Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-11 / 59. szám
XXX. évfolyam, 59. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. március 11., kedd Mai számunkból A KÜLÖINŰT-VESZTŐ (2. old.) BETEGÁGY MELLETT (3. old.) A KABÁT MEG A GOMB (4. old.) FÉLBESZAKADT A BONYHÁD— TÁÉV MÉRKŐZÉS (5. old.) MEDERKOTRÁS (3. old.) Többnek lenni Özdon, a Liszt Ferencről elnevezett művelődési házban arról beszélgettünk egy ízben, hogyan áll a munkásművelődés ügye hazánknak ebben a kiváltképp fontos ipari centrumában. Amit ott a ház gazdái elmondtak, több volt, mint elgondolkodtató: azonnali cselekvést sürgetett. Arról számoltak be ugyanis, hogy egész generációk esnek ki a kultúra vonzásköréből, úgy hozzávetőleg a huszonnégy és harminchat év közöttiek. Attól kezdve, hogy a fiatalok megházasodnak, teljesen leköti őket a családalapítás gondja: a lakásszerzés, az otthonteremtés, a bútorvásárlás, a gyűjtés a kocsira. Majd következnek a gyermeknevelés teendői, amelyek minimálisra csökkentik azt az időt, amit a szülők önképzéssel tölthetnek. Sok év telik el így, a termékeny évek zöme, amikor az ember a leginkább fogékony új ismeretek befogadására, arra, hogy jobban megismerje önmagát, maga körül a világot. Később azután, negyven felé, sokan rájönnek, mennyit mulasztottak. Látják a késést, amely szinte behozhatatlan, túlságosan „beállt” az életritmusuk ahhoz, hogy változtatni akarnának rajta, vagy ha szeretnének is, a hétköznapok megszokott ritmusa nem enged kitörést. Ehhez nagyobb nekifeszülés kellene, talán helyenként több biztatás is, s az a belső igény, amelyet csak a művelődés folyamatossága adhat meg az embernek. S ez az, ami a legjobban hiányzik. Vajon törvényszerű-e, hogy ez így legyen? Semmiképp nem az. Mindennapi életünk ezernyi tapasztalata szól amellett, hogy tudásban, műveltségben senki nem állhat meg egy adott szinten: ami ma elegendő, az holnap már kevés. Nem véletlen, hogy annyira hangsúlyosan idézik figyelmünkbe ezt a követelményt a párt Központi Bizottságának mostani, kongresszusi irányelvei. A szélesebb öszefüggések jobb megértése végett érdemes szó szerint idézni az ötödik fejezet 5. pontjának első két mondatát: „Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a köz- művelődés egyre inkább társadalmi üggyé váljék. Széles körben kell tudatosítani a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés egységét.” Az irányelvek a közvetlen feladatokat is megjelölik, amikor kimondják, hogy magasabb színvonalon kell kielégíteni a természet- tudományos, a műszaki és a társadalmi kérdések iránti megnövekedett érdeklődést. A fizika, a kémia, az elektronika szédületes mértékben bővülő ismeretanyaga nem elvont fogalmak halmaza többé: szoros kapcsolatban áll köznapi szükségleteinkkel, tárgyakkal és berendezésekkel, amelyek életünket szebbé, könnyebbé teszik. A műszaki tudnivalók elsajátítását számon kérik az üzemi munkások százezreitől a kötelező szakmai továbbképzéseken: enélkül elképzelhetetlen, hogy valaki megtanulja egy korszerű gép kezelését, s magasabb bérbesorolást sem kaphat. A világnézeti tisztánlátás igényének jobb kielégítése a hatalom gyakorlásában való tudatosabb részvételt segíti elő, ezért tartják mind többen szükségletnek — jogosan. A műveltebb embernek hatékonyabb a munkája, s egyben képessé válik arra is, hogy a maga környezetében cselekvőén vegyen részt a közösség sorsának alakításában, jobban is figyelnek rá, a szavának súlya van. Inkább megkérdezik a vezetők is, ugyanakkor tanítani képes a környezetét már életvitelével, magatartásával, viselkedésével is anélkül, hogy szentenciákat mondana. Nem könnyű valamit közüggyé tenni. A közműveltség emelésének ügyét különösen nehéz. S ahhoz, hogy valóban közügy legyen, nem elegendő a hivatásos népművelők küzdelmes igyekezete. Az ózdi példánál maradva: ahhoz, hogy azok a bizonyos korosztályok, amelyek ma még távol vannak a rendszeres művelődéstől, megleljék a követendő utat, nemcsak a népművelőapparátus hívó szava kell, hanem munkatársaiké is, akik e téren előbbre tartanak. Csak így, együttes erővel lehet fokozni az olvasás, a kultúra, a művelődés iránti igényeket, ennek szükségességére az irányelvek is figyelmeztetnek. Manapság sűrűn találkozhatunk azzal a szemlélettel, amely az előrehaladást elsősorban egy meghatározott forintösszeg befektetésével tudja elképzelni. Épp az