügyészsé- • gek is) mind gyakrabban küldenek két időpontra szóló idézést, ám hiába. Sokan a munkaidő szempontjából kedvezőtlenebb — viszont a számukra kedvezőbb — időpontban jelennek mega hivatalokban. Mert a munkahely elengedi őket. S ugyanez a munkahely időről-időre elkészíti a törtnapi hiányzások statisztikáit, újra és újra megállapítva, hogy a helyzet csak nem változik. Az álla/nigazgatásban, egy sor szolgáltató jellegű hi- í vatalban (például a takarékpénztárakban, a biztosító kirendeltségeinél) megteremtették a munkaidőn túli ügyintézés lehetőségeit. A meghosszabbított hivatali munkaidő, az ügyfélszolgálat, a munkahelyekre kihelyezett államigazgatási szolgálat, a rugalmas munkaidő esetleges elterjesztése, az ügykezelési eljárás lehetséges egyszerűsítése... minden egy-egy mozzanata a hivatali munka és a szolgáltató tevékenység olyannyira óhajtott és sürgetett racionalizálásának. Minden szervezési lépésnek szükségszerűen további következményei yannak: az új módszerek rugalmasabban — és feltehetően gyorsabban — működő szervezeteket hoznak létre, a racionálisabban működő szervezetek pedig a munkamódszerek további ésszerűsí- ! tését és egyszerűsítését kényszerítik ki. Végső soron tehát gyökeresen változhat az a ma már tarthatatlan szemlélet és gyakorlat, hogy alkalmazkodjék mindenki például az igazgatási rendszer — minden külső tényezőtől függetlenített — rendjéhez, és módszereihez. VÉRTES CSABA A zene, a tánc végigkísérte az emberiséget egész fejlődése során. Az ősi primitív népek egyszerű ritmusaitól, táncaitól hosszú út vezetett a mai koreografált néptáncokig. A tánccal érzéseket, emberi érzelmeket — bánatot vagy örömet — fejeztek ki, az ünnepek hangulatához e-púgy hozzátartozott, mint a temetések fájdalmas perceihez. Ötödik oldalon található képriportunk a tánc öröméről, szépségéről szól. A CIGÄNYLAKOSSÄG HELYZETE BÖLCSKÉN (3. old.) Másodszor köszöntötte a világűrben Valerij Rjumin az űrhajózás napját: a Szojuz— 35 és a Szaljut—6 fedélzeti mérnöke ebben az időpontban a múlt évben is az űrhajón dolgozott. Éppen az ünnepen mutatta be a szovjet televízió azt a dokumentumfilmet, amely Vlagyimir Ljahovval végrehajtott 175 napos űrutazásukról készült, s amelynek összeállításában természetesen Rjumin is részt vett. Szombaton a két űrhajós folytatta a megkezdett munkát: az űrállomás berendezéseinek ellenőrzését, fokozatos üzembe helyezését, a teherűrhajó kirakását és megkezd te a megfigyeléseket is. A tartós expedíció két tagja egyelőre még nem dolgozik teljes terheléssel: a programot úgy állították össze, hogy szervezetük fokozatosan alkalmazkodhasson a világűr körülményeihez. (MTI) KG ST-tanácskozás vasárnapi BESZÉLGETÉS (6. old.) NEM CSÖKKENT AZ ÜZEMI BALESETEK SZAMA (1. old.) A PORCELÁN-SZTORI (9. old.) HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT JÖZSEF ATTILA (10. old.) KÖNYVEK, AMELYEK KIRAKATOKBAN NEM LATHATÓK (11. old.) Szombaton Egerben, a technika házában megkezdődött a KGST földtani állandó bizottságának 39. ülése. A földtani állandó bizottság — a KGST 32. ülésén elfogadott hosszú távú célprogram részeként — az energia, fűtőanyag és a nyersanyag témakörével foglalkozik. A mostani ülésen megvizsgálják többek között a nagy mélységben elhelyezkedő olajmezők feltárásának műszaki lehetőségeit és megjelölik az egyes országok ezzel kapcsolatos feladatait. Véglegesítik továbbá a Mongóliában 1976 óta folyamatban lévő földtani kutatások folytatásának 1985-ig terjedő programját. FÖNN A CSICSOLIN (7. old.) ÚJ HAZAI ADATRÖGZÍTŐ (8. old.) RAJZFILMEK KECSKEMÉTRŐL (11. old.) JÓVAL TÚL A HANGHATARON (12. old.)
