Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-12 / 60. szám
4 NÉPÚJSÁG 1980. március 12. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Bársonyfarmer Egyik szekszárdi olvasónk így ír: „Hosszas gondolkodás és várakozás után kénytelen vagyok az ,Ön kérdez — Mi válaszolunk’ rovathoz fordulni. Sok fiatal nevében írom ezt a levelet. Szeretek divatosan öltözni, ez mind rendben is volna, csakhogy ,nincs mit felvennem’. Mármint nadrágot. Tavaly örömmel tapasztaltuk, hogy a szekszárdi Korzó áruházban megjelent a bársonyfarmtr. Később megnyílt a Skála áruház, eleinte ott is bőség volt bársonyfarmerből, de nem sokáig. Tavaly október körül a nadrág eltűnt. Az illetékesektől azt szeretném kérdezni, hogy miért nincs idestova öt hónapja bársonyfarmer az üzletekben? Ha mégis lesz, mikorra várható? A kereslet nagy, nem lenne ráfizetés a pantalló megrendelése...” A kérdést Tolna megye Tanácsa V. B. kereskedelmi osztályának küldtük meg, ahonnét Korsós István ősz. tályvezető az alábbiakat válaszolta: „...A bársony farmernadrág >(LEE) tőkés importból származik. A kereskedelem imiportlehetőségei behatárol, ják a behozható mennyisé, get., Márkás farmerárukbó] az elmúlti évben nem tudtunk folyamatos ellátást biztosítani és ez évben sem várható javulás. A TRITEX Kereskedelmi Vállalatnak az idei évre is van szerződéskötése, azonban az áru beérkezésé, nek időpontja bizonytalan. Reméljük, az első félévben megérkezik a márkás farmeráru...” Nyugdíjasok foglalkoztatása „...Szalai Mihály szedresi nyugdíjas vagyok. Arra kérem a Népújságot, hogy tájékoztassanak a nyugdíjasok foglalkoztatásáról. Úgy tudom, hogy egy új rendelkezés jelent meg ezzel kapcsolatban...” Olvasónk kérdésére dr. Deák Komrád', a Tolna me. gyei Főügyészség osztályvezető ügyésze válaszol: A társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtása tárgyában, megjelent 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet 202. §-a ekként rendelkezik : 1. „A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszony, ban, vagy a bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját min. den naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán a 840 órát, a SZOT által — a munkaügyi miniszterrel egyetértésben — meghatározott munkaidőkre pedig az 1260 órát ((továbbiakban: foglalkoztatási keret) nem haladja meg . 2. A 840 órában meghatá. rozott foglalkozási keret annyiszor hetven, az 1200 órában meghatározott foglalkozási keret annyiszor 105 órával csökken, ahány teljes naptári hónapra a nyugdíj folyósítását a naptári év folyamán szüneteltetni kellett, illetőleg ahány teljes naptári hónap a naptári évben a nyugdíj megállapításáig eltelt.”— Nos, a fenti jogszabályt módosítja, illetve egészíti 'ki a Minisztertanács 52/1979. (XII. 30.) számú, 1980. január 1. napján hatályba ilé- pet rendelete,. amelynek 7. §-a szerint a fenti 202. §. (1) és (2) bekezdése a következő (3) bekezdéssel egészül ki. ,,i(3) Az (1)—1(2) bekezdéstől eltérően a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasnak a nyugdíját a reá irányadó foglalkoztatási kereten belül addig keli folyósítani, amíg keresete a naptári év folyamán a 30 ezer forintot, de ezen belül is legfeljebb addig, amíg nyugdíja és keresete együttes összegének a naptári évre számított havi átlaga a 10 ezer forintot nem haladja meg. Ha a nyugdíjat nem a teljes naptári éven át folyósítják, a 30 ezer forint any- nyiszor 2500 forinttal csők. ken, ahány teljes naptári hónapra nyugdíjfolyósítás nem történt. Ezt kell megfelelően alkalmazni a nyugdíj és a kereset együttes összege havi átlagának a számításánál is.” Hangsúlyozandónak tartom, hogy a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasokról van szó a módosító, illetve kiegészítő jogszabályiban, amely egyéb, ként a községi tanácsnál is megtekinthető, a Tanácsok Közlönye 1979. évi 48. számában jelent meg. Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK A magánszemélyek gépjárműhasználatáról szól a Minisztertanács 3/1980. (II. 6.) számú rendelete s e jogszabály végrehajtásáról a közlekedés- és posthügyi miniszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 5/1980. (II. 6.) KPM—MÉM számú együttes rendelete. E jogszabályok szerint magánszemélygépkocsit, személy- gépkocsi lakó pótkocsiját, motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt, legfeljebb 11 kW (15 LE.) teljesítményű kerti traktort, mezőgazdasági kisgépet, valamint lassú járműnek minősülő ipari munkagépeket, legfeljebb 500 kg hasznos teherbírású pótkocsit tarthat üzemben. Szabályozzák e rendeletek a munkavállaló, a méhész, a kisiparos és magánkereskedő gépjárműhasználatát, valamint a gépjárművek üzemeltetésének feltételeit is, és kimondja a Minisztertanács rendelete, hogy „aki járművel vagy munkagéppel jogosulatlanul személy-, vagy árufuvarozást végez, valamint aki járművét vagy munkagépét személy- vagy árufuvarozás, illetőleg bérmunka céljából ellenszolgáltatásért másnak jogosulatlanul átengedi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthat ó.” A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló korábbi jagszabályt módosítja és egészíti ki a Minisztertanács 4/1980. (II. 6.) számú rendelete, az ennek végrehajtására kiadott 3/1980. (II. 6.) PM számú rendelet pedig kimondja, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója négy részből áll, éspedig 1. a földhasználatból származó átlagjövedelem alapján megállapított, egy hektárra eső adótételből; 2. a mezőgazda- sági termelésből eredő, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel esetén az árbevétel után adókulcsokkal meghatározott adóból; 3. a lovak darabszáma alapján megállapított adótételből, és 4. az erőgépek után megállapított adóból. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1980. évi 8. számában jelentek meg és kihirdetésük napján (1980. február 6-án) hatályba léptek. A Magyar Közlöny idei 9. számában jelent meg a közületi szervek gépjárműveiről szóló jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege. A közületi szervek gépjárműveiről szóló‘korábban megjelent jogszabályok több vonatkozásban módosultak, a most megjelent egységes szerkezetbe foglalt szövegre elsősorban a gépjármű-ügyintézők figyelmét hívjuk fel, hiszen a menetleveleket ők adják ki és érvényesítik, de másoknak is tudniuk kell, hogy aki üzemi személygépkocsit szabálytalanul magáncélra vesz igénybe, 100 km-ig kilométerenként 5 Ft, 500 km-ig kilométerenként 10 Ft, 500 km-t meghaladó igénybevétel esetén kilométerenként 15 Ft összegű térítést köteles fizetni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy — a cselekmény súlyától függően — ne kerülhetne súlyosabb felelős- ségrevonásra is sor. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke A Duna-part palotája Ahogy még Saljapin, Pablo Casals látta... 