Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-27 / 98. szám
2 NÉPÚJSÁG 1980. április 27. :iÉ0t Hétfő: Lenin-emlékünnepség Moszkvában. — A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Végrehajtó Bizottságának ülése Lausanne-ban. — Véres összetűzések a teheráni egyetemeken. — Változás a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság államfői posztján. Kedd: A közös piaci országok tanácskozása Luxemburgban az Irán-ellenas intézkedések ügyében. — Szak- szervezeti világértekezlet Belgrádban. Szerda: A pennsylvániai előválasztások Kennedy és Bush sikerét hozzák. — Elnökválasztás Görögországban: Karamanlisz nem kapja meg a szükséges többséget. — Zsivkov szíriai tárgyalásai. Csütörtök: Gromiko találkozója Giscard d’Estaing francia elnökkel, szovjet—francia közlemény a megbeszélésekről. — Baloldali tüntetések Portugáliában. Péntek: Az Egyesült Államok sikertelen túszkiszaba- dítási akciója Iránban, világszerte élénken kommentálják a történteket. — összehívják az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozóját. — Marchais az NDK-ban. Szombat: Magyar—osztrák kormányfői megbeszélések. — Előkészületek az európai kommunista pártok párizsi értekezletére. A hét 3 kérdése 1. Milyen események zajlottak Irán körül? A héten minden más eseményt háttérbe szorított a túszok kiszabadítására indított amerikai katonai akció kudarca, s annak széles körű nemzetközi visszhangja. A bőven áradó jelentések ellenére változatlanul sok a bizonytalansági tényező és tisztázatlan részlet. Jogosan vetődik fel a kérdés, vajon csupán technikai jellegű, üzemi baleset hiúsította meg a minden mozzanatában kidolgoAz Egyesült Államok fegyveres támadásának kísérlete ismét felszította az irániak Amerika-ellenes érzelmeit. Teheránban tízezrek tüntettek a megszállva tartott amerikai nagykövetség előtt. zott és sokszorosan lepróbált támadást vagy más tényezők is közrejátszhattak annak hirtelen lefújásában? Néhány kommentár hajlik annak feltételezésére, hogy Washington közreműködést várhatott bizonyos iráni körök részéről, ami elmaradt... A lényeget illetően azonban nem lehet vita. A nagykövetségi túszok ügyét nyilván meg kell oldani, de ez aligha választható el a sokrétű amerikai—iráni viszony egészétől. Minden olyan próbálkozás, amely egyoldalú katonai lépéssel próbálkozik, veszélybe sodorja nemcsak magukat a túszokat, de a világ jelenleg legérzékenyebb válságterületének, a Közép-Keletnek amúgyis törékeny viszonyait. A bizonyítványát magyarázó Fehér Háznak ezért sok mindennel kell szembenéznie. Az Egyesült Államokban a fokozódó bírálatokkal, a szenátus egy részének tiltakozásával, s a következő előválasztások egyelőre megjósolhatatlan eredményeivel, miután a héten, Penn- sylvániában Kennedy ismét „összeszedte” magát. (Az amerikai hatás természetesen nem egyértelmű: vannak, akik védik a mundért...) A szövetségesek körében viszont csak értetlenség mutatkozik: a kilencek és Japán luxemburgi értekezletükön Washingtont támogató gesztusokat határoztak el, cserébe pedig komolyan vették, hogy az Egyesült Államok nem nyúl erőszakos eszközökhöz. Csakhogy amikor Carter maga is a katonai lépések elhalasztásáról beszélt, már parancsot adott az Iránba tartó kommandóknak. Érthetően idegesen reagáltak a Közép- és Közel-Kelet országai — az ésszerűtlen amerikai magatartás ugyanis elvezethet akár az öböl teljes lezárásáig, annak az olajútnak hosszaibb-rövidebb időre történő kieséséhez, amelyen a világexport 60 százalékát bonyolítják. Végül, de nem utolsósorban az amerikai hazárdjáték elutasításban részesült a békeerők részéről, amelyek a válságcsomó kioldását csupán türelmes tárgyalások és észszerű állásfoglalások útján látják lehetségesnek. A nagy kérdés, vajon hajlandó-e az amerikai vezetés levonni a megfelelő tanulságokat és új alapokon közeledni a krízishez? Vagy még mindig nem hallgatnak a józanság szavára és megpróbálnak „előre menekülni”? Mit tesznek majd a szövetségesek, amelyeknek az eddigieknél sokkal kiélezettebb helyzettel kell szembenézniük, s egy olyan Amerikát kellene támogatniuk, amely nem is konzultált velük? Hogyan sikerül Iránban leküzdeni a belső gondokat (csak az elmúlt hetet idézve: heves harcok Kurdisztánban, véres összecsapások az egyetemeken), hiszen elengedhetetlen egy hatékony, antiimperialista nemzeti egységfront kialakítása? így hát a hét végével nem zárul le az esemény- folyam, a hírmagyarázó nem először, de alighanem nem is utoljára foglalkozik az Irán körüli fejleményekkel. 