Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-24 / 95. szám
1980. április 24. Képújság 3 Vegyszeres gyomirtás Környezetkímélő módon Az iskolai vizsgálat második része Helyszíni ellenőrzés Tolnán A megye mezőgazdasági üzemeiben általánossá vált a hormonbázisú gyomirtó szerek használata az őszi gabonákban. Szinte vala- menyi üzem a teljes területén elvégzi a vegyszeres gyomirtást. A gyomirtási munka a .korábbi években földi gépekkel viszonylag kis környezetszennyeződést okozó módon történt. A technológiai fegyelem betartása mellett a honmonbázisú szerekre érzékeny kultúrák közelében végzett munka sem okozott számottevő kárt. Az utóbbi években mindinkább terjedő légi növény- védelem a gabonagyomir- tási munkában is jelentős szerepet kapott. Ismerve az áprilisi időjárási viszonyokat, tudjuk, hogy a gyomirtásra alkalmas munkaidő igen rövid és így mindent el kell követni a rendelkezésre álló technika jó kihasználására. A légi növényvédelem rendkívül hasznos volta mellett látni kell azt is, hogy az előírások betartása mellett, a legnagyobb körültekintéssel végrehajtott munka esetén is előfordulhat az érzékeny kultúrák károsodása. Az elmúlt években számos olyan per fordult elő, amelynek oka a hormonbázisú szerek elsodródásából keletkezett károsodás volt. A környezetszennyezés megszüntetésére sürgős és nagyon gondos intézkedésekre van szükség. A károk megelőzéséhez szükséges a szak- hatósági intézkedés, az üzemeltetők és szakirányítók gondos és körültekintő munkaszervezése és a végrehajtó emberek fegyelmezett, az előírásokat pontosan betartó munkája. Az előforduló környezeti szennyeződéseket vizsgálva megállapítható, hogy az értékes, hormonbázisú szerekre érzékeny kultúrákban (pl.: szőlőben) akkor keletkezett kár, amikor a gabonagyomirtási munkát valamilyen okból megkésve, légi úton végezték el. Több éves tapasztalat, hogy a gyomirtás optimális ideje megyénkben április közepére esik. Ebben az időben végzett gyomirtásnál nem fordul elő számottevő károsodás a szer esetleges elsodródásából. A megkésve végrehajtott légi védekezésnél szinte minden esetben tapasztalható növénytorzulás a környező, érzékeny kultúrákon. Különösen a szőlőterületeken észlelhető az elsodródott hormonhatású szerektől származó tünet. A fenti károsodások megelőzése érdekében feltétlenül szükséges, hogy a szakirányítók a technológiai fegyelem szigorú betartása mellett végezzék el a kenyérgabona terméseredményét döntően befolyásoló gyomok elleni küzdelmet. A légi gyomirtás során a technológiai fegyelem mechanikus betartása mellett előfordulhat és többször elő is fordult kárt okozó légköri szennyeződés. Ezért a légi géppel történő gyomirtást részben és időben korlátozni kellett. A korlátozás szerint a szekszárdi borvidéken és - a megye jó bortermő területein, illetve azok 5000 méteres körzetében, a szőlő fakadása után, légi géppel hormonbázisú gyomirtó1 szert kipermetezni tilos. Vagyonvédelem a szekszárdi ÁFÉSZ-nél (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének székházában Somi Benjamin elnökletével tartotta április havi ülését a MÉSZÖV elnöksége. A titkárságvezetők első napirendként jelentést tettek a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd az ÁFÉSZ-tikárság előterjesztésében az ÁFÉSZ-ek főbb iparcikk-beszerzéseinek helyzetét vitatta meg a vezető testület. Harmadik napirendként Izsák Lajos, a szekszárdi ÁFÉSZ elnöke számolt be a szövetkezet