Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-18 / 90. szám
a Képújság 1980. április 18. Elvált szülők gyermeke Testmasszázs Először is beszéljünk arról, miért fontos a testmasszázs? A masszázs hatására a bőr erei kitágulnak, s vérkeringése, anyagcseréje javul; a bőr idegvégződéseire gyakorolt inger a belső szervekre, elsősorban az izmokra is áttevődik és ott vérbőséget, a szövetek jobb táplálkozását, gyakori ismétlődés esetén az izomszövet megerősödését, megvastagodását okozza; rugalmassá teszi a bőrt: biztosítja a jó közérzetet. Az otthoni masszázs egyik ajánlatos módja: a kefemasz- százs. Vásároljunk az illatszerboltban kis kozmetikai kefét vagy hosszú nyelű kefét. Ezzel végezzük a testmasszázst. A kefemasszázst végezhetjük szárazon, fürdő vagy zuhanyozás előtt; fürdés közben vagy zuhany alatt; vagy szappanozás után (ez különösen zsíros bőr .esetén ajánlatos), a szappanos kefemasszázs 3—4 percig tartson, majd alaposan öblítsük le a bőrt. A masz- szírozást körözve vagy csíkokat húzva végezhetjük, de mindig a szív irányába történjen (a lábujjaktól a comb, a kézujjaktól a váll, a comboktól a mell irányába). Figyelem ! A melleket csak kézzel szabad masszírozni, óvatos, simító, körkörös mozdulatokkal. Az otthoni masszázs másik egyszerű módja: a víz alatti masszázs. Fürdés közben a lábakat, a karokat, a törzset néhányszor simítsuk át masszírozó mozdulatokkal. A masszázs mindig a szív felé irányuljon. E néhány perces masszázs növeli a fürdő frissítő hatását. Nemkevésbé • fontos kozmetikai feladat a fejbőr masszírozása sem. A masz- százs menete: mindkét kezünk ujjaival végiggyúrjuk óvatosan az egész fejbőrt a nyakszirtig. Utána a fej bőrét ujjainkkal enyhén meg- dörzsöiljük, de ügyeljünk arra, hogy a hajszálakat ne húzzuk meg. Majd helyezzük az ujjakat a koponyatetőre és kereszt, utána hosszirányban mozgassuk a fejbőrt. Végül következzék a fejbőr enyhe ütögeté- se. Ez a kezelés nem kerül külön időbe, ha pl. tévénézés, rádióhallgatás vagy olvasás közben végezzük a masszázssorozatot. A fejbőrre enyhe masszírozó hatást fejt ki a haj kefélése is. Naponta csak két percet szánjunk erre a hatásos masszázsra. A kefélést homloktól a tarkóig, majd tarkótól a homlok irányába végezzük, aztán jobbról balra és balró jobbra. Ma már egyre több családban használnak masszírozógépet. Ez nagyon helyes, bár a gépi masszázs egymagában alkalmazva nem elegendő. Ugyanis nem pótolja a kézi masszázs gyúró és simító mozdulatainak fiziológiai hatásait. A masszázst mindig a legpuhább illesztőkkel, a szivaccsal kezdjük. Ezzel nem simítjuk, hanem nyomogatjuk a bőrt. Utána a tüskével ellátott illesztőket használjuk. A zsírpárnás területeket a keményebb illesztőkkel masszírozzuk. Figyelem az alsó és felső szemhéjon, továbbá közvetlenül a szem környékén ne alkalmazzunk gépi masz- százst. FASI KATALIN A szülők válását mindenképpen megsínylik a gyermekek. Mégis azt kell mondanunk, hogy az állandó zsör- tölődések, a zaklatott élet, a békétlenség légkörénél job'b, ha a válást választják, ha már semmiképpen sem hozható rendbe az elromlott házasság. Bármilyen erős elhidegü- lés, a férji vagy asszonyi önérzet súlyos megsértése előzte is meg, a válást, a közös gyermek (gyermekek) nevelése érdekében, ebben a kérdésben . szövetségeseknek kell maradniok a volt házasfeleknek. Tanítónői munkám során nagyon sok pozitív, de — sajnos — élég szép számú negatív példáját láttam az elvált szülők magatartásának. A leghelyesebb, ha egyeztetik a nevelési elgondolásokat, azonos követelményt állítanak a gyermek elé. Soha nem szabad a gyermeknek azt hallania, hogy a volt férjről, feleségről tiszteletlenül, tekintélyrombolóan beszél a-másik fél. Még az új házastárs se tegye ezt! Könnyebb helyzetben van az úgynevezett „vasárnapi szülő”, akinél kéthetenként tölt egy-egy szép napot a gyermek. Azért mondom így, hogy „szép napot”, mert a váláskor gyermektelenségre ítélt szülők a láthatás napjára rendszerint összesűrítenek minden szépet és jót: fagylaltozást, bábszínházát, cirkuszt, finom ebédet, amit a kedvenc ételekből állítanak össze. Nincs tanulás ezen a napon, nincs „ellenőrző könyv”-ellenőrzés, csupa gondtalanságból, mókából, játékból áll ez a nap. Ezután bizony sokszor nehezen zökHímzés a ruhán a£gS6MMÍüilii44:i!:liiiillllliM A szép hímzésdíszítés mindig emeli a ruha eleganciáját, hangsúlyozza egyedi jellegét. Amellett előnye az is, hogy nemcsak egy-egy új ruhadarabot díszíthetünk vele, hanem már a meglévő régebbi ruháinkat is újjávarázsolhatjuk. A népművészet kedvelt hímzéstechnikája — éppen egyszerű leszámolhatósága miatt — a keresztszemes hímzés. Ebből mutatunk be egy csokorra való különféle csillagmintát, amelyet azután vízszintes, függőle-, ges sormintába kialakítva, jól alkalmazhatunk gallérok, kézelők, ruhakivágás díszítésére. Rajzunkon néhány modell érzékelteti, hogyan, mi módon helyezhetjük el akár új gallér, kézelő formájában a hímzést. B. K. ken vissza a gyermek a hétköznapi gondokat, a nevelés felelősségét és összes terhét viselő szülőfél „normái” közé. Oda, ahol nem csupán a kedvenc ételeit kell megennie, hanem a kelkáposztát is, oda, ahol megkövetelik tőle a munkanapok fegyelmét, a tanulást, a rendet, a pontosságot. Egy ilyen „hétköznapi” édesanya panaszkodott egyszer sírva, hogy amikor szigorúan rászólt valamiért a kisfiára, akkor ő fenyegető hangon ezt mondta: „Megállj! Vasárnap megmondták apunak”! . Bizony az lenne a helyes, ha a vasárnapi apukák és anyukák is számonkérnék a hétköznapi élet dolgait, megnéznék áz „ellenőrző könyv”-et, a gyermek füzeteit, s néha, néha elmennének a szülői értekezletekre is. Itt meg kell jegyeznem, hogy több olyan tanítványom volt, akinek az elvált édesanyja, illetve édesapja is eljárt az értekezleteimre, a többség azonban nem. Túlsúlyban vannak a negatív példák, s amint rendezgetem emlékeimet, inkább ezek jutnak az eszembe. István, aki fontoskodva magyarázta nekem (az édesanyjánál élt): „Tetszik tudni, az én apukám egy strici!”, vagy Zsuzsi, akinek nagyon izzadt a kis kezecskéje, s így magyarázta az elmaszatolt írást: „Izzad a kezem. Ezt apukámtól örököltem.” — majd hozzátette — „Mert én minden rosszat tőle örököltem!” Rossz volt hallgatni a kis 6—8 éveseket, amikor ezeket a súlyos vádakat kimondták szüléikről, amit talán nem is értettek egészen, Az Egészségügyi Világ- szervezet feladta a kérdést: „dohányzás vagy egészség?”