Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-11 / 84. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 84. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. április 11., péntek Mai számunkból KERÉKPÁRÜLÉSEK EXPORTRA (3. old.) MINDENKI KÖZLEKEDIK (3. old.) AZ ORVOSÉ A SZŐ (4. old.) EBÉDIDŐ ÉS MAS CSEKÉLYSÉGEK (5. old.) Munka nélkül szerzett jövedelmek A munkajövedelmek forma szerint mindenkor tár­sadalmilag hasznos tevékenységért kapott fizetségek, de a valóságban a munkajövedelemnek látszó forintok is lehetnek munka nélkül szerzettek. Ami meg a for­májukat tekintve is munka nélkül szerzett jövedelme­ket illeti, ezek döntő része munkajövedelemként került az első tulajdonoshoz, majd e különleges „újraelosz­tás” fura — megszokott, megtűrt, tiltott, de létező — csatornáin át jutott a második (sokadik) tulajdonos­hoz. Ez a nagyon leegyszerűsített, s előbbiekben föl­vázolt gondolatmenet is túlságosan bonyolult, mint­sem, hogy megbízható választóvonalként szolgálhas­son. S máris ellentmondva: csak annyira bonyolult ez a folyamat, mint maga a köznapi gyakorlat, valóság. Első pillantásra minden egyszerűnek látszik. Munka nélkül elért jövedelem — bár „befektetés” van, leg­kevesebb öt forint — a lottó négyes találatára kifize­tett 60 vagy 120 ezer forint; az orvosi hálapénz; a borravaló; üldözendő, de létező csúszópénz; a papí­ron nyilvántartott, de tényleges munkát nem kívánó másod-, mellékállás, szakértés (aminek bokrát éppen a közelmúltban kezdte erőteljesen nyesegetni a jogi rendezés), s így tovább. Ám szarvashiba lenne úgy gondolkozni: az „igazi” munka csakis valamilyen fizi­kai vagy más, de könnyen kézzelfogható tevékenység lehet, a tanáré, a gyártmányszerkesztőé például. Tár­sadalmilag hasznos, nélkülözhetetlen munkát lát el a magánkisiparos — kiskereskedő — termelő, szervező tevékenységével, ha mindenben igazodik a törvények­hez, jogszabályokhoz. Ahogy a feltaláló, az újító díja szintén nem munkátlanul szerzett jövedelem. Még eddig is egyszerűnek látszott igazságot tenni — bár nem biztos, hogy mindenki számára az —, ám mit kezdjünk az iparengedélyes — tehát: üzleti könyveket vezető, adózó — kőműves mesterrel, aki a hét két első napját „munkátlanul” töltötte; emberei dolgoztak, ő pedig anyag, fuvar után futkosott? Jövedelme ak­kor, amikor éppen nem rakja a téglát, hanem szer­vezi, előkészíti, hogy „rakhassák a téglát”, munka nél­kül szerzett lenne? Vagy elengedhetetlen feltétele — része — a munkajövedelemnek? A példa — éppen a látszat és a valóság elkülönítése okán — végletesen egyszerű, ám mégis, olyan eset, ami száz más hason­lóval egyetemben, sokat vitatott, s szenvedélyek csi- holója. Tavaly 338,2 milliárd forint volt a lakosság pénz­bevétele — munkabértől a pénzbeni társadalmi jutta­tásokig —, 1975-ben 245 milliárd. Ha most e látható forrásokból — mert a munka nélkül szerzett jövedel­mek döntő része a lakosság egymás közötti pénzforgal­mában-keletkezik, azaz nem látható, mérhető — óva­tosan elkülönítjük azt, amiért nem kellett valami­lyen teljesítményt nyújtani, valójában nem jelentős összeghez jutunk. Az óvatosság azért indokolt, mert nem általában ezeknek a forrásoknak az elrekesztése a cél. Hiszen például 1977-ben 613 millió forintot fizettek ki az érintettek kezéhez földjáradék, földhaszonbér címén, s 1,6 milliárdot totó-, lottó-, lósportnyeremény for­májában. Többnyire nem a munka nélkül szerzett ilyen — megfogható, hivatalos, azaz törvényesített formákhoz kötődő — forintok irritálják a közvéleményt. Sokkal inkább a megfoghatatlanok. S ez, megfoghatatlanságuk a gond. Mert hiszen a két érintetten kívül ki tudja — ki bizonyíthatja —, mennyibe került a közkórházi „maszek-ágy”, a pult alól — raktár mélyéről — nyitás előtt kiadott bojler, sodronyfonat, szerelvény; mit hoz össze — legtöbbször semmi fejébén, még a kötelező udvariasságot is megtakarítva — egy-egy menőbb fel­szolgáló, női fodrász, benzinkutas, autószerelő, állami, szövetkezeti tulajdonú eszközökkel, hivatalos munka­időben, és természetesen, az erre a munkaidőre járó munkajövedelem — mellett... Azért gond ez a megfoghatatlanság — ellenőrizhe­tetlenség —, mert megsérti némelykor megcsúfolja a szocialista elosztás elveit, azaz, hogy a jövedelem, az annak alapjári létrejött életmód legyen összhangban a társadalom számára nyújtott teljesítménnyel. Tör­tént azért egy és más az ilyenfajta jövedelmek föl­számolására, így például az ingatlanforgalom korlá­tozása, a három évnél fiatalabb gépkocsik magánfor­galmú értékesítésének megszüntetése, az illetékek ren­dezése stb. Munkaügyi kutatásokra támaszkodó becs­lések szerint a hálapénzből, borravalóból jövedelem­re