Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-27 / 98. szám
1980. április 27. s Képújság Kuba „Csata a hatodik osztályért” A Kubai Köztársaság Sie- go de Avila tartományában lévő Florencia város országos viszonylatban elsőnek fejezte, be a dolgozók műveltségi színvonalának emelésére indított kampányt, amelynek neve: „Csata a hatodik osztályért”. Amikor Kuba 1961-ben kampányt szervezett az írás- tudatlanság felszámolására, ezzel az első olyan latinamerikai ország lett, ahol egyetlen írástudatlan ember sem maradt. A népi hatalom éveiben az elemi iskolai hálózatban a tanulók száma majdnem . háromszorosára növekedett, a középiskolásoké több mint hatszorosára, a felsőfokú oktatásban résztvevőké pedig 5,5-szeresére. A párt és az állam minden intézkedést megtesz, hogy a felnőtt állampolgárok általános műveltségi színvonala is emelkedjék. A Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának határozata előirányozta, hogy legalább hat osztály — a párttagok részére pedig nyolc osztály — elvégzését kötelezővé kell tenni. Románia A legnagyobb Európában Az energiagazdálkodás Az inguri vízerőmű A háromszáz méter magas kilátóból lélegzetelállító -panoráma nyílik a Grúziában épülő inguri -vízerőműre. A bolthiajtásos -duzzasztómű karcsú ívként feszül a partok között: magassága 271,5 méter. Akárcsak egy százemeletes felhőkarcoló! Építésénél majd kétmillió köbméter betont használnak fel. Most ez a beton tartja a hatalmas víztározót, amely teljesen kitöltötte 1 milliárd 10Ó millió köb- - méternyi vizével az erőmű feletti völgyet. Egy nap alatt az egész víz-' erőművet nem is lehet végigjárni. A hozzátartozó települések, szolgáltató épületek és más részlegek 80 kilométeres szélességben húzódnak. — Nézzen csak erre a térképre — mondja az építkezés vezetője, Mihail Ciszka- risvili, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője. — Itt nemcsak az erőmű gátiját láthatja, hanem a hegyekbe fúrt 25 Ikilométer hosszú alagútrendszert, 250 kilométernyi utat, azt a három települést, ahol a több mint tízezer dolgozónk lakik, a vízerőmű földalatti épületét az öt, összesen 1300 ezer kilowatt teljesítményű blokkal együtt: ... A modern liftek gyorsan levisznek a vízerőmű épületébe. Valóságos földalatti birodalom! Európa és a Szovjetunió leghatalmasabb földalatti vízerőművének gépterme hosszabb, mint egy labdarúgópálya, magassága pedig mint egy húszemeletes toronyházé. Itt helyezték el a vízerőmű turbináit. A -három, ősz-' 6zesen 780 ezer kilowatt teljesítményű blokk a múlt év végén adott először ipari áramot. A távvezeték távoli országrészeket is ellát Az egyik turbinánál ismerkedtünk meg Leonyid Tugo- vojjal. A szocialista munka- verseny győztese volt, őt bízták meg az inguri vízerőmű első blokkjának megindításával. Egyébként Leonyid hozta működésbe a krasznojarszki és a nureki vízerőmű turbináit is. — Két évvel ezelőtt érkeztem ide társaimmal, hogy segítsünk grúz barátainknak — mondja Leonyid. — Ma már a Szovjetunió legnagyobb vízerőműinek építkezéseiről is jönnek ide tapasztalat- cserére, tanulni. Az erőmű beindítása előtti időszakban a grúz építőknek az ország számos energetikai építkezése nyújtott segítséget. A szállítók meggyorsították a rendelések teljesítését. 120 város kb. ezer üzeme küldte termékeit az inguri építkezéshez. Ennek az összefogásnak lett az eredménye, hogy az első három blok-köt határidő előtt átadták. A vízerőmű eddig már több, mint 50 millió kilowattóra elektromos energiát termelt. Ez az áram a nagy kapacitású vezetékeken nemcsak Grúzia gyáraiba, üzemeibe jut el, de kapnak belőle Dél-Oroszország és Ukrajna, Örményország és Azerbajdzsán ipartelepei is. Jelenleg a két következő blokk van soron. A kilencedik ötéves terv végére kell készen állniuk. Akkor az inguri vízerőmű öt turbinájának összteljesítménye eléri majd az 1300 ezer kilowattot. Az építkezés a Komszomol védnöksége alatt áll. VAN BAJBURT irányzatai Bulgáriában Az energiaprobléma megoldását Bulgáriában két tényező sürgeti: az egyik az energiafogyasztás gyors ütemű növekedése (25 év alatt több mint