Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 83. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. április 10., csütörtök Mai számunkból MUNKÁK A KETTES KIÉPÍTÉSNÉL (3. old.) VILLÄMSÜJTOTTA SZOBOR (4. old.) HIDEG ESŐBEN, FELKESZlTETLEN LOVAKKAL (6. old.) SZEKSZÁRDIAK A TÉVÉ KÉPERNYŐJÉN (5. old.) Gépek a háztájiban A Minisztertanács egy nemrégiben megjelent ren­deleté kibővítette a kister­melők gépvásárlásának le­hetőségeit. Az újonnan élet- * be lépő jogszabály szerint a magántermelők a moto­ros kapán és a 14 lóerős kistraktoron kívül most már 30 lóerős új, vagy ma­ximum 35 lóerős használt mezőgazdasági vontatót és 3 tonna hasznos teherbírá­sú pótkocsit vásárolhatnak. A másfél millió körüli háztáji és kisegítő gazda­ság jelentősége vitathatat­lan: a mezőgazdasági ter­mékek egyharmada innen kerül ki. Ez ideig az álló­eszközállomány egynegyed része tartozott ehhez a te­rülethez, s ha nagyüzemek­ben akarnánk pótolni az itt termelt termékeket, sok milliárdos beruházásra len­ne szükség, az emberi mun­kaerőről nem is beszélve. A termelési és értékesí­tési biztonság a kisterme­lés alapvető feltétele. Ugyan ki vállalkozna jószágtar­tásra, szabadföldi és fólia alatti kertészkedésre, ha nem tudná pontosan, hogy a kemény munkával elő­állított zöldséget, gyümöl­csöt, szőlőt, tojást és hízó sertést hol tudja értékesí­teni. A mezőgazdasági üze­mek a legmesszebbmenő­kig segítik a háztáji gazda­ságokat, s az értékesítés körül is egyre hevesebb a probléma. A kistermelés továbbfej­lődésének kulcsa a gépesí­tés. A gépvásárláshoz né­hány kisgép, így a 10 ló­erőnél nem nagyobb telje­sítményű kerti traktor és a fejőgép vásárlásához ez év januárjától 20 százalékos állami támogatást adnak. A kisgépek forgalmazá­sával foglalkozó kereske­delmi vállalatokon a sor: a kínálatot a kereslethez kell igazítaniuk. Az előrejelzé­sek szerint idén mintegy másfél-kétszeresére bővül a kisgépkínálat. Ott, ahol sza­kosított kistermelést foly­tatnak, s több éves tapasz­talatok szerint jövedelme­ző a termelés, kisgépeket vásárolni még akkor is meg­éri, ha azok ára valamivel több mint volt korábban. A kistermelés kézi mun­káinak gépekkel való pót­lására számos megoldás kí­nálkozik. Ezek egyike: több kistermelő közösen vásá­rolna vontatót, pótkocsit, kistraktort, motoros perme­tezőt. Ez a módszer a ma­gyar mezőgazdaság törté­netében már bevált: gon­doljunk csak arra, hogy a rokonok, barátok és jó szomszédok néhány évtize­de csak úgy tudták időben elvégezni a munkákat, hogy segítettek egymásnak. D. VARGA M. Bővülő termelési együttműködés a szocialista országokkal Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Hazánk áruforgalma a többi szocialista országgal 1979-ben kiegyensúlyozottan fejlődött. Az export és az import a KGST-államokkal 10—11 százalékkal nőtt, az egyenleg a tervnek megfele­lően alakult — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes. A szállítások tervszerűsége is javult, bár ezúttal is elő­fordultak késések mind az exportban, mind az import­ban. Sikerrel folytatódott a mintegy 90 sokoldalú és több mint 160 kétoldalú szakosí­tási és kooperációs termelési egyezmény végrehajtása. A KGST-országokba irányuló 4 milliárd rubeles magyar exportnak 35 százaléka, az onnan származó csaknem 4,5 milliárd rubeles import­nak pedig 23 százaléka bo­nyolódott le szakosítási szer­ződés alapján. A fejlődés kü­lönösen az importcikkek kooperációs gyártásában fi­gyelemreméltó, mert a meg­előző két évben a kooperá­cióból származó behozatal értéke stagnált. Mind az ex­port-, mind az importárak a tervezettnél valamivel ma­gasabban voltak 1979-ben, a cserearány azonban összes­ségében a tervezettnek meg­felelően, változott. 