vagyonvédelmének helyzetéről. Beszámolójában érzékeltette, hogy a szövetkezetnél az állóeszközök értéke közel 151 millió, a készletek értéke több mint 98 millió Ft. A vagyonvédelmet 150 kereskedelmi, vendéglátóipari és felvásárlási egységben kell biztosítani, ahol a dolgozók száma 900. A vezetők és dolgozók ellenőrzési kötelmeit belső szabályzatokban rögzítették. A szövetkezet létrehozta az elnök közvetlen irányításával működő ellenőrzési osztályt és egy rendészt is alkalmaz a feladatok ellátására. Külön feladatot jelentett és jelent a szövetkezeten belül működő Skála Áruház vagyonvédelmének biztosítása. Izsák Lajos részletesen beszámolt a bolti lopások, áruromlások, leírások alakulásáról, az elszámolási fegyelem helyzetéről. Tájékoztatta az elnökséget az eddig tett megelőző intézkedésekről, az alkalmazott felelős- ségrevonásokról. Utolsó napirendként a vezető testület jóváhagyta a fogyasztási, takarék- és lakás- szövetkezetek közgyűlései szervezésének tapasztalatairól beterjesztett jelentést. Részt vett az elnökség munkájában Dr. Kelemen István, az Országos Revizori Iroda vezetője is. SZOBOSZLAI JENÓ A dunaújvárosi betonüzem Üj kelmék Elkészült az évi százhetvenezer köbméter kapacitású betonüzem a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárában. Az automata gépekkel felszerelt, korszerű létesítmény — amely már próbaüzemei —, a tervek szerint az idén több mint negyvenötezer köbméter betont állít elő. Uj kelmék nagyüzemi gyártását kezdték meg a Pápai Textilgyárban. Ä kockás és csíkos mintával készült flanell hatású anyagokból ebben az esztendőben másfél- millió méternyit készítenek. A tetszetős kidolgozású termék pamut-műszál keverékből készül, nedvszívó, nem gyúródik és méretálló. Színösszetételét és az anyag minőségét tekintve egyaránt alkalmas hét végi kirándulóöltözetnek, pihenőruhának. A mintakollekciót itthon és külföldön is kedvezően fogadta a kereskedelem, s az igényeket felmérve, jövőre már hárommillió méternyi Kemping, Víkend és Aliz elnevezésű szabaidő- kelmét készítenek. A diákok szociális ellátásának helyzetéről kezdett vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ehhez kapcsolódott Tolna megye is, ahol mintegy száz népi ellenőr és szakértő, ezekben a hetekben járja az iskolákat. Ez az ellenőrzés mintegy folytatása, második lépcsője annak a közelmúltban lezárult országos vizsgálatnak, amelynek során a népi ellenőrök felmérték, hogyan készülnek az egyre népesebb általános iskolai osztályok fogadására. A népi ellenőrzés szakértői és társadalmi munkatársai a többi között arra keresnek választ, hogy melyek a legsürgetőbb tennivalók a diákok tanítás utáni foglalkoztatásának, felügyeletének a terén. Számba veszik a napközis ellátás gondjait, tennivalóit, kitérnek a diák- étkeztetésre, utánanéznek, hogy az iskolai konyhák működéséhez megteremtették-e a kellő feltételeket, figyelnek-e a higiéniára, szakképzett-e, és életkornak megfelelő ételéket főz-e a szakács? Nem mellékes, hogy élnek-e az iskolák az olcsóbb beszerzési lehetőségekkel, kapcsolatot teremtve a nagykereskedelmi vállalatokkal, miként veszi ki a részét a gyermekétkeztetésből a vendéglátóipar, a különböző vállalatok konyhái. Célszerűen használták-e fel a tanácsok az e célra fordítható összeget? A fölmérés során felkeresik a népi ellenőrök az általános iskolai diákotthonokat is, és — többek között — afelől kérdezősködnek, hogy megfelelnek-e ezek az intézmények