Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

a Képújság 1980. április 24. A budai Fehér Madonna A Budapesti Történeti Múzeumban látható a budai gó­tikus galéria legszebb szobra, a hetvenhárom centimé­ter nagyságú Fehér Madonna. 1974-ben találták meg a testet, majd 1979. november 2-án a hozzá tartozó fejet. A szobor anyaga a nagytétényi bányákból származó pu­ha mészkő. Kis könyvtárosok — Iskolánkban már né­hány esztendeje itt, a könyv­tárban tartjuk az irodalom­órákat, az új csehszlovák ok­tatási-nevelési koncepció szellemében — mondja Ivan Ruzicka, a prágai Boticská utcai általános iskola tanára, az egyik legjobban képzett könyvtáros, aki nemrég még cseh nyelvet, történelmet és alkotmánytant tanított. — Az első osztályt kivéve, minden évfolyam tanulói kétheten­ként járnak ide irodalomórá­ra. A pedagógusok kívánsága szerint készítem elő a köny­veket Ezeken az irodalomórákon a tanulók megismerkednek a könyvtár összetételével, ön­állóan kezelik a könyvállo­mányt, a lemezjátszót, a magnetofont és a diavetítőt, maguk olvassák a kísérő­szövegeket is. Minden iroda­lomórára beszámolókat írnak, s így gyakran megfordulnak a könyvtárban, hogy jegyze­teket készítsenek. Ezt a mód­szert már a nyolcéves — har. madik osztályos — gyerekek is ügyesen alkalmazzák. A diákok fokozatosan megtanul­ják a könyvtárosi munkát, kiismerik magukat a 660 kö­tet között. A könyvtáros rög­tön az elején megmagyaráz­za nekik, hogy a könyvek té­makörök szerint vannak el­rendezve, s így azokat ma­guk válogathatják ki. A leg­kisebbeket természetesen a meséskönyvek, a nagyobba­kat elsősorban a kozmonauti- ka, a földrajz és a természet­rajz érdekli. A gyerekek tanítás után is találkoznak a könyvtárban, két olvasókörben — de nem csupán azért, hogy ott olvas­sanak. Segítenek a nyilván­tartó lapok megírásában és az új könyvek besorolásában is. Az idősebbek irodalmi műsorokat készítenek elő a ken például meséket olvas- kisebbek számára, amelye- nak fel diapozitívok kíséreté­vel, vagy különböző történe­teket mondanak el nekik. Verseket tanulnak, megpró­bálkoznak az érthető előadás­sal és elmagyarázzák, ho­gyan értelmezzék az adott szöveget. Hetenként egyszer 14 tagú gyermekcsoport jár a könyvtárba, ezek a szavaló­színjátszó csoport tagjai. Az iskolarádió számára készítik elő irodalmi műsorukat az egyes írók, költők évfordulói alkalmából, s évente egy-két mesejátékot tanulnak be. A kosztümöket a gyerekek ma­guk tervezik, s maguk is ké­szítik eh azokat, az egyszerű rekvizitumokkal és kulisz- szákkal együtt. A „bajang kulit” Az árnyszínház — a „ba­jang kulit” — a színjátszás egyik legrégibb formája Jáva szigetén. Az indonézek között nagyon népszerű. A „bajang kulit” bábuit vékony bőrből vágják ki. A bábokat köny- nyű fehér lepel mögött moz­gatják, amely eltakarja őket. A figurákat mindig kifestik és bevonják arannyal, annak ellenére, hogy a néző csak sö­tét sziluettjüket láthatja. Né­ha azonban nappal, függöny nélkül is játszanak bajangot és ilyenkor a néző látja a fi­gurák rikító színeit. A bábo­kat mozgató karokkal állít­ják a szükséges pózba. A já­tékok témáját a Ramajana vagy a Mahabharata eposz­ból merítik. Minden előadás témája lényegében azonos: a jó harca a rosszal. Vendég­szereplés Péntektől hazánkban ven­dégszerepei a szlovákiai Ora- van Népi Együttes. A 40 tagú tánc-, ének- és zenekar a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének meghívására az oravai táj­egység folklórját ismerteti meg a szlovák lakta telepü­léseken ; április 25-én Szarva­son, 26-án Nagybánhegyesen, és 27-én Tótkomlóson tart előadást. Népszerűség Agatha Christie művét, az „Egérfogó” címűt, az egyik londoni színházban már több mint 26 éve játsszák és a 10 800 előadást 4,5 millió né­ző látta. PETŐFI NÉPE Az MSZMP népesedéspoli­tikai határozatának megszü­letése óta hét esztendő telt el. Elég hosszú idő ez ahhoz, hogy bizonyos számvetést készíthessenek a megvalósí­tásához segítőtársul hívott társadalmi szervezetek, kö­zöttük a Magyar Vöröske­reszt, melynek Bács-Kiskun megyei vezetősége értékelte az eredményeket, összegezte a munka során jelentkező gondokat. A határozat megvalósítá­sára indított kezdeményezé­sek, kísérletek már jól bevált módszerekké kristályosod­tak. Megalakultak a kisma­maklubok, ahol a csecsemők- kis'gyermekek gondozásának, nevelésének segítésén kívül, a többnyire gyes-en lévő fiatalasszonyok a társas együtt lét formáit is élvezhe­tik. A tanfolyamok a különbö­ző korosztályok igényeinek megfelelő tematikát dolgoz­tak fel: kezdve az általános iskolás nagylányoknak szóló­tól, a csecsemőápolás isme­reteit elsajátíttatóig, melybe már férjek és fiatalemberek is bekapcsolódhattak, példá­ul Kecskeméten. A szülők is­kolája a gyermekek nevelé­séhez nyújtott segítséget. A házasság előtti kötelező tanácsadás bevezetése a fel­világosítás, családtervezés te­rén nagyobb eredményekre jogosított elméletben, mint a megvalósítás során. A ta­nácsadáson részt vevők oly­kor csak az igazolás meg­szerzését látták célként sze­mük előtt. Sem a tanácsadó ideje, a körülmények, s egyáltalán az együttműködés más lehetőségei sem szol­gálják ideálisan ezt az egyébként kiváló elképzelést. Dunántúli napló A megye szakközépiskolái­nak, gimnáziumainak az el­sősegélynyújtásban legjára- tosabb tanulói részére ren­dezte meg a Magyar Vörös- kereszt Baranya megyei szer­vezete a vöröskeresztes ver­seny megyei döntőjét. A leg­jobbnak bizonyult a pécsi Nagy Hajós Gimnázium csa­pata, második lett a mohácsi Kisfaludy Gimnázium^ har­madik pedig a komlói Kún Béla Gimnázium együttese. Az egészségügyi szakiskolák kategóriájában a pécsi fiata­lok győzedelmeskedtek. A két kategória első helyezett; jei vesznek részt majd az or­szágos döntőn. . FEJÉR MEGYEI HÍRLAP már a gyógyító-megelőző te­vékenység egyenlő súllyal szerepelt a szolgálat munká­jában, Somogybán 1960 után következett ugrásszerű fejlő­dés, majd 1975-ben megint előtérbe került ez a kérdés. Különféle próbálkozások után végül 1977-ben Somogy­bán is létrejött az üzemegész­ségügyi szakrendelés; kezdet­ben két, 1979-től három or- vpssal. Fő feladat, hogy az üzemorvossal nem rendelke­ző vállalatoknál feltárják és kiküszöböljék az egészségre káros tényezőket. Ahol van üzemorvos, ott az adott mun­kahelyet jól ismerő kollégá­val karöltve végezzük el ugyanezt. Meg kell jegyezni, hogy még nem minden me­gyében működik ilyen szak- rendelés, ebben tehát az or­szág jobban ellátott területei közé tartozunk. TflMEOBCKflSI npflBfla Ismét egészségügyi hét megnyitásáról ad hírt szom­széd megyénk napilapja. Ez­úttal Nagylók és Hantos ad otthont annak a programso­rozatnak, amelynek részleteit dr. Franyó Tamás és dr. Ko­vács József körzeti orvosok dolgozták ki, s amelynek rendezéséhez a Fejér megyei egészségvédelmi csoport elvi irányításával a helyi állami, párt- és társadalmi szervek járultak hozzá. Az ünnepélyes megnyitóra Nagylókon került sor, két előadást hallhattak a meg­jelentek. Hantoson az egészségügyi hét alkalmával tartják meg az elsősegélynyújtó-tanfolyam vizsgáját. Korunk betegségei­ről és az élvezeti szerek ár­talmairól dr. Mrázik Sándor körzeti főorvos beszél. Szán- tay Balázs gyógyszerész elő­adása hasznos .tudnivalókkal járul hozzá a gyógyszerek ismeretéhez. Gremsperger István üzemmérnök pedig a növényvédő szerek hasznáról és veszélyeiről tart előadást. SOMOGYI^ A mai értelemben vett üzemegészségügyi hálózat az ötvenes évek derekától kez­dett kialakulni az országban. A gyógyítás mellett ekkor Testvérlapunk, a Tarn- bovszkaja Pravda arról tudó­sított egyik legutóbbi számá­ban, hogy a Micsurinszki drámai színházban bemutat­ták Iván Gladkij Fehér pa­rázs című drámáját. A drá­ma Iván Vlagyimirovics Mi­csurin életéről szól. Annak a nagy természetátalakító tu­dósnak az életéről, akinek ebben az évben ünnepük születése 125. évfordulóját. A szerző életrajzi adatokra támaszkodva mutatja meg Micsurin életét, küzdelmét a természettel és a forradalom előtti Oroszországban a nél­külözéssel is. Micsurin ter­mészetátalakító munkájára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a párt és a kormány egyaránt felfi­gyelt. Megteremtették szá­mára azokat a feltételeket, amelyek között a világhírű tudós óriási eredményeket ért el a természet átalakításában. Egykori lakóhelye, Micsu- rinszk, a gyorsan fejlődő vá­ros, a nevét viseli és ugyan­csak az ő nevét viseli az a