Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
NÉPÚJSÁG 1980. április 12. Országgyűlésünk a tényleges néphatalmat testesíti meg Apró Antal nyilatkozata .......................XXXTM........................../.....................' A z 1975-b«n megvólasztott országgyűlés, s a ionácsok megbízatása hamarosan tejár; az Elnöki Tanács határozata alapján június 8-án általános választásokat tartanak hazánkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa értékelte társadalmunk helyzetét, az állami szervek munkáját, az ország- gyűlés tevékenységét, meghatározva a soron kővetkező feladatokat is. Ennek kapcsán Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A demokrácia a szocialista társadalomban, így nálunk is, nem pusztán a közélet, az államirányítás eszköze, hanem annál jóval több, államrendünk és egész társa• dalmi felépítésének lényegi vonása — mondotta. — Ahogy pártunk programnyilatkozata is leszögezi: szocialista társadalmunk fejlesztésének elsőrendű követelménye a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatása. A dolgozók közvetve a választott testületek, a tömegszervezetek 'utján, s közvetlenül állampolgárokként is egyre nagyobb mértékben vesznek részt a társadalom életének irányításában, a közügyek vitelében. Ez az alkotmányban is megfogalmazott követelmény országgyűlésünk tevékenységében az elmúlt fél évtizedben még teljesebben érvényesült. A szocialista demokrácia már meghatározó a képviselők jelölésénél, választásánál, s tükröződik az országgyűlés összetételében is. Joggal és büszkén mondhatjuk, hogy legszélesebb körű választójogunk nem ismer faji, nemzetiségi, nem, vagyon és iskolai végzettség szerinti megkülönböztetést. Ezt azért is alá kell húznunk, mert a felszabadulás előtti Magyar- országon — s ma számos, az emberi jogok védelmezőiként fellépő kapitalista országban — százezreket, milliókat zártak, zárnak ki a jelölésből, a választásból. — A felszabadulás előtt, 1935-ben például 9 millió lakos közül 3 milliónak, vagyis az állampolgárok mindössze egyharmadának volt szavazati joga. És milyen volt a „népképviselet” 1935- ben Magyarországon? Az akkori felsőház tagjainak több mint a fele földbirtokos és főpap volt. A többiek bankárként, nagyiporosként, állami főtisztviselőként „szavaztak”, s hasonlóképpen festett a képviselőház is. A legutóbbi, 1975-ös választáson hazánk 10 540 000 lakosából 7 670 000 állampolgár élhetett az általános, egyenlő és közvetlen választójoggal, titkosan szavazva a jelöltekre. És a szocialista Magyarország jelenlegi parlamentjébe, az ország- gyűlés 352 tagú testületébe népünk — eredeti foglalkozás szerint — 157 munkást, 48 parasztot, 146 értelmiségit és egy egyéb foglalkozásút választott meg. Százegy nő és 37 harmincévesnél fiatalabb képviselő vesz részt a parlament munkájában. Ország- gyűlésünkben jelen vannak a fontosabb társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői, valamint egyházi személyiségek is. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése összetételében is a tényleges néphatalom megtestesítője, valóságos népképviseleti szerv, amely hű tükre szocialista nemzeti egységünknek. — Hogyan érvényesül a szocialista demokrácia az országgyűlés gyakorlati tevékenységében? — Parlamentünk fontos helyet foglal el és jelentős szerepet tölt be államszervezetünkben. Országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és nép- képviseleti szerveként az elmúlt öt évben is felelősen gyakorolta a népszuverenitásból eredő valamennyi jogot. Biztosította a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az alkotmány előírásainak megfelelően tevékenykedtünk tehát, ami azt is jelenti, hogy nálunk — hasonlóan más szocialista országokhoz — az állami mechanizmus az állam- hatalom egységének elvére épül, vagyis minden állami szerv alárendeltje a parlamentnek. Elsősorban ebben fejeződik ki országgyűlésünk működésének demokratikus, azaz néphatalmi jellege. A másik fontos elemet — amely egyébként szintén csak a