Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-27 / 98. szám
1980. április 27. KÉPÚJSÁG 5 Közellenségeinkről Bármi tréfásan hangzik, bűnsegédi bűnrészes vagyok „köztisztasági üldöztetés”- ben, s mivel ezt a minősítést mesterségemnek köszönhetem, kénytelen vagyok a józan észhez protestálva beszámolni róla. Nem, nem védelemért folyamodom. Csupán meggondolásért annak a reményében, hogy az ügyben leginkább érdekelt gondolkodók el fognak jutni a szükséges cselekvésig. Nem igaz ugyanis, hogy nincs jogszabály a jogokkal konzekvensen visszaélőkkel szemben és a különféle hivatali apparátusokban dolgozó embereknek kötelességük szó és hang nélkül eltűrni becsületsértést, rágalmazást, tettlegességet, viselni olyan plusz terheléseket, melyektől sima út vezet az idegszakrendelésre, gyógyintézetbe, szanatóriumba. A följelentő — aki egyik helyi tanácsunk jogvégzett osztályvezetőjének felelősségre vonását kéri főbűnösként — túl van már több tucat panaszlevél, bejelentés, följelentés megírásán, s mert célirányosan működik sokféle veszedelmű — nem is csak — grafomániája, a különféle helyi, megyei és országos szerveknél hovatovább kilókra rúg a nevével ellátott előadói dossziék béltartalmának a súlya. Jogtiszteletünkből fakadóan kötelezőként, hiszen a panaszokkal foglalkozni kell, akár valós a tárgyuk, akár nem. Ez rendben is van. De miért nem lehet határozottan fellépni azzal szemben, aki több, mint fél éve gyermekgyilkosságra való szövetkezéssel vádol orvosokat, tanácsi köztisztviselőket, különböző posztokon dolgozó vezető és nem vezető embereket?! Ha valaki még nem találta volna ki, a „köztisztasági üldöztetés” vélelme mögött a felsoroltak megnevezett készülődése van az ügyfél szerint, s nincs talán az egész világon olyan ember, aki gyanújának szörnyűségére, vádaskodásának badarságára rá tudná döbbenteni. Annyira bárdolatlan elme lenne? Föltehetően másról van itt szó, ami kötelezővé teszi a dossziék további hizlalásának haladéktalan felfüggesztését. A tragikomédiába illő „közvádló” 27 éves. Elfogyasztott 1970 és 1977 között 13 munkahelyet úgy, hogy ezenközben mindössze 1 év, nyolc hónapot és hat napot dolgozott. Elváltként szült egy egészséges gyermeket. Személyiségét annak a kórháznak a szülészeti osztályán, ahol a gyerek világra jött, nem tarthatták valami megnyugtatónak, mert a csecsemőt csak akkor adták ki, amikor megbizonyosodtak afelől, hogy a kismama édesanyja vállalja a csecsemő gondozását. Honnan tudhatták volna azt, amit akkor már régen tudott a lakóhelyi környezet, s azok is, akik az anya- és nővédelem vagy a gyámhatóság munkája során, találkoztak a fiatal nővel? Nem sejthették, hogy anya és lánya között alkalmanként tettlegességig fajuló veszekedések vannak, melyek veszélyeztetni fogják a gyereket, működésbe hozva azt a gépezetet, mely arra hivatott, hogy kiemelje veszélyes családi környezetéből azokat, akiknek megfelelő gondozására, ápolására, nevelésére pillanatnyilag nincs szülői garancia. Történt, hogy a soros- veszekedések egyike közben a csecsemő kiesett szülője karjából, mert az megszédült a szintén soros anyai pofonoktól. A kicsi eszméletlen állapotban került gyermekszakorvoshoz, majd a közeli kórház gyermek- osztályára, ahol megállapították, hogy koponyasérülés szerencsére nem történt. Történt viszont, hogy