Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-25 / 96. szám
1980. április 25. Képújság 3 Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Turbinaindítás két héttel előbb (Folytatás az 1. oldalról.) A gyárban a közelmúltban elkezdték a Paksi Atomerőmű másik, ezer megawattos reaktorába kerülő kazettaátrakó gyártását is. A berendezésekhez szükséges alapanyagok nagy, részét, köztük a kovácsolt és csőtermékeket a Szovjetunióból, a lemezanyagokat pedig a hazai kohászati üzemekből szerzik be. Jól szervezett munkával és összefogással lehetővé vált, hogy valamennyi „bedolgozó” ütemesen szállítson, jó minőségű alapanyagokkal segítse elő a késztermék kifogástalan minőségét. . A Ganz-MÁVAG KGST gyártásszakosítási megállapodás alapján vállalkozott más szocialista országok ilyen igényeinek kielégítésére is. Szerződést kötöttek NDK- beli és csehszlovák vállalatokkal. Hosszabb távon is jelentős megrendelésre számítanak, összhangban a szocialista országok atomerőmű-építési programjaival. Mindez egyúttal nagymértékben elősegíti a Ganz- MÁVAG termékszerkezetének korszerűsödését. (MTI) A turbinát 1980. szeptember 15-én indítják. Orosz Lajos, Takács György Ötven éve párttagok Orosz Lajost és Takács Györgyöt, akik az idén ötven éve tagjai a pártnak, tegnap délelőtt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára baráti beszélgetésen fogadta. A két idős kommunista köszöntésén részt vett Horváth József, a megyei pártbizottság titkára és Péter Szigfrid, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. K. Papp József, a megyei pártbizottság és maga nevében meleg szavakkal köszöntötte Orosz Lajost és Takács Györgyöt, a szép és ritka jubileumon, majd hosszasan elbeszélgettek, felelevenítve a régmúlt eseményeit, de szóba kerültek mai politikai életünk aktuális feladatai is. A két idős kommunista ugyanis csak a minden- dennapi munkából kényszerült nyugdíjba, de a párt- és közéletnek mindmáig aktív részesei. Mint azt a megyei pártbizottság első titkárának elmondották, olykor még keveslik is a tennivalókat. Orosz Lajos 18 éves kora óta vesz részt a munkásmozgalomban, amellyel még kő- művestanonc korában került kapcsolatba. Fél évszázaddal ezelőtt lett tagja, később pedig a vezetője az illegális párt egyik miskolci sejtjének. Még ugyanabban az évben letartóztatták, tíznapi kínvallatás után a debreceni fogházba szállították. Több mint egy évi börtön után szabadult, ismét bekapcsolódott a mozgalomba, és megint letartóztatták. A büntetés letöltése után rendőri felügyelet alá került, később internálták, de megszökött. A fel- szabadulás Miskolcon érte, előbb pártszervező volt, azután pedig a Belügyminisztérium állományába került. Innét kényszerítette nyugdíjba a betegség, de ezt követően még sokáig tagja maradt a Tolna megyei pártbizottságnak. Takács György Értényből indult, és a küzdelmekben gazdag évek után ma is ott él. A munkásmozgalomba már 1918-ban bekapcsolódott, szülőfalujában. A Tanács- köztársaság leverése után Budapesten keresett munkát, vasöntő lett, majd két év múlva visszatért a falujába. 1926-ban Kanadába vándorolt, ahol kapcsolatot talált a munkásmozgalommal, és 50 évvel ezelőtt belépett a Kanadai Kommunista Pártba. Részt vett a spanyol polgár- háborúban, aztán Francia- ország és Németország voltak útjának állomásai, 1941-ben érkezett haza, csendőri felügyelet alá került, internálták. A felszabadulás után egy ideig Tamásiban járási párttitkár, majd a Külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Az ellenforradalom után a Belügyminisztérium állományába kerül, onnan ment nyugdíjba is. A lakosság szolgálatában Egyszerűbb, korszerűbb ügyintézést Az államszervezet minden láncszemében tovább korszerűsödjék és egyszerűsödjék