szocialista országokra jellemző —, a választók és a képviselők folyamatos kapcsolata, s a képviselői tevékenység választópolgári ellenőrzése jelenti. Szocialista alkotmányunk rögzíti a képviselői felelősség két alapintézményét: a választók előtti beszámolási kötelezettséget és a visszahívás lehetőségét. Így válik lehetővé, hogy a választók befolyása a népképviseleti szervekben a szavazással ne szűnjék meg, hanem állandósuljon, s egyre sokrétűbbé váljon. — Mi jellemezte ebben a ciklusban az országgyűlés törvényalkotó tevékenységét, s hogyan járult hozzá a parlament állami életünk fejlesztéséhez? — Országgyűlésünk ebben a ciklusban a kormány előterjesztése alapján 24 törvényt alkotott. Ezzel közelebb jutottunk annak a nagyszabású kodifikációs munkának a befejezéséhez, amely célul tűzte ki, hogy — alkotmányunk alapelveit szem előtt tartva — rendeletek helyett döntően törvényekkel szabályozzuk az alapvető társadalmi viszonyokat, az állampolgári jogokat és a kötelességeket, valamint az állam- szervezet felépítésének és működésének meghatározó elveit. A rendeletekkel történő kormányzásról tehát áttértünk a törvényekre épülő kormányzásra. — Milyen következtetések vonhatók le a törvénytervezetek társadalmi vitáiból? — A törvénytervezetek szélesebb körű, nyilvános vitája hazánkban több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Pártunk útmutatásának megfelelően az elmúlt öt évben tovább erősítettük a törvény- alkotás társadalmi nyilvánosságát. Széles körben és rendszeresen megvitatva valamennyi tervezetet, hasznosítottuk az állampolgárok, a társadalmi, s a szakmai szervek észrevételeit és javaslatait. Az elmúlt öt esztendő alapján tehát leszögezhetjük, hogy a törvények előkészítésében is erősödött a demokratizmus. A társadalmi fórumok szervezésében és értékelésében tevékenyen részt vettek a Hazafias Népfront bizottságai és a szakszervezetek. A vitákba bekapcsolódtak a nők, az ifjúsági szervezetek, a tudományos, a gazdasági, a jogi és más értelmiségi szervezetek képviselői. — Hogyan érvényesült az elmúlt öt esztendőben az országgyűlésnek az állami szervek működését ellenőrző tevékenysége? — Elmondhatjuk, hogy ebben a félévtizedes periódusban — amelyben országgyűlésünk 19 beszámolót vitatott meg — még jobban érvényesült a parlament ellenőrző jogköre. A Minisztertanács elnöke rendszeresen beszámolt a kormány munkaprogramjáról, majd e program végrehajtásának időarányos teljesítéséről. Két alkalommal került az országgyűlés elé az Elnöki Tanácsnak, a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a beszámolója. A kormányzati munka számos fontos kérdéséről, a törvények végrehajtásáról adott számot a parlamentnek az egészségügyi, a kohó- és gépipari, a közlekedés- és postaügyi, a pénzügyminiszter, a munkaügyi, a nehézipari, az oktatási, valamint a külügyminiszter, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal, és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A beszámolókkal az országgyűlés belpolitikai életünk nagy horderejű kérdéseit tárgyalta meg, s jóváhagyta a kormány külpolitikai tevékenységét. Ezek a tanácskozások — lévén az országgyűlés ülései nyilvánosak — jól szolgálták közvéleményünk tájékoztatását, s ezen keresztül az adott állami feladatok végrehajtásába a lakosság bevonását is. A parlamenti ellenőrzés sajátos eszközével, a interpellációval 32 alkalommal éltek a képviselők, felhíva a figyelmet a törvények és más jogszabályok végrehajtásában fellelhető fogyatékosságokra. — Milyen előrelépésről, milyen kezdeményezésről lehet beszélni a választókkal való közvetlen kapcsolat erősítésében, a választókerületi munkában? — A képviselők az elmúlt fél évtizedben választóik, a köz érdekében a néptől kapott felhatalmazás felelősségét . átérezve teljesítették megbízatásukat. A képviselők és a választók kapcsolatában a beszámolók jelentették az egyik legfontosabb láncszemet. Parlamentünk tagjai tájékoztatták választóikat az országos és a helyi politikai életben végzett