hétszeresére emelkedett), a másik pedig, hogy Bulgária energia- forrásokban szegény ország; kőolaja és földgáza elenyészően kevés, a szilárd fűtőanyag-készletek 80 százalékát pedig alacsony kalóriájú barnaszén képezi. Kidolgozásra került a népgazdaság hosszú lejáratú energiafejlesztési programja. Figyelembe véve a nemzetközi energiapiac kedvezőtlen alakulását és azt, hogy nagy hatásfokú energiaforrásokból nincsenek tartalékok, az energiaprobléma megoldásának három fő irányzatát a következőkben lehet összefoglalni: a helyi energiaforrások maximális felhasználása, az atomenergia gyors fejlesztése és a fűtőanyag- és energiatartalékok egyre hatékonyabb kihasználása. 1980—1985 között növekedni fog a széntermelés, ami az ország egyetlen jelentős energiatartaléka. Ennek feltétele a meglévő bányák korszerűsítése és felújítása. Nemsokára megkezdődik az új lelőhelyek leművelése. Az említett öt év alatt az ország széntermelése, 1978-hoz viszonyítva, 74 százalékkal fog növekedni, 1990-ben pedig már 131 százalék lesz a növekedés. Ezt a növekedést a kelet-maricai szénmedence lignitbányászata és a dobrudzsai nagy aknák üzembe helyezése biztosítja majd. Annak ellenére, hogy a barnaszén hőtartalma alacsony, felhasználása olcsóbbnak bizonyul a folyékony fűtőanyagoknál. Bulgáriában, a Marica-Iztók 3 Hőerőműben már bevezették a kis kalóriájú szén közvetlen elégetésének a módszerét, amellyel óriási megtakarítást értek el. Jelenleg a helyi fűtőanyaggal üzemelő erőművek az összkapacitás 57,8 százalékát teszik ki, 1990-re pedig a 75 százalékát fogják képezni. A bolgár népgazdaság szempontjából a leghatékonyabb az atomenergia fejlesztése. Ez halaszthatatlan feladat, mert csak így lehet biztosítani, hogy az ezredfordulóra az atomenergia legyen az ország egyre növekedő energiaszükségletei kielégítésének legfőbb forrása. A következő öt év alatt véglegesen befejezést nyer a Kozloduj erőmű építése, amely több mint 2700 megawatt villamos energiát fog majd szolgáltatni. Az atomenergia fejlesztésére vonatkozó nagy program keretében megindultak a tervezések és folynak a szállítások előkészületei. Az atomerőmű lesz a legfőbb villamosener- 4 gia-termelő és a század végén Bulgária energiafogyasztásának majdnem a felét fogja biztosítani. Az ország földrajzi fekvése és éghajlata jó feltételeket biztosít a napenergia és a geotermikus források fel- használására. Az új energia- forrásokat tanulmányozó és előállító, nemrég létrehozott kombinát célja, hogy 1990- ben a szóba jöhető új energiaforrások gyakorlati fel- használása megkezdődhessen. A napenergia és a geotermikus források hasznosítására szolgáló korszerű berendezések már elkészültek és megkezdődött egyes kísérleti épületek, melegházak, stb. fűtése. 1986-ra, várhatóan, mintegy 6000 t egyezményes fűtőértékű napenergia és 142 000 t termálenergia kerül hasznosításra. A század végére, Bulgária ösz- szes energiafogyasztásának több mint 2 százalékát ezek az új energiaforrások biztosítják majd. BOJKÓ PANGELOV Moldávia mezőgazdasága Tudományos termelési együttműködés Paradicsomszüret a moldáviai „Micsurin” kolhozban # Uj acélolvasztók Uj acélolvasztó technológiát vezettek be a Galati Kohászati Kombinátban. A négy korszerű acélolvasztó gépsort, amelynek termelése évente 3 millió tonna, az üzem mérnökei tervezték és helyezték üzembe. A modern technológiával jelentős mértékben megnő az ország acél- termelése. Az első tíz között Románia vegyiparát a világ első tíz vegyiparilag legfejlettebb országa között tartják számon az elmúlt év óta. A vegyipari termékek mennyisége és minősége állandóan növekszik és javul. Az idén például az előállított termékfajták száma meghaladja majd a hatezret. A műtrágya, a szintetikus kau- csuk, a gépkocsi- és traktor- gumiabroncs gyártása például a legutóbbi ötéves tervidőszakban 1,5—2-szeresére növekedett. Légpárnás hajó a közlekedésben Elkészült és próbaút ján bevált az első román tervezésű légpárnás hajó. Az új típusú közlekedési eszközt az Országos Hajógyártási Tudományos Kutató- és Tervezőintézet kollektívája alkotta meg. A légpárnás