Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-12 / 60. szám
1980. március 12. Képújság 3 \ Megyénket képviselik (5) ír. Gyugyi János Községpolitika és gyarapodás Dunaszentgyörgyön Dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára 1927-ben született Tamásiban. Szinte gyerekként» .15 évesen, került a közigazgatásba, majd' annak szinte minden területén dolgozott. 195)l-ig Tamásiban, a járási tanácsnál^ majd a megyei tanácson. Volt elnöki titkár, begyűjtési és a pénzügyi osztályvezető helyettese, később járási tanácselnök. Leghosszabb ideig, 1958—1975-ig a megyei tanács elnökhelyettese, majd általános elnökhelyettes volt. 1978. január elsejével választották meg a megyei pártbizottság titkárának. lényegében első munkaadójától került a pártapparátusba, hiszen, harminchárom évvel ezelőtt, Tolna vármegye alSzámtalan társadalmi megbízatása azért nem sok, mert más-más oldalról, de lényegében ugyanazt a politikai és gazdaságpolitikai irányító munkát végzi. Tagja a megyei, pártbizottság végrehajtó bizottságának, a megyei tanácsnak, elnöke a megyei párt- bizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottságának. Egy lánya van, aki az idén végzi el a szegedi egyetem történelem-orosz szakát, és visszatér a megyébe tanítani. Felesége adminisztrátor. — Az első kongresszus a XII, ahol a megye kommunistáit ön is képviselni iogja. Mit vár ettől a kongresszustól ? — Sokat, feltétlenül azt, hogy az eddigi politikánkat- megerősítse. tettek itt, annyit, ahány tanácstagi körzetünk van. — Milyen kérés hangzott el a falugyűlésen? — A Széchenyi utca az utóbbi pár évben épült, s az a fura helyzet állt elő, hogy az itt lakó csaknem harminc családnak nincs postása. Tehát: a kézbesítő körzete meghatározott, s az utca ezen a körzeten kívül esik. A falugyűlésen elhangzottak nyomán levélben kértük a posta illetékeseit e visszásság megszüntetésére. — Elég sok utcában nincs jó járda. — A tanács folyamatosan igyekszik az ezzel kapcsolatos jogos igényeket is kielégíteni, annál is inkább, mert a lakosság társadalmi munkában segíti a járdaépítést. Tavaly a Dózsa György, a Rákóczi, a Kereszt és az Óvoda utcában mintegy százezer forintos költséggel készült járda. Az itt lakók segítése is hozzájárult ahhoz, hogy az egész községben végzett társadalmi munka értéke tavaly mintegy 2 millió 400 ezer forint volt. — Miben fejlődött még a község? — Huszonötén járnak az öregek napközi otthonába, ami tavaly készült el, s pedagógus szolgálati lakást is átadtunk. A Várdomb utca teljesen új aszfaltszőnyeget kapott, és gázcseretelepünk is van már. Az úgynevezett pénzügyi források végesek, akadnak még gondjaink, de így vázlatosan felsorolva is jó visszatekinteni arra, amit eddig Dunaszentgyörgy fejlesztésében, fásításában, építésében, szépítésében elértünk. VITASZEK ZOLTÁN kaimazottjaként kezdte munkáját. A munka mellett végezte el a pártiskolát és az Állam- és Jog- tudományi Egyetemet. A munkásmozgalomban 1947 óta tevékenykedik, mint szakszervezeti tag. Részt vett a MADISz szervezésében Tamásiban, a pártnak 1951 óta tagja. Dunaszentgyörgy is azok közé a települések közé tartozik, amelyekben a termelőszövetkezeten kívül nemigen van számottevőbb üzem, vállalat, vagyis olyan munkahely, ahol nagy számban dolgozhatnának helybeliek. A település most már háromezernél is több lakója közül sok jár Paksra, Tolnára, Szekszárdra, de munka után visszatér ide, tehát nem vándorol el, hanem inkább „ingázik”. — Jó vagy rossz ez a település szempontjából — kérdeztük Herman János tanácselnöktől. — Érthető és objektív tény, hogy például Paksnak kell a sok munkaerő, de mégse költözhet oda mindenki családostól. A mi dolgunk gondoskodni az itt élő családok kulturális, szociális és más ellátásáról, amit nehezít ugyan, hogy anyagilag erős üzem vagy vállalat helyett szinte csak a tsz-re támaszkodhat a tanács, de ettől függetlenül keressük a megoldásokat. — A napokban volt a falugyűlés. — Igen, beszámoltam az 1979-es eredményekről, s ismertettem az idei terveket. A legnagyobb gondot az „áldatlan” útviszonyok jelentik, ugyanis kevés a szilárd burkolatú utca. De ennek ellenére elmondhatjuk, hogy az elmúlt néhány évben jelentős eredményeket értünk el a község fejlesztésében. — Mivel gyarapodott az utóbbi időben Dunaszentgyörgy? — A másfél éve felavatott sportkombinát