az igazgatási tevékenység, a tanácsok fordítsanak még nagyobb figyelmet az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésére — ezek az aktuális, cselekvésre sarkalló gondolatok a XII. pártkongreszusi beszámolóban is elhangzottak. Ki- sejlik belőlük például az, hogy a bővülő tanácsi feladatok (évente már 5—6 millió kérelemmel, beadvánnyal foglalkoznak a helyi tanácsok, mintegy 30 millió esetben keresik fel őket személyesen) semmiképpen se járhatnak együtt az igazgatásban dolgozók létszámának növelésével. Az ország közismert munkaerő- helyzete ezt egyszerűen nem teszi lehetővé. Más utakat kell tehát keresni. Tartalékok éppenséggel a tanácsi szervezeten belül is akadnak — ezt derítette ki a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának egyik vizsgálata is: A települések népességét, külterületi lakosainak számát és más sajátosságait, valamint az ott dolgozó tanácsi apparátus munkater- heit mérlegelve, bebizonyosodott, hogy egyes megyékben, így például Bácsban, Csongrádban, Tolnában és Zalában az átlaghoz viszonyítva létszámtöbblet van, másutt viszont — Pest vagy Hajdú-Brhar tanácsainál — hiány mutatkozik. Arányosabban kell elosztani az erőket az egyes megyék között, s a megyéken belül is. Főként a községi és a városi tanácsok, az ügyintézés színterei szorulnak rá erősítésre^ a megyei, a járási hivataloknál helyenként köny- nyebben nélkülözhetők a státuszok. Erről — mintegy 300 munkahely „átirányításáról” — rendelkezett nemrég a Tanácsi Hivatal elnöke. SZABAD KEZET KAPNAK Erős adú van azonban a tanácsok kezében házon belül is. Azt is felmérések igazolják ugyanis, hogy a ta- nácsházára érkezők 30—40 százaléka elsősorban felvilágosításért, nyomtatványokért fordult a tanácshoz. Ésszerű tehát — ismerik fel mind több helyütt —, ha néhány, széles körben tájékozott tanácsi dolgozó már a bejárat közelében az ügyfelek rendelkezésére áll. Sokan megtakaríthatják úgy a sorállást, és az ügyek érdemi intézőit is kevesebben tartják fel. Hamar népszerűségre tettek szert az ügyfélszolgálati irodák, amelyek közül a korszerűbbek már nemcsak útbaigazítást adnak, hanem például bejegyzik a személyi igazolványba a lakcímváltozást, a nyugdíjazást, kiállítják a munkakönyvét, anyakönyvi és egyéb igazolványokkal, adócsekkel szolgálnak, átveszik a lakásigénylést, jegyzőkönyvbe veszik a panaszokat, a közérdekű bejelentéseket. Vagyis ezek az irodák általában szabad kezet kapnak az egyszerűbb hatósági ügyekben, a bonyolultabbak intézését pedig meggyorsítják. Részben az információadással: Pécsett például nyolcvan- egynéhány tájékoztatólap várja az ügyfeleket, amiből mindent megtudhatnak, hogy milyen teendőik vannak az érdemi intézkedésig. Aztán ha minden együtt van, a beadvány, a kérelem megfogalmazása is egyszerű: kitöltésre váró nyomtatványok gondoskodnak - róla, hogy az ügyintéző a lényegről értesüljön, a szükséges adatok viszont ne hiányozzanak. LERÖVIDÜLT AZ AKTA ŰTJA Sajátos munkamegosztás bontakozik ki tehát a tanácsoknál. Helyenként már ott tartanak, hogy a földszintre költözött a hivatalnak az a része, amelyik a lakosság intéznivalóival foglalkozik, vagyis a hatósági munkát végzők elkülönültek a tanácsi apparátus egyéb részeitől. Törökszentmiklóson kezdődött a „robbanás”, aztán folytatódott Karcagon, Komáromban és még jó néhány településen. Kisújszálláson például régi épület átalakításával több szomszédos szobában kapott helyet a — nevezzük így — lakossági hivatal. Sárvárott egy nagy teremben várják az ügyfeleket az előadók. A lényeg azonban itt is, ott is az, hogy a földszinten egy „blokkban” elintézhető minden. Méghozzá gyorsabban, mint azelőtt. Mert a tanácsi dolgozók nem leveleznek, telefonálnak egymásnak, mint eddig tették, a szakelőadókat