eredeti céljuknak, otthont nyújtanak-e a tanulóknak, és milyen a kapcsolat az iskola és a diákotthon között. A vizsgálat harmadik témája az iskolaegészségügy. Megnézik a népi ellenőrök, hogy megfelelőek-e a padok, a fűtés, a világítás és kiterjed a vizsgálat az orvosi ellátás területére is. Elképzelhető, hogy mekkora munka mindennek a számbavétele, összegzése, a NEB-ek elé kerülő vizsgálati anyagok kidolgozása. Márpedig erre a munkára csupán bő egy hónap áll a társadalmi munkások és a csekély számú apparátus rendelkezésére. Az újságíró egy helyszíni ellenőrzéshez csatlakozott. Az alkalmi bizottság tagjai voltak: dr. Kolombusz Lászlóné, a KÖJÁL osztály- vezetője, Máté Rudolfné, a bonyhádi Városi Tanács tanulmányi felügyelője, aki a témáért felelős megyei munkabizottság vezetője, és a megyei NEB munkatársa, Rikker Istvánné, akinek feladata a vizsgálatban részt vevő szervek munkájának ösz- szehangolása és az ellenőrzés egész menetének figyelemmel kísérése, és ráadásnak maga az újságíró, aki jelen esetben egy személyben testesítette meg az árgus szemű közvéleményt és egy iskolás gyermek anyját, továbbá a ' tájékozatlan kívülállót, aki igyekezett okvetetlenkedő kérdéseivel nem zavarni a vizsgálat menetét, de azért lehetőleg felfogni, hogy a helyzet mennyiben felel meg a követelményeknek. Irány Tolna, amely ebben az esetben olyan, mint a megyei helyzet koncentrátuma, ugyanis itt minden van. Először is alsó fokú gondnokság, amihez tartoznak a tolnai óvodák, általános iskolák helyben, valamint a tagintézmények Mözsön és Fácánkerten. Jelen esetben a stáb a diákétkeztetést és a konyhákat vizsgálta, az egyéb témákkal foglalkozó népi ellenőri csoport már letarolta előttünk a terepet, éppen ezért nagy volt a meglepetés, mivel azt hitték, hogy fejük felől már az előző napokban elvonult a ... népi ellenőrzés. Tolnán, az étkeztetés szempontjából a megoldás háromféle, de az is keverve. Van az I-es iskola mellett egy konyha, innét kapják az ennivalót a mellette lévő iskola és óvoda gyerekei, valamint az öregek napközije. A PATEX-nél is működik egy konyha, az látja el a többi óvodát és a Il-es iskolát. Mindkettőt a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalat üzemelteti, de nem azonos formában, itt ezen a konyhán ugyanis minden az övéké, csak az épületet adja az iskola» a iPATEX-nél csak néhány alkalmazottja dolgozók, minden a PATEX-é, még a kisegítő személyzet egy részét is ők adják, illetve az iskola biztosítja. A harmadik variáció a saját konyha, de Fácánkerten vegyes annyiban, hogy egy konyha látja el — azonos menüvel — az általános iskola alsó tagozatát. Mözsön pedig teljesen önálló, saját iskolai konyha működik. Ez utóbbit lehet a legrövidebben elintézni, amennyiben az ellenőrző csoport ebben a konyhában mindent rendben talált, az étel jó és bőséges, a főzés körülményei is kifogástalanok voltak. A megyei tanács, a népi ellenőrzés igen sokat foglalkozott már a megye diákétkeztetésének helyzetével, de amint a tolnai példa is reprezentálja, ez a foglalkozás igencsak indokolt, és ami a legfontosabb — meg is éri! A helyzet ugyanis, ha lassan és fokozatosan is, de folyamatosan javul. Tolnán nem ismeretlenek a KÖJÁL emberei, mert az I- es iskola melletti konyhát egyszer már lezáratták, igaz, olyan módon — a téli szünet idejére —, hogy az azért ne zavarja meg a gyerekek ellátását még jobban. Az ok a füst volt, ami már-már elviselhetetlen mértéket