hajót az 1985-re várhatóan megkétszereződő vízi teher- és személyszállításban egyaránt alkalmazzák majd. Egyre nagyobb a tudományos termelési egyesülések szerepe Moldávia mezőgazdaságában, hiszen a népgazdaság érdekei ezt mindinkább így kívánják. Minden együttműködési forma közül ez bizonyult a legéletképesebbnek és a leghasznosabbnak. A Moldáviai SZSZK Mezőgazdasági Minisztériuma segítségével ma már kilenc ilyen egyesülés működik: a „Szelekció” a legelőtelepítést vizsgálja, a „Dnyesztr” a zöldségtermesztést, a „Kod- ru” témája a kertészet, a „Vierul”-é pedig a szőlőne- mesítés, a ^Hibrid” kutatásai a kukoricára és a cirokra terjednek ki, míg a „Bőség”-é az agrár- és talajvegyészetre, a „Hajnal”, a „Fejlődés” és a „Moldptyiceprom” az állattenyésztés vizsgálatára rendezkedett be. Az első tudományos termelési egyesülés a „Dnyesztr” a tiraszpoli Földművelési és Zöldségtermesztési Tudómé, nyos Kutatóintézet szülötte. Ma már országos hírű, hisz eddig 35 új hibrid zöldséget sikerült feitermesztenie, további tizenhetet pedig akklimatizált. A kiöregedett zöld- ségfajtákat a „Dnyesztr” tervei szerint eddig már 85 százalékban lecserélték. Olyan fajta paradicsomot termesztettek ki, melyet kombájnnal is be tehet takarítani. Persze a gépek korántsem olyan figyelmesek, óvatosak és gondosak, mint a szorgos kezek. De minderre nincs is szükség, hisz az új technológia szerint a kombájn egyáltalán nem azokat a műveleteket végzi el, amiket a földművelők évszázadokon át megszoktak. Persze, az egyszeri betakarítás bevezetése nemcsak a kombájn tervezőinek, de a mezőgazdasági szakembereknek is gondot okozott. Először is erős fajtát kellett kinevelni, majd arra kellett ügyelni, hogy az egész paradicsomtábla egyszerre érjen be. A biológusok sikeresen vették ezeket az akadályokat. Ugyanakkor az új, genetikailag és a szelekció szempontjából kiváló fajták létrehozása csak az első lépcsőfok volt. Most olyan új fajtán kísérleteznék, melynek kevés levele és erős szára lenne, vagyis képes volna a levegőben tartani a paradicsomot, mely ha nem lógna a földig, megkímélhetné a kombájnt a talaj „lleborotvá- lásától”. Már kitermesztették azt az új uborka- és sárgarépafajtát, melyet szintén be lehet kombájninai takarítani. Nem lebecsülhető a „Vie- rul” tudósainak a munkája sem: eddig 15 féle új szőlő nem es í tés ével büszikélked het - nek, de egy sor más1 fajtát is technológiailag alkalmassá tettek a nagyüzemi termesztésre. A „Bőség” geológusai és biológusai sikeresen védik a termőföldet a talajeróziótól, hatékonyan elősegítik a talaj- száradást és az egyéb talajjavító munkálatok terén sincsenek elmaradva. VALENTYIN GUTOROV, a Moldáviai SZSZK mezőgazdasági miniszterhelyettese Mongólia Új otthonok családok ezreinek Megháromszorozódik a lakásépítés Ulánbátorban az új házgyár üzembe állításával. A korszerű építési módok elterjesztéséhez nagy segítséget nyújtanak mongol kollégáiknak a szovjet szakemberek. Mint a „Hírek Mongóliából” című folyóirat közli, Ulánbátor északnyugati részén két új mikrokörzet alakul ki a következő években. Az új negyedekben házgyári elemekből szerelik össze a lakásokat, amelyek e két új lakótelepen ötvenezer embernek teremtenek kényelmes, korszerű otthont. Gépkocsiszállítás: 70 százalék A Mongol Népköztársaságban az áruszállítás 70 százaléka gépkocsival történik. A szállítási ágazat sikeres munkájához intenzív segítséget nyújtanak a KGST- államok. A testvérállamok autókat, gépi berendezéseket, garázsfelszereléseket, pótalkatrészeket, olajtermékeket szállítanak. A Szovjetunió például 1500 gépkocsi karbantartására alkalmas szervizállomást, pótkocsiműhelyeket, autóbusz- és személygépkocsi-karosszéria javító üzemeket épít. Csehszlovák közreműködéssel £ gépkocsikat műszakilag ellenőrző laboratórium, magyar és NDK támogatássá pedig üzemanyag-kenő- anyag-laboratórium létesült A testvérországok ezenkívü a gépkocsiszállítási szakem berek képzéséhez is segítsé get nyújtanak. RaMamaammg Itt folyik az utódnevelés. Olyan új fajták kitermesztésén fáradoznak, amelyek immunisak a vírusos fertőzésre.