ugyanis az ügyintézés mozzanatainak megfelelően csoportosították. így az akta is hamarabb járja be a kötelező utat. A korszerűsítésre szükség van a tanácsházákon, mert a tanácstörvény értelmében növekvő önállóságuk, jogkörük egyben azt is eredményezi, hogy gyarapszik az általuk intézett ügyek száma. A több munkát kell közmegelégedésre elvégezni — jobban, gyorsabban, egyszerűbben. Sok helyütt már rájöttek a tanácsoknál: változtatni kell a hagyományos osztályokra tagozódáson, a munkaerőt a bővülő feladatok szerint kell elosztani, elhelyezni. Ajkán azt tervezik, hogy ma még hagyományos osztályokra épülő szervezetet több önálló részre osztják:' az egyik rész a már említett lakossági „hivatal” lenne, aztán külön egység foglalkozna a város gazdálkodásával, megint egy másik a tanácsi intézményekkel — az iskolák, óvodák, művelődési otthonok — irányításával. Mert az ágazati munka- megosztás elve nem jelenti szükségszerűen azt, hogy szigorúan elkülönült, elaprózott egységek dolgozzanak együtt. A MUNKAMEGOSZTÁS ÉSSZERŰ MÓDJAI A mindennapi teendők sürgetik a szervezet ilyesfajta átreparálását. A tanácsok feladatai ugyanis nemcsak a szorosan vett ügyintézésben bővültek. Az utóbbi évtizedben önállóbban gazdálkodhatnak a gondjaikra bízott pénzzel, felelősek a lakosság mindennemű ellátásáért, szervezik a településfejlesztést, egyre több új vállalatot, intézményt „kormányoznak”, átvették a népességnyilvántartás teendőit. A szakapparátus húszhuszonöt évvel ezelőtt kialakult — a központi irányító szervekhez hasonló — tagolása a helyiek dolgát olykor még' nehezíti. Nyilvánvaló tehát, hogy keresni kell a házon belüli munkamegosztás ésszerű módjait. Húszegynéhány városi tanácsnál már létrehozták a gépírónők központi irodáját; korábban ezek a dolgozók a saját osztályukon, amolyan mindenesek voltak, még kávét is főztek, most hangszigetelt falakkal elválasztott fülkékben, fejhallgatós készülék és magnetofon közvetítésével lehet csak „diktálni” nekik. így osztható el kevesebb gépírónő közt arányosan a munka. Nem új találmány, ám most van elterjedőben a központosított iratkezelés is. Az ilyesfajta ésszerűsítések csak látszólag a hivatal belügyei: valójában az ügyintézést gyorsítják, a lakosságot szolgálják. PALKÓ SÁNDOR Nemzetközi kiállítás A Varsói Szerződés aláírá- _ sának közelgő 25. évfordulójára nemzetközi kiállítási anyagot készítenek elő Csehszlovákiában. A „Barátság — együttműködés-egység-össze- forrottság” című kiállítás valamennyi tagállamban és nagyj ából azonos időszakban, a május 24-i jubileum körüli hetekben történő megrendezését a Varsói Szerző» dés országainak tavaly decemberben, Berlinben tartott külügyminiszteri értekezlete határozta el. A nagyobb részét alkotó, közös, egységes fényképes dokumentáció ösz- szeállításával és elkészítésével az értekezlet a csehszlovák felet bízta meg. Ezt minden ország Prágából kapja meg, s kiegészíti saját, nemzeti illusztrációs anyagával. Szekszárd „külvárosa” A megyeszékhelytől alig néhány kilométerre levő falu szinte Szekszárd külvárosának számít. A 330 aktív kereső kilencven százaléka szekszárdi dolgozó: többen a Bőrdíszműben, a VOLÁN- nál, a mérőműszergyárban és a BHG-ban dolgoznak. Ugyancsak bejárnak színházba, moziba és vásárolni. Ennek -ellenére a fiatalok nem törekednek a beköltözésre — a közlekedés jó, nem okoz gondot a bejárás —, hanem építkeznek. Míg régebben három-négy évenként épült csak Szálkán egy-egy új ház, manapság utcasorokkal bővül a falu. Jelenleg kilenc ház van épülőfélben, a napokban kezdték meg a költözködést egy négylakásos, összkomfortos társasházba. (A szálkai magazin lapunk holnapi számában jelenik meg.) Orosz Lajos és Takács György K. Papp József társaságában Az épülő utcasor