24 429 hrsz. — E helyrajzi szám alatt találhatjuk fővárosunkban a neoklasszikus és a romantikus építészeti stílus két legnagyobb magyar mesterének remekét, a Vigadót, a hajdani Redoutot. Ismét pompázik, megnyitásra vár. A tavasz, március vége, április eleje már a Vigadó estjeire küldi a meghívókat, az áprilisi hangversenyprogramok színhelyei közt már a Vigadó is szerepel. Ismét — mondjuk —, mert hányszor is hullott alá, s hányszor kelt életre újra?! AZ ELSŐ BALOK Pollack Mihály első kiemelkedő pesti alkotása. Gondolata a pozsonyi színház példájából született. A koronázó városban, az 1740-es években a színház a táncteremmel együtt épült. Amikor II. József Pozsonyból Budára helyezte a kormányszerveket, napirendre került a színházépület, a bál- és fogadótermek építése. 1808 tavaszán indultak meg az alapozási munkák; Pollack 1816-ban kapott megbízást a régi tervek átdolgozására. Munkája, kora egyetemes építészetéből is — kimagaslik. 1833-ban készült el a pesti Redout. Az első bálok. „A Redout- ban lezajlott a Nőegylet jótékony célú bálja. Körülbelül 1200 főnyi előkelő közönség jelent meg, de Pest nemes érzületére, jótékonykodó szívére vall, hogy számosán akadtak, akik jegyüket megvásárolták, anélkül, hogy vigadni akartak volna. Megállapítottuk, hogy a hangászok szerszámai pontosan és előnyösen vannak kiosztva, az új zenekari tagok sorában akad, aki mesterségének igazi művésze. A zenét a terem minden zugában pompásan lehetet hallani, egyetlen hangja sem ment veszendőbe. A zenekart Scheller úr, az 5. pattantyús ezred karmestere vezényelte, Strauss úron kívül még nem élveztünk Pesten karnagyot, ki ilyen zenei érzékkel rendelkezett. ..” A vendégművészek sorát a bécsi valcerkirály vezette. Harmincegy muzsikusával, három estet adott a Redout- ban. Majd Liszt Ferenc következett a pesti árvízkárosultak javára. 48-ban a forradalmi ország- gyűlés ülésezett itt, 49-ben Hentzki osztrák tábornok a budai Várból esztelen ágyúzásával rommá lövette. VIGADÓ — ROMANTIKUS STÍLUSBAN A klasszicista Vigadó, vagyis a Redout helyén Feszi Frigyes kelti életre romantikus stílusban az új Vigadót. (Hűdnek volt egy terve az újjáépítésre 1853-ban, jóvá is hagyták, de anyagiak hiányában. .. !) Rengeteg gáncs éri —, de mi újat nem ér gáncs?! —: hiányzik a homlokzaton a főpárkány, a terem „szörnyű magasságát” bírálják: „tán nem túlzunk, hogy alig van közterem bármely európai városban, mely a miénkkel legalább roppantság tekintetében mérkőzhetne”. Mégis, romantikus építészetünk egyik jelentős alkotása, az európai mezőnyben is az elsők közt a helye. „Csemegetárvita.” Ilyen is volt. Than Mór és Lotz Károly freskói díszítették a Vigadót. (Csak a múlt időt használhatjuk : a freskók jó része elpusztult.) A Csemegetárra pályázatot hirdettek, megadott témákkal. Meglepetésre a bizottmány Heinrich Ede „Kötöny hun király hódolata IV. Béla előtt” című képét helyezték Than Mór pályázata elé. A korabeli sajtóban óriási „Csemegetárvita” indult, végül is Than Mór kapta meg a megbízást, s megfestette Attila lakomája és Mátyás mennyegzője faliképeket. A nyitás. „Az 1865-i farsang fő eseménye a Redout termeinek megnyitása volt. Már hónapok óta ez képezte a kíváncsiság tárgyát, jobbára csak erről beszélgetett a pesti ember, s szerette elképzelni, hogy a hatalmas termekben, mily szépen fog hangzani a magyar zene, s mi ennél is édesebb, a magyar szó.” Az első bálon kevesen jelentek meg, alig 600-an. De azért nem lehetett oly csendes ez az első nyitóbál. „Történt sok kihágás, mely bálba nem járja. Festői, eredeti, és sok egyéb lehet, ha valaki a Komlóban muzsikáltatja magát, de ilyen helyen nem való. Pedig