Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-12 / 60. szám
1980. március 12. ^NÉPÚJSÁG 5 Exportbővítés Tolnán és Bonyhádon • A Pamuttextil Művek tolnai gyárában és a Bonyhádi Cipőgyárban termelési változtatásokkal, s a szocialista brigádok á minőség további javításával is előmozdították az export bővítését a XII. pártkongresszus tiszteletére vállaltak sorában. A tolnai textilgyár dolgozói az év eddigi időszakában a vállalt határidőre teljesítették mind a szocialista, mind a tőkés országokba irányuló kivitelüket, szerződéses kötelezettségüket. Az elért eredményekhez hozzájárult a termelésirányítási rendszer átszervezése, és a szocialista brigádok vállalása, s az idén új termékek: hímzett- és jacquardtörlők, valamint pamutfianell gyártását kezdhették meg, főleg NSZK-beli és USA-beli megrendelésekre. Ezek a termékeik munkaigényesebbek, de tetszetősebbek a korábbiaknál és jó áron eladhatók. A gyár termékeinek minősége az elmúlt év hasonló időszakához képest javult, 92,7-ről 94,4 százalékosra emelkedett az első osztályúak részaránya, a szocialista brigádok vállalásainak és a szervezési intézkedések 'hatására. A Bonyhádi Cipőgyár kongresszusi versenyében csaknem félmillió forint értékűre becsülték a jobb minőségből eredő eredményjavulást az eltelt évben, s az idén a tavalyinál mintegy húszezerrel több, 180 ezer pár cipő értékesítésére számítanak a nyugati — közte NSZK-beli, holland és angol — piacokon. Az idén először rendelt bonyhádi férficipőket egy New York-i cég is, a Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, egyelőre mintegy 30 ezer párat, s ha megkedvelik vevői, ennek többszörösére is lehetőség nyílik. Űj megrendelő Mozambik is, ahova 35 ezer pár hosszúszárú bakancsot készítenek Bonyhádon. Ugyanakkor 735 ezer pár bonyhádi cipő jut el a szocialista országokba, zömében a Szovjetunióba. Az exportbővülés magasabb követelményekkel is jár, s az eredmények fokozására most átszervezik a cipőgyártó futószalagokat Bonyhádon. Eddig a szalagon szétszórva, különféle részmunkákat folytattak a brigádok tagjai. Az új elképzelés szerint az egy szalagnál dolgozó négy-öt brigádból egy-egy brigád minden tagja azonos technológiai munka- folyamatot végez. Az egyik brigád például kaptára szegez, rámáz, a másik talpal stb. — egységes technológiai sorrendben. így jobban figyelemmel kísérhetik a munkafolyamat elvégzésének minőségét, könnyebben áttekinthetik, értékelhetik, s a hasonló szocialista brigádokkal naponta összehasonlíthatják munkájukat. Az első ilyen szalag előkészítése megtörtént, s :ha beválik, hat futószalagon vezetik be. (B. L.) 1980 - a gólyák éve Évszázadokon keresztül élvezték a gólyák az ember sze- retetét, megbecsülését, védelmét, s mindezt bizalmukkal hálálták meg. Beköltöztek a településekre, fészket raktak a házak kéményére, gazdasági épületek tetejére. Európa- szerte gyakori és kedvelt madár volt, ezért különösen aggasztó, hogy számuk az utóbbi évtizedekben rohamosan csökkent. Különösen Észak- és Nyugat-Európában szembetűnő a csökkenés, Svédországból pl. teljesen eltűnt, de a pontos számlálások szerint a magyarországi állomány is alaposan megfogyatkozott. Ezért határozta el a Magyar Madártani Egyesület, hogy az idei évet a gólyáknak szenteli, s fokozott figyelmet fordít védelmükre, költésük zavartalanságára. 1958. óta 4—5 évenként rendszeres gólyaszámlálást végeznek hazánkban. Ebben a munkában kezdetben főleg a postások és a tanítók segítették az ornitológusokat. 1974, a Madártani Egyesület megalakulása óta pedig részt vesznek az adatgyűjtésben az egyesület, köztük a Tolna megyei helyi csoport tagjai is. 1958-ban még 7476 lakott fészket számoltak össze az országban, 1974-ben már alig több mint a felét, 4070-et. Még szembetűnőbb a csökkenés, ha a Tolna megyében 1941-ben számolt 767 költőpárt hasonlítjuk az ugyanitt 1974-ben talált 153 párhoz. A madarak számának csökkenését főként a vadvizek lecsa- polása, a vegyszerezések — ezzel a táplálék csökkenése —, a fészkelésre alkalmas helyek megfogyatkozása és az ember pusztító tevékenysége okozza. Közismert, hogy a gólya védett madár, mégis gyakran pusztítják, s még gyakrabban teszik tönkre a fészkét, pedig a védelem a fészekre