Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-19 / 91. szám

1980. április 19. NÉPÚJSÁG 3 Éljen a magyar 6a a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Munkások a beteg gyerekekért (A mozgássérült, cukor- és szívbeteg gyerekeknek szánt tábor építéséhez április közepéig Tolna megyében 816 742 fo­rint gyűlt össze.) A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat dolgozói egynapi ke­resetüket ajánlották fel tábor­építésre. Szép összeg kereke­dett ki, több mint 32 ezer fo­rint. Mint Dömök Károlyné személyzeti előadó és Tesényi Vendel ellenőrzési osztály- vezető elmondották, az egy­napi átlagkereset körülbelül 120 forint és nem volt szük­ség különösebb agitációra. Az emberek adni akartak... * A mözsi húsüzemben most jártam életemben először. Kizárólag ez az oka annak, hogy rajtam kívül mindenki természetesen viselkedett. Nagy tempóban folyt a mun­ka, s egyáltalán nem hatott zavaróan a bámészkodásom. Lengyel Anna technológus­sal az előfeldolgozóban talál­koztam. Mélyen a szemembe nézve azt mondta: „Adtam. Mire adhattam volna szíve­sebben? Még nem vagyok családos, de ne adj isten — rágondolni is rémes —, ha egyszer beteg gyerekem szü­letne... Nem is tudom... ta­lán sokkal többet is adtam volna!” Az üzemvezető, miközben kalauzol, bemutatja az üze­met, mely termékeivel a he­lyi ellátást hivatott kiegészí­teni. Házias készítményeket gyártanak. 14-féle füstölt, 7- féle töltelékárut, 20 százalék­ban pedig tőkehúst adnak a megyének. Az idén már tel­jes kapacitással dolgoznak, de néha olyan nagy az igény, hogy ha tízszer ennyit gyár­tanának, az se lenne elég. Naponta 60—70 disznót dol­goznak fel, érdekük, hogy az olcsóbb húsáruk tömegét nö­veljék, meg is duplázták a termelést ezekből a termé­kekből. Közkedvelt a húsos csont, füstölt láb, farok... * Megyünk tovább. Kedv­telve nézegetem a sózott son­ka és szalonnahegyeket, köz­ben majd megfagyunk, akár­ha Alaszkában járnánk. Szé­pek a lángolt kolbászok, ame­lyekről kiderül, hogy nem is lángoltak, az elnevezés rossz, mert úgynevezett hideg füs­töt kapnak 12—20 C fokon, egy-két napig. Helyben hagy­ja a nyugdíjasklubban elő­adást tartott orvos igazát: panelházakban csak 3—4 na­pig lehet ezt a fajta kolbászt eltartani. Ám rendesen szel­lőző éléskamrákban, akár 2—3 hétig is... ígéri, ha jövő­re elkészül az érlelő, lesz szekszárdi száraz kolbász, a tájjellegnek megfelelő ízesí­téssel. A szekszárdi húskom­bináthoz kerül majd az a 28 szakmunkás, akik már a munkaerő-biztosítás céljából dolgoznak itt. A lengyeli szakmunkásképző intézet 60 első éves húsipari tanulója is itt gyakorolja a mesterséget. * ^ A raktárost — mert elju­tottunk a raktárba is —, Ke­resztes Imrét kérdezem: — Miért ajánlott pénzt a táborépítésre? Elkomorul az arca. Neki beteg gyereke van. Havonta egyszer láthatják. Ö lenne a legboldogabb, ha a kislánya nyaralhatna egyszer! Nem merek tőle mást kér­dezni. Ismét tovább... A bél­feldolgozóban van Szabó An­na. Szabadkozik kezet nyúj­tani. Aztán mégis megteszi, és megoldódik a nyelve: „Há­rom gyerekem van. Egészsé­gesek. De tudok néhány be­teg gyerekről, ezért adtam és adnék is szívesen bármi­kor. A családból hárman dol­gozunk itt, csak arról be­szélgettünk a felajánlás után, milyen nagyszerű, hogy va­lakinek eszébe jutott, hogy a beteg gyerekek is szeretné­nek táborozni, ha lenne hol. Hát most, majd lesz... A hűtőtárolóba, ládaüzem­be, raktárba Bésán Róbert zöldség-gyümölcs áruforgalmi főosztályvezető kíséretében megyünk. A ládaüzemben finom nyárfaillat és fűrészpor. Az egyik boxból kis növésű nő néz rám. Mintha egy Fellini- filmből lépett volna elő... Az ő befizetett pénzére gondo­lok, nyílt tekintetét pedig so­hasem felejtem el... A kép tiszta: „Ne tessék azt hinni, hogy különbek vagyunk másoknál. Nem gondoltuk, hogy a vál­lalásunkról írni fognak.” Hogy mégis ez történt? Oka van. Egy összegben Tolna me­gyében ez a munkáskollektíva adott eddig a legtöbbet a Vöröskereszt által kezdeményezett táborépités javára. RUSKÓ N. JUDIT Termelékenység - nagy nyereség Küldöttgyűlés a paksi ÁFÉSZ-nél Jó eredményekről, nagy forgalomról adhatott számot a paksi ÁFÉSZ küldöttgyű­lésén Sebestyén Zsigmond, a szövetkezet igazgatóságának elnöke. A bolti forgalom 330 mil­lió forint volt tavaly, ez 25 százalékkal nagyobb az elő­ző évinél és 10 százalékkal meghaladja a tervezettet. Elérésében több intézkedés közrejátszott: megnövelték az üzlethálózatot, korszerű­sítettek néhány boltot, jobb választék várta a vevőt, mint korábban és a nyitva tartás ideje is lényegesen hosszabb volt. A beszerzési források bő­vültek, ezen belül tovább növelte az ÁFÉSZ a felvá­sárlást közvetlenül a terme­lőktől. A 25 százalékos forgalom- növekedés csaknem teljesen a munka termelékenységé­nek javításából ered. A dol­gozók létszáma ugyan 20 fő­vel nőtt, új egység megnyi­tásával, de ez csak két szá­zalékos létszámnövekedést jelent szövetkezeti szinten. Jó eredmény az is, hogy a nagy forgalomnövekedést csak 12,6 százalékos készlet- növekedés követte. A for­gási napok száma 39-ről 36- ra csökkent. Az indokolatlan készlettúllépéseket figyel­meztetéssel, súlyosabb és is­métlődő esetekben fegyelmi felelősségrevonással rendez­ték. A nehezen értékesíthe­tő árukat részben vissza­küldték a szállítóknak, rész­ben átcsoportosították a bol­tok között, vagy pedig ren­dezték a kockázati alap ter­hére. A rendszeresen leltár­hiánnyal elszámoló boltok­ban személycseréket hajtot­tak végre. A paksi ÁFÉSZ másik alapvető tevékenysége a ven­déglátás. A forgalom több mint 50 millió forint volt összesen, 16,3 százalékkal magasabb a bázisnál. Az ételforgalom 10,7 százalékkal nőtt, a szeszmentes italoké 15,4, a szeszes italoké 13,5 százalékkal emelkedett 1978- hoz viszonyítva, egy év alatt. A mezőgazdasági termé­kekből az árualap 60 száza­lékát a szövetkezet szakcso­portjai állítják elő, megvan a termelési biztonság mind­két részről. A felvásárlás­ban, az ellátás maradékta- lam biztosításában még vannak teendői az ÁFÉSZ- nek, hiszen a felvásárlási ágazat tervteljesítése csak 80 százalék volt. Különösen burgonyából és gyümölcsből kell többet forgalmazni. Valamennyi ágazat mun­káját, gazdálkodását elemez­te a beszámoló és megje­lölte a tennivalókat. G. J. Pontosság, gyorsaság a magas színvonalú növénytermesztés alapja Mezőgazdasági üzemeink a beköszöntött jó időt ki­használva, éjt nappallá téve a tavaszi kampány vég­rehajtásán fáradoznak. Az 1980. április 8-án megtartott megyei mezőgazda- sági szervező bizottsági ülést követően, az ott elhang­zottak szellemében folytatódott a növénytermesztési feladatok megvalósítása. A megye magas színvonalú növénytermesztése nagy felelősséget ró az üzemek ve­zetőire és a végrehajtókra egyaránt. A műszaki-technikai feltételek biztosítottak. Prob­lémaként jelentkezik az ősszel elmaradt műtrágya­szórás. E lemaradást a kálium műtrágya őszi hiánya okozta. A munka üteme, lendülete jó. Kiváló a szer­vezettség és a folyamatos végrehajtás például a decsi Egyetértés, a kocsolai Vörös Csillag, a pincehelyi Vö­rösmarty, a regölyi Kaposvölgye és a zombai Egyesült Erővel Mezőgazdasági Termelőszövetkezetekben. Kint a mezőn dolgozókkal szemben nem szűkmarkú­ak az üzemek. A nagy igényességgel végrehajtandó feladatok realizálását minőségi és mennyiségi célpré­miumok kitűzésével is biztosítják. A premizálás sar­kalló és húzó hatása rendkívül kedvező. A dolgozók aktivitása fokozott, ebben nagy szerepe van annak a felismerésnek, hogy a minőségi munka­végzéssel lehet csak javítani az eddig elért eredmé­nyeken. A kedvező időjárás kihasználása csak folyamatos munkával biztosítható, tekintet nélkül hétköznapra, vagy vasárnapra. Tudjuk, hogy az üzemek vezetői mindent megtesznek annak érdekében, hogy a késői kitavaszodás okozta lemaradást pótolják például az ünnepi, vasárnapi munkát külön dotálják. A gabonagyomirtás időszaka is e nagy munkafelada­tokkal telített időre esik. A földi és a légi gyomirtás egyaránt jó ütemben halad. Itt főleg a légi védekezések szervezésében kell a további jobb időkihasználással a teljesítményeket fokozni. összegezve tehát a 133 ezer hektár tavaszi vetéste­rület és a 70 ezer hektár őszi vetésterületen jelentkező tavaszi munkák készültségi foka 60 százalékos. FARKAS ISTVÁN megyei tanács, osztályvezető-helyettes Korszerű, új istállók Decsen Decsen, az Egyetértés Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetben a közelmúltban el­készült egy AGROKOMPLEX rendszerű 212 férőhelyes tehénistálló. Ebben az állatok kötetlenül vannak és külön boxokban pihenhetnek. Az istállóhoz kifutó is tartozik. A meglévő épület mellé most egy hasonlót építenek. Az istálló felhúzásával egyidő- ben megépítették a fejőházat is. Most készítik a 636 ter­melő-férőhelyes felhajtó rendszert. A munkát a ter­melőszövetkezet építőbrigád­ja végzi. Az épülő, favázas tetőszerkezetű istálló A NEB életéből A népi ellenőrzés munkája nem ér véget magával a vizs­gálattal, a tények megállapí­tásával és realizálási javas­latok megküldésével. Ezt kö­vetően is figyelemmel kíséri a népi ellenőrzés, hogy mi is történt a javaslat nyomán. Ennek egyik legismertebb formája az utóellenőrzés, de ha ezt a végtelenségig foly­tatnánk, akkor egy vizsgálat gyakorlatilag sose érne véget, hiszen minden területen min­dig történik valami változás. Más formában is megtör­ténhet az ellenőrzés, például úgy, hogy egy idő után min­den fontosabb vizsgált egy­ségtől tájékoztatást kérnek a javasolt intézkedések megté­teléről. A legutóbbi megyei NEB-ülésen a MEZŐGÉP- vállalat adott tájékoztatást arról, milyen intézkedéseket tettek a vizsgálatot követően. A megyei NEB két évvel ezelőtt hét gazdálkodó egy­ségnél végzett vizsgálatot a termelési kooperáció terüle­tén. Az egyik legnagyobb ará­nyú és összegű kooperációs tevékenységet ,a MEZÖGÉP- nél tapasztalták. A vállalat­nál a termelési érték 40 szá­zaléka származott a szolgál­tatott együttműködésből, az igénybe vett kooperációs munka is körülbelül két és félszerese volt a tervezettnek. A partnerek száma is igen magas volt, abban az idő­szakban 97 szervvel álltak kapcsolatban. Ezt a tevé­kenységet a vállalat vezetése már nem tudta megfelelően követni és a nagyszámú part­neri munkát úgy összehan­golni, ahogy azt a termelés folyamatossága megkívánta. A vállalatnak eljuttatott javaslatokon kívül a megyei NEB kérte a MEZŐGÉP Tröszt segítségét is, hogy a megyei vállalat e nehéz fel­adatot minél eredményeseb­ben oldhassa meg. Már az akkori javaslatok­ra adott válasz is több intéz­kedésről tett említést. A NEB javaslataira ugyanis minden esetben kötelező választ ad­ni, ismét csak akkor térnek vissza a témára, ha ezek nem kielégítőek, illetve, ha csaki hosszú távon valósítha­tók meg, vagy éppen a gon­dok nagysága indokolja a fo­kozott figyelmet. Már akkor megtörtént a kooperációs szükségletek pon­tos meghatározása. Intézked­tek, hogy a késedelmesen szállító partnerekkel szem­ben érvényesítsék jogaikat. Továbbfejlesztették a koope­rációs osztályt. A szerteágazó kapcsolatok csökkentése ér­dekében a szabad kapacitás egy részét a MEZŐGÉP Trösztnek ajánlották fel. Fel­vették a kapcsolatot a Piac­kutató Intézettel. Azóta újabb intézkedések is történtek. A gyártmányok ismeretében meghatározták azon alkatrészek és részegy­ségek körét, amelyek techni­kailag a vállalatnál nem gyárthatók. Ezt követően ké­szítették az éves együttmű­ködési programot. Csökken­tették a kooperáció össz- volumenét. Az ebből követ­kező problémákat vállalaton belül oldották meg, például a termelékenység növelésével. Azokat az alkatrészeket, amelyek döntő jelentőségűek a késztermék kibocsátása szempontjából, maguk gyár­tották le. Csökkentették a partnerek körét és trösztön belül növelték az együttmű­ködést. Megszüntették a kap­csolatot azokkal az üzemek­kel, amelyek késve vagy rossz minőségben szállítottak. Kor­szerűsítették a vállalat koo­perációs szervezetét, és más belső intézkedéseket hoztak. Több mint felére sikerült csökkenteni a kooperáció nagyságát, javult a szállítási fegyelem, ezért az elmúlt év­ben a MEZŐGÉP-nek is si­került késztermékeit határ­időre leszállítania. A háttérben látható fejőházhoz vezető felhajtó rendszer

Next

/
Thumbnails
Contents