... — döntse el maga az ember. Hát az egészség és a dohányzás nem férnek meg egymással? Nem! A dohányzás károsítja a szervezetet, rontja az egészséget, elősegíti a rákot, a felsőlégúti hurutot, az idegek romlását, az érszűkületet, a szívizomelhalást... A dohányzás széles körű, az egész világon tapasztalható elterjedésének a tilalmon kívül legfőbb oka az volt, hogy bizonyos keménységet, férfiasságot, erőt, érdekességet tulajdonítottak neki. Főként régebben, amikor -a cigarettával kínált nem dohányzó férfi kissé húzódva mondta, hogy „női szakasz!” Bezzeg ma a női szakaszban sokkal sűrűbb a füst, mint másutt. — Dohányzik? — kérdem hajdani falusi betegemet. — Nem! — Ne tréfáljon! Kilóg a zsebéből a pipaszár. — Az igaz! Pipálok. No, de az más! Ez magyarázza azt, hogy nem lehetett akkoriban csodálkozni az ágyból ingben, gatyában kipenderülő parasztemberen, aki odaszólt a feleségének: — Adsza a kalapom meg a pipám, hadd öltözzek föl. Évszázadokon át annyira hozzáragadt az emberhez a pipája — vagy mondjuk a dohányzás, mint szokás —, hogy a századfordulón valamire ember még a törzskávéházában is saját pipát tartott és nagyon össze kellett vesznie a barátaival vagy a kávéházával, amikor kijelentette, hogy: „átvittem a Zrínyiből a csibukomat a Kammon kávéházba”. * Aztán van itt még valami, amit nehezen tud lenyelni az ember. csak annyit tudtak, hogy az ő apjuk „rossz”.. Irigység vagy féltékenység vezeti-e ezeket a volt házastársakat bemocskoló szülőket, nem tudom, de egy bizonyos, hogy a gyermek jellemnevelése, személyiség- formálása szempontjából súlyos hibát követnek el. Ha a másik tekintélyét lerombolják, akkor nem tud segíteni a gyermek nevelésében. Hogyan is hallgatna arra a gyermek — bármennyire szépre és jóra akarja taní- •tani —, akiről naponta hall- •ja, hogy „strici”, „gazember”, „tróger”, „léhűtő”, vagy azt, amit Zsuzsim is hallott, „minden rosszat tőle örökölt”. Gyakori jelenség, hogy a gyermek előtt szidják, becs- mérlik az őt nevelő szülő új házastársát, a nevelő anyát, aki az elvált anya helyett gondozza a gyermeket, vagy az „új” apát, akinek a házában él, s aki hiába szeretne jó apa lenni, ha róla a láthatáskor csakis rosszat hall a gyermek. Nem véletlenül vált szállóigévé a nevelési problémát jelentő fiatalok magatartásának ilyen magyarázata: „Elvált szülők gyermeke”. A szülők bűne ez, azoké, akik úgy versengenek a gyermek szeretetéért, hogy a másik fél túllicitálásával, vagy éppen becsmérlésével akarnak jó szülők lenni. Nem veszik észre, hogy a növekvő gyermek kétféle magatartást szokik meg, hazudozó lesz, ide így, oda úgy beszél, helyezkedik, azaz: nevelési szempontból elkallódik, sok esetben az otthonából menekülő kamasz lesz belőle. DR. GERGELY KAROLYNE Valakitől a múltkor azt hallottam, a világ orvosairól azt tartja a statisztika, hogy 51 százaléka dohányzik. Nincs is más védekezésem, vagy mondanivalóm, mint A1 Capone meséje. (Mondom: mese, mert se az 51 százalékért, sem a történetért nem állok jót!) — Mi az ön véleménye a rablásról? — kérdezi a riporter. — Embertelen, jogtalan, mocskos munka! — felelte A1 Capone, a hajdani gengszterkirály. — Értettem — csuklott az újságíró —, de hát akkor ön, aki hatalmas vagyonát valahogy mégis így szerezte, hogyan tudja összeegyeztetni az elméletet az gyakorlattal? — Már elnézést... az igazságon nem változtat, ha egyesek tudva és akarva vétenek az igazság ellen. * Ma már ismerjük, tudjuk, mondjuk, kiabáljuk, lármázzuk, sőt hangszórózzuk az igazságot: a dohányzás ártalmait. Igen, az igazságot! Ami nem mondvacsinált, nem titkolt, nem suttogott, de harsogják a harsonák és viseli a megbélyegzést még maga a cigarettás csomag is. Aki tehát dohányzik — az az ártalmat tudva, a füstölést mégis akarva, viszi a saját bőrét a vásárra. De más ártatlant ne károsítson! Ezt várjuk az Egészségügyi Világszervezet mozgósításától is. Hát akkor mit várunk? Hogytanulja meg az ember a becsületes, a kulturált dohányzást, hogy megszűnjék a passzív dohányártalom, hogy ne károsítsa a nem dohányzó egészségét a dohányosok kifújt füstje, hogy ne okozzon időnap előtti károsodást magzatának, gyermekének a dohányzó terhes és szoptatós anya. BUGA DOKTOR Beszélgetés a dohányzásról „Hadüzenet” a konyhaszagnak A nyugatnémet AEG—Telefunken cég egyik konyhai páraelszívó megoldása, amely szinte észrevétlenül beilleszkedik a tűzhely fölötti fali szekrénysorba. E készülék nemcsak légelszívő, hanem keringető üzemmódban is működtethető. A fokozatmentesen állítható ventillátor teljesítménye keringető üzemmódban 140—250, elszívásos üzemben 140— 350 köbméter levegő óránként. A készülék a buktatható ajtó felnyitásával hozható működésbe. A tervező építésznek nincs mindig lehetősége a lakáson belül úgy elhelyezni a konyhát, hogy annak jó szellőzést biztosító, nagy ablakai legyenek. A berendezők is „fellázadtak” az ellen a megkötés ellen, hogy a főző- és sütőkészülékeknek az ablakok közelében kell lenniük. Az is régóta problematikus, hogy a konyhai szagok ellenőrizhetetlen irányokat vesznek a lakásokban, más helyiségekbe is áthúzódnak, megtöltik a lakószobákat. Ennyi igény láttán az ipari szakembereknek feltétlenül meg kellett oldaniuk a konyhák pára- és szagelszívási gondjait, aminek napjainkra eleget is tettek. A legkézenfekvőbb megoldásnak az mutatkozott, hogy a tűzhelyek fölé erős elszívó berendezéssel kombinált páragyűjtőket szereljenek fel. Ehhez azonban olyan kürtőre, kéményre vagy légjáratra van szükség, amely a szabadba vezet, aminek létesítésére azonban nincs mindig lehetőség. Ilyen esetben a keringető üzemmódban dolgozó — ugyancsak a tűzhely fölé elhelyezett — „szagsemlegesítő” használható. E készülékben ibolyántúli sugarakkal vagy ózonnal „roncsolják el” a szagkomponenseket, vagy vegyi úton kötik meg, illetve bontják le őket. Ez utóbbi esetben a méhsejt- re emlékeztető szerkezetű, csaknem korlátlan élettartamú, spéci ilis katalizátort tartalmazó szűrő veszélytelen vízzé és széndioxidgázzá alakítja át a főzés folyamán keletkező szénhidrogéneket és a szénmonoxidot. Hozzávalók (5 személyre): 30 dkg vegyes csont, 20 dkg gomba, 5 dkg Rama margarin, 6 dkg liszt, 1 csomó petrezselyemzöld, 4 dkg vöröshagyma, 2 dkg só, 0,2 dkg piros paprika, 0,1 dkg zelleres só, 1,5 dl tejföl, 0,1 dkg törött bors, 10 dkg zöldpaprika, 10 dkg paradicsom. Csipetkéhez: 6 dkg liszt, 1 db egész tojás, 0,5 dkg só. A csontot lemosás és lefor- rázás után feltesszük főni. Lassú tűzön csontlének kb. 1 órán át főzzük, majd finom szűrőn vagy ruhán átszűrjük. A megtisztított és jól megmosott gombit felszeleteljük. A finomra vágott hagymát margarinon aranysárgára pirítjuk, hozzáadjuk a szeletelt gombát és megpároljuk. Ha a gomba leve elpárolgott, meghintjük a fele mennyiségű liszttel és tovább pirítjuk. Hozzáadjuk a piros paprikát, összekeverjük a vágott petrezselyemmel és felöntjük a csontlével. Fűszerezés után kb. még 15 percen át főzzük. dsipetkét készítünk: a lisztet sóval és tojással összegyúrjuk, majd kézzel apró csipetkékre szaggatjuk. Közben a kockákra vágott, nem erős zöldpaprikát, a magjától megtisztított paradicsomot és az elkészített csipetkét is belefőzzük. Ha a csipetke is megfőtt, akkor a maradék lisztet elkeverjük a tejföllel, hozzáöntjük a leveshez és az egészet összeforraljuk. Tejfölös gombaleves