szert tevők csoportja körülbelül félmillió. Táboruk apasztása nem jár okvetlen azzal, hogy a munka nél­kül szerzett jövedelmek összege is csökken. Ezért el- sődlegesebb: minden esetben a jövedelmek forrásának vizsgálata, s a „szennyezett” forrásoknak az elrekesz­tése. De: csak ezeké! Mert általában a keresetek visz- szafogása a teljesítmények visszafogásával egyenlő, s ez a társadalom számára önveszélyes út lenne. Tel­jesítményt követelni s azt társadalmi hasznosságának megfelelően javadalmazni: ez a járható út ahhoz is, hogy a munka nélkül szerzett forintok ne torzítsák el a társadalmi munkamegosztás által meghatározott jövedelmi viszonyokat. MÉSZÁROS OTTO Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Hét év munkája a mérlegen A Tona megyei Tanács cikluszáró ülésének résztvevői Szekszárdon tegnap dél­előtt tartotta meg utolsó ülé­sét a Tolna megyei Tanács, mely programjának megfe­lelően ezúttal a hosszúra nyúlt tanácsi ciklus időtar­tama alatt végzett munkát tekintette át. Az ülésen részt vett K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára, továbbá az ÉVM képviseletében Kellner János főosztályvezető. A megyei tanács elnöké­nek, dr. Szabópál Antalnak két beszámolóját összevon­tan tárgyalta meg a testület. Ezek az anyagok a megyei A BT palesztin-vitája Szerdán további felszólalá­sokkal folytatódott a Bizton­sági Tanács palesztin-vitája. Raul Roa Kouri kubai ENSZ-nagykövet síkraszállt a palesztin nép jogainak védel­mében, elutasította a Camp David-i megállapodáson ala­puló „autonómiatárgyaláso­kat”. Emlékeztetett az el nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletének határoza­taira, amelyekben szolidari­tásukat fejezték ki a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zettel, s Izrael-ellenes szank­ciókat követeltek. Hasonlóan foglalt állást Mohamed Bedzsaui, algériai ENSZ-nagykövet is. Felszólalt a vitában a Je­meni Arab Köztársaság és Jordánia képviselője is. A jemeni nagykövet kifejezte azon meggyőződését, hogy a palesztin nép, a PFSZ veze­tésével hamarosan kivívja függetlenségét és szuvereni­tását. tanács végrehajtó bizottságá­nak 1973—1980. között vég­zett tevékenységét summáz­ták. Kissé részletezőbb volt az az összegzés, amely a ta­nácstörvénynek megfelelően a megyei tanács vb elmúlt évben, 1979-ben végzett munkájáról adott számot a testületnek. Hét év tevékeny­ségét mérlegelni — mint er­re a napirend vitájában szót kérők közül többen is utal­tak — nem könnyű feladat, de mindenképpen kötelező és szükséges, hiszen eredmé­nyeknek okkal szóló örömök és a további tennivalókra utaló gondok egész sorát kel­lett számba venni. S úgy, hogy a júniusi választások után megalakuló megyei ta­nácsnak és végrehajtó bi­zottságának bőven lesz mit folytatnia. Nagy részletességgel a tu­dósító ezen a helyen nem beszélhet arról a munkáról, amelyet a hét esztendő alatt a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága végzett. De emlékeztetőül idézhet ko­rábban már közrebocsátott tényeket és adatokat. (Folytatás a 2. oldalon) Illést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését április Il-re összehívták. A Politikai Bizottság az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választásokkal kapcsolatos előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Emlékezés József Attilára A magyar líra, a magyar szocialista költészet nemzet­közi jelentőségű klasszikusa, József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából csü­törtökön este díszünnepséget rendeztek a József Attila Színházban. A József Attila emlék- bizottság ünnepi estjén részt vettek: Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a József Attila emlék- bizottság elnöke, Méhes La­jos, az MSZMP Budapesti Bi­zottságának első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Jelen vol­tak politikai, kulturális, tu­dományos életünk más ismert személyiségei, köztük a József Attila emlékbizottság tagjai. Részt vett a budapesti diplo­máciai képviseletek több ve­zetője és tagja is. A díszünnepséget Benjámin László Kossuth-díjas költő nyitotta meg, majd Aczél György mondott ünnepi be­szédet. A nézőtér első soraiban foglaltak helyet az ünnepi al­kalomra a baráti szocialista or­szágokból hazánkba érkezett író és műfordító vendégek. Garzonhoz Bonyhadon A városiasodás egyik velejárója a lakásproblémák megszaporodása. Ez egyáltalán nem­csak a nagycsaládosokra vonatkozik, hanem a fiatalokra és a magukra maradt öre­gekre is. Ennek a felismerésnek a jegyében kezdték el Bonyhadon, a várossá válás harmadik évében egy új garzonház építését a centrumban. Ugyanebben az épületben orvosi rendelő is helyet kap.

Next

/
Thumbnails
Contents