Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-25 / 96. szám
2 Képújság 1980. április 25. Képviselőjelölő gyűlések {Folytatás az 1. oldalról.) A gyűlést, amelynek elnökségében K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével a város politikai-társadalmi életének kiválóságai foglaltak helyet, dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg a Hazafias Népfront Szekszárd városi Bizottsága nevében. Üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének. A megyei tanács elnöke át. tekintést adott hazánk és megyénk életéről, fejlődéséről, dolgozó népünk eredményeiről az elmúlt választási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy a mostani országgyűlési és tanácstagi választási előkészületek jellemzője a nyugodt politikai légkör, a kiegyensúlyozott állampolgári közérzet. Népünk magáénak érzi a fel- szabadulás óta eltelt három és fél évtized eredményeit és annak tudatában készül kiválasztani az arra legalkalmasabbakat, akik majd az országgyűlésben és a tanácsokban képviselik színeit. Gál László megköszöni a választópolgárok bizalmát A választási előkészület és a majdani választás a legszélesebb nemzeti összefogás jegyében történik — hangsúlyozta beszédében dr. Szabópál Antal. Manapság egész népünk programja a fejlett szocialista társadalom megvalósítása. Ez valamennyiünk közreműködését igényli és a választási előkészületek eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy népünk nemcsak vállalja ezt a feladatot, hanem megvalósításában közreműködni is hajlandó. Beszédében a megyei tanács elnöke áttekintést adott Szekszárd város gyors ütemű fejlődéséről, elmondta, hogy az eredmények nemcsak az irányító szerveknek, hanem az egész lakosság lelkes, lelkiismeretes munkájának köszönhetők, amelyre pártunk a jövőben is számít és épít. A továbblépéshez nagyon jó alapot jelent a XII. kongresz- szus határozata, amely az egész magyar nép, így városunk lakóinak is egyetértésével találkozott. Egység a célkitűzések vállalásában, egység a célkitűzések megvalósításában — ebben sommázta beszédét dr. Szabópál Antal. Befejezésül bejelentette, hogy Péter János, aki két ciklusban volt Szekszárd ország- gyűlési képviselője, megromlott egészségi állapotára tekintettel kérte fölmentését, és azt, hogy lakóhelyéhez közelebb jelöljék az országgyűlés leendő tagjának. A Hazafias Népfront városi bizottságának megbízásából dr. Szatoápáll Antal Gál Lászlót, a SZOT főtitkárhelyettesét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagját — életrajzának ismertetésével — javasolta Tolna megye 1. számú választókerülete (Szekszárd) képviselőjelöltjének. A beszédet követően négyen szólaltak fel — köztük K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára —, részben kiegészítve a megyei tanács elnökének beszédét. Valamennyien csatlakoztak a Hazafias Népfront jelöléséhez. Amikor az elnöklő dr. Rúzsa János feltette a kérdést, a résztvevő kilencszáz választópolgár egyhangúlag úgy döntött, hogy Szekszárd országgyűlési képviselőjelöltje Gáil László legyen. Befejezésül Gál László megköszönte a bizalmat és ígérte, hogy erejéhez és lehetőségeihez mérten eleget fog tfenni felelősségteljes feladatának. Simontornya Tegnap Simontornyán, a bőrgyár éttermében a 7-es számú országgyűlési választókerület képviselőjelölő gyűlését tartották meg. Szabó Sándor, a Nagyközségi Közös Tanács elnöke köszöntötte a megjelent választópolgárokat és az elnökséget, melyben helyet foglalt Cserép Imre, az MSZMP tamási járási bizottságának első titkára, dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára, Vermes László a bőrgyár igazgatója, Csapó Jénosné, a gyár igazgatóhelyettese. Beidek László, a községi pártbizottság titkára tartott választási beszédet. A bevezetőben összefoglaló képet adott az országos és a megyei fejlődésről, az elvégzendő feladatokról. Majd részletesen szólt a község életéről. Kiemelte, hogy a községfejlesztési feladatokról való gondoskodás ma már nem csak a tanács ügye, hanem minden lakóé és minden üzemé is. Ezek szép példája, hogy a szocialista brigádok mindenütt jelen vannak, ahol társadalmi munkára van szükség. A bőrgyár például hathatós segítséget adott a szennyvízelvezető csatorna- rendszer első szakaszának megépítéséhez. A közelmúltban elkészült új kút belépésével és a megépített vízvezeték-hálózattal kielégítővé vált a vízellátás. • Beidek László kiemelte a lakásépítés helyzetét. Közel hatszáz embernek ad új otthonokat a Vak Bottyán lakótelep. 