2. Mi a jelentősége a szovjet—francia tárgyalásoknak? Ami egy enyhültebb időszakban szinte már természetesnek tűnt — a kelet—nyugati párbeszéd, s a magas Hivatalos látogatáson Franciaországban járt a héten Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Jean Francois-Pon- cet-val, francia kollégájával tárgyalt és (képünk) fogadta őt Giscard d’Estaing elnök is. szintű találkozók folyamata —, a feszültség fokozódásával lelassult, majd teljesen megakadt. Ezért kísérte megkülönböztetett figyelem Gromiko külügyminiszter idei, első utazását egy nyugat-európai fejlett tőkés országba, s a szovjet—francia tárgyalásokat. Senki sem várhatott csodákat, de az európai közvélemény elégedetten fogadta a „nehéz, türelmes, elmélyült tárgyalások” hírét, amelyek során, francia kívánságnak megfelelően, nem kevés szó esett Afganisztánról. A szovjet külügyminiszter ismét megvilágította Moszkva megalapozott véleményét: az afgán probléma nem oka, csupán ürügye a feszültség éleződésének, az erre irányuló amerikai politika már jóval korábban kibontakozott és felerősödött. Párizsban szó eshetett a közös érdekű, európai dolgainkról, többek között a madridi találkozó előkészületeiről, a földrészünkön szükséges leszerelési intézkedésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról. S az enyhülésről, amellyel kapcsolatosan a szovjet külügyminiszter ismét felhívott az elért vívmányok védelmére. Nem titok, hogy az enyhülés visszaesett, súlyos nehézségek és veszélyek jelentkeznek, de Európa szocialista fele nem hajlandó némán asszisztálni a detante „temetéséhez”, és a Helsinkiben kirajzolt út folytatására szólít. Ehhez viszont partnerként — a meglévő, de áthidalható nézet- eltérések és véleménykülönbségek ismeretében — Párizst is, másokat is. A Gromiko-út jelentősége csak nőtt, hogy időbeli'leg — természetesen ez önmagában véletlen volt —, egybeesett az amerikai katonai akció kudarcával. Ny ugat - Európa a politikai összehasonlító műveletet ezúttal a közeli, párizsi fórum segítségével végezhette el. 3. Hogyan alakulnak az olimpiával kapcsolatos állásfoglalások? Az olimpiai játékok előtt nyolcvan nappal rendszerint a sportlétesítményeken végzett utolsó simításokról és a versenyzők felkészüléséről szólnak a tudósítások. Az idei esztendő sok tekintetben kivétel e szabály alól: nyilatkiT“ zatok és állásfoglalások, híresztelések és cáfolatok, sokszor végletes szenvedélyek kapják a főszerepet. A héten a svájci Lausanne-ban újabb ülést tartott a NOB végrehajtó bizottsága és tanácskoztak huszonhat sportszövetség vezetői is. Végképp világossá vált, hogy minden ellenolimpia-terv megbukott — Moszkvában megrendezésre kerülnek a nyári játékok, s azokkal nem lehet és nem tudnak semmit szembeállítani. Ha úgy tetszik, a frontális amerikai roham tehát nem sikerült, ami nem zárja ki, hogy ne igyekeznének lefaragni a részvételt. Egyes NATO-országok olimpiai bizottságaira nagy nyomás nehezedik saját kormányaik részéről, azokra viszont Washington próbál hatni. Az olimpiai bizottságok állásfoglalása azért is lényeges, mert az egyéni nevezéseket aligha lehet keresztülvinni. A svájci Lausanne-ban tanácskozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Képünkön: Lord Killanin, a NOB elnöke, aki sajtótájékoztatójában kijelentette, hogy találkozni kíván a szovjet és amerikai vezetőkkel a moszkvai játékok problémáinak megbeszélése céljából. Furcsa fintora az Egyesült Államok és szövetségesei közötti viszonynak, hogy egyesek úgy érvelnek: ha már valamiben eleget kell tenni az amerikai követeléseknek, még mindig kisebb veszélyt jelent távol maradni a sportjátékoktól, mint részt venni az iráni kalandban. A nyugaton oly szívesen „politikamentesnek” tartott sportot így áldozzák fel a közvetlen napi politika, a NATO-alkudo- zások oltárán. RÉTI ERVIN Üdvözlő távirat Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének 2. évfordulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának elnökét, miniszter- elnököt. * A dr. Romány Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezési miniszter által vezetett párt- és kormánydelegációt fogadta Babrak Karmai, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, a forradalmi tanács elnöke. Lázár György Ausztriában Lázár György, a Minisztertanács elnöke, szombaton délután nem hivatalos látogatásra a burgenlandi Drass- burgba érkezett, ahol tárgyal vendéglátójával, dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárral. A kormány elnökét elkísérte útjára Veress Péter külkereskedelmi