Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-27 / 98. szám
1980. április 27. NÉPÚJSÁG 7 Ez is van olyan munkahely! Németkér, átlagos szinten Németkér nem tartozik a nagyobb települések közé, mégis öt (!) tsz alakult annak idején, és később, amikor már egyesültek ezek a miniszövetkeztek, akkor sem ment sokáig minden úgy, ahogyan kellett volna. A gyengélkedés, a szakemberek vándorlása volt jellemző, ezzel párhuzamosan a háztáji megerősödése és a szövetkezet lebecsülése — úgy általában. Hivatalosan is a gyengén gazdálkodók közé sorolták és a benne dolgozók jelentős része is csak fél szívvel tartozott a közöshöz. Tetézte a vezetők gondját az atomerőmű építése: Né- metkérről sokkal többen járnak Paksra dolgozni, mint más közeli községekből. Ilyen körülmények között kétszeresen értékes, tisztelet- v reméltó . eredmény, hogy mostanára megerősödött a németkéri Haladás Tsz, és a jelek szerint hamarosan a járási átlag fölött produkál több ágazatban is. Mielőtt részleteznénk a dolgokat, tegyük mindjárt hozzá: tavaly a paksi járásban a legjobb búzatermést Németkéren takarították be. Ami nem jelent hatalmas terméshozamot, de mégis csak a legmagasabb szám az összes közül. Ez már jelez valamit. Uhrin Lajos elnökkel beszélgetünk a szövetkezet anyagi és munkaerő helyzetéről, az eredményekről és a további céljainkról. A beszélgetés olyan időszakban történik, amikor beszámolót kellett készítenie az elnöknek és a szövetkezeti párttitkárnak a járási párt-vb ülésére, a tsz V. ötéves tervének időarányos teljesítéséről. Másodszor tsz-elnök Uhrin Lajos. Első alkalommal egy kis szövetkezet élén állt, amikor még öt ilyen tsz próbált gazdálkodni a faluban. Ö hozatta Németkérre az első korszerű traktort, MTZ-t. Az egyesülések utáni időszakban elnökhelyettesként dolgozott, aztán nem tudott egyetérteni bizonyos intézkedésekkel, körülményekkel és lemondott. Elnökké választották 1973-ban. Erős testalkatú, nagy energiájú ember, és mint kiderült beszélgetés közben, ért ahhoz, hogyan kell megítélni mások munkáját, magatartását, tehát ért az emberek nyelvén. — Négymillió forint nyereségünk volt tavaly — mondja —, az egy tagra jutó kereset 5,4 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva. 1977 óta állandó a növekedés. Az atomerőműnél fizetett nagy pénzekkel nem tudunk versenyezni, de aki itt maradt, és maszeretek tájékozódni, meggyőződni az igazságról, mielőtt ítéletet riiondanék a magam részéről. Először jó szóval próbálkozunk mindig. Lali bácsi vagyok talán mindenkinek, ebben benne van az emberiség, a közvetlenség, ami szükséges is. — Célzott rá, hogy kollektív vezetés van a gyakorlatban. Mindig érvényesül ez? — Nagyon jó a vezetői összhangunk. Nem keresztezzük egymás munkáját. Amikör elnök lettem, teljes felújítás történt a vezetésben. Illetve a főagronómus, Vincze József csak 1976. júniusa óta dolgozik nálunk. Ö és a főkönyvelő, Szelp József paksi lakosok. Munkájuk, tudásuk nagy lendületet adott a szövetkezet boldogulásához. Sok takarmányt termeszt a szövetkezet, mert nagy az állatlétszám: a szántó egy- harmada takarmánytermő terület. A lucerna 300 hektárnál több. Amikor korábban itt jártam a tsz-irodán, Vincze József főagronómus Dombóvárról érkezett haza, azzal a kedvezőtlen hírrel, hogy nincs lucernamag. Keresett máshol. Elvetették a szükséges mennyiséget. A főagronómus a munkák szervezője, motorja, nemcsak szakmai irányító. Joggal érzi magát itthon ebben a szövetkezetben, ha Pakson van is lakása. Azt mondja: — A mi számaink igazak. Ez is van olyan munkahely, mint bármelyik. Átlagos szinten. A traktorosok hatvanezer forintokat keresnek. Jobban kellene becsülni a tsz-t, változni kellene már a szemléletnek, ami kialakult hosszú időn keresztül. Itt van a járásban az egyik