kutatóintézet is, amelyben Micsurin munkáját tovább folytatják. A városi színház ezzel az előadással a város nagy szülöttének emléke előtt tiszteleg. A kápolnái csatahelyen A statisztikák szerint az ország legnagyobb forgalmú útja a 3-as. így hát nap nap után igen $okan autóznak át Kápolna községen Heves me­gyében. S valószínűleg csak kevesen gondolják közülük, hogy ahol sietve átsuhannak, a szabadságharc egyik nagy csatájának a színhelye volt 1849 februárjában. A Win- dischgraetz vezette osztrák fősereg ezen a fő útvonalon nyomult előre, s távolabbi célja az volt, hogy Tiszafü­red irányában a Tiszán át Debrecent veszélyeztesse, ahol akkor a magyar kor­mány székelt. KOSSUTH SORAI „Dembinski altábornagy- nak már több napok előtt kijelentett azon kombináció­ját, hogy az ellenség Eger vidékén fog akarni előnyo­mulni, a történtek tökéle­tesen igazolták — írta Kos­suth Lajos a Honvédelmi Bizottmány nevében 1849. február 28-án. — Az ellenség nagy erőt vont össze a Tárná völgyén, s eldöntő csatára látszott készülni.” Ugyanő írja a csata első napjáról, hogy „február 26- án, midőn Görgey tábor­nok hadosztályai a harctér­re nem érkezhettek, s jófor­mán csak Klapka ezredes hadosztálya foglalta el a harcállomását, délután két órakor a csata irtózatos ágyútűzzel megkezdetett, s a három mérföldnyi (kompolt— kápolna—verpeléti) vonalon mindenütt kifejlődvén, sza­kadatlanul tartott mindad­dig, míg a sötétség a csatá­nak véget nem vetett. E na­pon hazánk ellenségei min­den ponton hátranyomattak, s vitéz seregeink megtartók harcállomásukat.” A MÁSODIK NAP Klapka György, akit idé­zett hadijelentésében Kos­suth említett, részletesebben is leírta a kápolnai csatát. Eszerint mintegy 35 ezer fő­nyi osztrák haderő nyomult a Tisza irányába főerejével a Mátra alján, s bal szár­nyával a Mátrán át, és ve­lük szemben azon a Síroktól Kálig tartó szakaszon 17 ezer főnyi szabadságharcos védte a Tárná vonalát. Ugyanis az osztrákok gyorsabban nyomultak előre, mint Dem- binszki fővezér várta, s így nem volt idő seregeit össze­vonni velük szemben. A csata másodnapján ke­rült sor közvetlen Kápolnán is a legsúlyosabb összecsa­pásra. Aznap reggel 7-kor az osztrákok egyik hadosztálya Tófalván át bekerítő had­mozdulatot tett. Míg Dem- binszki fővezér ellentáma­dást intézett az ellen, egy másik osztrák dandár erős ágyútűzzel kikényszerítette Kápolna kiürítését. Dembinszki ezután meg­kísérelte visszafoglalni a fa­lut. Egy zászlóaljat indított a Tárná hídja felé. Az — élén Mednyánszky Cézár törzs­lelkésszel — a kartácstűz ellenére hátrálásra késztette az osztrákok egy részét. De a többi oldalba támadta az előretörő zászlóaljat, így az bekerítve találta magát, s részben elesett, részben fog­ságba került, részben mene­külésbe kezdett. Nem sike­rült visszafoglalni Kápolnát, s a főparancsnok délután el­határozta, hogy feladja ál­láspontját. Parancsot adott a visszavonulásra. Az ellenség ezt nem zavarta; nyilván szintén szüksége volt már erői rendezésére. A HARSAK ALATT Míg Dembinszki tévedés folytán kényszerült a csatá­ra idő előtt, s így nem érhe­tett el döntő győzelmet, Win- dischgraetz viszont a csata értékelésével tévedett. Azt hitte, hogy döntő győzelmet aratott, leverte a szabadság- harcot. S ez a hit tüstént el­uralkodott a bécsi udvarban is: félredobták az így már fölöslegesnek vélt alkotmá­nyos megoldásokat, fölosz­latták az ezek létrehozásá­ra összehívott országgyűlést, s egy rendeleti „alkotmányt” adott ki, amelyben az „egy és oszthatatlan ausztriai csá­szárság” részeként szerepelt csak a magyar királyság, il­letve annak zömmel magyar-' lakta területe, s minden vég­rehajtó hatalmat „kizárólag a Császár” kezébe adott (vagy ott kívánt tartani). Csakhogy még ezután kö­vetkeztek be a honvédsereg legnagyobb fegyvertényei! így hát ha Kápolnán já­runk, érdemes megállni a Tárna hídja mellett a ven­déglő parkolójában, s átsé­tálni a hídon az öreg hárs­fákhoz, amelyek mellett táb­la emlékezik a harcra, s Dembinszki harcálláspontjá­ra, valamint felkeresni a faluszéli emlékművet, s fel­idézni a kápolnai földben nyugvó szabadságharcos hő­sök emlékét. N. F. A szabadságharc emlékműve Kápolnán

Next

/
Thumbnails
Contents