miniszter, ‘ Nagy János külügyminiszter-helyettes és Kozma Miklós kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Dr. Randá Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete Drassburgban csatlakozott a kísérethez. Kreisky kancellár a drass- burgi kastélyban üdvözölte Lázár Györgyöt és kíséretét, majd ezt követően megkezdődtek a tárgyalások, amelyeken osztrák részről részt vesz Josef Staribacher ipari és kereskedelmi miniszter, Adolf Nussbaumer államtitkár, .valamint dr. Johann Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyalások középpontjában a feleket kölcsönösen érintő kétoldalú i és nemzetközi kérdések állnak. Kreisky kancellár szombaton este vacsorát adott a kormány elnöke és kísérete tiszteletére. A választók névjegyzékének közzététele Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásának előkészítéseként összeállították a választók névjegyzékét a tanácsok végrehajtó bizottságai ; a választási törvény feltételeinek megfelelő állampolgárokat a választók névjegyzékébe felvették. Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak. Nincs választójoga annak, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll; szabadságvesztés-büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; rendőr- hatósági felügyelet alatt van; elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll vagy sem. A névjegyzéket április 28 —'május 9. között a végrehajtó bizottságok hivatali helyiségeiben közszemlére teszik, s ezzel egyidejűleg minden választót írásban értesítenek a névjegyzékbe történt felvételéről. Április 28.—május 10. között a törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvény- ellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet az illetékes tanács végrehajtó bizottsága titkáránál. Ha a kifogás alapján megállapítják, hogy a -kihagyás törvényellenes, a kihagyott személyt pótnévjegyzékbe veszik fel. Azokat a kifogásokat, amelyeket a végrehajtó bizottság alaptalannak tart, yalamint azokat, amelyek a névjegyzékből való törlésre irányulnak, meg(Folytatás az 1. oldalról.) A nyilatkozat után amerikai tudósítók feltették a kézenfekvő kérdést: vajon miért folytatott kétszínű játszmát a Carter-kormány szövetségeseivel: Irán elleni rendszabályokra szorította őket azzal, hogy így kerülhetik el a vérontást — közben pedig kommandó-akcióra készült. Az illetékes sajátos válaszából kitűnt, hogy az amerikai egység a nappalt a sivatagi leszállóhelyen töltötte volna, s helyi idő szerint a szombatra virradó éjjelre tervezte a túszok kiszabadítását. Egyelőre homály fedi, hogyan képzelte az amerikai vezetés a túszok kiszabadítását 90 fővel a nagykövetségről, amelyet mintegy 150 fegyveres őriz. Az első sokk után, amelyet a teljesen váratlan akküldi a járásbíróságnak (városi bíróságnak), Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bíróság döntése véleges. Ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék kijavítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A végrehajtó bizottság a kifogások alapján hivatalból módosított névjegyzéket, valamint a pótnévjegyzéket május 23—28. között ismét közszemlére teszi, és az utólagos felvételről értesítést küld. Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg a választójogot, a tanács végrehajtó bizottsága kérelmükre felveszi a választók névjegyzékébe. Ha a választó állandó lakóhelye a névjegyzék elkészítése után megváltozik, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától június 7-ig kérje felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. Akik a választás napján előreláthatóan nem tartózkodnak lakóhelyükön, azok június 7-ig kérjék tartózkodási helyükön a névjegyzékbe való felvételüket. Ehhez mutassák be a lakóhelyük szerinti végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy őket felvették a választók névjegyzékébe. ció az amerikai közvélemény s a politikai elit számára jelentett, nem lehet még felmérni az ügy kihatásait. Annyi máris bizonyos, hogy a törvényhozás befolyásos erői tiltakoznak, vizsgálatot követelnek, hiszen az elnök — törvénysértő módon — véleményük meghallgatása nélkül indított háborús akciót. Több iráni városba szállították át az amerikai nagy- követségen fogva tartott túszok csoportjait — jelentette be a nagykövetséget hatalmukban tartó iszlám diákok közleménye. A teheráni rádióban szombaton felolvasott dokumentum szerint a túszokért az illető városok lakossága, illetve az őket eddig őrző iszlám diákok együtt viselnek felelősséget. i Magyarázkodás Washingtonban