legjobb géppark. Más gazdaságoknak is tudunk segíteni. Mégpedig olyan gépparkkal rendelkezünk, ami nem szedett-vedett: az ösz- szes erőgép szovjet gyártmányú kombájnok zöme: NDK gyártmányú. Tipizáltunk, mert így célszerű. Az összes tavaszi talajmunkát elvégeztük időben. A fejtrágyázás és a korai vetés jó része is megtörtént az eső előtt. Lucerna, tavaszi takarmánykeverék, vöröshere, borsó. Kész a műtrágyázás, a tavasziak alá. Az őszi kalászosok kifogástalanok. Bizonyító erejű számokat mond. Évente 300—350 hektárnak adnak szerves trágyát, öt-hat évenként megtörténik a teljes terület istállótrágyázása. A tehenészet tejtermelése 1975-ben rendkívül alacsony volt, tehenenként átlagosan 1512 liter. Tavaly már 3438 liter az átlag, 480 tehéntől. A Haladás Tsz rendelkezik a megye egyik legnagyobb szakosított tehenészeti telepével, és sok régi gond után végre ez az ágazat is feljavult. Az állomány 40 százaléka már Holstein-Fríz keresztezésű, Fl-es utód. Kedvező önköltségi számok: az őszi búza szűkített önköltsége tavaly 180 forint volt mázsánként, a kukoricáé 162 forint. A tej önköltsége literenként 50 fillérrel jobb, mint az előző évben. A belvíz elvezetését kell mielőbb rendezni, sok a mély terület. A jövő évtől kezdődően rendbeteszik a termőföldnek ezeket a részeit is állami támogatással. A parlagokat már művelésbe vonták. Kivirul ismét a németkéri határ a jó gazdák keze nyomán. Minderről számot adott a járási párt végrehajtó bizottságának Uhrin Lajos elnök és Ambach Ede párttitkár. Sok kedvező változásról számolhattak be. Például: a borjúelhullás csak 2—2,5 százalék. Állandósult a bérkarbantartás. Előbbre jutottak az üzem- és munkaszervezésben, valamint a munka- fegyelemben. A dolgozók szociális körülményei a régi típusú sertéstelepen ugyanolyan rendezettek mint a korszerű tehenészetben: hideg-meleg víz, fekete-fehér öltöző és étkezőhely áll rendelkezésükre. Belépett a szövetkezet a KSZE termelési rendszerbe, érdeke így kívánta. A fejlesztési elképzelések szerint ezen az úton megy tovább. Németkér a VI. ötéves terv időszakában, csak még gazdaságosabb termelésre törekedve. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Tavaszi vetés. Másoknak is tud segíteni a tsz Új szerelőcsarnokban dolgozik Rodenbecker András és Balog Ferenc Vetőgéphez viszik a zsákot. Walh Pál és Rauth Vince rád. nálunk, egyre jobb helyzetbe kerül, most már bizonyos. Egyébként is kedvezni akarunk a tagoknak, megadjuk a háztáji gazdálkodásban, ami megadható, lucernát, takarmányt, búzát önköltségi áron és természetesen a háztáji föld műveléséhez a gépi munkákat, vetőmagokat, vegyszereket. Eddig általános volt a községben a háztáji támogatása a tsz részéről’, egyformán mindenkinek, akár ide tartozik, akár nem. De úgy látjuk, szükséges a tagok nagyobb megbecsülése. A helytállás, a szorgalom jutalmazása. — Mondhatok más példát is — folytatja —, ami kifejezi, mennyit ér a tsz-ben végzett jó munka. Egy traktorosunk, akinek több mint ötvenezer forint volt az évi keresete, megsértődött, mert télen famunkát ajánlottunk neki, bizonyos időre. Jelentős az erdőterületünk, külön üzemág, szükség van a fakitermeléshez emberekre, és aki odajár egy-két hónapig, megtalálja a számítását. A kereset nem túl nagy, de amellett megszerezheti mindenki az egész évi tüzelőt. Komoly érték. Az illető talán egy kicsit el van kényeztetve, nem részletezem, szóval elment más gazdaságba. Ott még annyit se keresett a téli időben. Visszakérte magát. Jöhetett, mert jó munkaerő. De olyan eset is volt már, amikor el kellett bocsátani valakit, mert senki nem volt hajlandó vele dolgozni. Persze, nem egymagám döntök emberek sorsáról sem, másról sem, de Gévicz József tehenész etetés közben Átalakítják a lóistállót hízó marhák számára