is vonatkozik! Előfordulhat, hogy a fészket tartó öreg épületet, kéményt valóban le kell bontaGólya, gólya, gilice... ni, s ezzel egy-egy fészkelési lehetőséget kénytelen megszüntetni az ember, de a fészkek leverésének legtöbbször az az oka, hogy a háztetőn vagy kéményen fészkelő madarak szemetelnek, s ezért haragszanak rájuk a házigazdák. A fiókák gyűrűzése, illetve számlálások alkalmával gyakran találkoztunk ezzel a panasszal, s nem egyszer a következő évben már csak hűlt helyét találtuk a fészeknek. Pedig egy kis jóakarattal lehet segíteni a gólyákon. A lebontásra ítélt épületről át lehet telepíteni őket egy közeli magasabb fára, vagy más épületre. A gólyák legtöbbször elfogadják a számukra kijelölt új helyet. Mi is rendeztünk már ilyen sikeres áttelepítést. 1978-ban Felsőnánán egy idős házaspárt az a veszély1 fenyegetett, hogy télen nem tudnak fűteni, mert a gólyák tavasszal az egyetlen használható kéményre építették a fészküket. Egy fűrészbakhoz hasonló fészektartót tettünk a háztetőre, arra helyeztük át a fészket. így szabaddá vált a kémény, a gólyák pedig zavartalanul költöttek-a következő évben az új helyükön. Nem fontos mindig az egész fészket áthelyezni, ami a nagy méretük és súlyuk miatt nem is könnyű. Elég a fészektartó (kocsikerék, kosár, bak stb.) felerősítése, s néhány gally elhelyezése. A többi munkát elvégzik a madarak. Ez év elején gólyamentő csoportot szerveztünk, mely gondoskodik a megrongálódott gólyafészkek megerősítéséről vagy áthelyezéséről, a sérült, illetve a fészekből kiesett gólyák gyógyításáról és visszahelyezéséről. Ha bárkinek szüksége lenne a gólyamentők segítségére, kérjük az alábbi címre bejelenteni: Tolna megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztály, Kamarás György csoportvezető, 7100 Szekszárd, Mártírok tere 11—13. Telefon: 11-211, telex: 014-250. Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet arra az 1971-ben megjelent rendeletre is, melynek értelmében épületet, kéményt stb., melyen gólyafészek található, csak előzetets engedély alapján lehet lebontani. A kérelmet szintén a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályára kell benyújtani. Ezt kevesen tudják, s talán ez is oka annak, hogy csak 1979 nyara óta hét fészek elpusztításáról tudunk a megyében. Szerencsére ennek ellenkezőjét is tapasztaljuk. Sikerült a DÉ- DÁSZ szekszárdi kirendeltségével jó kapcsolatot teremteni, dolgozói nem bántják a villanyoszlopokon levő fészkeket, sőt kiselejtezett oszlopok átadásával segítik új fészkek építését, melyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Szeretnénk, ha mások részéről is hasonló megértésre találnánk. Rajtunk, embereken múlik, hogy tovább fogy-e a gólyák száma. Ha mindenki csak annyit tesz az érdekükben, hogy óvja a fészküket, s természetesen a madarakat is, már nagyban hozzájárul e szép és hasznos madár fennmaradásához. Magyar Madártani Egyesület Tolna megyei helyi csoport HASZNOSÍTSUK TERMŐFÖLDJEINKET A mezőgazdasági rendelte, tésű földek védelméről szóló, az 1977. évi 25., számú törvényerejű rendelettel módosított 1961. évi földvédelmi törvény előírja, hogy a földhasználók kötelesek a tulaj, donukban, használatukban lévő mezőgazdasági rendeltetésű földeket megművelni és azokon mezőgazdasági tér. meliést folytatni. Jó tudni, hogy a földvédelmi törvény alkalmazása szempontjából mezőgazda- sági rendeltetésű föld a 'község, város, főváros külterületén és izártkertjében lévő, művelési ágban nyilvántartott föld, továbbá az 1500 négyzetméter '(417 n-ölet) elérő, vagy ezt. meghaladó belterületi föld is. A magánszemélyek tulajdonában lévő, felszólítás ellenére is műveletlenül: hagyott mezőgazd'asági rendeltetésű földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. Ez a rendelkezés a külterületi, a zártkerti és az 1500 négyzetmétert elérő vagy ezt meghaladó 'belterületi földekre egyaránt vonatkozik. Mit jelent ez? Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem a magánszemélyek tulajdonában lévő földek állami tulajdonba vétele a cél, hanem az ilyen földek maradéktalan megművelése és rendeltetésszerű hasznosítása, a hasznosítás megfelelő eszközökkel való elősegítése. A tanácsoknál egyébként lehetőség van arra, 'hogy bárki hos&zabb-növidebb időre földet béreljen. A magánszemélyek tulajdonában lévő földek hasznosításával kapcsolatban fontos tudni a következőket. A művelési kötelezettség teljesítését a községi tanácsok helyszíni szemle során első ízben általában májusban (I. határszemle), második alkalommal pedig júniusban (II. határszemle) ellenőrzik. Azokat a földtulajdonosokat, akik a művelési kötelezettségüknek időben nem. tettek eleget, az első határ- szemlét követően legalább 30 napos határidő megjelölésével' felszólítják az időszerű mezőgazdasági miunkák elvégzésére. A felszólításnak tartalmaznia keil azt a figyelmeztetést is, hogy ha a megadott határidő alatt a föld tulajdonosa nem gondoskodik (földjének megműveléséről, úgy a földet kártalanítás nélkül' állami tulajdonba veszik. Abban az esetben, ha a föld tulajdonosának lakcíme ismeretlen (pélr diául, lakcímének megváltozását a föld fekvése szerinti járási földhivatalnál nem jelentette be) a művelési kötelezettség teljesítésére vonatkozó felszólítást a föld fekvése szierinti községi, városi tanács hirdetőtábláján közszemlére teszik. Az így közszemlére tett felszólítást a 30 napos határidő eltelte .után úgy kell tekinteni, mintha azt a tulajdonos részére kézbesítették volna. KÉSZÜLÉS A TAVASZRA .Bár a kert még legtöbb helyen: fagyos, havas, a tél. utó már nem a pihenés ideje, sőt, tennivalók özöne sürgeti a kertészkedő embert.' Sok mindent mos kell előkészíteni, meggondolni, eltervezni, beszerezni, hogy mire kinyílik az idő, felenged a föld, azonnal munkához ’láthassunk. Akárcsak kedvtelésből, akár piacra is termelünk, elengedhetetlen, hogy át ne gondoljuk: mit, hogyan és mivel kívánunk a kertben termelni. Hasznos, ha elővesszük a papírt, ceruzát, s így osztjuk be a területet, imikor, melyik területre, mit vetünk, ültetünk. Jó emlékeztető az egyszerű rajz év közben is, de még jövőre is hasznát vehetjük. Tájékoztatásul közöljük, hogy a szakkönyvek egy 4— 5 tagú -család ellátására zöldségfélékként milyen terület beültetésiét javasolják. Zöldségféle: Paradicsom Paprika . Zöldborsó Zöldbab Karaláb /(korai) Uborka Vöröshagyma Fokhagyma Sárgarépa Petrezselyem Fejeskáposzta (kései) Egyéb zöldségek A fenti adatok — amelyek természetesen csak irányszámok — alapján előre kiszámíthatjuk, hogy milyen és mennyi magot, trágyát, műtrágyát, növényvédő szert szükséges vásárolnunk. A terület felosztásánál és a beszerzéseknél is figyelembe kell vennünk az egyéni kívánságokat, valamint azt is, hogy szándékozunk-e valamiből eladásra is termelni. Ilyen esetben nagyon hasznos, ha tájékozódunk a várható piaci helyzetről; megtudakoljuk, hogy az ÁFÉSZ vagy a tsz milyen árura köt termelési szerződést. Kistermelőknek mindenképpen érdemes a szerződéses termelés adta előnyöket: az értékesítési biztonságot és egyéb, rendeletekben biztosított kedvezményt kihasználni. iHa termelési terviünk már elkészült, ne késlekedjünk miniden szükségeset most beszerezni. Gondozzuk, készítsük elő szerszámainkat. Ne idegenkedjünk az erőt, időt kímélő Termésmennyiség : Szükséges terület: 100 kg , 80 m2 500 db 15 m2 20 kg 40 m2 20 kig 40 m2 100 ;db 8 m2 20 kg. 10 m2 50 kg 40 m2 8 ka 4 m2 30 kg 40 m2 20 kg 30 m2 50 kg 20 m2 35 kg 50 m2 (Virág Géza adatai) újdonságoktól’. Gyomborot. vakkal, csuklóskapákkal, fcultivátorokkal gyorsabban, kisebb fáradtsággal dolgozhatunk. Megkezdhetjük a palántanevelést, ha van megfelelő berendezésünk. (Fűtött ágy, fóliasátor, esetleg napos, meleg, üvegezett veranda.) Megfelelő berendezés, körülmények .híján nem érdemes erőltetni a vetést, mert a sötét, alkalmatlan helyen nevelt kis növények a kiülte, tés idejéig elvékonyodnak, megnyúlnak, ezekből érdemleges termésre nem számíthatunk. A végiére hagytuk, de rendkívül nagy fontosságú az olvasás, a szakkönyvek, folyóiratok forgatása. Sok hasznos, új könyv jelenik meg, s ezek mind bővítik ismereteinket. Sok helységben működik kertbarátkor is. Rendezésükben előadásokat hallgathatunk. Ismerkedjünk meg e hasznos mozgalom tagjaival; tőlük magvakat, eszközöket, s 'tapasztalatokat szerezhetünk. Uj felvetőgép a Patexben Nagymányokon készült archív képünk gólyafészek-áthe- s lyezést ábrázol, „emeletráépítéssel”.
