Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

2 nlÉPÜJSÁG 1980. április 10. Amerika felszólítana szövetségeseit - kövessék Irán-ellenes lépéseit Carter elnök döntése után az iráni diplomatáknak el kell hagyni az Egyesült Államokat. Képünkön: Ali Agah tá­vozó ügyvivő a Dulles nemzetközi repülőtéren. Gandhi asszony vendége Szerda esti kommentárunk. Vájtfülűek számára a diplomácia nyelvezete korántsem érthetetlen talány. Ellenkezőleg, a politikusok megnyilatkozá­saiban, fontosnak szánt beszédeiben minden szónak, jelző­nek, megállapításnak jelentős a szerepe. Érdemes ebből a szempontból vizsgálni Indira Gandhi in­diai és Pham Van Dong vietnami kormányfő kölcsönös üd­vözlő beszédet. A Vietnami Szocialista Köztársaság minisz­terelnöke viszonylag rövid időn belül másodszor jár In­diában, s ennek a körülménynek különös jelentőséget kell tulajdonítani a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Gandhi asszony repülőtéri üdvözlő szavaiban a két ország barátsá­gának mély történelmi gyökereit méltatta. Vendége a két nép országépítő együttműködésén kívül a térség, az egész világ békéjéért kifejtett közös tevékenységükre tette a hang­súlyt. Mindezt egybevetve nem nehéz következtetni az indiai— vietnami tárgyalások témájára. Nyilvánvaló, hogy a kétol­dalú kapcsolatok, az ázsiai események és az el nem kötele­zettek mozgalmának időszerű kérdései foglalkoztatják a két kormányfőt és szakértőiket. Amikor Vietnamban véget ért az amerikai betolakodók ellen folytatott háború, az indiai kormány az elsők között sietett Hanoi gazdasági megsegítésére. Üj-Delhi akkor is éle­sen reagált, amikor a kínaiak megtámadták Vietnamot. A két ország aggodalma azonos: a térség békéjét és biztonsá­gát fenyegető veszélyforrásnak minősítik a pekingi vezetés terjeszkedő, hegemonista politikáját, amely mind Indiát, mind pedig Vietnamot sújtotta már. Nem csupán a kötelező udvariasság csengett ki a viet­nami kormányfő szavaiból, amikor megérkezése után Indiát az ázsiai és a világbéke, a stabilitás bástyájának nevezte. Közismert, milyen fontos szerepet tölt be India az el nem kötelezettek mozgalmában. Az államok e tekintélyes csopor­tosulására a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos teendők hárulnak, mindenekelőtt a feszültség- gócok megszüntetésében. A két országot sok közös teendő fűzi össze. India társadal­mi és gazdasági fölemelkedése éppúgy megfeszített munkát igényel, mint a több évtizedes háború nyomainak eltünteté­se, a talpraállás feltételeinek megteremtése Vietnam népé­től. Alapvető érdekeik is egybeesnek: csakis békében szá­míthatnak nagyszabású programjaik megvalósítására. Üj-Delhi jó kapcsolatokra törekszik szomszédaival éppúgy, mint Vietnam. Nem közömbös az ázsiai kontinens biztonsá­ga számára India Afganisztánnal és Kambodzsával kapcso­latos álláspontja sem. Pham Van Dong megbeszélésein bi­zonyára ezeket a problémákat is áttekintik, s aligha két­séges, hogy sok közös teendőt találnak. GYAPAY DÉNES Kreisky belgrádi megbeszélései Az amerikai külügyminisz­ter szerint Washington első­ként reagáló szövetségesei „határozott és kedvező” vá­laszt adtak arra a felhívás­ra, hogy támogassák Carter elnök Irán elleni lépéseit. Vance ugyanakkor elismerte, hogy a nyugati országok többsége még nem foglalt ál­lást. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok valameny- nyi szövetségesét — „bele­értve Franciaországot is” — csatlakozásra szólította fel. Powell, a Fehér Ház szó­vivője óvatosabban nyilatko­zott és csak annyit mondott, hogy „még korai lenne elbí­rálni” a válaszokat, és az Egyesült Államok kormánya „érdeklődéssel várja . a to­vábbi reagálásokat”. Powell egyúttal értésre adta, hogy Washington a Perzsa-öböl blokádját vagy az iráni olaj­kikötők elaknásítását is fon­tolgatja, ami súlyos helyzet­be hozná az iráni olajtól füg­gő nyugat-európai országokat és Japánt. Hodding Carter, a külügy­minisztérium szóvivője vala­mivel egyértelműbben fogal­mazott. Kijelentette, hogy Nyugat-Európa és Japán irá­ni olajszállítmányai „amúgy- is elmaradhatnak”. Az újság­írók kérdéseire válaszolva többször is emlékeztetett Carter elnök kijelentésére, hogy erőteljesebb lépések várhatók, ha a túszokat nem engedik szabadon. Hozzátet­te, hogy az amerikai kije­lentéseket „a szövetségesek ne tekintsék fenyegetések­nek, hanem a realitások is­mertetésének”. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok megszakí­Bejrút, Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán izraeli csapategy­ségek hatoltak be Dél- Libanon területére. Bejrúti ENSZ-források szerint izraeli csapatmozdulatokat észleltek a jobboldali milíciák ellen­őrizte határövezet középső Spanyolország tóttá diplomáciai kapcsola­tait Iránnal. A jelenleg Ausztriában tartózkodó fő­titkár nyilatkozatát a világ- szervezet egyik szóvivője is­mertette. Waldheim sajnála­tosnak nevezte, hogy ez ideig eredménytelenek maradtak az ENSZ-nek a két kor­mánnyal együttműködve kez­deményezett közvetítési kí­sérletei, és a szembenálló felek az „erőfeszítések elle­nére” sem találtak megol­dást a válságra. Waldheim közvetve bírálta Khomeinit is, mivel az amerikai túszok helyzetében nem történt ér­demi változás. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a maga részéről tovább­ra is mindent megtesz a tár­gyalásos rendezés és a Te­heránban fogva tartott ame­rikai túszok kiszabadulása érdekében. szektorában, így Kounin, Sakra és Bét-Juhan közsé­gekben. A dél-libanoni kato­nai fejleményekről sürgős tárgyalások kezdődtek a li­banoni hadsereg és a Dél- Libanonban állomásozó ENSZ-csapatok parancsnok­sága között. A hét elején bejelentett amerikai gazdasági megtorló intézkedések nem érték fel­készületlenül Iránt. Bani- szadr elnök kedd esti tele­víziónyilatkozatában biztosí­totta az ország lakosságát, hogy Irán minden fontos ter­mékből, így élelmiszerekből és gyógyszerekből is megfe­lelő tartalékokkal rendelke­zik. A teheráni rádió bejelen­tette, hogy Irán bécsi nagy- követségén „különleges” iro­dát állítanak fel azzal a fel­adattal, hogy tanulmányozza iparcikkek és egyes alapanya­gok európai vásárlásának le­hetőségeit. A gazdasági és pénzügyminisztérium közlése szerint az amerikai tilalmak­kal szemben elsősorban Eu­rópára, azon belül is a skan­dináv országok kínálatára kívánnak támaszkodni. A libanoni kormány szer­dai ülésén élesen elítélte az ENSZ-csapatok ír kontingen­se ellen végrehajtott jobb­oldali támadást, melynek so­rán egy katona megsebesült, kilencet pedig túszként fog­va tartottak. NDK Ünnepi megemlékezések A buchenwaldi koncentrá­ciós tábor nemzetközi bizott­ságának kétnapos ülésével szerdán megkezdődött a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban a Hitler-fasizmus fe­letti győzelem 35. évforduló­járól való nemzetközi jelle­gű megemlékezések sorozata. A megemlékezések csúcs­pontja május 8—9., a német nép fasizmus alól történt fel- szabadulásának jubileuma, illetve a nácizmus feletti győ­zelem napja. Az antifasiszta ellenállók bizottságának szerdai berlini nemzetközi sajtókonferenciá­ján bejelentették, hogy az NDK-beli emlékünnepsége­ken mindenütt nagy szám­ban vesznek részt külföldi meghívottak, mindenekelőtt szovjet háborús veteránok, a fasizmus egykori üldözöttéi és azok hozzátartozói. A 'megemlékezések NDK-beli résztvevői között elsősorban a fiatal nemzedék jelenlété­re számítanak. Az évforduló alkalmából mindenütt ülést tartanak az egykori náci koncentrációs táborok nemzetközi bizottsá­gai, illetve elnökségei. Magyar-kambodzsai tárgyalások Szerdán megkezdődtek a tárgyalások a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának és a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bi­zottságának küldöttségei kö­zött. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a HNF Orszá­gos Tanácsának főtitkára tájékoztatta a Yos Por fő­titkár vezette kambodzsai küldöttséget a Magyar Nép- köztársaság bel- és külpoli­tikájáról, az MSZMP XII. kongresszusának határoza­tairól. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság vezetői ugyancsak szerdán fogadták a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának kül­döttségét. A megbeszélésen Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke és Harmati Sán­dor, az MSZB elnöke adott tájékoztatót a Béketanács és a szolidaritási bizottság te­vékenységéről, A hivatalos látogatáson Belgrádban tartózkodó Bruno Kreisky osztrák kancellár szerda délelőtt megbeszélést folytatott Vladimir Bakarics- csal, a jugoszláv állam- és pártelnökség tagjával. Ezt követően Lazar Kolisevszki. az államelnökség alelnöke fogadta az osztrák miniszter- elnököt. Mindkét találkozón a jugo­szláv—osztrák kapcsolatok, valamint a nemzetközi hely­zet néhány fontos időszerű kérdését tekintették át. Bruno Kreisky három­napos hivatalos jugoszláviai látogatása csütörtökön feje­ződik be. Izraeli behatolás Dél-Libanonba Veszélyes tavasz A tavasz érkezésével az egyébként is mind feszültebb spa­nyol belpolitikai helyzetet a Baszkföldön és Katalóniában tartott választások még jobban kiélezték. Spanyolország bel­ső életét a polarizálódás jellemzi, s e polarizálódáson belül a fasiszta terrorszervezetek aktivizálódása. Ennek ellenére a Suarez által vezetett centrista jobboldali kormány nem keres támogatást a parlamenti baloldalnál. Sőt: úgy tűnik, mintha Suarez több pártból alakult centrista kormánypártján (UCD) belül is teret vesztenének a reformerek és fokozatosan a Demokratikus Centrum Unió konzervatív erői ragadnák ma­gukhoz a kezdeményezést. A helyzetnek ez az általános vonása befolyásolja az ön- kormányzattal kapcsolatos kormánypolitikát is. Baszkföld és Katalónia már régebben megkapta a parlamenttől a ne­hezen kidolgozott autonóm státuszt, s 1979 őszén nagy si­kernek lehetett tekinteni, hogy ezt az autonómiát a szaka- dár terrorista mozgalmak által gyötört Baszkföldön is nép­szavazás szentesítette. Az év elejétől kezdve azonban a kormány fokozatosan le­tért a többi tartománynak nyújtandó autonómia megadásá­nak vonaláról. A február 28-án tartott andalúziai népszava­zás során a kormány a szocialisták és kommunisták tilta­kozása ellenére már olyan feltételeket szabott, amelyek jó­formán lehetetlenné tették Andalúzia számára az önkor­mányzat elérését. (Nem volt elég a tartomány egészének ab­szolút többsége, az Andalúziát alkotó öt megyében külön- külön is abszolút többségre volt szükség.) Miután a Suarez- kormány ezzel a jobboldali, centralizáló erőknek tett gesztus­sal is csak a legnagyobb nehézségek árán tudta megaka­dályozni az önkormányzatot — az események a helyzetet tovább feszítették. Különösképpen azért, mert a kormány magatartása felháborította a baszk nacionalista erőket. A tartomány alig néhány nappal az „andalúz trükk” után, március 9-én választotta meg a maga parlamentjét. A baszk választások ily módon az általános belső feszült­ség fokozódásának légkörében játszódtak le. Baszk viszony­latban ez annyit jelentett, hogy az atmoszféra nemcsak a Suarez kormánypártja számára volt kedvezőtlen, hanem az országos baloldali pártok számára is. Ezek a baloldali pártok ugyanis (a szocialisták és kommunisták közötti nézetkü­lönbségektől függetlenül) elítélték és veszélyesnek tartották a baszk szeparatisták (ETA) és a hozzájuk csapódó szepa- ratista-terrorista hajlandóságú pártok tevékenységét. Ugyan­akkor elítélték a Suarez-kormány fokozatosan egyre inkább jobbra tájékozódó politikáját, amely kedvező légkört teremt a terrorizmus számára, szinte bátorítja a jobboldali fasiszta terrorcsoportokat. A baloldal bírálatait és aggodalmait a Baszkföldön tartott választások eredménye teljesen igazolta. A választások min­denekelőtt Suarez pártjának vereségét hozták. A kormány­párt Baszkföldön a szavazatok mindössze 10 százalékát sze­rezte meg, és a 60 tagú tartományi parlamentben összesen hat mandátumhoz jutott. A vázolt okok miatt — országos erejéhez képest jóval kisebb mértékben ugyan, de — háttér­be szorult a baloldal is. A spanyol szocialisták (PSOE) a szavazatok 15 százalékát