Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
Itt*, április I. Képújság 3 Dg* fg* ío w+Á £r nánS liofiilifi m»WSm WSjWSgLwLWSa* €m ArGrlIfflVAlYOl Latz Józsefné kötőgéppel köti össze a láncfonalak végét A PATEX tolnai gyárában ez év elejére befejezték a 153 millió forintos gépi be-' ruházást. A régi, hagyományos rendszerű gépek 420- ról 144-re csökkentek, helyettük 110 új SZTB-szövő- gép állt a termelésbe. A termelékenység háromszorosára nőtt, az egy szövő által kezelt gépek száma 4-ről 8—lore emelkedett. A rekonstrukció következtében a szövőlétszám is jelentős mértékben csökkent. Míg a régi 420 gépet három műszakban 300 szövő üzemeltette, addig a jelenlegi gépparkot 165-en „irányítják”. A termelés a csökkent gépszám ellenére emelkedett, meghaladta az előző évekét, tavaly 9 millió 400 ezer négyzetméter szövetet készítettek, nagy részét exportra. Az idén a tervek szerint tíz és fél millió négyzetméter szövetet gyártanak Tolnán. A gyár az előző negyedévi exporttervét teljesítette. Fotó: Gottvald A szövődé egy részlete az új SZTB-gépekkel Utóvizsgálat Javult a takarmánytermesztés és -felhasználás Tudósítóink írják; A zöldségtermesztésről MEGSZŰNIK. A ZÖLDSÉGESBOLT? A megyei népi ellenőrzés legutóbb három évvel ezelőtt vizsgálta meg a takarmánytermelés és -felhasználás helyzetét. Az idei első befejezett vizsgálatukban ismét visszatértek a témára azzal a céllal, hogy felmérjék az elmúlt három évben milyen intézkedések születtek az akkori vizsgálat javaslatai alapján. Három járás és a megyei NEB vett részt az utóvizsgálatban. A Hazafias Népfront aktivistái 146 kistermelő véleményét dolgozták fel a takarmányellátásról. Az általános kép igen kedvezőnek bizonyult. A megyei tanács vb. feladattervben határozta meg a takarmány- gazdálkodás feladatait. Az illetékes osztály, valamint a Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség folyamatosan ellenőrizte is ennek végrehajtását. Az ellenőrzés mélysége és gyakorisága differenciált volt. Nyilván ennek is köszönhetőek az eredmények. Az állattenyésztés takarmányfelhasználása keményítőértékben számolva kedvezőbb képet mutat az országosnál. A tömegtakarmány termelésének színvonala a szántóföldi kultúrákban és a rét-legelőgazdálkodásban javult^ A kérődző állatok etetésében megnövekedett a ku- koricaszilázs és a gyep szerepe. Nőtt a korszerű silók kapacitása, ezzel együtt nemcsak szárazanyagban, hanem egyéb tulajdonságokban is javult a kukoricaszilázsok minősége. A gyepgazdálkodást megfelelő, vagy javuló színvonalon művelő üzemek száma az elmúlt években megnőtt. A, megyében az előző évhez képest tavaly egy mázsával növekedett átlagosan a hektáronkénti hozam. A tejipari melléktermékeket teljes mértékben hasznosítják mezőgazdasági üzemeink, beleértve a cukorgyári melléktermékeket is abban az esetben, ha ezt a szállítási távolság még gazdaságossá teszi. Még mindig minimális a kukoricaszár és a gabona- szalma felhasználása, a vizsgálat megállapításai szerint ezek betakarítására megfelelő gép nincs a gazdaságokban. Általában juhokat és növendék marhákat legeltetnek a tarlón, de ezt sem mindenütt. A Tolna ' megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat teljes egészében értékesíti a melléktermékeket, sőt a felmerült igényeket még a társvállalatoktól történő beszerzéssel sem tudja kielégíteni. A vállalat táp- választékát a népi ellenőrök feleslegesen nagynak ítélik. A Paksi Konzervgyárban a melléktermék értékesítését a vizsgált időszakban csak részben szervezték meg. Csupán a borsó héját és a törött szemeket értékesítik. Az elmúlt évben már a paradicsom törkölyét sem vásárolta meg a korábbi vevő, a Vörös Csillag Htsz — minőségi okokból. A zöldbab, a paprika, az alma feldolgozásánál keletkezett hasznos hulladékot nem használja fel senki, a gyár véleménye szerint erre a gazdaságok részéről nincsen igény. Megyei szinten az abrak- felhasználás hatékonysága javult. A tejtermelési ágazatban például az évi négyezer liter feletti termelést elérő gazdaságokban a három év előttihez képest felhasznált fajlagos takarmány 31,2 százalékkal csökkent. A gazdaságok abraktakarmányt termelő területe néhány százalékos növekedést mutat. Főként a kukoricavetésterület nőtt, az árpa és borsó csökkent. A vizsgált üzemek hozamai jók, jóval az országos