építését 1976- ban kezdtük el, s ugyanekkor raktuk le egy cigány-diákotthon alapjait. Ebben a diákotthonban jelenleg 26 általános iskolás gyerek lakik és tanul hétfőtől szombatig. S ha már az ifjabb nemzedékről van szó: tavaly új foglalkoztató-helyiségeket kapott az 1-es és a 2-es óvoda, és további felújításukra az idén 27 ezer forintot költ a tanács. A politechnikai műhellyel rendelkező iskolát is tatarozzuk, sőt megyei segítséggel ez évben három, jövőre egy új tanterem kialakítására kerül sor. — A falu utcáit járva több játszótérre is bukkantunk. — Három helyen van játszótér, s az úgynevezett központit lényegében ezután készítjük el véglegesen, hiszen mellette KRESZ- és sportpark is lesz, szinte teljesen társadalmi összefogással. Ugyanis a közlekedési park tervét a paksi rendőrkapitányság Mező Imre KISZ- alapszerveztének tagjaitól kapjuk, a KRESZ-táblákat pedig a tolnai VEGYÉPSZER ifjúsági szocialista brigádja csinálja társadalmi munkában. Segít a lakosság, a helyi Ezüstkalász Tsz és az úttörők tavaly 38 fenyőfát ülA sportkomblnát épülete Fotó: Szepesi László A központi játszótér eddig elkészült része A népi ellenőrzési munka tapasztalatai Beszélgetés Merkl Ferenccel, a megyei NEB elnökével — Bevezetőben beszéljünk egy kicsit a népi ellenőri hálózat alakulásáról, hiszen ebben a munkában á társadalmi apparátus a legfontosabb tényező. — A megyében összesen 1173 népi ellenőrt tartunk nyilván. A hálózatnak öt-tíz százaléka cserélődik évente, különböző okokból, és itt mindjárt hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy köszönetét mondjak nekik. Akik ezt a tevékenységet vállalják, azok lelkesen és lelkiismeretesen végzik munkájukat. Az új szervezéseknél továbbra is, elsősorban a fiatalok bevonására törekedtünk és kismértékű előrelé- pént értünk el a munkás és paraszt foglalkozásúak beszervezése terén. A népi ellenőri hálózat építése folyamatos feladatunk. Kedvezőnek értékeljük, hogy általában kétévenként minden népi ellenőrünkkel találkozunk egy-egy vizsgálat során. Az elmúlt évben foglalkoztatott népi ellenőrök 41 százaléka volt párttag, 30 százaléka nő, és 21 százaléka harminc körüli fiatal. A fiatalokkal kapcsolatos tapasztalataink igen kedvezőek, szívesen és lelkesen végzik a munkát. Tapasztalataik hiányát pedig azzal pótoljuk, hogy egy-egy vizsgálatba megfelelő arányban vonunk be régi és kezdő népi ellenőröket. Az egy-egy foglalkoztatott népi ellenőrre jutó napok száma megyei szinten kisebb csökkenést mutat, de még így is — évi 250 munkanapot figyelembe véve — 15—20 főfoglalkozású ellenőr munkáját végezték el. * — Speciális szerepet kapnak az ellenőrzésben az úgynevezett szakcsoportok, vagyis az egyes témában jártas NEB-tagokból és külső szakemberekből álló konzultációs, illetve segítő testületek. — így van, részt vesznek a szakcsoportok a vizsgálatok előkészítésében, a vizsgálat körének meghatározásában, a programok összeállításában, majd pedig a javaslatok megvalósításában, illetve annak ellenőrzésében. Esetenként előfordul, hogy a szakcsoportok vizsgálat nélküli tájékozódást is végeznek, az idén például ilyen módon informálódtunk az új gazdasági szabályozók bevezetésének tapasztalatairól. A Népi Ellenőrzési Bizottságok mellett általában működik mezőgazdasági, kereskedelmi és szociális-kulturális' szakcsoport, a megyei NEB mellett ezen kívül van még közlekedési, építési, egészségügyi konzultációs testület is. További felalátunk, hogy tevékenységüket folyamatossá tegyük és munkájukat minél szélesebb körben hasznosítsuk. A megyében összesen 20 szakcsoportot tartunk nyilván, 183 taggal. — Mennyi és milyen jellegű vizsgálatot végeztek a megyében működő NEB-ek az elmúlt évben? — A négy járási és városi, valamint a megyei bizottság összességében és halmozottan hatvanhárom téma- és cél- vizsgálatot folytatott le, ebből országos volt 19, megyei 20, járási hatáskörű nyolc és célvizsgálat három. Ezenkívül elvégeztünk 13 tájékozódási jellegű felmérést. Tovább növeltük az utó- vizsgálatok számát és arányát, az összesnek mintegy egynegyede volt visszatérés egy-egy régebbi témára. A mi fogalmaink szerint egy vizsgálat akkor lezárt, ha a közölt intézkedéseket az érintettek végre is hajtották. Általános tapasztalatunk az, hogy ez meg Is történt, de természetesen nem minden esetben. Ha ez előfordul, akkor