munkájukról, ismertették az országgyűlés tevékenységét, az időszerű állami feladatokat. E kötelességüknek a képviselők önálló beszámolón, falugyűlésen, pártnapon. előadóként vagy felszólalóként tettek eleget. A képviselők és a választók a hagyományos fogadóórákon közvetlenül, személyesen is találkoztak. Az előre meghirdetett fogadóórák mellett mind több képviselő rétegtalálkozón, falugyűlésen vagy üzemlátogatáson tart fogadónapot, de gyakran munkahelyükön vagy otthonukban is felkeresik őket a választópolgárok. A formák tehát változatosak, ám a hangsúly változatlanul a közvetlen kapcsolat kialakításán van. A képviselők választókerületi munkáját jól segítették a helyi politikai, állami és társadalmi szervezetek. A népfrontbizottságok — a HNF VI. kongresszusa útmutatásának megfelelően — részt vettek a beszámoló gyűlések, a fogadóórák szervezésében, a lakossági kapcsolatok erősítésében. Jól látták el feladataikat a megyei képviselőcsoportok is, segítve tagjaik felkészülését az országgyűlési és a bizottsági ülésekre. Gazdagították a képviselőknek a választókerületük életét átfogó tájékozódását és tapasztalatszerzését is. — A politikánkból eredő alapvető követelmények teljesítése mellett — az elmúlt öt esztendő tapasztalatai alapján — mely területeken fejlesztheti munkáját az országgyűlés? — Pártunk most lezajlott XII. kongresszusa meghatározta feladatainkat a gazdaság, az életkörülmények, a kultúra, az állami élet területén. Ezek a célkitűzések irányt mutatnak az ország- gyűlésnek is. A kongresszus külön is elemezte és meghatározta a parlament működésének irányát. Kádár János elvtárs előadói beszédében megállapította, hogy az országgyűlés az alkotmány előírásai szerint végezte munkáját „széles körű, nyílt vitákra támaszkodva a társadalom fejlődését szolgáló számos törvényt alkotott^ folyamatosan napirendre tűzte, áttekintette a törvények végrehajtását, ellenőrizte a kormány tevékenységét”. A kongresszus határozata szerint „az országgyűlés a jövőben is számoltassa be a kormányzati szervek vezetőit, fejlődjék tovább az ország- gyűlési bizottságok munkája, fokozódjék a képviselők aktivitása választókerületükben és az országos kérdések megoldásában, váljék szorosabbá kapcsolatuk választóikkal...” A határozatnak ez a megfogalmazása a parlament tevékenységének kétirányú, úgy is mondhatnánk tartalmi és módszerbeli fejlesztését jelenti. Az elmúlt, több mint egy évtizedes kiterjedt törvényalkotó tevékenységre támaszkodva az országgyűlésnek egyrészt még jobban kell élnie a meghozott törvények és más fontos döntések ellenőrzésének jogával. Másrészt — még jobban egybekapcsolva — fejleszteni kell a képviselői munka három területét: az országgyűlés plénumain, a bizottságokban és a választókerületekben végzett munkát. A választópolgárok véleményének szélesebb körű kikérése hozzájárul ahhoz, hogy a parlament és a képviselők tevékenysége még demokratikusabb legyen, még jobban tükrözze a választók állásfoglalását. Mindez egybekapcsolva a törvénytervezetek előzetes társadalmi vitájával végeredményben a közvetlen és a közvetett demokrácia együttes erősödését jelenti ország- gyűlésünk tevékenységében. — Úgy gondolom, hogy a megválasztandó új ország- gyűlés az eddigi tapasztalatokra építve, s azokat továbbfejlesztve jól és eredményesen fogja szolgálni pártunk XII. kongresszusa határozatainak valóra váltását, állami és társadalmi életünk demokratikus vonásainak további erősítését — mondotta befejezésül Apró Antal. Iráni-iraki viszály Határvidéki harcok és propagandaháború ^ A határvidéken a rövid fegyvernyugvás után, csütörtök este kiújúlt harcok méreteiről egyelőre lehetetlen pontos képet alkotni. A Qasr-i-Shirin határváros közelében folyó összecsapásban állítólag a felek heli.- koptereket is bevetettek. Bagdad még nem adott ki közleményt a harcokról, de az iraki sajtó élesen és szünet nélkül támadja Iránt, s személy szerint Khomeini ajatollahot. Irán vezetői viszont az iraki kormányzat megdöntésére szólították fel ..iszlám testvéreiket”. Carter elnök hidegháborús beszéde L _______________________■■■ ........... C arter amerikai elnök csütörtökön Washingtonban az ország lapszerkesztőinek tanácskozásán ismét szélsőséges hangon támadta a Szovjetuniót. Előbb „terjeszkedéssel” vádolta afganisztáni szerepe miatt és megismételte: meggyorsítják a külföldi katonai beavatkozást szolgáló amerikai erők fejlesztését és szükség esetén bevetik azokat. Az elnök ezután azt mondta, hogy nem tudják, mi a Szovjetunió célja afganisztáni fellépésével. (Washington korábban azt állította, hogy az további szovjet „támadások” bevezetése — ezt a képtelen álláspontot Carter a jelek szerint feladta.) Miközben újra az Afganisztán „semlegesítésére” vonatkozó tervet ajánlotta, szükségesnek tartotta rámutatni: az Egyesült Államokat és népét nem vezeti könyörtelen ellenségesség, nem kívánnak visszatérni a hidegháborúhoz. Az elnök ezután újabb kirohanást intézett a moszkvai olimpiai játékok ellen, felháborító párhuzamot vonva a hitleri Németország 1936- os és a Szovjetunió rendezte idei olimpia közé. Carter adminisztratív rendszabályokkal (azaz pl. útlevelük bevonásával) fenyegette meg azokat az amerikai sportolókat, akik a kormány tilalma ellenére Moszkvába akarnak utazni. „Elhúzódó feszültséggel kell szembenézni a kelet— nyugati kapcsolatokban” — állapította meg ezután többszörösen ellentmondásos beszédében az amerikai elnök. Ám miközben a legszélsőségesebb kirohanásokat intézte a Szovjetunió ellen, a SALT-szerződés fontosságát méltatta és ismét leszögezte: az Egyesült Államok kitart (a még törvénybe nem iktatott) SALT—II szerződés előírásai mellett, amennyiben a Szovjetunió is így jár el. Carter Iránt azzal fenyegette meg, hogy az Egyesült Államok „jogosan erőt is alkalmazhat”, ha az újabb amerikai intézkedések ellenére sem engedik szabadon a teheráni túszokat. PANORÁMA BUDAPEST Megjelent könyv alakban a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve a Kossuth Könyvkiadónál. A kötetben megtalálható az MSZMP KB előzetes jelentése, a Központi Bizottság beszámolója, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, Kádár János vitaösszefoglalója, a párt központi vezető szerveinek felsorolása és a kongresszusi határozat. VISONTA A visontai Gagarin Hőerőmű dolgozói pénteken az erőmű előtti téren álló Gagarin- szobornál emlékeztek meg az űrhajózás napjáról. Méltatták az űrhajózás jelentőségét, a szovjet űrhajósok kimagasló sikereit és megemlékeztek a névadó életút- járól, az űrhajózásban betöltött úttörő szerepéről. MOSZKVA Rendkívül nagy sikerű előadással búcsúzott csütörtökön este a szovjet közönségtől a Magyar Állami Operaház együttese, a moszkvai Nagy Színházban, Verdi Lombardok című operájával. A Vígszínház társulata Tallinnban fejezte be vendégjátékát a Harmincéves vagyok című misucal- lel. A magyar kultúra ünnepi napjai pénteken este a Budapesti Filharpióniai Társaság hangversenyével értek véget. WASHINGTON Carter elnökkel folytatott eredménytelen tanácskozásainak befejeztével pénteken visszarepült Kairóba Szadat egyiptomi elnök. Előző este Szadat egy sajtóértekezleten Izrael felelősségét hangsúlyozta a bizalom és együttműködés kialakításában. Egyúttal bevallotta, hogy Egyiptom fegyverszállítmányokkal támogatja az afgán lázadókat. TRIPOLI A líbiai fővárosban tanácskoztak csütörtökön és pénteken a Szilárdság Frontjához tartozó államok — Algéria, Líbia, Szíria, a JNDK — külügyminiszterei és a PFSZ képviselője. Ülésükön a vasárnapra Damaszkuszba összehívott csúcstalálkozót készítették elő. praga A Szakszervezeti Világ- szövetség nyilatkozatban állt ki az olimpiai mozgalom védelmében. Állásfoglalásában többek között rámutat: az olimpia a népek egjmás iránti jóakaratának és barátságának jelképe, \z - hülés ellenfél' ezédí-kere- sik a módját, hogyan játszhatnék ki az „olimpiai kártyát” önző érdekeik javára. Az SZVSZ felhívja a szak- szervezeteket, a dolgozókat, hogy fejezzék ki szolidaritásukat az olimpiai mozgalom iránt.