egynémely bővérű szittyafi félrevágott kalappal húzatta...” Mai neve ekkor honosodott meg. „A jóízű Vigadó szót, mint legmagyarabbat hihetőleg elfogadják, a bérlők által használatba vett Vigardát pedig majd elhagyják. Mert annál még jobb a Gondilla, vagy a Díszcsárda név is.” A Bálház, Bájlak, Gyönyörde, Idénylő, Gondilla, tiszavirágéletű nevek, maradt végérvényesen: Vigadó. A ZENE OTTHONA A díszlépcsőt eredeti állapotában állították újjá. Ki mindenki taposta? (A beruházó mérnökétől kérdem, mikor járt először a Vigadóban? „Szabolcsból, a háború alatt Pestre jőve, akkor valaki azt mondta, a Vigadóba telepedett át a lakáshivatal, ott kérjünk lakást.”) Liszt hangversenyt adott az udvarnak, amikor „Bösendorfer zongoragyáros is jelen volt”. Wagner Bayreuth javára hangversenyez. Saljapin megy fel eze- *ken a lépcsőkön, Pablo Casals, Sztravinszkij itt dirigálta a Tűzmadárt; Berlioz, Brahms, Dvorak, j-ebussy, Ravel: még 1942-ben is a zene otthona. De már megszólalnak a légvédelmi szirénák. Óvóhellyé alakítják át a Vigadó alsó szintjeit. 1945 ostroma romba dönti. 1945 óta? Először az életveszély elhárítása volt a feladat. .. A városnak élni kellett, nem Vigadót építeni. De azért mégis! Idéznem kell az Akadémia egyik megállapítását: „a 45- ös kiégés után a főlépcsőházban levő freskók még megmenthetők lettek volna. Az azóta eltelt időszak viszontagságai többet pusztítottak, mint a II. világháború hadi cselekményei”. — Amikor idejöttünk 1963- ban — mondja a kísérőm, a beruházást vezető mérnök —, beázott a lépcsőház. A nagyterem horganyzott bádoggal volt lefedve — a háború után nem volt horgany —, s bizony, majd 20 év alatt, szinte szitává vált. Legalább évente kellett volna mázolni... De most ne a múltról beszéljünk, hanem az örömnek adjunk hangott: a Duna-part- nak egy elsüllyedt palotája feltámadt, él! Valamennyiünk gyönyörűségére. KÖBANYAI GYÖRGY Útközben ’80 Az Útközben ’79 művelődési akcióban részt vevő brigádok véleménye alapján folytatjuk a játékot 1980-ban is. A felhívást és a témaköröket, nevezési lapokat minden munkahelyre eljuttatjuk. Kérjük a gazdasági, társadalmi szerveket, művelődési bizottságokat, hogy a brigádok körében népszerűsítsék az akciót, segítsék elő 'll brigádok nevezését. Március havi ajánlás az akcióba benevező szocialista brigádok részére A brigádok készüljenek az alábbi témakörökből: 1. Ismerkedjenek meg munkahelyük éves szociális tervével, feladataival. 2. A szakszervezeti politikai oktatás: Társadalmunk kérdései I—II. 1979/80. évi anyaga. 3. József Jolán: A város peremén című könyvének elolvasása, határidő: május 31. 4. A TIT ismeretterjesztő programjából: . — Az élet kialakulása című (audio-vizuális) előadás meghallgatása. Határidő: május 31. Igényelhető a járási és megyei TIT-szervektől. 5. Az ajánlott újságok és folyóiratok. 6. Tv: A hét, külpolitikai, belpolitikai fórumok. 7.1980. március 24—29. között ülésezik az MSZMP XII. kongresszusa. Kísérjék figyelemmel eseményeit. 8. Fábián Bálint találkozása Istennel és a Harcmodor című filmek március—április—májusban kerülnek műsorra a megye filmszínházaiban. A március havi ajánláshoz kapcsolódó kérdések IV. 1—7. között jelennek meg a Tolna megyei Népújságban. Ezekre várjuk a brigádtagok helyes válaszait, amelyeket a helyi művelődési házaknak kell megküldeni. A művelődési házak a brigádok nevezését 1980. április 1-ig, legkésőbb a március havi válaszok megjelenéséig fogadják el! Megyei operatív bizottság Régi fényben