kapták, míg a szeparatisták és ter­rorista irányzatok ellen különösen élesen fellépő spanyol kommunisták csak 1,5 százalékot. Ez egyben azt jelentette, hogy a nacionalista pártok ab­szolút többséghez jutottak a baszk tartományi parlamentben. Igaz, a 60 képviselői helyből a szavazatok 42 százalékával 25 mandátumot a mérsékelt baszk nacionalista párt (PNV) szer­zett meg. A pártnak a tartományi parlamentben tehát egy­magában nincs abszolút többsége. Ezért együtt kell működ­nie a meglehetősen nyílt szeparatista programot hirdető Her- ri Batasuna nevű párttal (ennek nem is különösen rejtett kapcsolatai vannak az ETA terroristáival). Ez a párt 18 szá­zalék szavazattal 11 mandátumhoz jutott és további 10 szá­zalékot (6 mandátummal) nyertek a még inkább ultrabal vo­nalat képviselő „Baszk Baloldalnak” nevezett párt listái. Az önkormányzati megállapodást lényegében elfogadó mérsékelt nacionalisták így az önrendelkezés és elszakadás jogát igény­lő erők nyomása alatt állanak. A változó politikai erővonalak hatása szintén megmutat­kozott a március 20-án tartott katalóniai tartományi parla­menti választásokon. A fordulat ebben az esetben talán még komolyabb, mint Baszkföld esetében. Katalóniában ugyanis a tartományi autonómia elfogadása sokkal zavartalanabbul és az országos baloldali pártok befolyásának növekedésével párhuzamosan ment végbe. Mégis — minden várakozással ellentétben — a jobboldali polgári nacionalista szervezet (Konvergencia és Unió) a katalán parlament legerősebb párt­ja lett. Nemcsak a madridi kormánypárt, tehát a Centrum Unió, hanem a Spanyol Szociáldemokraták (PSOE) katalán szervezete is visszaszorult. Az andalúziai és baszkföldi események után a katalán vá­lasztások még jobban kiélezték azokat a politikai feszültsé­geket és veszélyeket, amelyek e tavaszon a még gyenge spanyol parlamenti demokrácia rendszerét fenyegetik. (—i. —e.) PANORÁMA MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke szerdán pihenés céljából elutazott Moszkvából. A repülőtéren a szovjet vezetőt a SZKP Poli­tikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, a KB felelős be­osztású munkatársai és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. BUDAPEST A Magyar Nemzeti Bank szerdán tartotta évi rendes közgyűlését. Ott volt Falu­végi Lajos pénzügyminiszter; jelen voltak az állam, mint részvényes képviselői, az igazgatóság tagjai, valamint a számviszgálók. A közgyűlés a beterjesz­tett jelentést, a mérleget és az eredményelszámolást megvitatta, majd egyhangú­lag elfogadta. MOSZKVA Fogadást adott a Szovjet­unió Kulturális Minisztériu­ma szerdán a Nagy Kreml Palotában a Magyar Állami Operaház társulata tisztele­tére. A magyar művészeket V. Kuharszkij kulturális mi­niszterhelyettes üdvözölte, s méltatta a vendégjáték fon­tosságát. A szívélyes hangu­latú fogadáson ott volt Mol­nár Ferenc kulturális állam­titkár és a magyar kulturális küldöttség több tagja. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás moszkvai magyar nagykövet. Részt vettek az operaház művészei, élükön Mihály András igazgatóval. Tallinn- ban szerda este kezdte meg rövid vendégszereplését a Vígszínház együttese. A ma­gyar művészek a Harminc éves vagyok című musicallal mutatkoztak be az észt fővá­ros közönségének. WASHINGTON Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter kedden fogadta az amerikai olimpiai bizott­ság 45 tagját, akiknek bur­koltan értésére adta: ha nem támogatják Carter elnöknek a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására vonatkozó fel­hívását, akkor számolniok kell azzal, hogy a kormány­zat megfosztja őket adómen­tességüktől. BELGRAD 121 nemzeti, regionális és nemzetközi szakszervezeti szövetség képviselteti magát Belgrádban az április 22. és 25. között a társadalmi és gazdasági fejlődés témájáról megrendezendő szakszerve­zeti világértekezleten — kö­zölte Mika Spiljak, a Jugo­szláv Szakszervezetek Szö­vetsége Központi Tanácsának elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents