Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-11 / 84. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 84. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. április 11., péntek Mai számunkból KERÉKPÁRÜLÉSEK EXPORTRA (3. old.) MINDENKI KÖZLEKEDIK (3. old.) AZ ORVOSÉ A SZŐ (4. old.) EBÉDIDŐ ÉS MAS CSEKÉLYSÉGEK (5. old.) Munka nélkül szerzett jövedelmek A munkajövedelmek forma szerint mindenkor társadalmilag hasznos tevékenységért kapott fizetségek, de a valóságban a munkajövedelemnek látszó forintok is lehetnek munka nélkül szerzettek. Ami meg a formájukat tekintve is munka nélkül szerzett jövedelmeket illeti, ezek döntő része munkajövedelemként került az első tulajdonoshoz, majd e különleges „újraelosztás” fura — megszokott, megtűrt, tiltott, de létező — csatornáin át jutott a második (sokadik) tulajdonoshoz. Ez a nagyon leegyszerűsített, s előbbiekben fölvázolt gondolatmenet is túlságosan bonyolult, mintsem, hogy megbízható választóvonalként szolgálhasson. S máris ellentmondva: csak annyira bonyolult ez a folyamat, mint maga a köznapi gyakorlat, valóság. Első pillantásra minden egyszerűnek látszik. Munka nélkül elért jövedelem — bár „befektetés” van, legkevesebb öt forint — a lottó négyes találatára kifizetett 60 vagy 120 ezer forint; az orvosi hálapénz; a borravaló; üldözendő, de létező csúszópénz; a papíron nyilvántartott, de tényleges munkát nem kívánó másod-, mellékállás, szakértés (aminek bokrát éppen a közelmúltban kezdte erőteljesen nyesegetni a jogi rendezés), s így tovább. Ám szarvashiba lenne úgy gondolkozni: az „igazi” munka csakis valamilyen fizikai vagy más, de könnyen kézzelfogható tevékenység lehet, a tanáré, a gyártmányszerkesztőé például. Társadalmilag hasznos, nélkülözhetetlen munkát lát el a magánkisiparos — kiskereskedő — termelő, szervező tevékenységével, ha mindenben igazodik a törvényekhez, jogszabályokhoz. Ahogy a feltaláló, az újító díja szintén nem munkátlanul szerzett jövedelem. Még eddig is egyszerűnek látszott igazságot tenni — bár nem biztos, hogy mindenki számára az —, ám mit kezdjünk az iparengedélyes — tehát: üzleti könyveket vezető, adózó — kőműves mesterrel, aki a hét két első napját „munkátlanul” töltötte; emberei dolgoztak, ő pedig anyag, fuvar után futkosott? Jövedelme akkor, amikor éppen nem rakja a téglát, hanem szervezi, előkészíti, hogy „rakhassák a téglát”, munka nélkül szerzett lenne? Vagy elengedhetetlen feltétele — része — a munkajövedelemnek? A példa — éppen a látszat és a valóság elkülönítése okán — végletesen egyszerű, ám mégis, olyan eset, ami száz más hasonlóval egyetemben, sokat vitatott, s szenvedélyek csi- holója. Tavaly 338,2 milliárd forint volt a lakosság pénzbevétele — munkabértől a pénzbeni társadalmi juttatásokig —, 1975-ben 245 milliárd. Ha most e látható forrásokból — mert a munka nélkül szerzett jövedelmek döntő része a lakosság egymás közötti pénzforgalmában-keletkezik, azaz nem látható, mérhető — óvatosan elkülönítjük azt, amiért nem kellett valamilyen teljesítményt nyújtani, valójában nem jelentős összeghez jutunk. Az óvatosság azért indokolt, mert nem általában ezeknek a forrásoknak az elrekesztése a cél. Hiszen például 1977-ben 613 millió forintot fizettek ki az érintettek kezéhez földjáradék, földhaszonbér címén, s 1,6 milliárdot totó-, lottó-, lósportnyeremény formájában. Többnyire nem a munka nélkül szerzett ilyen — megfogható, hivatalos, azaz törvényesített formákhoz kötődő — forintok irritálják a közvéleményt. Sokkal inkább a megfoghatatlanok. S ez, megfoghatatlanságuk a gond. Mert hiszen a két érintetten kívül ki tudja — ki bizonyíthatja —, mennyibe került a közkórházi „maszek-ágy”, a pult alól — raktár mélyéről — nyitás előtt kiadott bojler, sodronyfonat, szerelvény; mit hoz össze — legtöbbször semmi fejébén, még a kötelező udvariasságot is megtakarítva — egy-egy menőbb felszolgáló, női fodrász, benzinkutas, autószerelő, állami, szövetkezeti tulajdonú eszközökkel, hivatalos munkaidőben, és természetesen, az erre a munkaidőre járó munkajövedelem — mellett... Azért gond ez a megfoghatatlanság — ellenőrizhetetlenség —, mert megsérti némelykor megcsúfolja a szocialista elosztás elveit, azaz, hogy a jövedelem, az annak alapjári létrejött életmód legyen összhangban a társadalom számára nyújtott teljesítménnyel. Történt azért egy és más az ilyenfajta jövedelmek fölszámolására, így például az ingatlanforgalom korlátozása, a három évnél fiatalabb gépkocsik magánforgalmú értékesítésének megszüntetése, az illetékek rendezése stb. Munkaügyi kutatásokra támaszkodó becslések szerint a hálapénzből, borravalóból jövedelemre szert tevők csoportja körülbelül félmillió. Táboruk apasztása nem jár okvetlen azzal, hogy a munka nélkül szerzett jövedelmek összege is csökken. Ezért el- sődlegesebb: minden esetben a jövedelmek forrásának vizsgálata, s a „szennyezett” forrásoknak az elrekesztése. De: csak ezeké! Mert általában a keresetek visz- szafogása a teljesítmények visszafogásával egyenlő, s ez a társadalom számára önveszélyes út lenne. Teljesítményt követelni s azt társadalmi hasznosságának megfelelően javadalmazni: ez a járható út ahhoz is, hogy a munka nélkül szerzett forintok ne torzítsák el a társadalmi munkamegosztás által meghatározott jövedelmi viszonyokat. MÉSZÁROS OTTO Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Hét év munkája a mérlegen A Tona megyei Tanács cikluszáró ülésének résztvevői Szekszárdon tegnap délelőtt tartotta meg utolsó ülését a Tolna megyei Tanács, mely programjának megfelelően ezúttal a hosszúra nyúlt tanácsi ciklus időtartama alatt végzett munkát tekintette át. Az ülésen részt vett K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, továbbá az ÉVM képviseletében Kellner János főosztályvezető. A megyei tanács elnökének, dr. Szabópál Antalnak két beszámolóját összevontan tárgyalta meg a testület. Ezek az anyagok a megyei A BT palesztin-vitája Szerdán további felszólalásokkal folytatódott a Biztonsági Tanács palesztin-vitája. Raul Roa Kouri kubai ENSZ-nagykövet síkraszállt a palesztin nép jogainak védelmében, elutasította a Camp David-i megállapodáson alapuló „autonómiatárgyalásokat”. Emlékeztetett az el nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletének határozataira, amelyekben szolidaritásukat fejezték ki a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel, s Izrael-ellenes szankciókat követeltek. Hasonlóan foglalt állást Mohamed Bedzsaui, algériai ENSZ-nagykövet is. Felszólalt a vitában a Jemeni Arab Köztársaság és Jordánia képviselője is. A jemeni nagykövet kifejezte azon meggyőződését, hogy a palesztin nép, a PFSZ vezetésével hamarosan kivívja függetlenségét és szuverenitását. tanács végrehajtó bizottságának 1973—1980. között végzett tevékenységét summázták. Kissé részletezőbb volt az az összegzés, amely a tanácstörvénynek megfelelően a megyei tanács vb elmúlt évben, 1979-ben végzett munkájáról adott számot a testületnek. Hét év tevékenységét mérlegelni — mint erre a napirend vitájában szót kérők közül többen is utaltak — nem könnyű feladat, de mindenképpen kötelező és szükséges, hiszen eredményeknek okkal szóló örömök és a további tennivalókra utaló gondok egész sorát kellett számba venni. S úgy, hogy a júniusi választások után megalakuló megyei tanácsnak és végrehajtó bizottságának bőven lesz mit folytatnia. Nagy részletességgel a tudósító ezen a helyen nem beszélhet arról a munkáról, amelyet a hét esztendő alatt a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága végzett. De emlékeztetőül idézhet korábban már közrebocsátott tényeket és adatokat. (Folytatás a 2. oldalon) Illést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április Il-re összehívták. A Politikai Bizottság az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választásokkal kapcsolatos előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Emlékezés József Attilára A magyar líra, a magyar szocialista költészet nemzetközi jelentőségű klasszikusa, József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából csütörtökön este díszünnepséget rendeztek a József Attila Színházban. A József Attila emlék- bizottság ünnepi estjén részt vettek: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a József Attila emlék- bizottság elnöke, Méhes Lajos, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak politikai, kulturális, tudományos életünk más ismert személyiségei, köztük a József Attila emlékbizottság tagjai. Részt vett a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A díszünnepséget Benjámin László Kossuth-díjas költő nyitotta meg, majd Aczél György mondott ünnepi beszédet. A nézőtér első soraiban foglaltak helyet az ünnepi alkalomra a baráti szocialista országokból hazánkba érkezett író és műfordító vendégek. Garzonhoz Bonyhadon A városiasodás egyik velejárója a lakásproblémák megszaporodása. Ez egyáltalán nemcsak a nagycsaládosokra vonatkozik, hanem a fiatalokra és a magukra maradt öregekre is. Ennek a felismerésnek a jegyében kezdték el Bonyhadon, a várossá válás harmadik évében egy új garzonház építését a centrumban. Ugyanebben az épületben orvosi rendelő is helyet kap.
