Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-24 / 95. szám
a Képújság 1980. április 24. A budai Fehér Madonna A Budapesti Történeti Múzeumban látható a budai gótikus galéria legszebb szobra, a hetvenhárom centiméter nagyságú Fehér Madonna. 1974-ben találták meg a testet, majd 1979. november 2-án a hozzá tartozó fejet. A szobor anyaga a nagytétényi bányákból származó puha mészkő. Kis könyvtárosok — Iskolánkban már néhány esztendeje itt, a könyvtárban tartjuk az irodalomórákat, az új csehszlovák oktatási-nevelési koncepció szellemében — mondja Ivan Ruzicka, a prágai Boticská utcai általános iskola tanára, az egyik legjobban képzett könyvtáros, aki nemrég még cseh nyelvet, történelmet és alkotmánytant tanított. — Az első osztályt kivéve, minden évfolyam tanulói kéthetenként járnak ide irodalomórára. A pedagógusok kívánsága szerint készítem elő a könyveket Ezeken az irodalomórákon a tanulók megismerkednek a könyvtár összetételével, önállóan kezelik a könyvállományt, a lemezjátszót, a magnetofont és a diavetítőt, maguk olvassák a kísérőszövegeket is. Minden irodalomórára beszámolókat írnak, s így gyakran megfordulnak a könyvtárban, hogy jegyzeteket készítsenek. Ezt a módszert már a nyolcéves — har. madik osztályos — gyerekek is ügyesen alkalmazzák. A diákok fokozatosan megtanulják a könyvtárosi munkát, kiismerik magukat a 660 kötet között. A könyvtáros rögtön az elején megmagyarázza nekik, hogy a könyvek témakörök szerint vannak elrendezve, s így azokat maguk válogathatják ki. A legkisebbeket természetesen a meséskönyvek, a nagyobbakat elsősorban a kozmonauti- ka, a földrajz és a természetrajz érdekli. A gyerekek tanítás után is találkoznak a könyvtárban, két olvasókörben — de nem csupán azért, hogy ott olvassanak. Segítenek a nyilvántartó lapok megírásában és az új könyvek besorolásában is. Az idősebbek irodalmi műsorokat készítenek elő a ken például meséket olvas- kisebbek számára, amelye- nak fel diapozitívok kíséretével, vagy különböző történeteket mondanak el nekik. Verseket tanulnak, megpróbálkoznak az érthető előadással és elmagyarázzák, hogyan értelmezzék az adott szöveget. Hetenként egyszer 14 tagú gyermekcsoport jár a könyvtárba, ezek a szavalószínjátszó csoport tagjai. Az iskolarádió számára készítik elő irodalmi műsorukat az egyes írók, költők évfordulói alkalmából, s évente egy-két mesejátékot tanulnak be. A kosztümöket a gyerekek maguk tervezik, s maguk is készítik eh azokat, az egyszerű rekvizitumokkal és kulisz- szákkal együtt. A „bajang kulit” Az árnyszínház — a „bajang kulit” — a színjátszás egyik legrégibb formája Jáva szigetén. Az indonézek között nagyon népszerű. A „bajang kulit” bábuit vékony bőrből vágják ki. A bábokat köny- nyű fehér lepel mögött mozgatják, amely eltakarja őket. A figurákat mindig kifestik és bevonják arannyal, annak ellenére, hogy a néző csak sötét sziluettjüket láthatja. Néha azonban nappal, függöny nélkül is játszanak bajangot és ilyenkor a néző látja a figurák rikító színeit. A bábokat mozgató karokkal állítják a szükséges pózba. A játékok témáját a Ramajana vagy a Mahabharata eposzból merítik. Minden előadás témája lényegében azonos: a jó harca a rosszal. Vendégszereplés Péntektől hazánkban vendégszerepei a szlovákiai Ora- van Népi Együttes. A 40 tagú tánc-, ének- és zenekar a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének meghívására az oravai tájegység folklórját ismerteti meg a szlovák lakta településeken ; április 25-én Szarvason, 26-án Nagybánhegyesen, és 27-én Tótkomlóson tart előadást. Népszerűség Agatha Christie művét, az „Egérfogó” címűt, az egyik londoni színházban már több mint 26 éve játsszák és a 10 800 előadást 4,5 millió néző látta. PETŐFI NÉPE Az MSZMP népesedéspolitikai határozatának megszületése óta hét esztendő telt el. Elég hosszú idő ez ahhoz, hogy bizonyos számvetést készíthessenek a megvalósításához segítőtársul hívott társadalmi szervezetek, közöttük a Magyar Vöröskereszt, melynek Bács-Kiskun megyei vezetősége értékelte az eredményeket, összegezte a munka során jelentkező gondokat. A határozat megvalósítására indított kezdeményezések, kísérletek már jól bevált módszerekké kristályosodtak. Megalakultak a kismamaklubok, ahol a csecsemők- kis'gyermekek gondozásának, nevelésének segítésén kívül, a többnyire gyes-en lévő fiatalasszonyok a társas együtt lét formáit is élvezhetik. A tanfolyamok a különböző korosztályok igényeinek megfelelő tematikát dolgoztak fel: kezdve az általános iskolás nagylányoknak szólótól, a csecsemőápolás ismereteit elsajátíttatóig, melybe már férjek és fiatalemberek is bekapcsolódhattak, például Kecskeméten. A szülők iskolája a gyermekek neveléséhez nyújtott segítséget. A házasság előtti kötelező tanácsadás bevezetése a felvilágosítás, családtervezés terén nagyobb eredményekre jogosított elméletben, mint a megvalósítás során. A tanácsadáson részt vevők olykor csak az igazolás megszerzését látták célként szemük előtt. Sem a tanácsadó ideje, a körülmények, s egyáltalán az együttműködés más lehetőségei sem szolgálják ideálisan ezt az egyébként kiváló elképzelést. Dunántúli napló A megye szakközépiskoláinak, gimnáziumainak az elsősegélynyújtásban legjára- tosabb tanulói részére rendezte meg a Magyar Vörös- kereszt Baranya megyei szervezete a vöröskeresztes verseny megyei döntőjét. A legjobbnak bizonyult a pécsi Nagy Hajós Gimnázium csapata, második lett a mohácsi Kisfaludy Gimnázium^ harmadik pedig a komlói Kún Béla Gimnázium együttese. Az egészségügyi szakiskolák kategóriájában a pécsi fiatalok győzedelmeskedtek. A két kategória első helyezett; jei vesznek részt majd az országos döntőn. . FEJÉR MEGYEI HÍRLAP már a gyógyító-megelőző tevékenység egyenlő súllyal szerepelt a szolgálat munkájában, Somogybán 1960 után következett ugrásszerű fejlődés, majd 1975-ben megint előtérbe került ez a kérdés. Különféle próbálkozások után végül 1977-ben Somogybán is létrejött az üzemegészségügyi szakrendelés; kezdetben két, 1979-től három or- vpssal. Fő feladat, hogy az üzemorvossal nem rendelkező vállalatoknál feltárják és kiküszöböljék az egészségre káros tényezőket. Ahol van üzemorvos, ott az adott munkahelyet jól ismerő kollégával karöltve végezzük el ugyanezt. Meg kell jegyezni, hogy még nem minden megyében működik ilyen szak- rendelés, ebben tehát az ország jobban ellátott területei közé tartozunk. TflMEOBCKflSI npflBfla Ismét egészségügyi hét megnyitásáról ad hírt szomszéd megyénk napilapja. Ezúttal Nagylók és Hantos ad otthont annak a programsorozatnak, amelynek részleteit dr. Franyó Tamás és dr. Kovács József körzeti orvosok dolgozták ki, s amelynek rendezéséhez a Fejér megyei egészségvédelmi csoport elvi irányításával a helyi állami, párt- és társadalmi szervek járultak hozzá. Az ünnepélyes megnyitóra Nagylókon került sor, két előadást hallhattak a megjelentek. Hantoson az egészségügyi hét alkalmával tartják meg az elsősegélynyújtó-tanfolyam vizsgáját. Korunk betegségeiről és az élvezeti szerek ártalmairól dr. Mrázik Sándor körzeti főorvos beszél. Szán- tay Balázs gyógyszerész előadása hasznos .tudnivalókkal járul hozzá a gyógyszerek ismeretéhez. Gremsperger István üzemmérnök pedig a növényvédő szerek hasznáról és veszélyeiről tart előadást. SOMOGYI^ A mai értelemben vett üzemegészségügyi hálózat az ötvenes évek derekától kezdett kialakulni az országban. A gyógyítás mellett ekkor Testvérlapunk, a Tarn- bovszkaja Pravda arról tudósított egyik legutóbbi számában, hogy a Micsurinszki drámai színházban bemutatták Iván Gladkij Fehér parázs című drámáját. A dráma Iván Vlagyimirovics Micsurin életéről szól. Annak a nagy természetátalakító tudósnak az életéről, akinek ebben az évben ünnepük születése 125. évfordulóját. A szerző életrajzi adatokra támaszkodva mutatja meg Micsurin életét, küzdelmét a természettel és a forradalom előtti Oroszországban a nélkülözéssel is. Micsurin természetátalakító munkájára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a párt és a kormány egyaránt felfigyelt. Megteremtették számára azokat a feltételeket, amelyek között a világhírű tudós óriási eredményeket ért el a természet átalakításában. Egykori lakóhelye, Micsu- rinszk, a gyorsan fejlődő város, a nevét viseli és ugyancsak az ő