Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-02 / 78. szám
aInÉPÜJSÁG 1980. április 2. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Beteg gyermek utáni családi pótlék Egyik olvasónk írja: . „Kérdéssel fordulok önökhöz, mivel nem tudok biztosat jogainkról. Van egy 11 éves beteg kisfiúnk, aki rendszeres orvosi ellenőrzés alatt áll. Előfordul, hogy naponta, hetente, havonta — ahogy az állapota megengedi viszem vizsgálatra. Most tudtam meg, hogy beteg gyermek után jár családi pótlék. Kérem válaszukat, így van-e?...” A levelet á SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóságnak küldtük meg Szekszárdra, ahonnét Sümegi Imre, az Ellenőrzési Osztály vezetője válaszolt : „...Családi pótlékra az a biztosított is jogosult, akinek a háztartásában egy gyermek van, ha a gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. a) Az a 16 évesnél fiatalabb gyermek, aki betegsége, testi, vagy szellemi fogyatékossága miatt állandó felügyeletre szorul, T elefonszámunk: 12-284 b) 16 évesnél idősebb gyermek, aki tizenhatodik — továbbtanulás esetén tizenkilencedik — életévének betöltése előtti időtől kétharmád- részben (67%) csökkent munkaképességű, és ez az állapota már egy éve tart, vagy előreláthatólag egy évig fennáll. A gyermek egészségügyi állapotát kórh'ázi, rendelőintézeti szakorvos, vagy felülvizsgáló főorvos igazolja. A 11 éves gyermekük után családi pótlékra tehát férje akkor lesz jogosult, ha az egészségügyi intézmény szakorvosa igazolja a gyermek betegségét, és azt, hogy állandó felügyeletre szorul. A Társadalombiztosítási Törvény 98. §-a értelmében „a társadalombiztosítási ellátást szóban, vagy írásban, egyes ellátásokat csak írásban lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni.” Csőtörés „Még január utolsó napjaiban csőtörés volt Dombóváron, az Erzsébet utcai 69-es számú ház előtt. A víz a föld alatt a szobám alá szivárgott, amitől a főfal beázott, s a pincébe omlott. A Dombóvári Víz- és Csatornaműtől szerelők jöttek ki, a csőtörés megszüntetésére. Közben én elmentem a Víz- és Csatornamű Vállalathoz, s kértem a kár helyrehozását, mivel a lakásom alatt az átázott föld beomlását a víz okozta. Időközben a meglévő falat kisiparossal aládúcoltattam. A. városi tanács műszaki osztályától is kijöttek időközben, s jegyzőkönyvet vettek fel, s közölték velem, hogy majd elküldik Szekszárdra, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak, aki jogosult az ügy kivizsgálására. Eddig még nem jött senki, a föld omlik tovább. A kisiparos szerint a helyreállításhoz 1500 tégla, 2 mázsa cement, 2 mázsa mészhidrát és 2 köbméter homok kell. Nekem pénzem nincs rá, 1310 forint a nyugdíjam, én ebből nem vállalhatom a víz okozta kár helyreállítását. A háznak tömésfaia van, s közben omlik tovább. Kérem, segítsenek sürgősen...” A levelet özvegy Madár Józsefné Dombóvárról,' az Erzsébet utca 69-ből írta. Szerkesztőségünk a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójának, Bor- bás Istvánnak továbbította, aki a következőket válaszol-- ta: „... Olvasójuk levele a valóságot tartalmazza. Bejelentését követően vállalatunk dombóvári üzemmérnöksége a helyszínre kiszállt, és a hibát pár nap alatt elhárította. Értesítettük a Dombóvári városi Tanács V. B. műszaki osztályát, és az okozott kár kijavítása érdekében helyszíni szemlét tartottunk. Szóban közöltük a panaszossal, hogy az általa választott kisiparossal a munkálatokat elvégeztetheti, s a számlát nyújtsa be vállalatunkhoz. A számlával igazolt javítási összeget mi — az Állami Biztosítón keresztül — megtérítjük...” Ml VÁLASZOLUNK Országjáróknak Aki a Borba vizet issza... ötven esztendővel ezelőtt fedezték fel Velemet a turisták — meséli Regöly Ferenc pedagógus. — A szub- alpesi klíma, a csodálatos környezet, a természet szépségei már akkor vonzották a turistákat. A tanítói szolgálati lakásban beszélgetünk Regöly Ferenccel, 35 esztendeje tanít ebben a kis községben, amely alig 5 kilométerre fekszik Kőszegtől és lakóinak száma most sem éri el a négyszázat. A természet szinte minden szépségét ösz- szegyűjtötte ezen a környéken. Az erdők tövében, a hegyek lábánál alakult ki az üdülőnegyed, ma már a villák százain kívül szinte minden házban kapható vendégszoba, ahol a turista kényelmesen, jól érezheti magát, hiszen teljes összkomfort várja. Tágas helyiségek, fürdőszoba, hideg- melegvíz-szolgáltatás mindenütt. Mozgalmas élet van nyáron a KISZ-táborban. Most épül a fiatal művészek alkotóháza, társadalmi munkával. Mellette van a művelődési otthon, amely a háború vége felé ■ Szálasi Ferenc rezidenciája volt. A „nemzetvezető” — még a nagy világégés utolsó hónapjaiban is tébolyultan hitt a „végső győzelemben”. A közeli villában lakott Szálasi menyasszonya is. A koronaékszereket egy terebélyes gesztenyefa tövében ásták el. A gödör még megvan. Kellemes kirándulóhely az 568 méter magas Vid- hegy, amely az időszámítás előtti I. évezredben a Dunántúlon élő pannonok őseinek teraszos, fellegváras településének központja volt. A hegy tetején van a Vid- kápolna. Körülötte most is folynak az ásatások. Szinte naponta fedeznek fel újabb értékeket, amelyek a régmúlt időkről mesélnek, több ezer éves cserépdarabokat, szerszámokat, állati csontokat. Már a rézkorban is virágzó kultúra volt itt. Velem és a mellette fekvő Cák község határában rengeteg gesztenyés található. A közeli erdő tövében sajátos boronafalú gesztenyéspincéket láthattunk az egyik IBUSZ által szervezett kiránduláson. A műemlékpincék gondnoka nagy büszkeséggel mutatta meg az építészeti ritkaságokat a kíváncsi turistáknak. Ha már a cáki pincéket megnéztük, elgyalogoltunk a közelben lévő Wisinger majorig és megcsodáltuk a Természetvédelmi Hivatal által így néznek ki a gesztenyés pincék védett több száz éves cédrust. Velemnek a gyógyhatású klímáján, a csodálatos környezetén, csörgedező forrásain, tiszta vizű patakjain kívül még két nagy kincse van: a szelídgesztenye és a sok csapadéknak köszönhetően az ehető gombák sokasága. A szelídgesztenyét a mezőgazdasági nagyüzemek gondosan szaporítják. A gesztenyeszüret ezen a vidéken olyan esemény, mint másutt a szőlő- és gyümölcsszüret. Ilyenkor a község apraja nagyja részt vesz a termés gyűjtésében. Azt mondják Velemben, hogy aki a Borha forrás vizét megkóstolta, vágyik annak szíve vissza. A favágók munka közben gyakran itt pihentek meg. Ebédkor felfel sóhajtottak: — Bor ha folyna, de jó volna! Innen a forrás neve, kiragadva az előbbi mondatból a legfőbb óhajt. Az ősz is csodálatos a Kő- szeg-hegyalján, az Irottkő lábánál. Az erdők ezer színben pompáznak és kipattannak tüskés páncéljukból a tükörfényes gesztenyék. KERESKEDŐ SÁNDOR A szociális otthoK- nőkről és szociális i intézetekről szól az •: egészségügyi. mi- 1 niszter 3/1980. (III. 8.) EüM számú rendeleté, amely szerint az időskorúak szociális otthonába azt az öregségi nyugdíj- korhatáron felüli személyt lehet beutalni, aki kora vagy betegsége . miatt nem képes magáról gondoskodni, állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, szociális gondozása az öregek napközi otthonába és a házi szociális gondozás keretében nem oldható meg. Az elmebetegek szociális ottho- honába azt a 18. életévét betöltött elmebeteget lehet beutalni, aki a gyógykezelés eredményeként állandó gyógyintézeti kezelésre nem szorul, betegsége miatt önmagát ellátni, fenntartani képtelen. A szociális intézménybe történő beutalás kérelem alapján történik, s azt az elhelyezést igénylő személy vagy törvényes képviselője kérheti éspedig az állandó lakóhelye szerint illetékes községi szakigazgatási szervtől. A szociális otthoni beutalás — a jogszabályban megjelöltek kivételével — határozatlan időre szól. Ha a beutalt a jelentkezési kötelezettségének a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, a beutaló határozat hatályát veszti. A szociális intézményben a gondozottak teljes ellátásban részesülnek, viszont a gondozásért természetesen gondozási díjat kell fizetni, ugyanakkor a jövedelemmel nem rendelkező gondozottak zsebpénzre jogosultak. Azok akik munka jellegű foglalkoztatásban vesznek részt, munkajutalomban részesülnek, e foglalkoztatásban való részvétel önkéntes, nem kötelező. A rendelet, amely a Magyar Közlöny 1980. évi 15. számában jelent meg, ez év július 1. napján lép hatályba. A Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a munkaügyi miniszter és az oktatási miniszter 6/1980. (III. 8.) MüM—OM számú együtes rendelete a szakmunkásképzésben részt vevő tanulók létszámának tervezéséről. A rendelet előírja, hogy a munkáltatónak a nappali szakmunkásképzés tanulólétszámára vonatkozó igényüket a telephely szerint illetékes munkaügyi szakigazgatási szervnek — a tanevet megelőző év április 1. napjáig — be kell jelenteniük, mely bejelentés egyúttal kötelezettségvállalást •jelent a képzésben való együttműködésre. A rendelet kihirdetése napján (1980. március 8.) hatályba lépett és rendelkezéseit már az 1981—82. tanévtől kezdődően alkalmazni kell. Az Építésügyi Értesítő idei 6. számában jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter 2/1980. számú utasítása az anyaggazdálkodással kapcsolatos munkakörök képesítéshez kötéséről. Az utasítás mellékletében felsorolt munkakörökben 1985. január 1-től kezdve csak az ott megjelölt képesítéssel rendelkezők foglalkoztathatók. Kivételt képeznek azok a dolgozók, akik az utasításban írt tanfolyam hallgatói, valamint azok a nők, akik 45., illetőleg azok a férfiak, akik 50. életévüket az utasítás hatályba lépését megelőzően betöltötték. Az utasítás pedig ez év február 22-én hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az Építésügyi Értesítő 7. számában megjelent 3/1980. számú utasítására is, amely a belterületi határvonal megállapításáról és módosításáról rendelkezik, s amely szerint az építésügyi hatóság és a földhivatal a város (község) már meglévő belterületét, illetve annak határvonalát felülvizsgálja és 1980. december 31-ig előterjesztést tesz az utasításban megjelölt földeknek külterülethez csatolására. A kollektív szerződések 1979. évi végrehajtásáról szóló beszámolók és a szükségessé váló 1980. évi módosítások elkészítése tárgyában jelent meg közlemény a Munkaügyi Közlöny idei 3. számában, melyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A beszámoló, valamint a módosítás tervezete készítésének, megvitatásának olyan ütemezés mellett kell megtörténnie, hogy a kollektív szerződés módosítása 1980. év április 30-ig hatályba léptethető legyen.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke A dunántúli és erdélyi motívumvilág mellett elsősorban a mezőtúri fazekashagyományokat ápolja a Mezőtúri Fazekasok Népművészeti és Háziipari Szövetkezete. A fehér alapszínen zöld, sárga és színtelen mázas festett és vésett termékek huszonöt-harminc százaléka exportra kerül. (MTI Fotó: Cser István felvétele — KS) i Mezőtúri fazekastermékek exportra Ez a szerpentin Velemtől Keszthelyig kanyarog