38 állami lakás is épült az V. ötéves tervben, amelyéket elsősorban a nagyon egészségtelen körülmények között lakó családok kaptak meg. A közelmúltban megkezdődött egy 24 lakásos OTP-ház építése, az Arany János utcában pedig egy új lakótelep helyét jelölték ki. Az elmúlt években jelentősen fejlődött az egészségügy. Gyermek- és fogorvossal bővült az orvosi létszám. Megépült a fogászati rendelő és két orvoslakás. Régi vágyuk teljesült azzal a simontornyaiaknak, hogy tavaly elkészült a bölcsőde. Bár fejlődött az iskolai oktatás is, de itt még hátráltató a tanterem- hiány. A közeljövő sürgős feladata lesz a kívánt tantermek megépítése. Az előadó ehhez a lakosság, az üzemek segítségét kérte, ami biztosan nem marad majd el, hiszen a község lakossága példamutatóan segítette eddig is a kívánt célok megvalósítását. Ennek egyik igazolása, hogy Simontornya egyszer második, háromszor pedig első lett a megyei település- fejlesztési versenyben. Ezután Beidek László bejelentette, hogy a Hazafias Népfront ismét — immár negyedszer — Csapó Jánosnét, a bőrgyár igazgatóhelyettesét jelölte orj szággyűlési képviselőnek a 7-es számú választókerületben. A hozzászólók — Gerns- pergel Károlyné, Deli György, Varga László, Németh Istvánná, Terebesi István és Varga Józsefné — elismeréssel szóltak az országgyűlési képviselő eddig végzett munkájáról és elfogadásra javasolták újbóli jelölését. Ezt a jelenlévők, egyhangú szavazással meg is erősítették. Ezután Csapó Jánosné kert szót és megköszönte a választók bizalmát és azt a segítséget, amit eddig is kapott a választópolgároktól képviselői munkájának végzéséhez. Kérte, hogy megválasztása esetén ismét segítsék e munkájában. A gyűlés a Himnusszal ért véget. Egyesült Államok j^Válasítls A hajrához közeleg az előválasztások sora az Egyesült Államokban. A nagy tét, a jelölés kérdése még nem dőlt el, s egyre inkább a két párt jelölő-konvenciójára, s a majdani novemberi választási napra tekintenek az amerikai politikusok. Ez a tény, mármint, hogy az elkövetkező négy év pozícióiért indulnak harcba, nagyban meghatározza a vezető tőkés hatalom politikusainak „viselkedését”. Természetesen nem lenne igaz az az állítás^ hogy ma minden washingtoni lépést ez az egyetlen körülmény határoz meg, s azt is hiba lenne kijelenteni, hogy a Fehér Ház veszedelmes, sőt provokatív lépéseit is egyes-egyedül az elnök újraválasztásának célja irányítja. Az viszont nem vitatható, hogy a választási harc légköre nagyban elősegíti az amerikai stratégia meggondolatlan kalandor vonásainak megerősödését. A Carter-kormányzat lépései a közel-keleti katonai szerep növelésére, az új hadászati fegyverrendszerek kifejlesztésére, a nyugat-európai iNATO-országóknak az amerikai hatalmi tervek szolgálatába állítására nem az elmúlt évben születtek. Viszont az elmúlt egy-két év minden korábbinál határozottabban jelezte azt a washingtoni szándékot, hogy a fegyverkezés, a katonai jelenlét eszközét hangsúlyozottabban használják fel — nem csak a szovjet—amerikai viszony vonatkozásában. Azok a döntések, amelyeket legutóbb Carter elnök Iránnal szemben bejelentett, önmagukban is a feszültség fokozását jelentik. A túszügy — egyre inkább nyilvánvalóvá válik — ürügy a Fehér iHáz számára, hogy növelje katonai jelenlétét az Indiai-óceánon, s olyan erőket irányítson a