már erőteljesebben alkalmazzuk szankcionálási lehetőségeinket és ismételt utóvizsgálaton győződünk meg arról, történt-e kedvező változás? Az utóvizsgálatokba a lehetőségek szerint általában az alapvizsgálatot végző népi ellenőröket vonjuk be, így ilyen módon ők is személyesen győződhetnek meg munkájuk eredményeiről. Elsősorban a belső szervezést, illetve adminisztrációs intézkedéseket kérjük számon, de esetenként nem tekinthetünk el az anyagi ráfordítást igénylő intézkedések végrehajtásától sem. — Hogyan alakult a bizottságok kapcsolata más szervekkel? — A területileg illetékes párt-, tanácsi és társadalmi szervekkel bizottságaink kapcsolata jó, folyamatos és egyre bővülő. Vizsgálataink annál hatékonyabbak lesznek, minél több szerv, intézmény vagy társadalmi szervezet ismeri meg azok eredményeit, és hasznosítja tapasztalatait. Már eddig is bővítettük kapcsolatainkat a KISZ- szel, Hazafias Népfronttal és a szakszervezettel, ezt a jövőben is folytatni kívánjuk, egészen a közösen végzett és hasznosított vizsgálatokig. Jelenleg is folyik a népfronttal és a KISZ-szel közös ellenőrzésünk. Merkl Ferenc A fegyelmező jellegű intézkedések megtétele előtt pedig konzultálunk az illetékes rendőri, ügyészi szervekkel, és rendszeresen kicseréljük tapasztalatainkat is. — Melyek voltak a tavalyi ellenőrzési munka főbb tapasztalatai és g vizsgálatok eredményei miként hasznosultak? — Munkavégzésünk középpontjába — a központi irányelveknek megfelelően — elsősorban olyan kérdések vizsgálatát, elemzését állítottuk, amelyekkel a gazdaságosabb termékszerkezet és jobb minőség követelményének a megvalósítását segíthettük. Foglalkoztunk a rendelkezésre álló erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kérdéseivel. Feladataink között ez évben is többször szerepelt a lakossági áruellátás, szolgáltatás helyzetének elemzése. Vizsgálataink egyértelmű fejlődésről adtak számot, amellett tapasztalatunk az is, hogy még igen sok az olyan terület, ahol a rendelkezésre álló lehetőségeket nem használják ki kellően vagy ésszerűen. Csak egy példa erre a juhtenyésztés. Megállapítottuk, hogy az ágazat gazdaságos, termelőszövetkezeteink mégsem foglalkoznak vele a lehetőségek szerint. Másik példa, hogy a folyékony üzemanyagokkal gazdaságaink egy része nem gazdálkodik ésszerűen, vagyis takarékosan. Intézkedéseikben is még csak a kezdeti lépéseknél tartanak. Vizsgálataink egy része azt a célt is szolgálta; hogy a VI. ötéves terv számait minél inkább a szükségleteknek megfelelően lehessen kialakítani. A vizsgált egységek nagy része már a jegyzőkönyvre adandó kötelező észrevételben több intézkedés megtételéről, illetve tervezett bevezetéséről számolt be. Tavaly összesen 206 javaslatot juttattunk el az érintettekhez és azok felügyeleti szerveihez. A szignalizáció lehetőségével 167 alkalommal éltünk. Fegyelmező jellegű intézkedést, kártérítési, szabálysértési eljárást kilenc fő ellen kezdeményeztünk. — Az e tárgyban kiadott törvény milyen hatással volt a közérdekű bejelentések és magánpanaszok számának alakulására? — Annak megjelenéséig, 1977-ig, folyamatos csökkenést mutatott a bejelentések és magánpanaszok száma, azóta viszont egyértelműen és évről évre emelkedik. A közérdekű bejelentések legnagyobb része a mezőgazdaság, a kereskedelem és költségvetési szerv munkáját érintette, tartalmilag pedig a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartást tették szóvá. Jelentős számú bejelentés foglalkozott a lakosságot érintő szolgáltatások és az áruellátás hiányosságaival. A bejelentések kétharmada volt alapos. A névtelen bejelentések száma tovább emelkedett, de továbbra is foglalkozni kell ezekkel a bejelentésekkel is, mert 59 százalékban valóságos visszásságokra hívták fel a figyelmet. A közérdekű bejelentések intézése alapján fegyelmi, kártérítési és egyéb eljárást 17 szervnél kezdeményeztünk, 18 személy ellen. Büntető eljárásra hét esetben került sor. Említést érdemel, hogy a jelentősebb anyagi és erkölcsi vonzattal járó intézkedések nagyobb részét éppen a névtelen bejelentések alapján indítványoztuk. Minden névtelen bejelentés esetében élünk a tájékozódás lehetőségével, hogy ártatlan személyeket ne zaklassunk. A magánpanaszok legna- • gyobb része magánszemélyek közötti vitás ügyeket vetett fel. — Köszönjük a beszélgetést. 1HÁROSI IBOLYA
