Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. é; folyam, 85 szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. április 12., szombat Mai számunkból DOMBÓVÁR DÍSZPOLGÁRAI (3. old.) AMIRŐL A SZAMOK BESZELNEK (4. old.) OLVASOSZOLGALAT Művelt emberfők sokasága I Építő munkánk mai periódusában minőségileg új és a korábbiaknál komplikáltabb feladatok elé nézünk. A stabil politikai hatalom lehetőséget ad, hogy minden erőnket a gazdasági tényezők megoldásának szenteljük és nyilvánvaló, hogy ezeknek a feladatoknak a X megoldása csak a szocialista magyar társadalom céltudatos munkájának eredménye lehet. Az értelmes élet alapja a jól végzett munka. A szocialista társadalom ezért munkára neveli alkotó tagjait, arra, hogy szellemük, kezük ügyességét a társadalom egészének érdekében kamatoztassák, azért, hogy megvalósulhasson hazánkban az emberiség ősi nagy álma. Minden emberi tevékenység kötve van a közösséghez. Az igazi emberi érték csak az emberiségen, egy konkrét kis közösségen keresztül nyilvánul meg, és életünk értelme csak akkor és úgy lehet saját magunk önmegvalósítása, ha önmagunk értékei igazi értékek társainknak, szűkebb és nagyobb közösségünknek, társadalmunknak is. Nyilvánvaló, ha az egyéni boldogság, az emberi lét értelmes feltétele az ember önmegvalósítása és ha ez az önmegvalósítás a munkában, az alkotásban jelenik meg és válik társadalmi értékké, akkor a társadalomnak mindent eb kell követnie annak érdekében, hogy minél több kulturált, művelt tagja legyen. A társadalom, amelynek szorongatóan nagy feladatokat kell elvégeznie, szükségszerűen csak egy módon készülhet fel ezekre a feladatokra: az emberfők sokaságának összességét kell aktívabbá, érzékenyebbé, felkészültebbé tennie. Amikor azt mondjuk, hogy a tudomány ma már a termelés szerves része, akkor gyakorlatilag arra utalunk, hogy az alapkutatásokon túl ma már minden tudományág, szinte minden képviselője — ha a társadalom jól gazdálkodik vele — konkrét termelési érték forrása. Természetes valóság lett, hogy a szellemi érték anyagi valóság, és minél több ilyen mobilizálható agykapacitással találkozunk, annál nagyobb a létrejött anyagi termékek köre. Régi példasor bizonyítja, hogy az iparilag fejlett országok gazdasági potenciája nemcsak a felhalmozott anyagi tőkében — természetesen abban is —, hanem elsősorban a megszerzett szellemi tulajdonban található. Abban, hogy az emberiség által felhalmozott tapasztalatanyagot iskolák, főiskolák, egyetemek rendszerében jól őrzik, jól közvetítik ki a társadalom tagjainak, természetesen a megadott osztálykorlátai- kon belül. Ezt — az emberiség közkincsét — a maguk érdekében a maguk’ osztályérdekeinek megfelelően sajátítják ki. Ez a klasszikus példasor szerint valami olyasmit jelent, hogy ha lakatlan szigetekre telepítenének különböző ismeretfejlettségű nációk tagjait és e hermetikusan elzárt szigeteken ugyanazt a külső segítséget is kapnák meg egyformán, akkor is, ha húsz év múlva ellenőriznénk, melyik sziget lakosai hol tartanak, nyilvánvaló, hogy a fejlettebbek a maguk megszerzett tapasztalatanyagát hasznosítva sokkal előbbre tartanának, mint azok, akik kevesebb ismeretanyagot tudhatnak a közös kalapba beletenni. Az emberiség tapasztalatanyagának, tudásának minden társadalomban természetes átörökítője az iskola. Ma már az iskola egyet jelent a tudással. De ez a tudás csak az alap, a készség megalkotója. Az egyes ember képességének kell hozzá társulni, hogy hasznos társadalmi értéket teremtő, az elődök munkáját továbbfejlesztő kreatív ember váljék az egyénből. A jó iskola jó készségeket teremt. Ezért hát biztos, hogy az iskola a legolcsóbb gazdasági beruházás, amely a legkevesebb ráfordítással a legtöbb értéket termeli. Mert nemcsak közvetlenül a falba beépített tégla társadalmi beruházásban megvalósuló érték, hanem egy magunkévá tett, gondolatmenetünkbe beépített felismerés is, hiszen lehet, hogy abból fog kisarjadni, hogyan lehet olcsóbb vagy jobb téglát, funkciójának jobban megfelelő falat teremteni. Ezért hát az olcsó beruházások közé tartozik minden olyan beruházás is, amely az iskolán túl a társadalom tagjainak kulturáltságát, gondolkodóképességét, alkotókészségét fejleszti. A Szellemileg gazdagodó ember nem marad meg .