irányelvek megvitatása során hallottam feltenni a kérdést: lehetséges-e, hogy minimális gazdasági előrehaladás mellett a mainál gyorsabban lépjünk előre a kulturális fejlődés terén? Lehetséges, több oknál fogva is. Mindenekelőtt azért, mivel államunk szűkösebb lehetőségeink ellenére is hatalmas összegeket költ évről évre a művelődés ügyére. (Más dolog, hogy nem ártana a korábbiaknál egy kicsit jobban megnézni, hogy mindenütt célszerű-e az anyagi eszközök felhasználása.) Lehetséges a továbblépés, mert a kultúra ügyének mindenkor megvoltak és megvannak ma is azok a szószólói, akik nem a kilátásba helyezett tiszteletdíjtól teszik függővé, hogy mit és mennyit tegyenek. Előbbre léphetünk a közművelődés ügyében végül azért is, mert az országos igények felismerése után lassanként pontosan kirajzolódnak a helyi igények is. KOVÁCS IMRE Honecker látogatása a magyar kiállításon Befejeződött a budapesti pártértekezlet A budapesti pártértekealet vasárnap, az angyalföldi pártbizottság székházában a pártbizottság írásos beszámolója és a szóbeli kiegészí. tés feletti vitával folytatta munkáját, A vitában vasárnap reggel elsőként Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. — A budapesti pártibizott, ság beszámolója reális, elemző; kritikus és önkritikus, felelősségteljes számvetés a vita előremutató és cselekvésre ösztönző, testet ölt benne a 210 ezer fővárosi kommunista, a .fővárosi dolgozók erőfeszítése, tapasztalata, törekvése — kezdte bestédét Németh Károly, majd tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a pártér. tekezlet résztvevőinek, a testület 'köszönetét a budapestieknek, a főváros kommunistáinak helytállásukért, a párt politikájának , alakításában, végrehajtásában való aktív részvételükért. A Központi Bizottság titkára szocialista építőmön, kánik külső feltételeiről szólva rámutatott: a nemzetközi helyzet az imperialisták aknamunkája következtében feszültebbé vált. Pártunk és a Magyar Népköztársaság — folytatta — erejéhez mérten Hétfőn szovjet gazdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre. A delegációt Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tenvibizottság elnöke vezeti. A 'küldöttségben részt vesz Mihail Jegorov hajóipari, mindent megtesz azért, hogy a világ az enyhülés útján, a kölcsönös biztonság fenntartásával haladjon tovább. A Szovjetunióival, a Varsói Szerződés taggállamaival, a szocializmus, a haladás, a béke minden hívével együtt aziért küzdünk, hogy folytatódjék az enyhülés... Hazai dolgainkra térve Németh Károly nyomatékkai szólt arról, hogy az elmúlt hónapokban, az irányelvek vitájában' is tanúi lehettünk a szocialista demokrácia magas fokú megnyilvánulásának. Ismét bebizonyosodott, hogy az együttgondolkodás nélkülözhetetlen forrása elő- rah aladás-un km ak. — Mostanában nagy figyelmet kapnak a gazdasági kérdések — húzta alá Németh Károly, s egyebek között rámutatott: gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy a társadalom maximális ész- szerűséggel hasznosítsa a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat. Előbbre csak akkor juthatunk, ha minden területen az igényességet állítjuk szembe az igénytelenséggel. Ha mindenütt — a vezetőknél és a (beosztottaknál — a megítélés alapja a valóságos teljesítmény, ha azok kapnak zöld utat, támogatást, megbecsülést1, akik kötelességtudónk, kezdeményezőek, vállalják az ésszerű kockázatot. Leonyiri Kosztandov vegyipari és Viktor Krotov energetikai-gépgyártási miniszter. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságé. Nemcsak a gazdaságra vonatkozóan, a társadalmi tevékenység minden területére gondolom: az az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a tehetséget támogassuk, a tettekre alapozzunk és ne a szép szavakra. Ideológiai kérdésekről is szólva emelte ki a továbbiakban a Központi Bizottság titkára: azt kell elér. műnk, hogy az emberek mind szélesebb 'körének gondolkodását és cselekedetét a közérdek szolgálata hassa át, hogy erősödjék a munka és a munkahely megbecsülése, hogy azok határozzák meg az emberi közösségek arculatát, azok kapják a legnagyobb erkölcsi és anyagi elismerést, akik a legtöbbet tesznek a közösségért, szocialista hazájukért. A felszólalásokra Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára válaszolt, majd 'megválasztották a 93 tagú budapesti pártbizottságot, valamint a kongresszusi küldötteket. A főváros kommunistáit 295 küldött képviseli az MSZMP XII. kongresszusán1! A pártbizottság ezután 15 tagú végrehajtó .bizottságot ■választott. A budapesti párt- bizottság első titkára ismét Méhes Lajos, titkárai: Bozsó László, Király Andrásné, Molnár Endre és Somogyi Sándor. mák tagja, a Minisztertanács elnökihelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Simon Pál nehézipari miniszter, Soltész István kohó- és gépipari miniszter. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára^ az NDK államtanácsának elnöke, Willi Stoph miniszterelnök, a minisztertanács élnöke, Horst Sindermann, a népi. kamara elnöke és az NDK számos más -párt- és állami vezetője vasárnap — a megnyitás után közvetlenül — megtekintette a lipcsei vásár magyar 'kiállításának egy részét, A Transelektro kiállításánál Serfőző Lajos, a 'berlini magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője üdvözölte az NDK vezetőit, s hangsúlyozta: Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít gazdasági (kapcsolatai lendületes továbbfejlesztésének a Német Demokratikus Köztársasággal. Erich Honecker megelégedéssel állapította meg, hogy a két szocialista testvérország kapcsolatai, s ezek részeként a gazdasági együttműködés szálai sikeresen és sokoldalúan bővülnek. Az NDK vezetői hosszan tanulmányozták a Trans_ elekt.ro által a vásáron kiállított termékeket. A Trans _ elektro igen fontos helyet tölt be a magyar—NDK gazdasági kapcsolatrendszerben: 1980-ra 50—55 millió rubeles forgalmat terveznek az NDK különböző vállalataival a villaimosipar és a villaimosenergetikai berendezések területén. A magyar —NiDK árucserében szereplő hegesztőgépek, villamos motorok, kábelek, vezetékek és különböző szerelési anyagok jelentős része szakosítás, illetve termelési kooperáció eredménye. Erich Honecker — a vásár megtekintése során — a külföldi kiállítók, köztük sok orszáe cégeinek, diplomáciai képviseleteinek vezetői előtt nagy hangsúllyal síkraszállt a békés egymás .mellett élés szerves részét képező nemzetközi gazdasági kapcsolatok további erősítése érdekében. Szovjet kormányküldöttség Budapesten Részközgyűlések az Unió Ipari Szövetkezetnél A megye legnagyobb szövetkezetének tagsága a nagy létszám miatt két részközgyűlésen tárgyalta meg az elmúlt év gazdálkodását és az Idei tervet. A tagság pénteken délelőtt és délután zsúfolásig megtöltötte a művelődési otthon színháztermét. Topa Imre levezető elnök köszöntő szavai után elfogadták a hét napirendi pontot. A munkahelyi tanácskozásokon, illetve a küldöttgyűlésen sok kérdésben döntöttek. A munkahelyi tanácskozásokon a tagság részletesen megismerhette a gazdálkodás eredményeit és a 80-as év helyi feladatait. Ezeken a fórumokon értékelték a szocialista brigádok tevékenységét, megválasztották a szövetkezeti "bizottság tagjait és csatlakoztak a „Sziklai Sándor” szocialista brigád felhívásához. A munkahelyi tanácskozásokon megbízatást kapott küldöttek megválasztották a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó munkabizottságokat. A nőbizottság elnöke ismét Békés Ferencné lett. Újjáválasztották a döntő- bizottság elnökét, Gyöngyösi Tibort. A szövetkezeti bizottság élére Tóth István került. A kiadott írásos anyagokhoz Regényi Károly, a szövetkezet elnöke szóbeli kiegészítést fűzött. Kiemelte az egyesülés óta eltelt öt év igen pozitív változásait. A bázisév termelési értéke 185 millió forint volt, míg a tavalyi évben meghaladta a 308 milliót. Az ágazatok dinamikusan fejlődtek. A növekedés egyértelműen a termelékenységből származik, hiszen a létszám 48 fővel csökkent. A beszámolók után került sor a választásokra. A rész- közgyűlések megválasztották a szövetkezet 13 fős vezetőségét és a 9 tagú döntőbizottságot. A szövetkezet elnöke a tagság teljes egyetértésével ismét Regényi Károly lett. Az alapszabály-módosítás után került megválasztásra az elnökhelyettes. E tisztséget az eddigi főmérnök, Tóth Attila tölti be. A felügyelő bizottság elnökét, KoA Váci Mihály szocialista brigád vezetőjének az Aranykoszorús plakettet adta át Tóth István, a' szövetkezeti bizottság elnöke., vács Ákosnét újra megválasztották. Hatodik napirendként Tóth István szb-elnök értékelte a szövetkezetben folyó szocialista munkaversenyt. WILHELM ÁDÁM Fotó: Pálkovács Béla A közgyűlés a városi művel ődési otthonban zajlott le