nevét viseli az a kutatóintézet is, amelyben Micsurin munkáját tovább folytatják. A városi színház ezzel az előadással a város nagy szülöttének emléke előtt tiszteleg. A kápolnái csatahelyen A statisztikák szerint az ország legnagyobb forgalmú útja a 3-as. így hát nap nap után igen $okan autóznak át Kápolna községen Heves megyében. S valószínűleg csak kevesen gondolják közülük, hogy ahol sietve átsuhannak, a szabadságharc egyik nagy csatájának a színhelye volt 1849 februárjában. A Win- dischgraetz vezette osztrák fősereg ezen a fő útvonalon nyomult előre, s távolabbi célja az volt, hogy Tiszafüred irányában a Tiszán át Debrecent veszélyeztesse, ahol akkor a magyar kormány székelt. KOSSUTH SORAI „Dembinski altábornagy- nak már több napok előtt kijelentett azon kombinációját, hogy az ellenség Eger vidékén fog akarni előnyomulni, a történtek tökéletesen igazolták — írta Kossuth Lajos a Honvédelmi Bizottmány nevében 1849. február 28-án. — Az ellenség nagy erőt vont össze a Tárná völgyén, s eldöntő csatára látszott készülni.” Ugyanő írja a csata első napjáról, hogy „február 26- án, midőn Görgey tábornok hadosztályai a harctérre nem érkezhettek, s jóformán csak Klapka ezredes hadosztálya foglalta el a harcállomását, délután két órakor a csata irtózatos ágyútűzzel megkezdetett, s a három mérföldnyi (kompolt— kápolna—verpeléti) vonalon mindenütt kifejlődvén, szakadatlanul tartott mindaddig, míg a sötétség a csatának véget nem vetett. E napon hazánk ellenségei minden ponton hátranyomattak, s vitéz seregeink megtartók harcállomásukat.” A MÁSODIK NAP Klapka György, akit idézett hadijelentésében Kossuth említett, részletesebben is leírta a kápolnai csatát. Eszerint mintegy 35 ezer főnyi osztrák haderő nyomult a Tisza irányába főerejével a Mátra alján, s bal szárnyával a Mátrán át, és velük szemben azon a Síroktól Kálig tartó szakaszon 17 ezer főnyi szabadságharcos védte a Tárná vonalát. Ugyanis az osztrákok gyorsabban nyomultak előre, mint Dem- binszki fővezér várta, s így nem volt idő seregeit összevonni velük szemben. A csata másodnapján került sor közvetlen Kápolnán is a legsúlyosabb összecsapásra. Aznap reggel 7-kor az osztrákok egyik hadosztálya Tófalván át bekerítő hadmozdulatot tett. Míg Dem- binszki fővezér ellentámadást intézett az ellen, egy másik osztrák dandár erős ágyútűzzel kikényszerítette Kápolna kiürítését. Dembinszki ezután megkísérelte visszafoglalni a falut. Egy zászlóaljat indított a Tárná hídja felé. Az — élén Mednyánszky Cézár törzslelkésszel — a kartácstűz ellenére hátrálásra késztette az osztrákok egy részét. De a többi oldalba támadta az előretörő zászlóaljat, így az bekerítve találta magát, s részben elesett, részben fogságba került, részben menekülésbe kezdett. Nem sikerült visszafoglalni Kápolnát, s a főparancsnok délután elhatározta, hogy feladja álláspontját. Parancsot adott a visszavonulásra. Az ellenség ezt nem zavarta; nyilván szintén szüksége volt már erői rendezésére. A HARSAK ALATT Míg Dembinszki tévedés folytán kényszerült a csatára idő előtt, s így nem érhetett el döntő győzelmet, Win- dischgraetz viszont a csata értékelésével tévedett. Azt hitte, hogy döntő győzelmet aratott, leverte a szabadság- harcot. S ez a hit tüstént eluralkodott a bécsi udvarban is: félredobták az így már fölöslegesnek vélt alkotmányos megoldásokat, föloszlatták az ezek létrehozására összehívott országgyűlést, s egy rendeleti „alkotmányt” adott ki, amelyben az „egy és oszthatatlan ausztriai császárság” részeként szerepelt csak a magyar királyság, illetve annak zömmel magyar-' lakta területe, s minden végrehajtó hatalmat „kizárólag a Császár” kezébe adott (vagy ott kívánt tartani). Csakhogy még ezután következtek be a honvédsereg legnagyobb fegyvertényei! így hát ha Kápolnán járunk, érdemes megállni a Tárna hídja mellett a vendéglő parkolójában, s átsétálni a hídon az öreg hársfákhoz, amelyek mellett tábla emlékezik a harcra, s Dembinszki harcálláspontjára, valamint felkeresni a faluszéli emlékművet, s felidézni a kápolnai földben nyugvó szabadságharcos hősök emlékét. N. F. A szabadságharc emlékműve Kápolnán