hivatásának megfelelően akcióba lépett a gyermekvédelem, mely az összes előzmények ismeretében javasolta a csecsemő állami gondozásba vételét. Ez volt tulajdonképpen az az olaj a tűzre, melyből mind a ma| napig van kéznél elegendő mennyiség ahhoz, hogy mit sem gondolva a növekvő utazási és postaköltségekre, újabb és újabb vádaskodó, rágalmazó, becsületsértő levelek, személyesen előadott panaszbejelentések, följelentések és fenyegetések szülessenek. Írójuk, előadójuk kiválóan tudja, hogy bizton számíthat a jog védelmére, s ha már arra nem, hivatkozni lehet majd zaklatott gyermek- és ifjúkorára, néhai atyja vad szigorára. (A papának nem tetszett, hogy anyányi nagylányának foga nem fűlik semmi munkához.) Az „ellenségekre”, akik rendre közbeléptek, hogy munkáltatói vegyenek tőle búcsút. Az egész világra, mert nem érti meg, hogy a gyermektartásdíjon kívül más jövedelme ugyanúgy nincs, mint kedve ahhoz, hogy dolgozzék ... Mióta ismerem ezt az ügyet, kiszolgáltatottnak tűnő szereplőire gondolva sokszor tölt el röstellkedés, mivel nem vagyok különb, mint sokan mások. Gyakran szidom én is a közhivatalokat, aposztrofálom szinte válogatás nélkül bürokratáknak köztisztviselőinket. De nem is kell túl mélyen magamba nézni ahhoz, hogy kimondjam; semmi pénzért nem vállalnám egyik-másikuknak a munkáját. Egyáltalán nem azért, mert eleve ódzkodom attól, ami nehéz. Az összes fáradtságok közül a kedvvel végzett munka fáradtságát vallom a legjobb ízűnek. Annak elviselésére vagyok gyönge, amivel gyakorta elárasztják őket olyan honfitársaink, akiket viselt dolgaik miatt nyugodtan nevezhetünk közellenségeknek, de akikkel mégis kesztyűs kézzel bánunk. Egyéb is nyomaszt persze. Félek, hogy míg tovább szaporodik a „köztisztasági ül- döztetés”-sel vádoltak, rá- galmazottak, a becsületükben megsértettek száma, valami valódi baj történik a gyerekkel. Egy leforrázott arc már arra figyelmeztet, hogy sok minden egyéb is megeshet. LÁSZLÓ IBOLYA Körfénycső a lámpatestben — ez szolgálja is a takarékosságot A simontornyai SIMOVILL különféle belsőtéri fénycsöves lámpatesteket mutatott be. A legnagyobb érdeklődést a látogatók körében a két csavarral falrailleszthető, világító borotválkozótükör és a felcsukható padlásfeljáró (képünkön) keltette. Kiállítások Kőbányán A héten két kiállítás nyílt a főváros vásárközpontjában. A kétszázötvenkét hazai és külföldi vállalat által bemutatott termékek széles skálája illusztrálja a piacokon kapható, illetve rövidesen megjelenő gyártmányokat. Az Agromasexpo gépeiből több képviseli a termelési rendszerek, konzervgyári gépsorok nagy termelékenységű berendezéseit. Az idei kiállításon a szokottnál több kisgépet, a kert körüli munkákban használatos eszközt mutattak be a kistermelőknek, nagy érdeklődés mellett. A Construma nemzetközi építőipari szakkiállítás észrevehetően nagyobb súlyt fektetett az energiatakarékosabb, korszerűbb megoldásokat szolgáló gyártósorok, eljárások propagálására. így gazdag választékot kínál energiatakarékos anyagokból, szerkezetekből, ablakokból, ajtókból és fűtőberendezésekből. A Bogiári Szaporítóanyagtermelő Rendszer szőlőoltványokat „gyárt” berendezése Sokan megcsodálták a tereprendezés gépeit. A képen látható Harvester gyártmány 420 lóerős, ötméteres tolólappal. Aggódva és röstellkedve