önmaga agyának korlátain belül, biztosan ki akar törni koponyájának csontfalai közül, ahogy Bertrand Russell mondta: „Ha érdeklődésünket egyre szélesítjük, személyes életünk egyre növekvő mértékben olvad össze az univerzális élettel.” Amit Széchenyi tudott a múlt században: „Egy ország gazdaságát a művelt emberfők sokasága teszi” ■ el a közösségi létben tekinti bi- ilizmus pedig össztársadalmi cél, alom teljes erőfeszítésével valósért fontos az, amit a XII. kong- >s elvtárs mondott: a kultúra, a sak a kultúra, a művelődés mun- nem az egész társadalom közös dalaink megoldásának forrása, nm.uí, címe tudjunk lépni, a napi gyakorlatban javítani kell a szellemi erőfeszítésre irányuló magatartásunkat. Hiszen „a szocialista építés nélkülözhetetlen feltétele a társadalom műveltségi színvonalának | emelése” és ez pedig „nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy tovább erősödjenek társadalmunk szocialista vonásai.” SZALONTAY MIHÁLY KOZLEMEIHY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. április I l-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. április 11-én, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1980. évi országgyűlési és tanácsi választások politikai és szervezeti előkészítéséről szóló jelentést; jóváhagyta a párt választási politikai munkájának irányelveit. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az 1980. június 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészítése tervszerűen folyik. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa elemezte a párt, az ország helyzetét, társadalmi viszonyainkat, és meghatározta a szocializmus építésének soron lévő feladatait. Szilárd alapokra, népünk nagy történelmi vívmányaira, pártunk és a tömegek összefogására, az erősödő szocialista nemzeti egységre támaszkodva _ haladunk előre. Valóra váltjuk a XII. kongresz- szusnak a népünk és szocialista hazánk gyarapodását szolgáló határozatait. A választásokra hazánk felszabadulásának 35. évében kerül sor. Az országgyűlési és tanácsi választás hazánk belpolitikai életének fontos eseménye, amelyben kifejeződik rendszerünk demokratizmusa, és az, hogy a szocializmus építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem a Hazafias Népfrontba tömörült minden alkotó erő, valamennyi, az ország sorsáért felelősséget érző állampolgár nemzeti programja. Mindazok, akik a Hazafias Népfront programját képviselő jelöltekre szavaznak, az ország javát, az egyén boldogulását előmozdító közös törekvéseink folytatása mellett foglalnak állást. © A választásokon való aktív és felelős részvétel az állampolgároknak lehetőséget ad, hogy véleményt nyilvánítsanak az országos és a helyi kérdésekről, az országgyűlés és a képviselők, a tanácsok és a tanácstagok tevékenységéről. Észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék e testületek munkáját. Olyan személyeket tiszteljenek meg bizalmukkal, akik méltóan képviselik a választópolgárok érdekeit, a nép ügyét. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a Hazafias Népfront — politikai és közjogi szerepének megfelelően — biztosítja a választások jó előkészítését és lebonyolítását. Mindez hozzájárul a szocialista nemzeti egység további szilárdításához, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. © A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt tagjait, hogy támogassák a Hazafias Népfront választási programjával induló jelölteket. A XII. pártkongresszus alapvető állásfoglalásainak széles körű megismertetésével erősítsék a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalmat, a tettekben is kifejeződő egyetértést a párt politikájával. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölőgyűlések, a választási gyűlések, a rétegtalálkozók és a lakóterületeken folyó politikai munka keretében országunk lakosságával folytatódjék a párt- kongresszus előtt elkezdett széles körű eszmecsere szocialista építőmunkánkról, közös gondjainkról és tennivalóinkról. A választási kampány segítse elő az időszerű feladatok megoldását, különösen az 1980. évi nép- gazdasági terv sikeres teljesítését, következő ötéves tervünk jó előkészítését. A Központi Bizottság bízik abban, hogy népünk a júniusi választásokon szavazataival is kifejezésre juttatja egyetértését a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált és a XII. kongresszuson megerősített politikájával, országépítő céljainkkal. Koszorúzás József Attila sírjánál József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek a IX. kerület Gát utca 3. szám alatti József Attila emlékszobánál, a költő születése helyén. Elhozták a megemlékezés virágait a Kulturális Minisztérium irodalmi főosztályának, a Magyar Írók Szövetségének, a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztályának, a kerületi pártbizottság, a kerületi tanács, művelődési intézmények igazgatósága, a KISZ- és a népfrontbizottság képviselői. Az évforduló alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temetőben. A költő sírjánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Molnár Béla titkár; a Kulturális Minisztérium képviseletében Pozs- gay Imre miniszter és Tóth Dezső miniszterhelyettes koszorúzott. A Magyar Tudományos Akadémia koszorúját Szentágothai János akadémikus, elnök és Szabolcsi Miklós akadémikus, a nyelv- és irodalomtudományok osztályának elnöke, a Magyar Írók Szövetségének koszorúját Garai Gábor Kossuth-díjas költő, főtitkár és Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő helyezte a sírra. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében Tolnai Gábor akadémikus, elnök és Csáky Edit titkár koszorúzott. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. Szaljut űrállomás Munkához látott Popov és Rjumin Az új szovjet űrhajó ösz- szekapcsolása a több mint két és fél év óta a Föld körül keringő Szaljut—6 űrállomással csütörtökön este a megszokott módon, simán ment végbe az automatikus berendezések, műszerek segítségével. A berendezések ellenőrzése után a két űrhajós kinyitotta az összekötő nyílást, átment az űrállomásra, üzembe helyezte a legfontosabb berendezéseket, majd a megerőltető nap után megérdemelt hosszabb pihenőt kapott. Pénteki programjuk az űrállomás teljes üzembe helyezése, a berendezések ellenőrzése és a Progressz teherűrhajó kirakodásának megkezdése volt. Mint Konsztantyin Feok- tyisztov, az ismert űrhajóstudós elmondotta, a programban most hosszabb időt szánnak az űrállomás átvizsgálására, felújítására, mert a Szaljut immár több mint két és fél év óta teljesíti feladatát s egyes berendezései megkoptak, elavultak. Cserélik a híradóberendezések egy részét is. A két űrhajós pénteken a rendszeres munka előtt átesett az első orvosi vizsgálaton is. L_ápafő, a csendes falu Tavaly decemberben készült el az az 5400 méter hosszú útszakasz, amely Váron got köti össze Somogy- szillel. Várong, Lápafőtől alig három kilométernyire fekszik, így a két tolnai községet összeköti az út Somogy megyével. Lápafőtől már nincs messze Igái, a híres Somogy megyei gyógyvíz, így olykor végigszáguld Lá- pafőn is egy-egy turistákkal megrakott busz, s nagy robajjal bontja meg a falu békés, nyugodt csendjét. Képünkön a főutca egy részlete (Magazinunkat a negyedik oldalon olvashatják.) MANGÁNBÁNYÁSZOK (3. old.)