öltött ezen a konyhán. Az iskola igazgatójának intézkedése nyomán új szakács is került a régi helyére és azóta ugrásszerűen javult az ételek mennyisége és minősége. Felszereltek egy nagy üstöt is. Legalábbis a nem szakember szemével nézve nem volt lényeges kifogásolnivaló ottjártunkkor sem. A II. iskolának csak melegítő konyhája van, ott már mindenki kifogásolta, hogy kevés a három túrógombóc és a mosogatás három fázisából, ugyancsak hiányzott a harmadik — az öblítés. Még a háziasszonynak is amatőr újságíró is rájött, hogy ha csak két folyóvizes mosogató van, akkor az első fázist kell egy nagyobb edényben megoldani és a másik kettőt a folyó vízben, Csak akarat kérdése az egész, nem pedig „objektív” akadály dolga. Kevesellik a gyerekek és a pedagógusok is az előre kiadott uzsonnához a kenyér mennyiségét. Szabvány létezik, átlagban biztos, be is tartja a Vendéglátó — de ha kevés, akkor kevés. Fácánkerten sem ismeretlen a KÖJÁL, mert még februárban egy ellenőrzés folyamán megállapították, hogy a decemberben előírt feltételeknek csak egy része valósult meg. Kezdve azon, minek megváltoztatását ugyan nem írták elő, de nincsenek oda a lelkesedéstől, hogy ugyanazt eszik a háromtól 10 éves korú gyerekek. De, hát ez egy olyan helyzet, aminek van objektív akadálya, nevezetesen a szállító gépjármű hiánya és annak felszerelése, mert akármiben nem lehet az ételt vinni. Mindenesetre jobb lenne, ha valamelyik másik konyháról kaphatnák az itteni iskolások is az ételt. 'Február óta megérkezett erre a konyhára két gáztűzhely, hogy kicsik, az már más kérdés, de nincs vízmelegítő bojler azért, mert a vízellátást pillanatnyilag egy padláson elhelyezett tartály biztosítja, és jelenleg is vizsgálják, hogy hidrofor felszerelhető-e? Nincs a raktárban polcrendszer és a dolgozóknak öltöző, valamint keve- seßtük a tejet és sokalltuk a teát az esedékes heti menüben. Nagy a zsúfoltság Tolnán is az ebédlőkben, az ebédidő 12-től fél háromig húzódik el. A tolnai látogatás természetesen csak az ellenőrzés egy fél napja volt, megyei következtetéseket ebből levonni nem lehet, ez már — a jegyzőkönyvek ismeretében — a vizsgálatot összegző bizottság dolga lesz. IHÁROSI IBOLYA Vannak még akik a kaszát kővel fenik, és ezek az emberek néha eltörik a követ, lett légyen az hasított, avagy öntött. S ilyenkor fogja magát az ember, mint szerdán is egy szép öregember, — vajon hány követ tört már el — bemegy a kertészeti ábécébe kaszakővásárlás céljából. „Ott van a pulton” — mondotta az öregembernek az alig húszéves eladó. „Nincs a pulton” — szólt vissza az öregember. „Pedig ott van" — kapja rá a választ. Pedig nem volt ott, amit e sorok írója is tanúsíthat. „Nincs?” — kérdi a kaszakövet venni akaró öregember. „Nincs” — kapja rá a feleletet. És egy másikat is; a szerszámos pultok előtt harmincöt év körüli fiatalember áll, valamelyik vállalat anyagbeszerzője, ö mondja: „Ott van hátul a raktárban, egész halommal." S miután járatos a raktárban, bemegy, hogy jól látta-e az imént. Jól látta. Az idősebb eladónő kihoz tíz darabot. Kiteszi a pultra. De az öregember már elment, aki vidékről jött kaszakőért, „Olyan zöld írásost” akart venni. És most kaszakő nélkül megy haza, s én meg leszűröm a tanulságot az esetből: hány olyan „hiánycikk” lehet, amit az eladók röstellnek kihozni a raktárból, ha már kint az eladótérben a pultról elfogyott? —Pj— Felszállás előtt egy AN—2-es növényvédő repülőgép Kaszakő
