Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-18 / 90. szám
1980. április 18. NÉPÚJSÁG 5 Jobban — másképpen Választás előtt A bíróságok népi ülnökei (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Sokan és sokszor írtak már a nagycsaládok életéről, sorsáról, a megjelent írásokat általában rokon- szenv kísérte, és rendszerint társadalmi összefogás, segítőkészség bontakozott ki hatásukra. Bármilyen nagy is társadalmunk sokgyermekes családokat segítő tevékenysége, mégsem nyilatkoztathatjuk ki egyértelműen, hogy a kis és nagy családok élete közt napjainkban nincs alapvető különbség. Van és még lesz is sokáig. A nemrég befejeződött népszámlálás előre nem látott kellemetlenségei mellett sok jóval is szolgált. Különösen azoknak, akiknek foglalkozásából eredően kötelességük az alaposabb családismeret. Ide tartoznak a’ pedagógusok is. A családi miliő ismerete szinte nélkülözhetetlen a pedagógus munkájában. A népszámláláskor tett látogatások nem adtak lehetőséget széles körű ismeretek szerzésére, de ahhoz mindenképpen jó alapot szolgáltattak, hogy összehasonlítást tegyünk egy- egy körzeten belül. E felszínesnek tűnő, az alaposságot nélkülöző látogatások is sok tapasztalátot eredményeztek. Magam is sokfelé megfordultam mint népszámlálási felülvizsgáló az összeírások idején. Az űrlapok kitöltésének ellenőrzése mellett bőMegyénkben harminchárom tanácsi és öt üzemi bölcsőde van, ezekben 270 gondozónő dolgozik. Jelenleg hetvenen szakképzetlenek, de nem teljesen, mert közülük harminchatnak egészségügyi képesítése van, tizenhármán pedig most végzik a tízhónapos gyermekgondozónői tanfolyamot. A jelenlegi arány jó, de ez bizonyos időközönként felborul. Hiszen a gondozónők életkora általában 20 és 30 év között van, s ez a családalapítás és a szülések ideje. A gyesen lévőket szerződéses — legtöbbször képesítés nélküli — gondozónőkkel helyettesítik. A korábbi években sokkal kevesebb szakképzett gondozónő foglalkozott a böl- csődés gyerekekkel. Ezért a megyei tanács egészségügyi osztálya olyan intézkedést hozott, hogy a szakmai munka színvonalának emelése a gondozási és nevelési szempontok figyelembevétele miatt — korhatáron belül — be kell iskolázni a szakképzetlen gondozónőket. A közelmúltban az egészségügyi szakiskolában kétéves csecsemő- és gyermekgondozótanfolyamra járhattak, míg az elmúlt esztendőben csak általános asszisztensi és ápolói tanfolyam indult. Tehát, aki gyerekgondozónő akart lenni, az beiratkozott erre a tanfolyamra, majd munka mellett végezte el a tízhónapos tanfolyamot. Mint másutt, megyénkben is rendszeres továbbképzéseken vesznek részt a bölcsődék gondozónői. Továbbfejlődésük érdekében az adott bölcsődék vezetői illetve orvosai kéthavonként tartanak előadásokat a korszerű gondozásról. Megyénkben jelenleg még nincs módszertani bölcsőde, s ennek hiánya miatt nem egységesek a gondozási és a nevelési módszerek. Ezért — míg a módszertani, baktai ven akadt kínálkozó lehetőségem az otthonokban körülnézni, pedagógiai munkámban hasznosítható tapasztalatokat gyűjteni. Érdeklődésem főként a nagyobb létszámú családokra terjedt ki tüzetesebben. Pusztán és faluban élő népesebb kis közösségek életébe próbáltam betekinteni. Minél több ilyen családnál fordultam meg, annál inkább erősödött bennem az a ritkán megfogalmazott gondolat: ma nem törvényszerű az, hogyha a család nagy, szegénynek is kell lennie. Nagy családból származom én is. Már gyermekkoromban volt alkalmam saját bőrömön érezni a szegénység kilátástalannak tűnő nyomorát. Ma is, ha egy nagy családot látok asztal- köré ülni, önkéntelenül eszembe jut az egyoldalú táplálkozás, szegényes berendezés, ruházkodás, stb., ami a letűnt kort idézi emlékezetemben. De mindez már egy fél emberöltő óta a múlté! Az eltelt évtizedek alatt társadalmunk az intézkedések egész sorát hozta, hogy mindez végérvényesen megváltozzék. A kis létszámú családok jövedelmét, mindennemű bevételét is okosan, előre tervezetten, a szükségletek ésszerű sorréndjének felállításával lehet és kell beosztani, felhasználni. Mindez még fokozottabb mértékben bölcsőde elkészül — a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatban jelölte ki a szekszárdi V-ös számú Mérey utcai bölcsődét úgynevezett oktató bölcsődének. Ez a határozat két évvel ezelőtt született, s azóta havonta egy-egyhetes továbbképzési színhely lett ez a gyermekintézmény. Az oktató bölcsőde állandó kapcsolatban van a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetével, s az ő javaslatukra mostantól kéthavonta tartják a továbbképzéseket, kéthetes időtartamban. Elsőnek a bölcsődevezetőket és helyetteseiket hívják be a tanfolyamra, majd megyénk minden gondozónője részt vesz a továbbképzésen. Körülbelül négyévenként kerül egy-egy gondozónőre ismét sor. A BOMI a továbbképzések tematikáját is kibővítette, s Tolna megyében ezentúl az oktató bölcsőde vezetőjén és gondozónőjén kívül két pszichológus, egy diabetikus, orvos és logopédus is tart majd előadásokat. (A logopédus egyébként nem a gyerekekkel foglalkozik, hanem a gondozónők kiejtését javítja, illetve őket tanítja a szép magyar beszédre.) A továbbképzés résztvevői nemcsak előadásokon, hanem foglakozásokon is részt vesznek. A bölcsődei csoportokban két- három gondozónő mint megfigyelő van jelen. A foglalkozások után megbeszélik a látottakat, a problémákat. / Az oktató bölcsőde felszereltségében egyébként" írem tér el a többi működő bölcsődétől, itt nem „luxusdolgokat” mutatnak a továbbképzés résztvevőinek, hanem a gondozáson és nevelésen kívül azt, hogyan lehet érzelmileg megközelíteni a picinyeket, hogyan lehet őket önállóságra nevelni, s hogyan lehet olyan miliőt biztosítani, hogy a bölcsődei légkör közelítse a családit. vonatkozik a nagy családokra. Ha valahol szükség van az okos és jó tervezésre, akkor itt feltétlenül. Ismerek kevés jövedelemmel rendelkező nagy családokat, akiknek láttán magam is elmélkedem; honnan, miből jut nekik mindenre? Tudok olyan jó jövedelmű kis családokról, akiknek kezei közül szétfolyik a pénz. Boltosoktól hallottam, hogy fizetéseket követő napokon sokszor azok költekeznek meggondolatlanul, felelőtlenül, akiknek éppen jól be kellene osztani a kapott összeget. Ezek a hpnap vége felé vagy • kölcsönökből élnek, vagy nélkülözni kényszerülnek még alapvető cikkeket is. A család „pénzügyminisztere” rendszerint az édesanya, aki, ha jól gazdálkodik, akkor mindig tudja mit és milyen áron vehet meg, meddig nyújtózkodhat. A saját pénztárcához méretezett vásárlás elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott életvitelnek. Napjainkban sok szó esik az ésszerű, okos takarékosságról, gazdálkodásról. Egyeseknek hovatovább unalmassá válhat a meg-megújuló figyelemfelkeltés. Aki azonban a szavak mögé lát, s a szavak értelmének, jelentésének minden árnyalatát kéAlig múlik el hét anélkül, hogy a paksi atomerőműépítkezésen ne kerülne sor a berendezés egy-egy részegységének műszaki átadására. E munkában részt vesznek a leenedő üzemeltető, a Paksi Atomerőmű Vállalat pes felforgatni, aligha lát üres szófecsérlést a fogalomnak ismétlődő hangoztatásában. Ellenkezőleg! Úgy érzi, hogy nemcsak az üzemeknek, vállalatoknak kell megszívlelni* gazdálkodási rendszerük felülvizsgálatát, termelésük hatékonyságát, hanem minden egyes családnak is. A családokban is van takarékos gazdálkodás, tudatos vagy spontán fel- használás, célszerű vagy ötletszerű felhalmozás. Tervezni kell a családokban is a gazdálkodást. Jobban, mint eddig tettük. Különös gonddal a nagy családokban kell eljárni, mert nem lehet csak az állam, a társadalom segítségére hivatkozni unos-untalan. Az emberek, a családok élete' közt vannak és előre nem látható ideig még lesznek is különbségek. Hogy a kontraszt egyre kisebb legyen, a társadalom segítségén kívül az egyénnek is akarni és tenni kell. Tisztelet és elismerés illeti mindazon nagy családokat, ahol eddig is a jó gazda gondosságával történt minden, családot érintő tervezés, / gazdálkodás. Az őszinte segíteni akarás szándéka mondatja azoknak, ahol minden másképp volt: ne úgy, ahogyan eddig, hanem jobban, okosabban, átgondoltabban. NAGYFALUSI ALBERT szakemberei is, . akiket — amellett, hogy szorgalmas tanulással, tanulmányutakkal készülnek az üzembe helyezésre, az üzemeltetésre — vállalatuk néha „kölcsönad” az Erőmű Beruházási Vállalatnak. Az 1973. év április—május havában megválasztott népi ülnökök megbízatása ez év első félévével lejár. Az Elnöki Tanács határozata értelmében az 1980. évben — az általános választásokat követően — kell a bíróságok népi ülnökeit megválasztani. A választás előkészítésére megyei ülnökválasztási bizottság alakult, mely a megyei tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága képviselőjéből és a megyei bíróság elnökéből áll. A bizottság irányítja a népi ülnökök megválasztásával összefüggő munkát a megye területén. Hasonló összetételben végzik az előkészítő munkát a járásokban és városokban is. A népi ülnökök közreműködése áz igazságszolgáltatásban egyidős a szocialista államszervezet kialakításával. A népnek az igazságszolgáltatásban való részvételéről elsőként az 1949. évi XI. tv. rendelkezett, tehát több mint 30 éve működnek népi ülnökök a bíróságokon. A bíróságokról alkotott 1972. évi IV. tv. a népi ülnökök részvételét az ítélkezésben jelentőségéhez mérten, az igazságszolgáltatás alapelvei között említi, s részükre a hivatásos bíróval azonos jogokat biztosít és azonos kötelezettségeket állapít meg. Kiemeli egyben a törvény indokolása, hogy az ülnök elsősorban nem jogi, hanem gyakorlati ismereteivel és megfelelő élettapasztalatával működik közre az igazságszolgáltatásban. Népi ülnökök büntetlen előéletű, feddhetetlen, választójoggal rendelkező és 24. életévet betöltött magyar állampolgár jelölhető, illetve választható meg. Az említett törvényi követelményeken túl igénv az is, hogy olyan személyeket válasz- szanak meg, akik megfelelő politikai ismeretekkel, kellő élettapasztalattal rendelkeznek és munkahelyükön, lakókörnyezetükben megbecsült emberek. Tehát a bíróság munkáját valóban segíteni tudó, és elsősorban a termelő munkában közvetlenül részt vevő dolgozók megválasztására kell törekedni. A munkaügyi bíróság ülnökeinek kiválasztásánál, ezen túl még figyelmet kell fordítani arra is, hogy a megye valamennyi fontosabb iparága területéről kerüljenek be a jelöltek közé szakmájukat jól ismerő, aktív dolgozók. A munkaügyi bíróság hatáskörének bővülése folytán, mivel 1979. október 1. óta a szövetkezeti tagsági vitákat is elbírálja, ülnökei között a szövetkezeti tagság képviseletét is biztosítani kell. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeinek kiválasztásánál pedig arra kell törekedni, hogy lehetőség szerint 14. év feletti fiatalkorúakat oktató pedagógusokat jelöljenek, tehát olyanokat, akik az ügyekben érintett korosztályok nevelésével foglalkoznak. A járásbíróságok és a megyei bíróság népi ülnökeit a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervek és állami intézmények jelölik. A jelöléseket az üzemekben, az intézményekben a szakszervezeti bizottságok, a szövetke- kezetekben a vezetőség, vagy a Hazafias Népfront helyi bizottsga, a lakóterületeken pedig a Hazafias Népfront helyi bizottsága szervezi. A munkaügyi bíróság népi ülnökeinek, továbbá a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró pedagógus ülnököknek a jelölése a Szakszervezetek Megyei Tanácsának feladata. A megyében megválasztásra kerülő népi ülnökök száma (300 személy) lényegében azonos a jelenleg működő ülnökökével. A népi ülnökök a munkaügyi perek elbírálásában mindig részt vesznek. A polgári pereknél a bírósági törvény elveit kifejező eljárási szabályok értelmében, az olyan perek elbírálásában vesznek részt, melyekben életismeretüket, tapasztalataikat valóban hasznosítani tudják. A büntető ügyekben a jelentősebb súlyú, hosszabb szabadság- vesztéssel büntetendő ügyekben járnak el. A fiatalkorúak büntető ügyeiben az első fokú bíróság mindig népi ülnökök közreműködésével ítélkezik. Mindebből kitűnik a népi ülnököknek az igazságszolgáltatásban betöltött jelentős szerepe. A társadalmilag legjelentősebb, valamint a dolgozók mindennapi munkájával összefüggő ügyek eldöntésének tevékeny résztvevői. A népi ülnökök józan élet- felfogásukkal, élettapasztalatukkal, politikai szilárdságukkal segítették eddig is a bíróságok ítélkezési munkáját. Ez a tevékenység társadalmilag igen fontos, komoly felelősséget ró ülnökeinkre. Ennek kiemelése nemcsak azért indokolt, hogy az újra, vagy újonnan választandó népi ülnököktől is ezt a helytállást várjuk, hanem azért is, mert az élet rendje szerint többen lesznek, akik eddig eredményesen működtek közre az ítélkezési munkában és most megszűnik megtisztelő megbízatásuk. A végzett munkájuk elismerése mellett reméljük, hogy a megszerzett tapasztalataikat a mindennapi életben hasznosítják, a tömegek felvilágosításában, a bűnözés elleni társadalmi összefogásban, a szocialista erkölcs és társadalmi együttélés továbbfejlesztésében. A népi ülnökök választásánál változatlanul a területi elv érvényesül. így a népi ülnököket azok a tanácsok választják, amelyeknek területén a bíróság működik. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit a megyei tanács, a járás- (városi) bíróságok ülnökeit pedig az illetékességi területükön működő városi, — illetve a megyei ülnökválasztási bizottság által meghatározott — nagyközségi és községi tanácsok választják. A tanácsok a népi ülnököket nyilvános tanácsülésen, a népfrontbizottságok javaslata alapján, 5 évre választják meg, a területükön lakó, vagy ott dolgozó állampolgárok közül. A népi ülnökök az őket megválasztó tanácstól kapják megbízólevelüket. Bízunk abban, hogy a választások eredményes végrehajtásához az arra illetékes szervektől és dolgozó kollektíváktól minden segítséget megkapunk, ennek eredményeként a megválasztandó ülnökeinkkel a bíróság előtt álló feladatokat a jövőben is eredményesen tudjuk megoldani. DR. RENDEKl SÁNDOR megyei bírósági elnök Raffay György reaktoroperátor az üzemzavari zónahűtőrendszer egyik hőcserélőjén végzi az utolsó ellenőrzést, hogy másnap a bizottság már ne találhasson minőségi hibát rajta. Fotó: Jantner J. Bölcsődei dolgozók szakképzettsége Oktató bölcsödé Üdülő önerőből Domboriban a MÉM repülőgépes szolgálat dolgozói a vállalat kommunista szombatjainak bevételéből és társadalmi munkában 280 négyzetméter alapterületű üdülőházat építenek. Átadás előtt - ellenőrzés h