1980-ra csaknem 9 mil­liárd rubeles áruforgalmat irányoztak elő a szocialista országokkal, vagyis a növe­kedés valamivel mérsékel­tebb, mint a korábbi esz­tendőkben. Ennek az az oka, hogy valamennyi szo­cialista ország a hazánkéhoz hasonló gazdasági gondokkal kénytelen szembenézni. A világpiaci árváltozások, az egyre nehezülő piaci helyzet a többi szocialista ország számára is hátrányokkal járt. Mivel ezeket a hátrá­nyokat a termelés hatékony­ságának növekedése nem tudta teljes mértékben el­lensúlyozni, a belső és a külső gazdasági egyensúly­ban feszültségek léptek fel, s ezek feloldására mérséklő­dött a felhalmozás üteme, s az importtal is mindenütt fokozottan takarékoskodnak. A nagyarányú változások miatt az 1975-ben megkötött ötéves egyezményeink 1980- ra szóló egyes előírásait is pontosítani, módosítani kel­lett az új követelményeknek megfelelően. A legjelentősebb megálla­podást természetesen a Szovjetunióval kötöttük, ahova főként gépeket szállí­tunk, importunk döntő há­nyada pedig anyag jellegű és félkész termék, de nagy mennyiségű szovjet gépi be­rendezést is vásárolunk. 1980-ban egyebek között hét és fél millió tonna kőolaj, 800 ezer tonna koksz, 7,5 milliárd kilowattóra villa­mos energia, 2,2 millió ton­na vasérc, 1,1 millió köbmé­ter ipari fa, 850 ezer köbmé­ter fenyő-fűrészáru, 3,5 mil­liárd köbméter földgáz érke­zik a Szovjetunióból. A bol­tokban pedig megjelenik 20 ezer szovjet gyártmányú hordozható tv-készülék, 65 ezer porszívó, 100 ezer ke­rékpár, 28 ezer hűtőszek­rény, 3,7 millió rubel érték­ben tranzisztoros rádió, s az idén megkezdődik — egye­lőre szerényebb tételekben — a szovjet automata mosó­gépek importja. Lada sze­mélygépkocsiból 45 ezer ér­kezik az idén. A magyar exportlista is gazdag, sokféle termelőesz­köz, autóbuszok, fogyasztási cikkek, gyógyszerek kivite­léről intézkedik, az olimpiá­ra pedig korszerű híradás- technikai berendezéseket szállítunk, köztük több mint 6 millió rubel értékben ered­ményhirdető táblákat. Rubel elszámolású forgal­munk változatlan áron szá­molva az idén valamivel több mint 3 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, ezen belül az export 4, az import 2,5 százalékkal emelkedik. A Szovjetunióval azonban az átlagosnál nagyobb mér­tékben, több mint 6 száza­lékkal nő hazánk árucsere­forgalma, a többi európai, rubel elszámolású viszony- lagban pedig 2 százalékos emelkedés várható. Erre az évre is biztosítottuk a leg­fontosabb nyersanyagok és energiahordozók importját, a tervezett beruházásokhoz szükséges gépeket, és egy­ben exportcikkeink elhelye­zését is biztosítják a megál­lapodások. Most a legfonto­sabb, hogy a vállalatok is minél előbb megkössék a magánjogi export-import szerződéseiket — mondotta a külkereskedelmi miniszter- helyettes. Tanácskozás a kukoricáról Tegnap délelőtt Pakson tar­tottak mintegy 200 vezető szakember részvételével ta­nácskozást a KSZE szervezé­sében. A mezőgazdaság egyik legfontosabb kultúrájának, a kukoricának termesztési hely­zetéről, a rövidesen megkez­dődő vetésről volt szó. A termesztés szempontjá­ból biztató, hogy az őszi mélyszántásokat kellő időben és jó minőségben elvégezték az üzemekben. Az már ked­vezőtlenebb, hogy a terme­lési rendszer mérései sze­rint március 31-ig lehullott csapadék kevesebb volt a szokásosnál. A talajvizsgála­tok egyértelműen arra hívják fel a figyelmet, hogy az őszi szántás elmunkálásánál a vetést megelőző talaj előkészí­tésnél a talaj nedvességét kí­mélő, megőrző gépeket, tech­nológiát kell alkalmazni a sikeres termesztés érdekében. A vetéshez szükséges hib­rideket — a keresettebb faj­tákat is — a rendszer, il­letve a vetőmagtermeltető vállalat elővásárlásokkal biz­tosította, a megrendelt téte­lek már az üzemekben vár­ják a munka indulását. Egyelőre az időjárás kedve­zőtlen és a talajhőmérséklet kérdésessé teszi a vetés szo­kásos időbeni indítását, bár addig még javulhat az idő. Az optimális vetésidő betar­tása, a hibridek hőérzékeny­sége gondos munkát, pontos szervezést követel a nagy­üzemek dolgozóitól. A ta­nácskozás után a paksi tsz tábláján mutatták be a szak­embereknek a