átlag felettiek. A lucernaterület is csökkent, de a hozam ugyanakkor emelkedett. Másodvetést a gazdaságok kis területen végeztek, ezt általában az öntözési lehetőségek hiánya miatt csak kedvező időjárás esetében tartják járható útnak. A gyepgazdálkodás színvonala igen eltérő képet mutat, de az állami támogatás igénybe vétele és az új telepítések miatt az eredményességet értékelni még nem lehet. Az energiatakarékos takarmánygazdálkodás módszereinek bevezetésére több kezdeményezés történt. A vizsgált üzemek csaknem mindegyike foglakozik ezen eljárások bevezetésével. Két üzem kísérletezik a szárítás nélküli kukorica tárolásával. Az Alsótengelici Állami Gazdaságban alkalmazták az országban elsőként a B—1— 15-ös típusú szárító felületi hőszigetelését. Az elmúlt évi szezonban ezzel a módszerrel nyolcszázalékos fűtőanyag-megtakarítást értek el. A takarmánytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók közös érdekeltségi rendszere a vizsgált üzemek majdnem kétharmadában nincs kidolgozva. Az alapvizsgálat is azt állapította meg, hogy a takarmányalapok rendelkezésre állnak, a helyzet azóta csak javult, a szemes termények terméseredményei például olyan mértékben növekedtek, hogy meghaladják a megyei szükségletet. Már a helyszíni vizsgálat jegyzőkönyveire adott magyarázatban több /intézkedés megtételéről szóltak a gazdaságok, ezek közül csak kiemelünk néhányat. A gyepterületek intenzív művelésére intézkedési tervet dolgoztak ki. A bérszabályozás módosításával a fajlagos abrakfelhasználás és takarmányozási költségek csökkentését a dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerébe beépítik. A tárolási kapacitás növelését több gazdaság irányozza elő, és növelik a beltartalmi vizsgálatok gyakoriságát. A megyei NEB a helyzet további javítása érdekében még több javaslatot intézett a felsőbb és az érintett szervekhez, többek között a kistermelők ellátásának jobb megszervezése és a mellék- termékek fokozott felhasználása érdekében. Egy-két kérdésben pedig központi intézkedés megtételét javasol- iálc IHÁROSI (Folytatás az 1. oldalról.) A Völgység úgynevezett „svájci” részén, Cikó, Mő- csény, Grábóc, Bátaapáti, Mórágy határterületén gazdálkodik a mőcsényi Völgység Népe Mg. Termelőszövetkezet, amely igyekszik segíteni a háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermesztését, gazdaságonként 200 négyszögöl földdel, művelési eszközökkel, fuvarral, stb. Ennek ellenére a területen nagyon vegyes a kisgazdaságok zöldségtermesztési kedve. Cikón, Bátaapátiban és Mő- csényben szívesebben termelnek: községenként 15—20 kh területen termesztenek zöldségfélét, burgonyát, káposztát, sárgarépát, paradicsomot és paprikát, uborkát, tököt, sfb. Mórágyon csupán 5—6 holdon foglalkoznak ezekkel a növényekkel. Egyébként az egész területre jellemző, hogy hegyes, dombos, köves, hideg a talaj, ezért a termesztési időszak kicsúszik arra az időre, mikor már zöldségfélékből döm- ping van a piacon. Emiatt az itteni háztáji gazdaságok árukínálattal kevésbé jelentkeznek a piacon. Amit termelnek, az inkább saját szükségletre történik. A szükséges palántát melegágyban nevelik, illetve a piacon vásárolják, ugyanúgy a vetőmagot is. Mivel a terület lakossága zöldáruval csak részben van ellátva, szükségleteit a Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ helyi vegyesboltjaiban elégítheti ki, már amikor és amilyen zöldséget, gyümölcsöt forgalmaznak ezek a boltok. Az említett völgységi területen a zöldségellátást nehezen lehet elképzelni ilyen áru behozatala nélkül. A községek között a legrosszabb helyzetben Mórágy van, ahol a legkevesebb a zöldségtermesztéshez alkalmas terület. A tsz-től is távol esik, s nincs művelési eszköz sem. A kereső lakosság több mint fele az iparba jár el dolgozni, és naponta ingázik munka- és lakóhelye között. Ilyen okoknál fogva a háztájiban kevésbé lehet beszélni zöldségtermesztésről, ezért nehezen érthető a bonyhádi ÁFÉSZ-nek az a terve, hogy az 1974-ben Mórágyon létesített zöldségesboltot — mely a területen egyedüli ilyen üzlet — megszünteti. Figyelmen kívül hagyja a Mórágyon működő 150 személyes iskolai napközit is, ahol egész éven át nagy szükség van zöldségfélékre. LOVAK ANDRÁS Schubert László tele lánchengert készít elő beszerelésre Tele lánchengerrel indítják a gépet