térségbe, amelyek a megtorlás eszközéül szolgálhatnak az iráni forradalommal szemben, veszélyeztetik az olajban gazdag arab országok szuverenitását, s nem utolsó sorban nyílt fenyegetést jelentenek a Szovjetunióval szemben. Az Indiai-óceán térsége azonban nem most lett fontossá az amerikai katonai vezetés számára. Már jó néhány éve folynak az előkészületek a térség amerikai felvonulási tereppé változtatásába. Elegendő csupán a hírhedt sziget-támaszpontra, Diego Gardára utalni, amely az óceán kellős közepén helyezkedik el, s amelyet az Egyesült Államok alkalmassá tett arra, hogy hadászati erői bázisául szolgáljon. A sziget kikötői ugyanis fogadhatják a rakétahordozó atomtengeralattjárókat, a megnagyobbított repülőtér pedig a B—52-es óriás bombázókat. Ennek a tervnek a része az amerikai támaszpontrendszer kiépítése Ománban, Kenyában, Szomáliában és Egyiptomban, de ehhez tartozik a török—amerikai katonai egyezmény is. A jelenleg 110 ezer fős „gyorshadtest” legütőképesebb alakulatai máris a közép-keleti térség közelében tartózkodnak. Washington két repülőgép-anyahajót is a Perzsa-öböl vizeire vezényelt — ez azt jelenti, hogy több, mint száz harci gép áll ennek a több tucat hadihajóból és tízezernyi tengerészgyalogosból álló armadának a rendelkezésére. Az afganisztáni események és az iráni forradalom ürügyet szolgáltattak az amerikai katonai vezetés számára ahhoz is, hogy nyugat-európai szövetségeseiket még szorosabb pórázra fogják. Ennek jele a közép-hatótávolságú amerikai rakéták telepítéséről .hozott NATO-határozat, valamint azok a washingtoni kezdeményezések, amelyek az atlanti középhatalmaikat fokozott katonai szerepvállalásra akarják rábírni az Európától távol eső térségekben iis. Ehhez járult most az a követelés, hogy a NATO-tagországok csatlakozzanak Carter Irán-ellenes lépéseihez. A nyugat-európai fővárosokban ma mind többet gondolkoznak azon: milyen veszélyekkel járhat, ha az „atlanti szolidaritás” jegyében csatlakoznak a Pentagon veszedelmes akcióihoz. Az sem valószínű, hogy az ötven amerikai diplomata kiszabadítása érdekében a nyugat-európai vezetők hajlandók kockáztatni országaik létfontosságú érdekeit és folyamatos kőolajellátását. Ugyanis, s ez ma mind világosabbá válik világszerte, nem az afgán .földön tartózkodó szovjet katonák veszélyeztetik a kőolaj-szállítások biztonságát, hanem a Fehér Ház Carter elnök újraválasztásáért minden „áldozatra” kész politikája. MIKLÓS GÁBOR Gromiko párizsi tárgyalásai Párizs, Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön folytatódtak Andrej Gromikónak, a Szovjetunió külügyminiszterének, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának párizsi tárgyalásai. A szovjet államférfit fogadta és munkaebéden látta vendégül Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, délután pedig Gromiko a Quai d’Orsay-ban, a külügyminisztérium palotájában ismét találkozott francia partnerével, Jean-Francois Poncet külügyminiszterrel. A szerda délutáni megbeszéléseken, amelyek három és fél órán át tartottak, elsősorban az afganisztáni helyzettel foglalkoztak a francia és a szovjet diplomácia vezetői, majd az esti munkavacsorán más kérdéseket is áttekintettek. Francia részről azt hangsúlyozták, hogy a megbeszélések őszinte, komoly és elmélyült jellegűek voltak. * A csütörtöki francia lapok kiemelik, hogy Párizs az első nagy nyugati főváros, amelyet az év eleje óta felkeres a szovjet külügyminiszter, és ez azt mutatja, hogy Franciaország különleges helyet foglal el a kelet — nyugati kapcsolatok rendszerében. Franciaország híve annak, hogy a párbeszédet nehéz helyzetben is folytatni kell, sőt, akkor van rá a legnagyobb szükség. A Le Matin azt írja, a francia politikának arra kell törekednie, hogy enyhítse a feszültségeket, de ez nem jelent sem felsorakozást Washington mellett, sem megértést Moszkva iránt. Több polgári lap viszont azt igyekszik bizonyítani, hogy a párizsi párbeszéd eredménytelen lesz. A L’Humanité ugyanakkor rámutat, hogy a francia hivatalos körökben úgy beszéltek erről a látogatásról, mintha annak tengelyében az „afgán ügy” kellene, hogy álljon. A szovjet álláspontot azonban e kérdésben már sokszor kifejtették. A Gromiko által vezetett küldöttségnek az a szándéka — írja a lap —, hogy azokra a témákra és kezdeményezésekre helyezze a hangsúlyt, amelyeket az események előtérbe helyeznek: arra, hogy meg kell őrizni az enyhülést és a biztonságot Európában, folytatva a helsinki erőfeszítéseket, előkészítve. a fegyverzetek korlátozását és csökkentését, összehangolva az arra irányuló lépéseket, hogy a lehető legjobb esélyeket biztosítsák a 35 ország — a helsinki aláírók — őszi madridi találkozójának. PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte Ali Nasszer Mohamedet, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkárává történt megválasztása alkalmából. • Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Antonio Ramalho Eanest, a Portugál Köztársaság elnökét, a portugál forradalom évfordulója, a szabadság napja alkalmából. * Május 8-a és 12-e között Budapesten, a Parlamentben tartja ülését a Béke-világ- tanács elnöksége — jelentette be csütörtökön a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában tartott sajtó- tájékoztatóján Romesh Chandra, a BVT elnöke. * Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának és az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására — Romány Pálnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek vezetésével — csütörtökön párt- és kormányküldöttség utazott Kabulba. A delegáció részt vesz az afgán forradalom 2. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. PÁRIZS A nemzetközi helyzet alakulásával, többek között pedig az FKP és a LEMP által a jövő hét elejére Párizsba összehívott nemzetközi értekezlettel foglalkozott a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága szerdai ülésén: a határozatot a L’Humanité csütörtöki száma közli. A politikai bizottság részletesen foglalkozik a Francia KP nemzetközi tevékenységével, Georges Marchais főtitkár legutóbbi afrikai és közel-keleti utazásaival, ismét leszögezi, hogy a közel- keleti béke és Franciaország érdekei egyaránt azt sürgetik, hogy Jasszer Arafatot, a PFSZ elnökét hívja meg Párizsba a francia kormány. Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap a szakszervezeti székházban ülést tartott a szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége. Egyed Dezsőnek, a közgazdasági osztály vezetőjének előterjesztésében megtárgyalta az elnökség a szocialista munkaverseny 1979. évi tapasztalatait és az idei év eddigi eredményeit. A pénzügyi osztály vezetője tájékoztató jelentésben számolt be az SZMT, a megyei bizottságok és az intézmények 1979. évi gazdálkodásáról. Meghallgatta és elfogadta az elnökség a jelentést a szakszervezeti üdülő jegyek felhasználásáról.' A két elnökségi ülés között végzett munkáról Egyed Mihály vezető titkár adott jelentést. * A szakszervezeti szervek az idei évre 4613 üdülési beutalót oszthattak ki, az országos keretszámok figyelembevételével. A legnagyobb számmal a kedvezményes felnőtt beutaló szerepel közöttük, de 131 külföldi csere turistaútra is lehetőség nyílik. Az Oktatási Minisztérium és a SZOT megállapodása eredményeként a faddi és a hőgyészi nevelőotthonokban a nyár folyamán 32—32 gyereket üdültethetnek tíz-tíz napon át. A főszezonra érvényes üdülőjegyek száma a tavalyi 506-ról 497-re csökkent. Kellemetlen az is, hogy a balatoni beutalók száma csökkent,.. továbbá az, hogy az aggteleki és salgótarjáni szállodai bérleményként kapott hétnapos beutalók kihasználásából két napot igénybe vesz az utazás. A nagycsaládos üdülőjegyekből valamivel többet kaptak, mint tavaly, az igény ezekre az' üdülési lehetőségekre kevés. Csapó Jánosné megköszöni a választóknak újrajelölését