vetőgépeket és a talajelőkészítéshez, vegy­szerezéshez használatos nagy teljesítményű munkagépeket. Két űrhajóssal a fedélzetén a világűrben a Szojnz-35 Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán délután, moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor a bajkonuri űrrepülőtérről útnak indult a Szojuz—35 űrhajó. Az űrhajó parancs­noka Leonyid Ivanovics Po­pov alezredes, fedélzeti mér­nöke Valerij Viktorovics Rjumin, a Szovjetunió Hőse, aki eddig már kétszer járta világűrben. Az űrhajó a Szaljut—6 űr­állomásra viszi a két űrha­jóst. A kiadott közlemény szerint feladatuk az, hogy az űrállomást megfelelően elő­készítsék a további tartós űrrepülésre, elvégezzék a szükséges javításokat, elő­készítsék a berendezésekét a kísérletek, megfigyelések elvégzésére. Az űrhajó a sikeres rajt után Föld körüli pályára állt, és innen jut majd a szükséges pályamódosítások­kal az űrállomáshoz. Az el­ső jelentések szerint Popov és Rjumin közérzete kitűnő, az űrhajó berendezései meg­felelően működnek. A rajtról a mdSzkvai te­levízió röviddel este három­negyed 7 után adott közvetí­tést helyszíni felvételről. Magyar-amerikai gazdasági tárgyalások Szerdán megkezdődött Washingtonban a magyar— amerikai gazdasági és ke­reskedelmi vegyes bizottság második ülése. A magyar küldöttséget Török István külkereskedelmi miniszter- helyettes, az Egyesült Álla­mok delegációját Hertha Seidman, kereskedelmi mi­niszterhelyettes vezeti. A megnyitó teljes ülés után a két fél képviselői szakbizottságokban tekintik át a gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok alakulá­sát a vegyes bizottság első, egy évvel ezelőtt Budapesten tartott ülése óta. A washing­toni tanácskozások pénteken fejeződnek be. Szili Géza Szekszárdon Tegnap délelőtt Szili Gé­za nehézipari miniszterhe­lyettes megyénkbe érkezett, hogy az érdekeltek bevoná­sával megtárgyalja az ága­zati iparpolitikai célkitűzések V. ötéves tervi teljesítését, megvalósulását, a szolgálta­tások hálózatának fejlődé­sét, a következő tervidőszak legfőbb feladatait. A tanácskozás napirend­jén szerepelt többek között a Paksi Atomerőmű építése, megyénk gáz- és villamos- energia-ellátása, valamint egyéb tanácsi feladatok. A tanácskozáson részt vett dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kálmán Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Vb-ülés Dombóváron Napirenden a DEDASZ tevékenysége (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak legutóbbi ülésén Erdé­lyi Ferenc, a DÉDÁSZ dom­bóvári kirendeltségének ve­zetője tájékoztatta a testü­letet a város és város kör­nyék villamosenergia-szolgál­tatási tevékenységéről. Területükön mintegy 17 ezer fogyasztót látnak el vil­lamos energiával, összesen 600 kilométer hoszú hálóza­tot és 220 trafóállomást üze­meltetnek. Az elmúlt évben mintegy 10 százalékkal csökkent a hibabejelentések száma, s ez a tény arra utal, hogy üzembiztosabb lett az energiaszolgáltatás. A köz- világítás üzemeltetése jelent még gondot, elsősorban a községekben, mert sok helyütt régi, korszerűtlen lámpates­tek vannak, amelyek meghi­básodása gyakori. A város­ban azonban lényegesen ja­vult a közvilágítás helyzete, mert a városi tanács nagy erőfeszítéseket tesz a korsze­rű közvilágítási hálózat meg­teremtése érdekében. A vb- tagok több kérdést is feltet­tek, s a válaszból egyértel­műen kitűnt, hogy a közvi­lágítási lámpatestek javítá­sa, égőcseréje csak nappal végezhető el, bekapcsolt ál­lapotban. Tehát a városban időnként tapasztalható „nap­pali kivilágítás” nem jelent felesleges árampocsékolást, hanem a jól szervezett mun­ka következtében mind ke­vesebb a sötétben maradó világítótest Dombóváron. MAGYARSZÉKI ENDRE---------------­A permetezőgépek beméréséhez szükséges műszereket is bemutatták a tanácskozás résztvevőinek —----------------------------------------------------—--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents