Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-02 / 78. szám
1980. április 2. NÉPÚJSÁG 5 Tavasz a földeken szőlőtermesztés A szőlőtőkék törzsét és karját lehetőleg rugalmas anyaggal, • a rügyfakadás előtt kell a támberendezés- hez kötözni. A nem rugalmas kötözőanyaggal - készített bevágódott kötéseket távolítsuk el és új kötésekkel pótoljuk. A szálvesszők kikötésének célja a nagyobb számú rügy kihajtásának, s .ezáltal a több termés kinevelésének és a hajtások egyenletesebb növekedésének elősegítése. A szálvesszőket ki lehet kötni ferdén, vízszintesen, karikában, S-alakban,’ kicsit vagy erősen leívelve. A nitrogénműtrágya még kiszórható, bedolgozását a tavaszi talajmunkával célszerű összekapcsolni. Április közepe körül 10—15 cm mélységű talajmunka esedékes. Ez lehet kézi kapálás, a sorközökben pedig géppel is elvégezhető kultivátorozás, tárcsázás, szántás. A gyomirtó szerek a kiskerti szőlő- termesztésben is használhatók. A talajon keresztül ható vegyszeres gyomirtásra alkalmas: a Hungazin PK 5—8 dkg/100 m2, a Hungazin DT 5—8 dkg/100 m2, az Are- sin 10—14 dkg/100 m2 és az Afalon 10—14 dkg/100 m2 mennyiségben. A nagyobb adag kötött talajra, a kisebb a homoktalajokra vonatkozik. Használati utasításuk szerint négyévesnél idősebb szőlőben alkalmazhatók. A gyomirtó szerekből 1 százalékos permetlevet készítsünk, 100 m2-re legalább 10 liter vízzel juttassuk ki a vegyszert. A permetlevet az egyenletesen elmunkált talajra a rügyfakadás előtt úgy szórjuk ki, hogy mindenhová azonos mennyiségű' gyomirtó szer kerüljön. A talajra permetezett gyomirtó szerek azokban az években fejtenek ki jó hatást, amikor kijuttatásuk utáni napokban kiadós (8—10 mm) eső esik. Kedvező esetben a gyomirtó szerek az egész te- nyészidőben elfogadható gyommentességet biztosíthatnak. Az oltás ideje általában április második felére tehető, mert az oltásforradáshoz legalább 16 Celsius fok szükséges — a rügyfakadáshoz elegendő 10 Celsius fok körüli levegőhőmérséklet is. Az oltás sikerességét elsődlegesen az oltást követő időszak hőmérsékleti viszonyai határozzák meg. Az alanynak nedvkeringésben, az oltóvesszőnek nyugalomban kell lennie. Az oltóvesszőket a nagyobb téli fagyok előtt, vagy ha nincs fagyveszély, a nedvkeringés megindulása előtt kell megszedni. Megtisztítva körülbelül 50 centi- méteres hosszúságúra vágva, összekötegelve tároljuk. Az oltóvesszőnek az oltásig nyugalomban kell maradnia. Ez hideg pincében, jégveremben, hűtőházban, hűtőszekrényben 4—6 C-fokos hőmérsékleten tartva érhető el. Az oltás előtt az oltóvesz- szőket le kell mosni, s kétharmad részükig vízbe állítva 1—2 napig áztatni. A tőkenyakba oltáshoz 20 centiméter mélyen kibontott, letisztított nyakú és levágott fejű tőke gyökértörzsét a vágás alatt 6—8 centiméterre zsineggel átkötjük, hogy a behasításkor ne repedjen tovább. A behasítás erős késsel és esetleg kalapácsütésekkel végezhető el. Az oltócsap lehet egy-, vagy két- rügyes, rajta a rügytől 5—10 milliméterre a vessző vastagságának 2—4-szeres AZ oltócsapot a hasítékba, vastagabb gyökértörzs esetén a hasíték szétfeszítése után úgy kell . behelyezni, hogy a fatest és a háncs -között lévő osztódó szövet az alany osztódó szövetével találkozzék és a rügy kifelé nézzen. Vastagabb tőkenyakba, a két oldalra, két oltócsapot is lehet helyezni: Ezután a továbbhasadás meg- gátlására használt zsineggel — vagy a talajban elkorhadó más növényi kötözőanyaggal — az oltást be kell kötni. Az oltási hasítékba a föld bekerülését papírtakarással akadályozzuk meg. ez a takarás ne fedje be a rügyet. Az oltást felcsirkézzük annyira, hogy a felső rügy felett 4—5 centiméter föld legyen. Az oltás feletti földet — ha csapadék után megkeményedik — fel kell lazítani, az elmosódott vagy elfújt földtakarást pedig pótoljuk. Az oltásokat a károsodások megelőzése végett célszerű rövid karóval vagy pálcákkal megjelölni. Ha előző évben erős volt a lisztharmatfertőzés, és metszéskor a vesszőkön ez észlelhető, akkor április közepén (fakadás után) ismételten permetezni szükséges, Karathane 0,1 százalékos oldatával. Telepítéskor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a telepített sima és gyökeres vessző legnagyobb ellensége a cserebogárpajor. Emiatt a vesszőket telepítés előtt célszerű 2—3 százalékos Hungária L—7-et tartalmazó anyagpépbe mártani. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS A zöldbab talaját vetés előtt is gyommentesen kell tartani. A fészek készítésére érett istállótrágyát használnak. A bab trágyaigényes növény, ezért a trágyázott elővetemény után vagy éppen friss trágyázással termesztik. Több vidéken a karós bab fészektrágyázása is elterjedt. A karós bab a trágyázást jobban meghálálja, mint a bokorbab. A zöldbab vetésidejét hőigénye és hidegtűrő képessége szabja meg. Fagyérzékenysége ellenére — a koraiság érdekében — védett helyen mind a karós-, mind a bokorbab vetése már április közepe körül elkezdhető. A szokásos vetésidő egyébként április vége, május eleje. Másodnövénynek karósbabot június közepéig-végéig (Péter— Pálig), bokorbabot július közepéig érdemes vetni. A bokorbabot 40 centiméter sortávolságra, vagy 40x40 centi- méteres fészekbe vetik. Köztesként sokszor ültetik a babot kukorica vagy szőlő közé. A csemegekukoricát helyben vetéssel szaporítják, április második felében. Ezt követően — a szedési időszak meghosszabbítása végett — célszerű kéthetes időközökben június végéig megismételni a vetést. Az alacsony növésűek javasolt tenyészte- rülete 50x50, a magas növé- sűeké 60x60 centiméter. A paradicsom április, május eleji ültetése közel sem olyan kockázatos, mint sokan gondolják. Ha mégis fagytól lehet tartani, néhány napra a töveket földdel fel kell tölteni. A feltöltés nem árt különösebben a növényeknek és biztosan véd. A háztáji kertben ezt a lehetőséget jobban ki lehet használni, mint a nagyüzemekben. hosszúságú két metszlapot a rügy melletti oldalakon kell készíteni. Az oltócsap rügye felett 3t—4 centiméteres csonk legyen. Az-utóbbi napokban a felmelegedett idő hatására az eddig megszakításokkal végzett tavaszi munkák felgyorsultak. Megyeszerte gépek dolgoztak a földeken- és a kiskertekben is akad jócskán tennivaló. A nagyüzemekben befejezték az őszi vetésű kalászosok fejtrágyázását. A lucernatáblák hatvan százalékán végeztek a műtrágyázással és az ápolási munkákkal. Korán megkezdték — ahogy a talajra rá lehetett menni gépekkel — az őszi mélyszántások simítózását, ennek húsz százaléka van vissza a nehezebben felmelegedő, mélyebb fekvés.ű területeken. A tavaszi vetésű növények alá elvégezték a tápanyag-visszapótlás felét és az előkészített táblákon már hetekkel ezelőtt megkezdték a borsó vetését; ennek kétharmada van vissza. Folyik a tavaszi árpa és a zab, befejezés előtt van a tavaszi takarmánykeverékek vetése. Kedvező az idő a palántaneveléshez, a fóliasátrakat nappal nem kell fűteni, lehet szellőztetni, bár az előrejelzések szerint a hét végén komolyabb lehűlésre lehet számítani. A fűthető fóliasátrakban már január vége- felé megkezdték a vetést, de a palántázás az eddigi kevés napfény és a viszonylag kedvezőtlenebb időjárás miatt késik. Befejezték a gazdaságok a gyümölcsfák lemosó permetezését; a barack és a körte pirosbimbós állapotban van. A nagyüzemi szőlőültetvényekben a metszést várhatóan befejezik a héten, a kiskertekben hatvan százalékban elvégezték ezt a munkát. A tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagot kalászosokból már kiszállították az üzemeknek a dombóvári Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattól, a később kezdődő kukoricavetéshez szükséges magmennyiség kilencvenöt százaléka már a nagyüzemek magtáraiban van. A KPM gépei és szakemberei megyeszerte gyomirtózzák a nehezen kaszálható útpadkákat. Képünk a Ma- docsa—Paks közötti szakaszon készült. Naponta húszkilométernyi sávot tudnak lepermetezni a géppel. A tolnai tsz kertészetének palántanevelő telepén már január második felében kezdték a különféle kertészeti kultúrák vetését, palántázását. A szövetkezet részben saját célra, másrészt partnergazdaságoknak és kistermelőknek az idén hétmillió szál palántát állít elő. A paksi tsz dunakömlődi határában borsóvetés alá készítik elő a talajt. A gyomirtó szert egy órán belül be kell dolgozni a permetezőgépet követő tárcsáknak. A madocsai tsz-ben három hete kezdték a borsó vetését. Azóta nyolc szakasz magja van földben és a jövő héten befejezik a vetést. A Hőgyészi Állami Gazdaság keverőüzemének dolgozói erdőtelepítést végeznek a 65-ös út mellett. Befejezték a nagyüzemek az őszi búza fejtrágyázását; ígéretesen fejlődnek a vetések.
